Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

4 mr , MEGYE! 1986. JÚNIUS 28., SZOMBAT Gyalu alatt formálódik a kefetest Évente csaknem egymillió kefetest kerül ki a Roz­maring Tsz Faép- szer leányvállala­tának nagyková­csi üzeméből. A különféle formájú és nagyságú kefe- testek vásárlója a vakokat és gyen- génlátókat foglal­koztató Fővárosi Kefe- cs Seprű­gyártó Vállalat. Felvételünkön: a gyalugépet Hor­váth Lászlőné és Bölkény József kezeli. (Erdősi Ágnes fel­vétele) Harminc év után Célegyenesben a Gravitátor Közlekedés Dunakeszi körzetében Pár perces út, órás várakozás Az autóbusz pár perc alatt teszi meg az utat Főt és Duna­keszi között. Napközben óránként indul, ám aki nem tud idő­ben eljutni a megállóhoz, sokallja az egyórás várakozást. Több annál ma már az intéznivalók sora, gyakoribb, szervesebb a napi kapcsolat Főt, Göd, Dunakeszi, vagyis ennek a terület szerint nem nagy, népességét tekintve viszont majdnem a 70 ezer lakost meghaladó vonzáskörzetnek, mint hogy a jelenle­gi autóbusz-összeköttetést kielégítőnek tartanák. Bár a nyomtatott meghívó önmagában is érdekes elő­adást ígért, az igazi meglepe­tést a városi pártbizottság nagytermében fölállított, talán íélméternyi magasságú, lát­szólag igen egyszerű műszer okozta. A Gravitátor, ami ész- lelhetővé, mérhetővé változ­tatja a gravitációs hatást, s ami közel három évtizedes kutatómunka egyik eredmé­nye. A kísérlet sikerült: mi­nél közelebb került egymás­hoz a készülék mellett elhe­lyezett két fémtárgy, a jelző lézerfénypont annál magasabb értékekre vándorolt a számská­lán. Ügy tűnik, a Gravitátor célhoz ért, az Ozsgyáni László (ceglédi származású fizikus) és munkacsoportja által létre­hozott és kifejlesztett szerke­zet sorozatgyártását a ceglé­di Vas-, Elektromos és Mű­szerész Ipari Szövetkezet ha­marosan megkezdi. — Szükségesnek tartjuk a tájékoztatást — mondja Ozs- gyáni László —, hogy a tudo­mányos kutatás legújabb ér­tékei a szűkebb szakmai kö­rökön kívülre kerülve az ér­deklődő nagyközönség számá­ra is hozzáférhetővé váljanak. Ugyanakkor szeretnénk, ha a közoktatásban is helyet kapna a Gravitátor. Erre megvan a remény, mert a Művelődési Minisztérium nemrég alapvető fontosságú taneszközként rendszerbe állította. Az Eöt­vös Loránd Tudományegye­temen már évek óta használ­ják, s ha majd legalább 10— 20 darab kerül az intézmény­be. akkor a hallgatók speciális kollégiumon ismerkedhetnek meg vele. Időközben kiegé­szült egy logikai játékkal is, ami szórakoztató formában fedi fel a természet rejtett tulajdonságait a gyerekek előtt. Mérések, kísérletek — Szakmai körökben nyil­ván nagy érdeklődést keltett a Gravitátor. — Már maga a téma Is. 1980-ban a Jénában megtar­tott kongresszus főszervezője elmondta, hogy míg azelőtt csupán néhány százan voltak kíváncsiak a nemzetközi ta­nácskozásra. addig most nagy­jából 5 ezren jelentkeztek. Az űrkutatás előrehaladtával egyre fontosabbá válik a gra­vitáció kérdése. — De Jénában már bemu­tatták a szerkezetet? — Nem, mert akkor ennek még csak az elődje állt ké­szen, amit a hatvanas évek elején egy pályázatra konst­ruáltunk. Egyébként első dí­jat nyert. Mi pedig a felesé­gemmel együtt, aki szintén fi­zikus. a Magyar Tudományos ákadémia ösztöndíjas aspi­ránsai lettünk, azzal a cél­lal, hogy gravitációs mérése­ret végezzünk és kísérleteket 'olytassunk. — Hogyan alakult a Gravi­tátor sorsa? — 1981-ben jelentettük be a Talá'mányi Hivatalban 1932- ben kaptuk meg a szabadal­mat. Nem sokkal ez után egy automatikusan és távirányí­tással működő változatát be­mutatták Párizsban. A francia rendezők ezt írták levelük­ben: „Körülbelül 10 ezer láto­gató részesült abban a sze­rencsében hogy megcsodál­hatta az önök készülékét.” — Mi a szerkezei jelentő­sége? — Egy új szemléltető esz­közről van szó, ami hírt ad a gravitációs kölcsönhatásról, arról, hogy a gravitáció ho­gyan függ a távolságtól, és ráadásul Magyarországon is gyártható. Nem tudok róla, hogy Japánban vagy az Egye­sült Államokban hasonló lé­tezne, tehát a honi népgazda­ság számára is jó esélyt nyújt. Magánszemélyek is — Kiknek szánják az új eszközt? — Eleinte alighanem az ok­tatási és közművelődési intéz­ményekben jelenhet meg, de később, amikor csökken az óra, gondolom, magánszemé­lyek is szívesen vásárolják majd. Akárcsak a számítógép, a Gravitátor is könnyen vál­hat a gyerekek hasznos játé­kává. Aki hajlandó a készü­lékkel való megbarátkozásra, a rejtett természeti erőkkel való találkozásra, azt egyre intenzívebb érdeklődésre, vizsgálódásra, olvasásra sar­kallja. — Mi a társadalmi haszna? — A fejlődés során az em­ber először csak megfigyelője volt a természeti folyamatok­nak. A kőkorszak lakója pél­dául a tüzet szemlélte, de ké­sőbb már maga állította elő. Vagyis újfajta, aktív viszony­ba került a környezetével, szabályozta azt. Ugyanígy tör­tént az elektromossággal is: egész iparág fejlődött belőle. Mi azon töprengtünk, vajon maradt-e még a természetben olyan tulajdonság, amit az ember nem . használt föl. Így érkeztünk el a gravitációhoz. Nem mintha eddig elkerülte volna a kíváncsiak-figyelmét, de azzal együtt, hogy Eötvös és Einstein kiváló érdemeket szereztek a gravitáció vizsgá­latában, a tudományos szfé­rán kívül nem terjedt el, mert hiányzott hozzá a meg­felelő eszköz. Márpedig ennek pótlása nem kis fontosságú. Egy szemléletes példával élve: a mindinkább túlnépesedő földgolyón egyre nehezebb leisz helyet és élelmet találni az ember számára. Ha a fo­lyamát nem áll meg, akkor ezt a helyet előbb-utóbb a Földtől távolabb, valamilyen űrállomáson kell létrehozni. Ott. ahol az élet minden fel­tétele kialakítható. Ehhez egyebek .között szükség van Olyan eszközökre, amivel az ember a mostaniaknál haté­konyabban tud közlekedni a gravitációs térben. Előfeltétel­ként pedig a gravitáció beha­tó ismeretére. Ennek a ha­talmas folyamatnak csíráia lehet a Gravitátor, ami a ki­kölcsön is kimutatja, — ön Cegléden született. Hány esztendő fűzi a város­hoz? — Életem első két évtizede. 1951-ben érettségiztem a gim­náziumban, majd az ELTE fizikaszakán tanultam tovább. Később Dubnába kerültem, az Egyesített Atommagkutató In­tézetbe. Piros tanár úr — A gimnázium adott-e ösztönzést pályafutásához? — Igen. Piros Kálmán tanár úr volt az, aki nagy szeretet­tel foglalkozott a fizikával, s fölkeltette érdeklődésemet a természet jelenségei iránt. De azok sem múltak el bennem nyom nélkül, akik az irodal­mat ,a történelmet, a földraj­zot és a többi tárgyat tanítot­ták, mert bár igaz, hogy a természet dolgaival törődöm, ám a megismerés társadalmi folyamat, ezért a humán tu­dás sem nélkülözhető. Egyéb­ként a városhoz ma is erős szálakkal kötődöm. Azt a he­lyet, ahol az ember született, tudatra ébredt, saját életvo- nalát kitűzte, nem lehet más­sal pótolni, örülök, hogy ez a kapcsolat most a Gravitátor gyártásával is bővül. Varga Sándor — A szombati ügyfélszol­gálatot háromtagú csoportok látják majd el. Egy általános igazgatási egy műszaki és egy pénzügyi szakember áll a la­kosság rendelkezésére. Nem­csak tájékoztatással, felvilágo­sítással szolgálnak, hanem ér­demi ügyintézésre is felkészül­tek. Ez azonban új gondokat szül. Jelenleg ugyanis 15—18 dolgozó hiányzik a tanácsi ap­parátusból. A megváltozott időbeosztású ügyfélszolgálat színvonalas ellátása ilyen lét­szám mellett nem lesz köny- nyű feladat. Hiszen a szom­bati munkáért szabadnapot kell adnunk, ez viszont azzal jár, hogy a hét többi napján kevesebb lesz az ügyekkel érdemben foglalkozó szakértő, ami feltétlenül növeli a töb­biek terheit, meghosszabbítja az ügyintézési határidőket. Szigetszentmiklóson is kísér­leteztek már korábban a szom­bati ügyelettel. A tavaly feb­ruártól vezetett ügyfélszolgá­lati napló tanúsága szerint a tapasztalatok nem túl rózsá­sak. Az indulás évében a lako­sok csak néhány alkalommal vették igénybe ezt a szolgál­tatást: eboltási csekk, adó- és értékbizonyítvány kiállítását A helyzet kulcsa A sokféle közös gond mel­let természetesen ez is odake­rül a városkörnyéki bizottság asztalára, melynek tagjai el­sősorban a tanácsok vezetői közül kerülnek hivatalosan a testületbe. Itt igyekeznek összpontosí­tani az erőket, egyeztetni a kü­lönböző kezdeményezéseket, akciókat. Bőven van miért. Fontos, hogy a három telepü­lés vezetői, s nem kevésbé la­kosai is beavatottak legyenek egymás dolgaiba, mert hiszen, ami előnyt jelent Dunakeszin vagy a szomszéd nagyközség­ben, azt az esetek többségé­ben mind a három helységben élvezhetik. A most épülő du­nakeszi szakrendelő épületé­ben magasabb színvonalra emelhetik majd az egészség- ügyi vizsgálatokat, a gyógyí­tást. Az 1987-ig felépülő új gimnázium az egész körzet diákjait várja majd, s ezen túl, a további lépés — egye­lőre csak távlati tervezésben — a szakközépiskolák létesíté­se, mert amint az egyre több­ször elhangzik: akár Buda­pestre, akár Vácra irányítják a jelentkezőket, mind körül­ményesebb a befogadásuk; helyhiányra hivatkoznak az iskolák. A középkáderek pe­dig nagyon kellenek. Kevés például a gyógyszerészasz- szisztens. Ilyen munkaerő hiá­nya miatt az idén zárva ma­radt Dunakeszin a műhelyte­lepi gyógyszertár, s emiatt alig győzik a választ a sok aláírással érkező panaszos le­velekre. Keresik a jó szakem­bert az ipari üzemek, a mező- gazdaság, s mindenütt sokat várnak az újra kezdődő ma­gyarországi technikusképzés­től. Élő, eleven, mindennapos kapcsolat kell a települések és a gyárak, a kereskedelmi intézmények és a lakosság kö­zött, de a városi tanács vá­kérték. Idén sem sokat válto­zott a helyzet. Áprilisban és májusban összesen kétszer ke­resték fel az ügyfélszolgála­tot az ügyeleti időben. Segély után érdeklődtek, ideiglenes lakcímváltozást jelentettek be. — Természetesen arra tö­rekszünk — mondja Pongrácz Gábor tanácselnök —, hogy ezentúl a lakosság jobban él­jen az új lehetőséggel. Ennek azonban feltétele a pontos, megbízható és szakszerű, az emberekre jobban odafigyelő ügyintézés, amihez viszont jól felkészült apparátusra van szükség. Éppen ezért szigo­rúan megköveteljük vezető be­osztású dolgozóinktól a szak­irányú — általában felsőfokú — végzettséget. Másrészt belső átszervezéssel a városi stá­tusnak és a lakosság igé­nyeinek megfelelőbb szakigaz­gatási szervezetet hoztunk létre. Lényegesnek tartjuk, hogy c. tanácsot felkereső ál­lampolgárok ne egy elbürok- ratizálódott szervezettel talál­kozzanak. hanem problémáikat megértő, segíteni akaró em­berekkel. Olyanokkal, akik a törvény betűjén túl annak szellemét is figyelembe ve­szik. Budai Katalin roskörnyéki funkciója miatt is, hiszen a másodfokú ügye­ket nem a megyei tanácsnál, hanem Dunakeszin kell elin­tézni Ennyi és még ennél is több érvük van tehát a veze­tőknek arra. hogy bizonyítsák: a települések közötti közleke­dés alapvető feltétele annak, hogy a körzeti funkciók érvé­nyesüljenek. Kevés a kocsi A helyközi járatok kapcso­latjavító feladatáról Antal Jánosnak, a Hazafias Nép­front városi bizottsága titká­rának is van mondanivalója. Szerinte a helybelieknek épp úgy érdélre, mint ahogy az idegenforgalom fejlesztésének is feltétele, hogy a korányi révhez, onnan Surányba, a jelenleg bővítés, modernizálás alatt álló gödi termálfürdőbe is könnyen el lehessen jutni. Ezzel együtt kell figyelembe venni a Forma—1 versenyek vendégeinek a kiszolgálását, akik szállásigényeikkel min­den bizonnyal jelentkeznek majd ebben a térségben is, növelve egyúttal a közlekedés és vendéglátás forgalmát. A Hungaroring legutóbbi tapasztalataiból Tóth Sándor fóti tanácselnök olyan figyel­meztető jeleket vélt kiolvasni, melyekből idejében le kell vonni a következtetéseket. Fótról minden személyi for­galmat eltereltek, ide csak a tömegközlekedést irányították, s az egyéb jelenségek sem egyeztek a korábbi prognózis­sal. siet ásfhüf íkS! A Volán és a MÁV képvi­selői j elenlétében nemrég tar­tott megbeszélés inkább kon­zultációnak volt mondható, mint elhatározásokat hozó ér­tekezletnek. Ám azt a célt ki­tűnően szolgálta, hogy fel­színre kerüljenek az olyan gondok, melyek megoldását nem lehet túl sokáig elodáz­ni. noha mindenki megérti a szolgáltató partnerek gond­jait. Elsősorban az energia- gazdálkodás szigorú szabá­lyait, s azt, hogy a MÁV is, a Volán is olyan helyzetben van jelenleg, hogy nem növelheti a kocsiparkját. Ahol új járat indul, valami változik, az más terület rovására történhet. Vagyis, ahogy a Volán veze­tői fogalmaztak: a szervezés az egyetlen, lehetséges tartalé­kuk. Pedig, ha csak Fótot néz­zük, ahogy a tanácselnök fel­sorolta, volna mit tökéletesí­Az Aszfaltútépítő Vállalat M5 Autópálya Főmérnökségé­nek gyáli telephelyén dolgo­zik Nemeskéry Sándor szállí­tásvezető, aki ellen névtelen bejelentés érkezett a Pest Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ságra. A kivizsgálásra illeté­kes dabasi NEB tagjainak kérdéseire válaszolva Nemes­kéry Sándor beosztottai írás­ban ismerték el, hogy a beje­lentésben foglaltak megfelel­nek a valóságnak. A meghallgatási jegyző­könyv tanúsága szerint a szállításvezető a tiszaugi nya­ralóját munkaidőben a válla­lat dolgozóival, a vállalati béralap terhére építtette Nyaralójához a vállalati gép­kocsik szállították az anyago­kat, úgy, hogy a menetleve­leken a vállalat részére vég­zett szállításokat igazollak. A Nemeskéry Sándorhoz beosztott gépkocsivezetőknek a többiekéhez képest lényege sen magasabb célprémiumo­kat számfejtettek, az írásos | teni. A nagyközség mellett fekvő 350 lakosú Sikátorpusz­tán az elmúlt tanévben külön gondot okozott az iskolások napi utaztatása. Az üdülők szeretnék, hogy úgy mint ré­gen, a fóti strand előtt is meg­álljon a vonat. A fejlődés érdekében Metykó Gyuláné, a dunake­szi tanács elnöke nem mu­lasztotta el, hogy köszönetét mondjon a Volán vezetőinek azért; végre a bejáró dolgo­zók segítségére siettek. Reg­gel és délután egymás után indulnak, érkeznek az autóbu­szok Budapest és a Barátság lakótelep között, könnyítve ezzel a fáradtan hazatérők utazásán, akik korábban csak a Budapest—Vác. útvonal já­ratain közlekedhettek, állóhe­lyet is alig találva maguknak a kocsikban. Ez bizony ered­mény. Ám a települések né­pességének dinamikus gyara­podása miatt mind messzebb kerülnek a legszélső utcaso­rok. Nőnek a távolságok, s nem lehet minden sarokra gyógyszertárat, iskolát, óvo­dát, művelődési házat építe­ni. vagyis nő a keresztirányú, belső közlekedés szerepe. Űjabb, és nemcsak Dunake­szin terhes feladata lesz ez a közlekedési, vállalatnak, mely­nek szakemberei egyelőre még óvatos válaszokat adnak, s ígérik, a kérdést megvizsgál­ják, de hozzáteszik: nem biz­tos, hogy ami általános igény­nek látszik, az valóságos is. Meglehet, a jelenlegi gazdál­kodási feltételek mellett ráfi­zetnének az ilyen helyi jára­tok indítására. A kockázat lehetősége miatt hangzott el tehát az a kérdés is; hogy akár alvállalkozó­ként nem lehetne-e közülete- ket bekapcsolni ebbe a szol­gáltatásba. Mert hiszen eze­ken a helyi szárnyvonalakon valóban kisebb fogyasztású és méretű — és persze nálunk még hiányzó — speciális jár­művekre lenne szükség. Azt mondják: Gödön a Dunamenti Termelőszövetkezet fogott ha­sonló, nem túl sikeres vállal­kozásba, s bár kevés az or­szágos tapasztalat, ezek több­sége sem túl pozitív. Közös döntés azért mégis született a nyári szabadságo­lásokat megelőző fóti találko­zón. Eszerint Dunakeszi ve­zetői foglalják majd össze azt a javaslatot, amely a telepü­lések közötti vérkeringést és a helyi intézmények megköze­lítését ajánlja, azaz kéri javí­tását, együtt vizsgálva meg a közlekedési szakemberekkel ennek minden feltételét. Bár­milyen nehéz is ez a feladat ma, nem lehet előle kitérni. Kovács T. István vallomások szerint azonban ezeknek a pénzeknek nag.v részét a gépkocsivezetők Ne­meskéry Sándornak adták át A tanúk jegyzőkönyvbe mondták, hogy a szállításve­zető nyaralójának építéséhez és budapesti lakásának átala­kításához munkaidő alatt az XX 04—67 forgalmi rendszá­mú Barkasszal szállítottak, s azt is, hogy a BU 42—63-as forgalmi rendszámú Robur, valamint az XX 98—53-as forgalmi rendszámú Barkas kilométeróráját előrepörget­ték, hogy az így látszólag megtett többletkilométerekért munkabért és üzemanyagot vehessenek fel. A Dabasi Népi Ellenőrzési Bizottság csalás, hűtlen keze­lés és okirat-hamisítás miatt feljelentést tett Nemeskéry Sándor ellen a dabasi ügyész­ségen. Jelenleg a nyomozás folyik az itt leírt, és a szál­lításvezető terhére rótt egyéb vétségek felderítése végett. Cs. S. Szigetszentmiklcson szinten készülnek Ügyfélszolgálat - érdemben Szigetszentmiklóson is készülnek a jövő héten életbe lépő új ügyfélfogadási rendre. Hasonlóan a megye többi települé­séhez, ebben a városban is hétfő lesz a „hosszú nap” az ed­digi szerda helyett. S természetesen szombaton is fogadják majd a tanácsot ügyes-bajos dolgaikkal felkereső állampol­gárokat. A felkészülésről Pongrácz Gábor tanácselnök a kö­vetkezőket mondja. A vállalat pénzéből építkezett Visszaélt beosztásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom