Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1986. JÚNIUS 24., KEDD „Sok lakás épült, de nem elég” Ezerkétszáz család jogos reménye A támogatás az árakhoz igazodjék Hétfőn délután tartotta so­ros ülését az MSZMP Vác Vá­rosi Bizottsága a párt- és tö­megszervezetek székhazának nagytermében. A testület meghallgatta dr. Olajos Mi­hály első titkár időszerű poli­tikai kérdésekről szóló tájé­koztatóját, majd VVeisz György tanácselnök előterjesztését a város VII. ötéves tervi lakás­gazdálkodási programjáról. Végül a pártbizottság tagjai személyi kérdésekben hoztak döntést. Nagy érdeklődés kísérte a tanácselnök szavait. A lakás­kérdés közismerten súlyos gondot jelentett az elmúlt esztendőkben a városért fe­lelős valamennyi vezetőnek. Elég, ha1 tudjuk, hogy az el­múlt tervciklusban egyetlen szociális (régebbi elnevezés­sel: tanácsi) lakás sem épült a városban. Kedvezőbb körülmények Bevezetőjében az elnök rö­viden ismertette a város je­lenlegi lakáshelyzetét, ami az elmúlt években javult. Csökkent az igényléstől a ki1 utalásig, vásárlásig eltelt idő, kevesebb az igénylő. Növeke­dett a lakáscserék száma, s így mindinkább megvalósul a lépcsőzetes lakáshoz jutás gyakorlata. Mind többen vál­lalkoznak arra. hogy magán­erőből építsenek vagy vásá­roljanak maguknak otthont. Az elmúlt öt évben sok la­kás épült Vácott,/ de keve­sebb a tervezettnél. A hato­dik ötéves terv végére a vá­ros lakásállománya elérte a 13 ezres számot, s javult a lakások komfortfokozata is; az összkomfortos és komfor­tos otthonok aránya ebben az időszakban 45 százalékról 64 százalékra nőtt. öt év alatt összesen 14.39 lakást utaltak ki különböző jogcímeken, ennyi család ke­rült' tehát a korábbinál jobb körülmények közé. Ha hozzá­számítjuk azt, hogy a Város­gazdálkodási Vállalat is so­kat tett az eltelt években az állami lakások felújításáért és korszerűsítéséért, akkor el­mondhatjuk, hogy (a lakáski­utalások, -korszerűsítések és teljes -felújítások révén) 2578 család jutott önálló otthonhoz, illetve számára kedvezőbb la­kásviszonyok közé, az elmúlt tervciklusban. A város vezetői tudnak a gondokról, a még mindig meg­lévő feszültségekről is. Arról, hogy még mindig vannak ki­elégítetlen igények; s még az OTP-lakásokra is kell egy, másfél évet várni; hogy ke­vés a tanácsi bérlakás, s ezért a jogos igények és a meglé­vő lehetőségek között elég nagy a szakadék; hogy a la­kásárak növekedése, illetve a letéti díj befizetése miatt — tudják — nem tökéletesen is­merik a valós igényeket (so­kan a fentiek következtében nem is kérnek lakást); hogy az átadások elhúzódása so­rán fokozódik a várakozók türelmetlensége. Ezután az elnök ismertette a VII. tervidőszak lakáspoli­tikai-lakásgazdálkodási cél­jait, melyek meghatározása­kor a már meglévő, illetve prognosztizálható igényekből indultak ki. Az év fordulóján 441 igénylőt tartott nyilván a városi tanács hatósági osztá­lya. Ezek többsége, mintegy 85—90 százaléka első lakást igényel, 10—15 százalékuk pe­dig cserét. Ebben az ötéves tervben 1200—1400 igénylőre számítanak, egy részük a már bentlévő igénylését fogja mó­dosítani. Ennek kielégítésére a kö­vetkező években 852 tanácsi kijelölésű OTP-, 50 vagy 100 szociális tanácsi bár- és 451 hagyományos, társasházi és egyéb, magánerőből épített lakással számol a program. Ezek az adatok is mutatják, hogy ha teljes mértékben megvalósulna is a tervezett la­kásszám, akkor sem elégíthet­né ki maximálisan a várható igényeket. Enngk tükrében világos; a jövőben is élet­színvonal-politikai kérdés lesz a lakások elosztásának mód­ja. El kell érni tehát, hogy a leginkább rászoruló családok — az igényjogosultságuknak megfelelő ellátási formában — önálló otthonhoz jussanak. Kik kapjanak szociális ta­nácsi bérlakást? Rászoruló, gyermekes Il­letve többgyermekes csalá­dok; a szanáltak; elavult, kor­szerűtlen és életveszélyes kö­rülmények között élők, a fen­ti sorrendben. A tanácsi bér­lakások szamát új lakások építésével, vásárlásával, az indokolatlanul nagyméretű lakások — felújítások során — megosztásával, emeletrá- . építéssel, tetőjér-beépítéssel szándékozzák növelni. A tanácsi kijelölésű OTP- lakások vásárlásánál előny­ben kívánják részesíteni a többgyermekes családok vá­sárlási, illetve minőségi igé­nyének gyors vagy s'oron kívü­li kielégítését, a tanácsi la­kást OTP-lakásra cserélők, az egyedülállók és elváltak, va­lamint a közérdekből tör­ténő el-, illetve kihelyezésből fakadó igények kielégítését. A még ezután is fennma­radó lakásigényeket személyi tulajdonú családiház-, illetve társasházépítés ösztönzése ré­vén kell megoldani, mégpedig építési telkek biztosításával. Itt is élvezzenek előnyt a gyermekeket nevelő családok! Milyen elvek szerint terve­zik támogatni az otthonhoz jutást? A lakásmpbilitás növelése, a személyi tulajdonú lakások építésének segítése, illetve a tanácsi bérlakasalap jobb ki­használása érdekében a je­lenleginél magasabb pénz- beni térítéssel kell ösztönözni az ilyen lakások visszaadását. El kell érni — s ez nem első­sorban helyi feladat —, hogy a rászoruló gyermekes1 csa­ládok és családot alapító fia­talok otthonteremtésének tá­mogatása jobban igazodjék a tényleges lakásárakhoz. . (A városi tanács támogatási rendszerét tanácsi rendeletben kívánatos' szabályozni.) A felső hstár Az elképzelések szerint a jövőben támogatást igényel­hetnek a társasházi lakás, családi ház építéséhez, bő­vítéséhez, korszerűsítéséhez; ingatlan vételéhez és cseréjé­hez. Ugyanígy önerős emelet- ráépítéshez, tetőtér-beépítés­hez, valamint állami tulaj­donban lévő lakásépítési te­lek tartós használatba vételi díjának kifizetéséhez is. A tanácsi támogatás összegét a család szociális, vagyoni, jö­vedelmi körülményeihez, a meglévő és még vállalt gyer­mekek számához igazítva kell megállapítani úgy, hogy az — az állami támogatásokat kiegészítve — az igénylő la­kásjogosultsága felső határát meg nem haladó nagyságú (szobaszámú), átlagos vétel­árú lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését elő­segítse. Ebben az ötéves tervben folytatják az állami bérla­kások felújítási programját, is. Kétszázharminckét otthon fel­újítását, 55 korszerűsítését leír v ezik. így a ma ismert feltételek között összesen 1225 család kerülhet kulturáltabb lakás­körülmények közé. illetve ön­álló otthonba 1990-ig. A vonzáskörzet települései­nek helyzetéről szólva el­mondta a tanács elnöke, hogy az Ipoly menti és a Börzsö­nyi községekben nem állt meg a lakosság lélekszámú­nak csökkenése. Az elhagyott, megüresedett házakat főváro­sra^ és környékbeliek vásá­rolják meg hétvégi üdülőnek, mint például Tésán. Perő- csényben. Bemecebarátiban. Nagybörzsönyben. A ■ Dunakanyar településein másként alakul a helyzet, itt elsősorban hétvégi házakat építenek. A déli térségben vi­szont mind többen építenek családi házat, mindenekelőtt a Városból kiköltözők és az ország más területeiről bete­lepülők. Felmentés, választás A vonzáskörzet települései ebben az ötéves tervben az előzőnél több lakás építésé­vel számolnak, főleg a város közvetlen közelében, így Kos- don és Sződligeten, ahol a parcellázásnak is nagyobbak a lehetőségei. Végezetül a testület szemé­lyi kérdésben döntött. Jakab Tibort, a KISZ Vác Városi Bizottságának titkárát, akit a megyei KISZ-bizottság titká­rává választottak, felmentette városi pártbizottsági és párt- építési munkabizottsági tag­sága alól. s tudomásul vette, hogy Kádár Jenöné a Fóti Gyermekváros igazgatója lett, felmentette munkabizottsági tagsága alól és helyette Kocsis Györgyné általános iskolai ta­nárt választotta meg. Bányász Hédi Kismaroson keresik a megoldást Miért szűnt meg a gázcseretelep? Nagyobb és korszerűbb épületet létesítenek Az elmúlt napokban semmi nem fogiaikoztatta annyit Kis­maros lakosságát, mint a köz­ségben lévő propán-bután gáz­cseretelep megszüntetése. A telepet csaknem húsz éve ala­pították a falu közösségének pénzéből, ugyanis társadalmi munkával és családonként száz forint támogatással hozták létre. Innen látták el Kis­maros lakosságát és a kör­nyező üdülőtelkek tulajdono­sait gázzal. Mint derült égből a villám- csapás, úgy érintette a falu lakosságát, hogy egyik napról a másikra, június 9-én, a gáz- cseretelepet megszüntették. Panaszok áradata indult el a verőcemarosi tanácshoz, külön­böző megyei és országos szer­vekhez. Ki-ki vérmérséklete szerint kommentálja a történ­teket, de sokan vannak, akik az ott működő Faipari Szövet­kezetét hibáztatják. Verőcemaros tanácselnöke, Versényi Péter is levelek, vá­laszok halmazát írja, amikor hivatali helyiségében választ kerestünk arra, miért is szűnt meg a kismarosiak gázcsere- telepe. — Ismerem a lakoság fel­háborodását és a feltörő in­dulatokat,- de elöljáróban el kell mondanom, nem maradt a lakosság gáz nélkül, hiszen áthidaló megoldásként egy hé­ten két alkalommal, szerdán 12-től 16 óráig, szombaton 7- től 9 óráig a megszüntetett te­lep előtt teherautóról árusíta­nak gázt Kismaroson. Az ön­hibánkon kívül előállott és a közhangulatot súlyosan be­folyásoló helyzetben egyelőre többet nem tehetünk, ellenben a végleges megoldáson dolgo­zunk. — Valójában miért kellett megszüntetni ilyen hirtelen a telepet? — A lakosság előtt ismere­tes, hogy a telep körül ki­használatlan közterület húzó­dott. Ezt a közterületet kíván­tuk ,a kismarosi tanácstagok többségének egyetértésével hasznosítani, ügy, hogy tízéves bérletbe adtuk a Faipari Kis­szövetkezetnek. A bérlő fa­anyagtárolás és szárítás cél­jára szolgáló épület létesítésé­re is engedélyt kapott. Ehhez a tűzrendészeti hatóság is hozzájárult, külön előírások nélkül helybenhagyták az épít­kezést. Ezt követően számunkra is rendkívül kellemetlen megle­petésként az Energiafelügye­let — egy állampolgári fel­jelentés alapján tartott — helyszíni szemle után a tele­pet június 9-én bezáratta. Ezt azzal indokolták, hogy a kö­telező előírás húsz méter, s a tervekben és a valóságban ez nyolc méter csupán. — Ezek után önök mit tet­tek? — A helyzet tisztázására és a megoldásra húsz nap hala­dékot kértünk az Energiafel­ügyelet illetékeseitől, valamint felkerestük a megyei tanácsot és az Ipari Minisztériumot, sajnos eredménytelenül. De másik megoldásként felkeres­tük a kisszövetkezetet is. de közölték, hogy a fátárolóban nagy értékű, exportra szerző­dött faanyagok vannak és azt máshová áthelyezni nem tud­ják. Egy kényszerkiürítés ese­tén pedig mintegy nyolcmil­lió forint kártérítési igényt támasztanának. — Miben látja ön a minden­ki számára kielégítő meg­oldást? — Tárgyaltunk a Faipari Kisszövetkezettel és azt az ajánlatot kaptuk tőlük, hogy a régi gázcseretelep épülete és a környező közteerület tartós használatba adása ellenében saját tervezésű és kivitelezésű új épületet létesít egy álta­lunk megjelölt helyen. A dön­tés előkészítése érdekében a kisszövetkezet június 9-én rendkívüli közgyűlést tartott, melyet tanácstagi csoporíérte- kezlettel kapcsoltunk össze. Az összes szempont értékelése után az az egyhangú véle­mény alakult ki, hogy a lehet­séges legrövidebb időn belül alkalmas helyen egy új, na­gyobb. korszerűbb telep épül­jön fel. Ha valamennyi szak­hatóság hozzájárul, a sport­pálya és az új tűzoltószertár közötti területet Jelöljük ki. Természetesen a telep áthe­lyezése a lakosság számára külön terhet, hozzájárulást nem jelenthet. Bízunk benne, hogy valamennyi érdekelt, de elsősorban a lakosság számára a kielégítő megoldás meg­születik. Nagyközségi közös tanácsunk ezen- fáradozik, ad­dig is kérve a lakosság meg­értését. Papp László Ma egy órakor Ülést tart a városi tanács Érdekes, fontos témákat tár­gyal meg ma délután 1 órakor a város tanácsa. A városi ta­nács VII. ötéves tervét, Vác és vonzáskörzete hosszú távra szóló terület- -és településfej­lesztési koncepcióját vitatják meg a tagok. A végrehajtó bizottság ezenkívül javasolja a testületnek, hogy alkosson rendeletet a nem lakás céljá­ra szolgáló építmények adójá­nak szabályozásáról. Ezen a tanácsülésen kívánják továbbá megalakítani a város Közte­rület Ellenőrző Szervezetét is. A tanácsülés nyilvános. váci munkásmozgalom történetéből Ahogy ma látják A magyar munkásmozgalom történetében eddig nem jelen­tek meg olyan tanulmányok vagy összegzett kiadvány, ame­lyek a bírósági eljárások so­rán a jogvédelem munkáját, többször harcos csatáját is­mertette volna a hatalommal szemben. Hazánk felszabadu­lásának a 40. évfordulója al­kalmából az Országos Ügy­védi Tanács és a Budapesti Ügyvédi Kamara dr. Gergely Ernő összeállításában kiadta az Országos Munkásjogvédő Iroda rövid történetét. A helyzetfeltáró munka az első Tanácsköztársaság leveré­sét követő politikai perek tör­vénysértő helyzetéről ad szá­mot. A mindössze három évig engedélyezett működésük első féléves mérlegét 1930-ban publikálva jelzi, hogy munkás- jogvédelemmel 4666 esetben fordultak az irodához. Ha le­hetőség mutatkozott, maga az előzetes letartóztatásban lévő kérte a védelmét, akadályoz­tatása esetén a hozzátartozók. Az 1933-ban rendeleti úton megszüntetett jogsegélyszolgá­lat több mint 30 ezer esetben nyújtott védelmet és segítséget mindazoknak, akik erre kér­ték, díjtalanul. Dr. Bárd Imre, a politikai elítélteket bátran védő ügyvéd emlékére nyitott fejezetben találjuk Haraszti Ernő váci Sikeres hangversenyek ifjú zenebarátok tábora ga keretén belül Szentendrén aratott sikert Durkó: hudus Stellaris című művének elő­adása, Fazekas László veze­tésével. Omszkban ütőegyüttesük magas színvonalon képviselte Pest megye zenei kultúráját. Országos zongoraversenyen Cs. Nagy András növendékük különdíjat kapott. Áprilisban két svéd kórust láttak vendé­gül, fúvósötösük ott volt a dorogi találkozón, ahol Gyi- mesné Takács Zsófia különdí­jat kapott. Elsőízben rendez­ték meg a Pest megyei gitá­ros találkozót. Mint -Cs. Nagy Tamás el­mondta, még nincsen szó tel­jes szünetről. Június utolsó hetében ifjúsági kórustalálko­zónak ad helyet a zeneiskola. Július 1. és 14. között ren­dezik a magyarországi Jeu- nesses ifjú zenebarátok váci táborát; másfélszáz résztvevő­vel, köztük lengyel, olasz NSZK-beli és francia vendé­gekkel. A tanévzáró tantestületi ér­tekezleten az igazgató mon­dott köszönetét a tízhónapos eredményes munkáért, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának elismerését Papp Károlyné szakfelügyelő tol­mácsolta. P. K. állatorvos mártíromságát fel­táró sorokat, akit — ahogy a korabeli sajtó írta — a „kom­mun"’ utáni bújdosása közben Kiskunfélegyházán 1919. októ­ber 23-án letartóztattak. Ké­sőbb a letartóztatási helyiség­ben vérbeníagyva, holtan ta­lálták: Az Országos Munkás-: jogvédő Iroda felterjesztésére a betekintésre átadott ható­sági jegyzőkönyv a halál okául szívszéihűdést állapított meg. A feljelentők nevének .elhall­gatását azzal indokolja meg a vádhatóság, hogy „a tanúk és maguk biztonságának a veszé­lyeztetése nélkül” egyelőre nem adhatják ki. Az iroda védelme kérte, hogy a budapesti orvos­szakértők bevonásával rendel­jék el az újraboncolást, ami megállapíthatná az első ízben felvett boncolási jegyzőkönyv hamis voltát. Természetesen, ez nem következett be. A politikai elítéltek-védelmé- ről szóló, a Politikai Üldözöt­tek Védő Bizottsága tevékeny­ségét leíró fejezetben Váccal kapcsolatban ez áll: 1930. jú­nius 23-án kezdték tárgyalni Budapesten 105 politikai vád­lott perét — ahogy azt az Uj Március lap hírül adta. El­szánt küzdelmet hozott ez a tárgyalás a vád és a védelem részéről egyaránt. Míg a tár­gyalások tartottak, az ülés­teremben helyet foglaló mun­kások a váci börtönben éhség- sztrájk miatt meghalt Lőwy Sándor és Sztáron Sándor ne­vét kiabálták: „— Mit csinál­tak Lőwy Sándorral ? ! — Meg­gyilkolták, eltették láb alól? 1” Ebben a fejezetben ismerte­tik, hogy Györki Sándor bal­oldali képviselő sürgette a kormányt a letartóztatási inté­zetek elavult szabályzatának a reformjára és azt is bejelen­tette: az angol lapok is együtt­érzésről indítva szóvá tették és embertelennek nyilvánítot­ták a magyarországi börtön­jogi állapotokat. Egyenesen Zsitvay Tibor igazságügyi mi­niszternek szóló interpelláció­jára azt a választ kapta, hogy a kormány börtönszabályai példásak. De a képviselő erre sem adta meg magát. Utalt arra, hogy Camilla Drevet asszonynak, a Nők Nemzetközi Béke és Szabadság Ligájának tagjaként csak a márianoszt- rai női fegyházat engedélyez­ték meglátogatni, pedig ott nem tartanak politikai foglyo­kat. Kérésére sem engedélyez­ték a váci fegyház vizsgála­tát, ahol abban az időben Rá­kosi Mátyás és Vas /Weinber­ger) Zoltán raboskodott. (Vas Zoltán 1945-ben Vác város egyik első díszpolgára lett.) Petővári Gyula ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) A váci Bartók Béla Állami Zeneiskola oktatószobái csen­desek. A nagyteremben ég­nek a villanylámpák, de csak azért, mert felújítják a. pó­dium padlózatát. Takarók bo­rítják az orgonát, előtte har­sog a csiszológép s előbuk­kan a padló élénk, friss szí­ne. Cs. Nagy Tamás igazgató tájékoztat a most befejezett tanévről. Az elmúlt tíz hó­nap során megfelelő tantes­tületi létszámmal és jó tár­gyi feltételekkel tanítottak, oktattak. 1985 szeptemberé­ben 813 tanulóval és 43 ta­nárral kezdték el az oktató­nevelő munkát. Az első és a második félév során 26 elő- képzős és 25 hangszeres ta­nuló hagyta abba tanulmá­nyait kimaradás vagy elta- nácsolás miatt. A szeptemberben kezdődő tanévre 600 hangszeres ta­nuló lép magasabb évfolyam­ba. Várható még 200 tanuló beiratkozása kis-előképző. elő­képző és a meglévő hangsze­res tanszakokra. A zeneisko­lában 4,45 volt az összesített tanulmányi átlag: ez a tan­testület jó munkáját bizonyít­ja. Az oktató-nevelő munka mellett az elmúlt tanévben sok szép feladatot megoldot­tak. Az országos fafúvósver- seny körzeti válogatójában 14 növendékük vett részt. A Bach-, Händel- és Scarlatti- évfordülók jegyében hang­versenyt rendeztek a zenei világnap alkalmából. Kiemel­kedő esemény volt a szimfo­nikus zenekar svédországi út­ja, valamint az ifjúsági vo­nószenekar és ütőegyüttes részvétele az NSZK-ban áz Európai ifjúsági zenei fesz­tiválon. Váci tanulók sikerrel szerepeltek Leninvárosban, a fafúvósok versenyén. Januárban Vác rendezte az országos szolfézs- és népdal­éneklési verseny Pest me­gyei válogatóját, majd annak döntőjét. Nagy siker volt a már hagyományosnak számító farsangi hangverseny és jó kezdeményezésnek indult el a szobi és a váci fúvószeneka­rok közös hangversenye. Az Űj Zene Nemzetközi Társasá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom