Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-25 / 148. szám
0{jj-. MM: •• Onbisonyaat (3. oidaí) A neheze még előttük van (5. oldal) Dráma az ékszetrhelfhan (6. alttal) , ■ _ ’ Szociális térkép készül (8. oldal) amlálással A K$Z KB-ban Propagandisták konferenciája Országos ifjúsági agitációs és propagandatanácskozást tartottak kedden a KISZ KB székházában. A KISZ megyei és városi bizottságainak agitációs területen dolgozó munkatársai, vezető propagandistái, a központi és megyei sajtó ifjúsági kérdésekkel foglalkozó képviselői megvitatták a KISZ XI, kongresszusa határozatának, végrehajtásából adódó feladatokat. A konferencián időszerű politikai kérédésekről előadást tartott Gáspár 'Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke. Kevesebb szárító áíl üzembe Előkészített magtárak A gazdaságok és az élelmiszer-ipari vállalatok az idén úgy láthatnak az aratáshoz, illetve' a termés átvételéhez, feldolgozásához, hogy korszerű, új tárolók állnak rendelkezésükre — ezzel a veszteségeket. Is sikerül majd fcsöükcnteni —, ám a korábbinál kevesebb szárítógépet indíthatnak szükség esetén, ami egy esős időjáráskor gondokat ok ózhat. A MÉM adatai szerint az intenzív gabonatermesztési program során öt év alatt 900 ezer hektáron valósították meg a legkorszerűbb művelési, agrotechnikai eljárásokat, ebből 500 ezer hektár esik a kalászos gabonára. A gépesítés és a raktározás feltételeit is javították, ez utóbbi különösen fontos, mivel a korábbi TÁMASZ V itatkozni napestig lehetne azon — nagy kérdés azonban, mire szolgálnak, hasznosulnak-e a viták a gyakorlatban —, mennyire szoros 02 összefüggés a megye iparában a termelés műszaki, technikai feltételeinek korszerűsítése és az egy foglalkoztatottra jutó termelés — azaz a termelékenység — alakulása között, ám a vita közben sem lehet mellőzni a realitások szembesítését. Ilyen realitás például az, hogy ugyan a megye iparában a termelékenység az országos átlagnál kedvezőbb mértékben ja ul — sőt, egyes szakaszokban, mint Idén, az első negyedévben, országosan csökkent az egy foglalkoztatottra jutó terfnelés, a megyében viszont, bár szerény mértékben, emelkedett —, mégis, az állóeszközök kihasználtsága romlik. Ami leegyszerűsítve annyit tesz, a fejlesztésre kiadott forintok nem hozzák meg a remélt kamatokat. A realitások további, szembesítendő eleme: a haladás legfőbb támaszának, a termelékenység javításának szorgalmazásakor mire helyeződjék a hangsúly, a termelés és termékszerkezet korszerűsítésére, a műszaki fejlesztésen nyugvó lépés,ekre-e, avagy a szer- veza \ ég s a terrfiékminő- ség javításában rejlő lehetőségekre. A realitások ilyen szembesítése korántsem akadémikus kérdések megválaszolására szolgál, sokkal inkább hasznot hajt(hatna) a gyakorlatban, hiszen a termelőhelyek java részén döntések sorozata függ a válaszoktól. Feltételez " persze, hogy vannak válaszok. S csak akkor lehetnek, ha megelőzően megtörtént a realitások szembesítése; a szükségesnél ritkábban történik meg ez. , Nincsenek elkényeztetve a megye textilipari vállalatai, ami a munkavállalók jelentkezését illeti. Nyersebben fogalmazva: egyre kevesebb az ember. Némely helyen olyannyira kevés, hogy szép csendben kihal a harmadik műszak, mert egész egyszerűen nem lehet a minimális létszámot sem összeszedni, örülni kell, ha két műszakra futja .., Kézenfekvőnek látszik az ember géppel történő helyettesítése, a szakemberek számításai azonban azt mutatják, hogy még viszonylag egyszerű “ejlesztések esetén is. — -zaz e gondoljunk szuper- lutomata fonó-, szövőgépekre, festő-, kikészítő- berendezésekre — öt esztendő kell az egy-egy munkavállalót pótló technika árának megtérüléséhez! Ha ezen az iparterületen — ahol magas az élőmunka- igény, a termelési költségek minden száz forintjából 12—12,50 a bér —ilyen hosszú idő kell a befektetési pénzek visszaáramlásához, mi van ott, ahol magas az eszközigény? Ott bizony már meghökkentő időtávot hoznak ki végeredményként a szakemberek számításai. A megye iparának leginkább eszközigényes részterülete a vegyipar és az építőanyag-ipar, , s például a vegyiparban tizenöt, tizenhat év alatt térül meg az a forint, amit egy-egy munkavállaló kényszerű helyettesítése okán kiadnak! Ha most az újonnan beépített technika ráadásul alacsony hatásfokkal dolgozik az eszközigényes iparterületeken, akkor nem nehéz belátni, már-már beláthatatlan hosszúságúra nyúlik meg a fejlesztési pénzek visszaáramlásának ideje.,. Szépítgetés nélkül fogalmazva: ha rengeteg pénze lenne a termelőhelyeknek, akkor sem bizonyulna többségük számára nagy üzletnek a munkaerőt helyettesítő műszaki fejlesztés. Marad tehát — rövt- debb távra — a másfajta lehetőségek kamatoztatása a termelékenység javításában, a szervezési, a minőségjavítási intézkedésekre támaszkodva. Ebből az eszköztárból tagadhatatlanul hasznosít is sokfélét a megye ipara, ám van itt valami, ami folytonosan kontrát mond ezekre a törekvésekre. K ontrát mond ezekre a törekvésekre az a mindennapos tapasztalat ' pv a szervezési, minőségjavítási döntéseknek a tetemes része — az érintett szakemberek józan megítélése szerint több mint a fele — megfeneklik a végrehajtásban érintett munkavállalók érdektelenségén! Gorombább szavakkal: a gyengén megfizetett, a tényleges teljesítmény és a bér között laza kapcsolatot észlelő embert — aki lehet termelésirányító, lehet munkás — a legokosabb termelékenységjavító intézkedésekkel sem sikerül rávenni a többre, ha ő abban nem. érdekelt! A haladás fő támasza, a termelékenység javítása ezek szerint eléggé ingatag alapokon áll? Igen. S itt nem az igenlő válasz az érdekes, hanem az, hogy miközben tudunk az ingatag alapokról, mégis vérmes reményeket fűzünk a támasz szilárdságához. Mészáros Ottó években nagy gondot okozott a termés elhelyezése. Most az első félévével lezáruló beruházási program részeként mintegy 1,2 millió tonna befogadóképességű gabonatároló épült az országban. Ez azt jelenti, hogy. öt év alatt harmadával bővült a raktárkapacitás. A mezőgazdasági nagyüzemek ezúttal a gabonaiparhoz képest- kétszerannyi tárolót építettek, de az is igaz, hogy az üzemek sokáig nagy hátrányban voltak a silótér nagysága tfekintetében. Azzal, hogy saját raktárakat építettek, lehetővé tették a helyi állatállomány közvetlen takarmányozását. A kapacitás országos fejlesztésével a tárolási veszteségekét évente 80— 100 ezer tonnával lehet csökkenteni. A minisztérium felmérése szerint öt. év alatt nemhogy nőtt volna, ellefikezőleg, csökkent a gabonaszárító berendezések teljesítménye. A visz- szaesés nem jelentős, ám mivel a terv immár évek óta a hozamok emelkedésével számol, szükség lenne a szárító- kapacitás bővítésére. Az idén programot is indítatlsúc, ennek keretében 65 korszerű gépet helyeznek majd Üzembe a következő években. A gépekből néhányat az idén üzembe állítanak, ezek azonban nem javítanak lényegesen a helyzeten. Az finSZBT-ben Elnökségi ülés Apró Antalnak, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnökének vezetésével ülést tartott a társaság ügyvezető elnöksége. A testület a Magyar—Szovjet Baráti Társaság titkárává választotta Sudár Ivánt, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának eddigi titkárát. Magyar-török hivatalos tárgyalásik Kenan Evren elnök Budapesten Együttműködési megállapodásokat írtak alá Losonczi Pál és a vendég a Kossuth téri fogadtatáson Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meg hívására kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Kenan Evren, a Török Köztársaság elnöke. Az államfő kíséretében van Valiit Halefoglu külügyminiszter; valamint Hünsü Dogan. mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és területi miniszter és Asaf In hau. Törökország budapesti § nagykövete, ők a magyar $ fővárosban csatlakoztak a $ küldöttséghez. A magas rangú vendég és kíséretének különgépe délelőtt landolt a Ferihegyi repülőtéren. Kenan Evren elnököt Losonczi Pál, Várkonyi Péter külügyminiszter és Szalai Lajos, hazánk ankarai nagykövete üdvözölte a török és magyar nemzeti lobogókkal, illetve üdvözlő feliratokkal díszített légikikötő betonján. Ezután a vendégek és vendéglátóik gépkocsikba szálltak, és a Kossuth Lajos térre hajtattak. Az Országház előtt a Török köztársaság és a Magyar Népköztársaság zászlóival felilobogózott téren katonai tiszteletadással fogadták a török államfőt. Az ünnepélyes fogadtatás A váci szennyvíztisztító telep 230 millió forint értékű munkái az idén fejeződnek be. Jelenleg a háromlépcsős üzembe helyezés utolsó szakasza, a 60 millió forint értékben készülő rohasz- tóteiepet szerelik a szakemberek. Az új, zárt rendszerű szennyvíztisztító próbaüzeme még az idén megkezdődik a díszzászlóalj díszmenetével zárult. A vendégek gépkocsikba ültek, s. vendéglátóik társaságában szállásukra hajtattak. Délután Kenan Evren a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezután Losonczi Pál és Kenan Evren vezetésével a Parlamentben megkezdődtek a hivatalos magyar—török plenáris tárgyalások. A tárgyalásokon az Elnöki Tanács elnöke örömét fejezte ki, hogy Magyarországon üdvözölhetjük a baráti Török Köztársaság elnökét. A két ország viszonyát értékelve Losonczi Pál megállapította, hogy történeti időkre vissza nyúló kapcsolataink ma barátiak, azokat semmilyen probléma nem terheli. Kapcsolataink a különböző társadalmi berendezkedésű országok jó együttműködésének példájaként jó! fejlődnek. A magyar küldöttség vezetője kifejezte meggyőződését, hogy Kenan Evren látogatása új ösztönzést ad az együttműködés fejlesztésére. A Török Köztársaság elnöke válaszában örömének adott hangot, hogy első török elnökként látogathatott el Magyar- (Folytatás a 2. oldalon.) Az érdi-budaörsi forgalmat is gyorsítja Duna-híd Lágymányoson A Hazafias Népfront Országos Elnökségének településpolitikai Bizottsága kedden, számos meghívott szakember részvételével, a dunai átkelési kapacitások távlati bővítési lehetőségeiről, köztük részletesebben a tervezett lágymányosi Duna-hídról tanácskozott. Dalmi Tibor miniszteri biztos részletes tájékoztatást adott a főváros forgalmi viszonyairól és a település szerkezetéről, valamint ezek lehetséges fejlődéséről. Valamikor a Lánchíd megépítése tette lehetővé Buda és Pest egyesítését, s a Duna-hidak Budapest fejlődésének meghatározói, jelképei lettek. A hidak forgalombiztos állapotban tartása, az átkelési igényekkel lépést tartó fejlesztésük az egész fővárosi, és ezzel együtt az országos közlekedési rendszer működőképességének is kulcskérdése. Az átkelés sebessége 1980 óta kritikusan romlott, egyes napszakokban zárt járműfolyamok alakulnak ki. Torló- dásos, balesetveszélyes lett több hídon is a forgalom, amely tavaly, naponta mintegy 325—330 ezer járművet jelentett. A főváros északi részén az Árpád híd felújítása kedvezőén befolyásolta a helyzetet, de az autópályák, a 70-es és a 6-os főút, Budafok, Gazdagrét, Őrmező, Érd, Budaörs járműforgalmának Pest felé irányuló része a belső hidakon kénytelen haladni. A lágymányosi Duna-híd építése még ebben az ötéves tervben elkezdődik, s a tervek szerint a következőben már át is adják a forgalomnak, az együtt kiépülő új útvonalakkal egységes rendszerben. A kétszer háromsávos lágymányosi Duna-híd az előzetes tervek szerint a leggazdaságosabban a déli összekötő vasúti híd átalakított pilléreire támaszkodva építhető meg. Pártvezetők látogatásai Kedden Győr-Sopron megyébe látogatott Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese. Programja Győrött kezdődött, ahol a megyei párt- bizottság székhazában találkozott, a megye párt- és tanácsi vezetőivel, akikkel az MSZMP XIII. kongresszusa óta eltelt.időszak munkájáról folytatott eszmecserét. A látogatás Mosonmagyaróvárott folytatódott. Németh Károly felkereste a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárat, majd a városi pártbizottságon párt- alapszervezeti titkárokkal időszerű gazdasági és politikai kérdésekről beszélgetett. ★ Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára kedden látogatást tett Csongrád megyében. Szegeden a megye vezetői tájékoztatták a XIII. párt- kongresszus határozatainak végrehajtására tett helyi intézkedésekről, az eredményekről és a gondokról. Ezután felkereste a Szegedi Konzervgyárat, majd a KISZ Csongrád megyei politikai képzési központjában város) és intézményi KlSZ-titkárok- kal találkozott. A program Szentesen folytatódott, ahöl a KISZ KB első titkára a város vezetőivel találkozott; ezután a szentesi ifjúsági és művelődési házban járt, majd a Pankotai Állami Gazdaságban ismerkedett a mezőgazda- sági nagyüzem munkájával. Szűrös Mátyás, az MSZMI Központi Bizottságának titka fa kedden a főváros XL ke rületének életével ismerke dett. A pártbizottság székhá' zában tájékoztatták a város rész társadalmi, gazdaság helyzetéről, majd felkereste; kamaraerdei ifjúsági parkot Ezután a Generalimpex Küh kereskedelmi Vállalatnál tét látogatást. Délután a kerület: pártbizottság székházábar rendezett aktívaértekezleter tájékoztatót tartott a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1983. JÚNIUS 23., SZERDA XXX. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM
