Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

1986. JÜNIUS 21. SZOMBAT 3 MKCrBl] Az ittas járművezetőkkel szemben Szigorítják az eljárást Megvitatta az országgyűlési bizottság A múlt év számvetése HÉT HÍRE PISUM SATIVUM A A Fogyasztók Országos Tanácsa az élelmiszer­kínálatot, a hús és húskészítmények minőségét tekin­tette át. © Pécs fogadta a gyermekszínjátszás hely­zetét elemző országos értekezlet résztvevőit. © Vita­ülést rendezett Mit ér a hazai ásványvagyon címmel a Magyarhoni Földtani Társulat. © Megnyílt Buda­pesten a kéményseprő ipartörténeti gyűjtemény. © A hét híre az is, hogy a Kertészeti Egyetem volt a helyszíne a zöldborsó-termelési és -nemesítést ta­A Legfőbb Ügyészségen kö­zös szakmai értekezletet tar­tottak pénteken a fővárosi és a megyei rendőrfőkapitányok, főügyészek, valamint a bün­tető és a katonai bírósági el­nökök. A tanácskozás témája a közlekedési bűncselekmé­nyek, különösen a járművek ittas vezetése megítélésének jogpolitikai értékelése, e cse­lekmények elbírálásának az eddigieknél szigorúbb meg­ítélése volt. Ügyészi, rendőr­ségi és bírósági szempontból az a törekvés — miként az értekezleten hangsúlyozták —, hogy csakis szigorú elbírálás­sal, jogalkalmazási gyakorlat­tal lehet eredményesebben fellépni a sokakat veszélyez­tető ittas járművezetőkkel szemben. Dr. Nyíri Sándor, a leg­főbb ügyész helyettese tájé­koztatójában utalt arra, hogy évről évre növekszik a köz­úti balesetek száma. Tavaly a balesetek több mint 17 száza­lékát ittasan idézték elő, s az emiatt lefolytatott eljárások száma meghaladta a 13 ez­ret, ami az összes közlekedé­si bűncselekmény csaknem háromnegyed részét jelenti. Növekedett az ittas jármű­vezetők büntetésének mérté­ke — a szabadságvesztés, a pénzbüntetés egyaránt —, mindez azonban nem sokat javított a közúti közlekedés­ben részt vevők fegyelmén. Pedig itt nemcsak a jármű­vezetők biztonságáról van szó, hanem az utasokéról — s egyáltalán, az állampolgári fegyelemről. Építenek rájuk A plenáris ülés után a résztvevők szekciókban ele­mezték és értékelték a nyug­díjas műszaki értelmiség hely­zetét, foglalkoztak a tudomá­nyos tevékenységgel, a társa­dalmi beilleszkedéssel, az életszínvonal, a foglalkoztatás kérdéseivel. A szenior konferencián je­len volt dr. Csehák Judit mi­niszterelnök-helyettes és dr. Hutás Imre államtitkár is. Elnöki megnyitójában dr. Osztrovszki György akadémi­kus emlékeztetett arra, hogy a sorokban ülők annak a ge­nerációnak a tagjai, amely szinte a semmiből építette új­já országunkat, amely már a negyvenes évek végén vi­lágszínvonalú műszaki ered­ményeket produkált. A ma nyugdíjas szakemberei büsz­kék lehetnek arra, amit lét­rehoztak — például a gyógy­szeriparban, az autóbuszgyár­tásban vagy az agrárszektor­ban. Politikai hiba lenne mindezt nem tudatosítani a fiatal korosztályban, amely bízvást tekintheti példaadó­nak elődei alkotó munkáját. A szenoir műszaki, gazda­sági, agrár- és természettudo­mányos értelmiség helyzetéről dr. Tóth János, az MTESZ fő­titkára tartott előadást. Elöl­járóban kifejtette, hogy a ma­gyar reálértelmiség gerincét alkotó szenior tagság bölcses­ségét, higgadtságát és életta­pasztalataiét párosítani kell a fiatalok friss, korszerű isme­reteivel, kezdeményező kész­ségével és lendületével, annak érdekében, hogy a gazdaság óhajtott dinamizálása valóság­gá váljon. A szellemi értéket védeni, gyarapítani, terjeszteni kell, ehhez pedig felbecsülhetetlen segítséget tudnak adni a kü­lönféle szakmai és területi szervezetekbe tömörült sze­niorok. Nyugállományba vo­nulhat az ember mint igazga­tó, mérnök, kutató, de az al­Ehhez az utóbbi gondolat­hoz kapcsolódott előadásával Ladvánszky Károly belügymi­niszter-helyettes is, aki több tényező együttes figyelembe­vételéről szólt. Hangsúlyozta: a közlekedés biztonságához, illetve a balesetek, az ittas járművezetés elleni küzdelem­hez nélkülözhetetlen, hogy megfelelő jogpropaganda, fel- világosító- és nevelőtevé­kenység folyjék, s ebből ki kell vennie a részét minden közlekedésbiztonsági tanács­nak, a rendőrségnek és — a maga sajátos eszközeivel — az ügyészségnek, a bíróságok­nak is. Az azonban kétségte­len — tette hozzá —, hogy ha az állampolgári fegyelem általában nem javul, akkor a biztonságos közlekedés terén sem várhatunk sok jót. Ma­rad tehát — és úgy tűnik, ezt kell alkalmazni — a közleke­dési bűncselekmények, külö­nösen a járművet ittasan ve­zetők szigorúbb elbírálása. A rendőrségi, az ügyészségi és a bírósági eljárások során ezek­kel a keményebb módszerek­kel is élni kell, hogy a köz­úti közlekedés ezután keve­sebb veszélyt hordozzon ma­gában, kevesebb áldozatot szedjen, illetve ne okozzon oly sok súlyos személyi sérü­lést. Dr. Borics Gyula igazság­ügyi minisztériumi államtit­kár a közlekedési bűncselek­mények bírósági megítélésé­nek gyakorlatáról, az ítélke­zés szigorításának szükséges­ségéről szólt az értekezleten. kötő munkát nem lehet és nem is szabad nyugdíjazni — hang­súlyozta az MTESZ főtitkára. Értelmes tennivalókban nincs hiány; jól kamatoztathatók az idősebb korosztályú reálértel­miség szakmai tapasztalatai egyebek között a vállalatve­zető fórumok mellett műkö­dő műszaki-tudományos ta­nácsadó testületekben, ban­kokban, pénzintézetekben, az ágazati koncepciók kidolgo­zásában és nem utolsósor­ban az újítások, találmányok propagálásában, vállalatok kö­zötti elterjesztésében, Érdekeik védelme Természetesen az MTESZ nem csupán1 a feladatok soro­lásánál veszi számításba a szeniorokat. Adni is szeretne. Védeni az érdekeit, segíteni őket sajátos gondjaik, szociá­lis problémáik megoldásában. Kezdve onnan, hogy szorgal­mazza a szervezet a nyugdíj­ba küldés mainál humánusabb módját, sőt, a korhatár felül­vizsgálatát, oly módon diffe­renciálva, hogy ne kelljen el­mennie annak, aki munkaere­je, szellemi energiája teljé­ben érzi még magát. A to­vább dolgozás feltételei is re­formra szorulnak, hisz a je­lenlegi korlátok nem a foly­tatásra ösztönzik a nyugdíj- korba lépőket. Mint mindig, most is él­ményszámba ment Szentágo- thai János professzort hall­gatni, aki azt hangoztatta, hogy miközben a műszaki és agrárértelmiség óriási tudás­anyagát bűn nem kihasználni, az operatív vezetést a fiata­lokra kell bízni. Tekintélyt nem csupán az irányítói szék adhat, erről meggyőzni az érintetteket persze csak úgy lehet, ha a gyakorlatban ta­pasztalják, hogy azokra a bi­zonyos tanácsadó testületekre valóban építenek. ' Segítő kölcsönösség Az értelmes élet fontossá­gát hangsúlyozta dr. Csehák Judit, s azt, hogy az egyre § Az Országgyűlés terv- és § költségvetési bizottsága $ Bognár József elnökletével ^ pénteken kibővített ülést § tartott a Parlamentben. A ^ testület tagjai, valamint ^ más országgyűlési bizottsá- gokból megjelent képvise- $ lök megvitatták a Magyar ^ Népköztársaság 1985. évi ^ költségvetésének végrehaj- ^ tásáről szóló jelentést, az $ Állami Bér- és Munkaügyi ^ Hivatal tájékoztatóját a ta- ^ valyi munkaügyi helyzet­ig röl, valamint a Központi ^ Népi Ellenőrzési Bizottság $ előterjesztését a tavalyi ^ költségvetés és a tanácsok ^ 1984—85. évi pénzügyi ter- ^ vének végrehajtásáról szó- lő törvényjavaslatról. Először a más országgyű­lési bizottságok képviselői összegezték a testületi ülé­seiken elhangzott észrevéte­leket. Az egyes bizottságok nevében felszólalók egyönte­tűen elfogadásra ajánlották az 1985. évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvényja­vaslatot. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke kiemelte, hogy ülésükön szó esett a körzeti orvosi rende­lésekre jellemző zsúfoltságról. Az időhiány, a sietős munka általában a betegek felületes ellátásához, a szükségesnél több gyógyszer felírásához, a drága műszerek nem kellő ki­használásához, következés­képpen pazarláshoz vezet. A helyzeten javítana, ha a kör­zeti orvosok meghatározott időpontra hívhatnák be a gyarapodó nyugdíjas korosz­tály az egész társadalomtól újfajta szemléletet igényel. Hiszen nem elegendőek a méltányos jogszabályok, a kor­mányzati cél a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, kell a volt munkahely segít­sége, szükség van az egymást segítő közösségekre, például az olyanokra, mint a szenio­roké is. Akiknek a közérzete nem közömbös a kormány számára., s akiknek együtt­működési készségére tovább­ra is támaszkodik a politi­kai és gazdasági vezetés. A délutáni szekcióüléseket követő záró plenáris ülés után baráti beszélgetésen marad­tak együtt a vidéki és fővá­rosi szeniorkorú szakemberek. Sz. T. Nincs kivétel — Amikor 1982-ben először vezettünk be nyújtott nyitva tartást, sokkal nagyobb volt az ellenállás dolgozóink köré­ben. Most tudomásul vették az intézkedést, bár sokan ag­gódnak, hogy valóban meg­oldott lesz-e gyermekeik óvo­dai és napközis elhelyezése. Van olyan fiókunk, a.hol dol­gozóinknak 35—40 gyereke van összesen. Igaz, a megyei tanácstól ígéretet kaptunk ar­ra, hogy a gyermekintézmé­nyek hétfőnként ügyeletet tartanak. De hogy ez valóban így lesz-e, az már a helyi ta­hosszabb kezelésre szoruló betegeket. Bognár Rezső, a kulturális bizottság elnöke egyebek közt arról szólt, hogy ülésükön más témák mellett a tudomá­nyos kutatást segítő pályáza­ti rendszer szerepéről, az ok­tatástechnikai eszközök be­szerzésével kapcsolatos gon­dokról fejtették ki vélemé­nyüket a képviselők. Cselőtei László, a mező- gazdasági bizottság • elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy tavaly 5,6 százalékkal csökkent 1984-hez képest a .mezőgazdasági termelés, s a húsexportból származó bevé­tel 30 százalékkal mérséklő­dött. A mezőgazdasági üze­mek érdekeltségét az ex­portban a jövőben tovább kell növelni. Utalt arra, hogy a mezőgazdasági tárca célul tűzte az öntözés fejlesztését, a melioráció mind szélesebb körű elterjesztését, ez a prog­ram azonban csak akkor jár­hat sikerrel, ha a mezőgaz­dasági szövetkezetek felké­szülnek ezeknek a technoló­giáknak a fogadására. Stadinger István, az építé­si és közlekedési bizottság el­nöke elmondotta: az építő­iparban szerény mértékben javult tavaly a munka mi­nősége, de a lakásépítésben továbbra sem megfelelő az ütemesség. A közlekedési ága­zat tavaly megoldotta felada­tait, bár átmeneti szállítási késedelmek 1985-ben is vol­tak az áruforgalomban. Az utak, hidak karbantartására szánt összegek nem elegen­dők arra, hogy a közútháló­zat állapotának romlását meg lehessen állítani. Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság tagja — tolmácsolva e bizottság véleményét — a bíróságokon és az ügyészsé­geken dolgozók élet- és mun­kakörülményeivel kapcsolatos gondokra hívta fel a figyel­met. ­Hellner Károly, a kereskei- delmi bizottság titkára ki­emelte: nemzetközi verseny- képességünk javításához át­fogó intézkedésekre van szükség. A jelenlegi szabályo­zók nem ösztönzik megfele­lően a vállalatokat az ex­portra, s az ezzel kapcsola­tos rövid távú kormányzati intézkedések sem eléggé ha­tékonyak. Weiszböck Rezsőné, az ipari bizottság tagja elmondotta: a bizottság tagjaihoz eljuttatott írásos előterjesztés újszerűén mutatta be a gazdálkodó egy­ségek múlt évi tevékenysé­gét. Az írásos tájékoztatót és a szóbeli kiegészítéseket az ipari bizottság támogatja. A vitában elhangzott véle­ményekre, kérdésekre Hetényi István pénzügyminiszter, Hoós János országos tervhi­vatali államtitkár, Szakali József, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnöke vá­laszolt. Az ülés Bognár Jó­zsef zárszavával ért véget. nácsokon múlik. A változá­sok legjobban bejáró dolgo­zóinkat érintik. Kivételt azon­ban velük sem tehetünk. Nem kétséges viszont, hogy egyes körzetekben célszerű lenne megvizsgálni, hogy a helyi buszjáratok menetrendjét nem kellene-e az intézmények új nyitva tartásához igazítani? Munkaidő előtt Mindez már szervezés kér­dése. A lényeg, hogy a me­gye OTP-fiókjainak többsége este hat óráig várja hétfőn­ként az ügyfeleket. S ellen­tétben a korábbi gyakorlattal, ezentúl a nyitva tartás a Legősibb kultúrnövényeink egyike a borsó. A kökorszak embere fogyasztotta már, igaz. szárítva, ínséges időkre tartalékolva. Magyar elődeink a vándorlás korában ismerték, szerették meg, mintha tud­ták volna, a szárított sze­mekben sok a fehérje. Még több a zöld borsószemekben, jelentős mennyiségű cukorral, ásványi sókkal, C-vitaminnal egyetemben. Hasznos táplálék tehát, termesztik is világszer­te, a legtöbbet Kínában, In­diában, a Szovjetunióban. A furcsa csak az, hogy az ízes étekről sok-sok évszázad el­teltével, az 1300-as esztendők után lassacskán állapította meg az ember, zölden is fo­gyasztható. S bizonyítandó, eleink mennyire megküzdői­tek minden kicsinyke isme­retért, kezdetben hüvelyestől főzték meg a szemet, s az 1600-as években próbálkoztak meg szakácsok, háziasszonyok a mai formával, a kifejtett apró, zöld gömböcskékkel. Elillan a régmúlt köznap­jainak emléke; bors ókombájn szüretel ma, konzervgyári borsó/ éldolgozó-vonalakról üveg- és dobozhad masírozik lefelé. A szakajtónyi zöld hü­vely meg — például — a Nagykőrösi Konzervgyár sze­zoncsúcsban elért napi több száz tonnás termelése látszat­ra két világ, vajában azonban közös gyökerű rítus ismétlése, a nyárelő első, nagy tömegű zöldségének birtokba vétele évről évre. Ez a birtokba vé­tel ezer évek óta — ha képle­tesen is — hol maroknyi, hol zsáknyi termésre téteti rá a gazda kezét. Látszatra nem különösebben kényes növény a Pisum sativum, valójában azonban meglehetősen szeszé­lyesen reagál a környezeti, időjárási hatásokía. A megyé­ben nem tartozik a kivételes esetek közé az, amikor az egyik meg a másik esztendő hektárnyi területre vetített ter­mésátlagai között ezer, ezer­kétszáz kilogramm (!) a kü­lönbség, azaz akad gazdaság, ahol savanyú képpel, a tár­saknál meg fülig érő szájjal összegezik, mit fizetett a nö­vény. Az idén, a jelek szerint, bár a minőséggel vannak gondok, jól fizet, gazdag a termés, kedvezett az időjárás, a nagykőrösiek például egy pénztár munkaidejét jelenti majd, tehát teljes körű szol­gáltatásokkal állnak az ügy­felek rendelkezésére. Ez a pénzzel foglalkozó dolgozók­nak egy óra pluszmunkát je­lent még zárás után. Hét településen azonban a nyújtott nyitva tartás 17 órai, három helyen — Jászkaraje- nön, Szobán és Vámosmiko- lán — 16, illetve 16.30-as zá­rást jelent. Kovács Gyula sze­rint ezeken a településeken a tanács véleménye alapján nincs szükség hosszabb ügy- félfogadásra és a fiókok eddi­gi forgalma is ezt igazolja. Kérdés azonban, hogy a la­kosságnak is ez lesz-e a vé­leménye? Az új renddel a többi na­pokon is módosul némiképp a takarékpénztárak nyitva tar­tása. A dolgozók munkaide­jét ugyanis úgy kell beoszta­ni, hogy kijöjjön a heti 42 óra. héttel korábban kezdhették a szezont. Sokhasznú pillangós ez. Ét­kezésre, abrakoltatásra, szá­las takarmányként egyaránt felhasználható, s még ezzel sincsen vége az előnyöknek. Ezek a bokrocskák ugyanis —• gyökérlakó baktériumaik ál­tal — jelentősen növelik a ta­laj nitrogéntartalmát, jó _elő- vetemény tehát gabonának készítendő a magágyat, s fő­ként a búza esetében igaz ez. Az előnyök ismeretében fur­csa vagy éppen érthetetlen, ne döntsük el, de tény: a megyében folyamatosan csök­kent a borsó vetésterülete a szántóföldi termesztésben, ma ezer hektárral kisebb, mint volt a hetvenes évek első fe­lében. Amiért persze kárhoz­tathatjuk a nagyüzemeket, csak éppen falra hányt borsó a feddő szó, hiszen csacskasá- got szorgalmazna. Azt, hogy a gazdaságok érdekeik ellen cselekedjenek. Egy-egy nö­vény sorsát nem az dönti el, mennyit beszélnek, írnak ró­la, sokkal inkább az határoz­za meg holnapját, mekkora rajta a jövedelem... S ta­gadhatatlan, a borsón elért jövedelmet folyamatosan zsu­gorítják az emelkedő gép­árak, a dráguló kemikáliák és más költségek. Áruként, nagyobb mennyi­ségben először Dunakeszi, Fát valamikori gazdái kezdték termeszteni a már nemesített, kimondottan zölden fogyasz­tásra szánt borsófajtákat — az ún. cukorborsókat —, s ma akkora a választék annak számára, aki vetni akar, hogy nehezen igazodik el közöttük, ha botcsinálta (kis)kerttulaj- donos. Kevesen ismerik tartó­sításának egyszerű módjait, némely családnál azonban már telik vele a mélyhűtőlá­da, télire halmozva fel a csa­ládnak azt, ami akkor — ha vásárolni kellene — nem len­ne éppen olcsó csemege, öt éve még a megye adta az or­szágos termés egyötödét, nap­jainkra ez a részesedés tíz százalék körülire csökkent. Aminek oka sokféle, eredmé­nye azonban bizonyosan nem eredmény, nem siker, lévén szó mind a belföldi ellátás­ban, mind a kivitelben fontos helyet elfoglaló növényről. Mészáros Ottó Néhány napon a korábbinál tovább dolgoznak majd. Ezt és a hétfői pluszórákat a pén­teki munkaidőből csípik le, akkor zárnak majd legkoráb­ban a fiókok. A fiókok reggeli nyitási időpontja is kedvező az ügy­feleknek. Általában 7 és 7.45 között kezdenek dolgozni a ta­karékpénztárakban, így so­kan még munkaidő előtt el­intézhetik pénzügyeiket. Hiteíügyek Az új nyitva tartási rend természetesen majd a gyakor­latban vizsgázik. — Eddig nem voltak lát­ványos eredményei a meg­hosszabbított ügyfélfogadás­nak — mondja Kovács Gyu­la. — Most is legalább ne­gyed év kell ahhoz, hogy az új rendről értékelhető tapasz­talatokat gyűjtsünk. Széles körű propagandára lesz szük­ség, de például a hitelügyek intézését némileg irányítani is tudjuk. Arra fogunk töreked­ni, hogy ezek az ügyfelek hét­főn délután jöjjenek fiók­jainkba. M. Nagy Péter Az alkotó munkát nem lehet nyugdíjazni Ezüstös fejjel, de aktívan Tegnap sem enyhült a kánikula, a rekordokat i sukat megváltozott státusukban is a köz javára döntögető meleg sem tudta azonban visszatartani fordítják, a Műszaki és Természettudományos Egyesület el­ső ízben megrendezett országos szenior konferen- Ezüstös fejekben a roppant tudás olyan tőke, diájának meghívottait. Pontban tíz órára megtelt amelyet parlagon hagyni vétek. Az tsgész napos az MTESZ székházának kongresszusi terme azok- tanácskozásnak éppen az volt a célja, hogy az kai a nyugdíjas műszaki, gazdasági, agrár- és I érintettekkel közösen vitassa meg, miként lehet természettudományi értelmiségiekkel, akik aktivitá- még jobban kiaknázni a felhalmozott ismereteket. Az OTP-nél hétfőtől Hat óráig a pénztárakban is A július elsejétől életbe lépő hétfői meghosszabbított nyitva § tartási rendhez igazodnak majd az Országos Takarékpénztár ^ megyei fiókjai is, szám szerint huszonnyolc. A zárás időpont- S jának megállapítása gondos előkészítést igényelt. Fel kel- N lett mérni a települések kívánságait, ugyanakkor figyelembe N kellett venni a mintegy félezer érintett OTP-dolgozó — akiknek § többsége nő, családanya — érdekeit is. Erről Kovács Gyula, az S OTP megyei igazgatója a következőt mondta:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom