Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-19 / 143. szám
4 1936. JÜNtüS 19., CSÜTÖRTÖK SZENTENDREI K^cítian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A lakosság igennel válaszolt Az elvi engedély megvan Vitafórum művészeknek Tovább erősödött a kapcsolat Szentendrén nagyon sok művész él. Tevékenységük, véleményük, közérzetük nem közömbös a településnek. A város életében ez a réteg mindig jelentős szerepet játszott. Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága júniusi ülésén foglalkozott a művészek körében végzett politikai, ideológiai munka tapasztalataival. Mit állapított meg a testület? Társadalmi szervezet Kertbarátok Városunkban jól dolgoznak a kertbarátok. Több klubjuk működik szerte a településen. Például Pismányhegyen, a Felszabadulás lakótelepen, Iz- bégen és a városközpontban. Pismányhegyen hagyománya van a Szép kertek mozgalomnak, amelynek produktumait egy nemzetközi kongresszus keretében már külföldi szakemberek is megcsodálták. A Felszabadulás lakótelepen működik a kertbarátok és virágkedvelők klubja, amelynek tagjai néhány óvoda és az öregek napközi otthonának kertjét gondozzák ízbégen a galamb-, nyúl- és csirketenyésztésnek vannak hagyományai. Ugyanis 1976 óta a szervezet pontos neve Kertbarátok és Kistenyésztők Egyesülete. Ez utóbbi minőségükben támogatják a honismereti kör munkáját, legutóbb például 3000 forintos pályázatot írtak ki Szűcs József szőlőnemesítő élettörténetének feldolgozsára. A Kertbarátok és Kiste- nyésztők Egyesülete tehát társadalmi szervezet. Ezért a város politikai munkájából is kiveszi a részét. Tagjai például aktívan közreműködtek a tanácsi és a népfrontválasztásokon. Klubfoglalkozásaikra rendszeresen meghívják a mozgáskorlátozottakat is. Dr. Tokaji Ferenc, a szervezet elnöke elmondta, hogy nem elégszenek meg az 500 fős létszámmal, a jövőben feladatuknak tekintik további érdeklődők bevonását. A szervezet le kívánja tenni a voksát a településfejlesztési céljainak magvalósításában Is. A város hírei BÄV-üzlet. A Bizományi Áruház Vállalat még ebben a hónapban megnyitja a Vöröshadsereg utca 13. szám alatti házban a szakboltját. Az új- jáépitett ház máris szép színfoltja a belvárosnak. A nyertesek. Befejeződött a körzet és a város iskoláskorúinak kiírt OSN versenysorozat. A döntőket a Petőfi SE és a KLKF pályáin rendezték. Lövészetben, kézilabdában és sakkban a fiúknál és a lányoknál egyaránt a szentendrei központi iskola tanulói nyertek. Nagypályás fociban a tahitótfaluiak, kis pályán a pomázi 1-es számú iskola nebulói, a futó csapatbajnokságban a szentendrei központisok diadalmaskodtak. Az OSN-ku- pa a szentendreieké lett. Július 3-án este fél 9-kor mutatják be a Szentendrei Teátrum új előadását, Möllere: Scápin furfangjai című vígjátékát. Rendezője Vámos László Kossuth-díjas, kiváló» művész. A további előadások dátumai: július 4., 10., 11., 17., 18., 25., 26., 27, Pomáz nagyközségben a lakossági fórumokon, falugyűléseken, testületi üléseken már évekkel ezelőtt a hozzászólások visszatérő refrénje volt; mikor vezetik be a gázt a településre? 1983 körül úgy tűnt, hogy siker koronázza az erőfeszítéseket. Aztán a gazdaságossági számítások nyomán kiderült, nagyon drága a gáz bevezetése, s egyre halasztódott a münkálatok megkezdése. Most azonban ismét kedvezőbb szelek fújnak. Az Ipari Minisztérium ugyanis megadta az elvi engedélyt Pomáz és Budakalász nagyközségek gázhálózatának a kivitelezésére. Dr. Juhár János országgyűlési képviselő és dr. Czink József, a Pomázi Tanács vb-titkára hangsúlyozzák: az elvi engedély azt jelenti, hogy a két település állami támogatást nem kap a kivitelezéshez, azonban a lakosság és a gazdálkodó szervek, intézmények pénzéből meg lehet építeni a vezetéket. A Pomázi Tanács a VII. ötéves tervében a gerincvezeték kiépítésére előirányzott 15,7 millió forintot. A lakosság üdvözli a kezdeményezést, bár meg kell mondani, hogy mindenkinek lesz miért zsebbe nyúlnia. Többek között egyéb feszítő gondok megoldására megalakult az útépítő és a szennyviztársulat (mintegy 300 fő részvételével), ehhez jön a településfejlesztési hozzájárulás. Ám a lakosság még így is hajlandó áldozni a gázvezetékre. Megjegyezzük, hogy a szentendrei körzetben Pomá- zon szavazták meg a legnagyobb százalékban a településfejlesztési hozzájárulást. Most dr. Juhár János és a tanács vezetői a Tigáz képviselőivel tárgyalnak. Annyit máris elértek, hogy a szakemberek vállalták: a régi tanulmányterveket felülvizsgálják, s ennek alapján reális költség- vetést készítenek a két nagyközség lakiónak. Ezt aztán falugyűléseken ismertetik az emberekkel és a gazdasági szervek illetékeseivel. LeszalA másik darab a tavaly nagy közönségsikert aratott Donizetti-mű, A szerelmi bájital. Ezt először július 5-én este fél 9-kor tűzik műsorra, majd 6-án, 12-én, 13- án, 19-én és 20-án játsszák ismét. A rendező: Békés András kiváló művész. kálóm tehát tájékozódni a várható anyagi megterhelés pontos mértékéről. Karsai Miklós, Budakalász tanácselnöke elmondta, hogy ők július első napjaiban szeretnének találkozni a Tigáz vezérigazgatójával. A tanács által kiküldött kérdőíveket a vállalatok visszaküldték, s mind igent mondtak a gázvezeték-építésre. Ügy tűnik tehát, hogy a két nagyközség, amelyekben csaknem 30 ezer ember él, előbbre tud lépni a VII. ötéves tervben. — Óriási eredmény lenne — dobol az asztalon elgondolkodva Karsai Miklós. — Az világos, hogy csak a pomáziakkal együttműködve tudjuk megvalósítani a gázprogramot. Ha ez sikerülne, akkor 1990-ig már csak egy nagy feladat maradna hátra. A nagyközség csatornázása. Nem érdeklődőm tovább, de gyanítom, hogy apám nem tudja a többi testvér nevét — Józsefét, Bertalanét és Gusztávét. Pedig Bertalan is Magyarország birkózóbajnoka és súlyemelő-világbajnok volt. De négyőjiik között kétségtelenül János volt a leghíresebb, aki 1910-ben Szent'pétervárott, 1911-ben Isztambulban, 1912-ben Becsben, 1913-ban ismét Szent- pétervárott, 1920-ban Isztambulban, végül 1924-ben Münchenben volt profi birkózóvilágbajnok. Valóban igaz, szinte soha nem kapott ki a szőnyegen. Búvárkodott Kevesen tudják, hogy Czá- ja János fia, Czája Mátyás tanár évtizedekig Szentendrén tanított, s nemrég ment nyugdíjba. Életcéljának tekinti. hogy megírja a birkó- zósport történetét, s természetesen ebben helyre tegye apja, s nagyihátyjai szerepé^ is. A tanár úrnak erre minden esélye megvan, mert nemcsak a fiúi szeretet hajtja, n szaktudása sem hiányzik. Már. eddig is hihetetlen mennyiségű adatot gyűjtött össze, több európai nagyváros levéltárában búvárkodott, kapcsolatban áll különböző újságokkal, szakértőkkel. s pénzt, időt. fáradságot nem kímélve nap mint nan gyarapítja ismereteit. Alkalmam volt e , dokumentumok némelyikét kézbe venni, meggyőződtem róla, hogy a magyar birkózás 1914-ig tartó aranykoráról valóban nagyon keveset tudunk. Czája Mátyás tanár úr hajlandó volt néhány kérdésemre válaszolni: elsősorban az érdekelt: milyen emlékei vannak világhírű édesapjáról? — Sokan azt hiszik, hogy hatalmas termetű ember lehetett. Azonban a birtokomban levő fényképek is bizonyítják, hogy csak 177 centiméter magas, mintegy 90 kilogrammos férfi volt. Az igaz, hogy az erejéről már gyermekkoromban is legendák keringtek. — Én szinte a cirkuszban születtem. Az 1926—27-es évekből arra* emlékszem, hogy amikor anyám lefektetett. édesapám minden este bejött az ágyamhoz, fölém hajolt, megsimogatott, s azJ tán a birkózóköpennyel a Több tárlat Egyebek között azt, hogy a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása a művészekre is hatással van. Csökkent a megrendelések száma, megszaporodtak egzisztenciális gondjaik. A város ugyan a maga eszközeivel segíti az alkotómunka folyamatosságát, megbízásokat ad, ez azonban kevés. Az államtól kapott feladatok gyarapodása volna a megoldás. Városunkban a VI. ötéves terv időszakában tovább bővültek a kiállítási lehetőségek. Elsősorban a PMKK-ra és a Műhely Galériára gondolunk. A különböző helyszíneken egy sor egyéni és kollektív tárlatot láthatott a közönség a helyi képzőművészek munkáiból. Folyamatosan születnek alkotóközösségek. A Grafikai Műhelyt követte az Artéria Galéria, most vállán indult az arénába. Én még hallottam a cirkuszfndu- lót, tudtam, hogy apám birkózik. s biztos voltam benne, hogy ismét győzni fog. Karambol — A Czája-cirkusz középeurópai nagycirkusz volt. Nálunk dolgozott a Hagem- beck világcirkusz, amely abban az időben a legtöbb idomított állattal rendelkezett a földkerekségen. Ekkoriban gazdagok voltunk, a Reitter Ferenc utcában laktunk, bátyámmal együtt elit iskolába jártunk, s a mindennapjaimat világhírű artisták társaságában töltöttem. Édesapámnak az volt az álma, hogy a magyar birkózást visszavezeti a klasszikus, görög-római birkózáshoz.. Szerette volna megalakítani a magyarországi profik központját. — S miként történt, hogy a család tönkrement? — Ezt én ma sem tudom pontosan. Ahogyan ^zonban egyre több korabeli dokumentummal találkozom, az az érzésem, apám vakon megbízott az alkalmazottaiban. s az igen magas gázsi kifizetésére szolgáló szerződésblankettákat jó előre üresen aláírta. Ilyen körülmények között aztán 1931Lben tönkrementünk. Emlékszem, még az állatkertnek is tartoztunk 17 ezer pengővel. Édesapámnak volt egy nagyon kedves világbajnoki aranyérme, most is előttem van ahogy felemeli, s kérdezi: eladjam ezt is? Czája János megpróbálta rendbe tenni a család zilált anyagi helyzetét. Az országban utazgató cirkusza előadásai mellett Budapesten birkózómeccseket rendezett volt világbajnokok ellen. A naptárak 1935-öt, majd ’36-ot mutattak. Az ötven évhez, közeledő többszörös világbajnok még ekkor sem talált legyőzőre. De azután Rigában nagyon megfázott, majd Csehszlovákiában egy vasúti karambolnál megsérült a karja Egyre többet rakon- cátlankodott a szíve is. Nem törődött vele. A birkózóirodalom úgy tudja, hogy utolsó mérkőzését a francia Bel- gards ellen vívta. Ez azonban nem így van. mert távirat érkezett, hogy a francia beszerveződik a 27 iparművészt tömörítő Iparművészeti Kis- galéria. A múzeumhálózat is nő. Az utóbbi három esztendőben nyitották meg az Amos Imre—Anna Margit Múzeumot, rövidesen átadják a Vajda Lajos Múzeumot is. A sokáig egyoldalú, túlságosan képzőművész-orientált művészeti életet ma már szerencsésen egészíti ki a zenei kultúra. Itt elsősorban a Szentendrei Kafnarazenekar- ra, a Városi Szövetkezeti Kórusra, a Vuj icsics Tihamér Zeneiskola fúvószenekarára és a Kék Duna Táncegyüttesre gondolunk. Tovább erősíti ezt a vonalat egyebek között az is, hogy a Vujicsics Tihamér Zeneiskola szeptemberben új helyre költözik. Feszültségek A testület véleménye szerint 1980 óta javult a művéteg. s helyette az orosz Zei- zisch érkezik. Az öltözőben Czája János már rosszul érezte magát. Az orvos követelte, hogy mondja le a mérkőzést. Az első menetben rogyadozott, szünetben ivott egy pohár vizet, de néhány perc múlva összeesett A János Kórháziba vitték. ahol néhány óra múlva meghalt. ötvenéves volt mindössze. Köpenyben... Czája Mátyás tmegindultan beszél a temetésről. Apját a híres, bár akkor már kopott birkózóköpenjtiében fektették a koporsóba. NAGYON SOK szentendrei állampolgárt elgondolkodtatott Hajdú Lajos Szerencselovag vagy forradalmár című könyve. A szerző ugyanis, aki a mű bei magát egyszerűen nyomozónak nevezi, korabeli dokumentumok sokaságával bizonyítja, hogy Ráby Mátyás nem a becstelen városi vezetők és a megyei földesurak ellen harcoló igazságért küzdő, gáncstalan lovag volt, hanem összeférhetetlen hazudo- zó, notórius feljelentő. Bizony, ez mindannyiunknak meglepő és nehezen megemészthető vélemény, hiszen Ráby Mátyás nevét tér és étterem is őrzi, s személye összeforrt haladó hagyományainkkal. Miről is van szó? Hajdú Lajos szerint Ráby Mátyás 1784-ben telepedett le Szentendrén, ahol a nővére élt, akit az előző években többször meglátogatott. Megismerkedett Földváry Sándor adószedővel, Molczer Károly megyei seborvossal, Luzsinszky Miklóssal, Malics Jánossal, s többekkel, akik később az úgynevezett Ráby-párt oszlopos tagjai vagy éppen hősünk ellenfelei lettek. Ráby Mátyás már 1784 májusában feljelenti Szentendre magisztrátusát sikkasztás miatt. Észrevételeit mintegy 53 vádpontban fogalmazza meg. Később a vádaskodást kiterjeszti gróf Majláth József megyei főispánra és Balogh Péter királyi biztosra is. Számtalan levelet küldött II. Józsefnek, a helytartótanácsnak és egyéb hivataloknak, amelyektől remélhette, hogy hitelt adnak szavainak. székkel való politikai kapcsolat. Egyre * többen vállalkoznak arra, hogy különböző testületekben, munkabizottságokban dolgozzanak. A város azzal erősíti az együttműködést, hogy a kulturális életet érintő kérdésekről fórumokat, tájékoztatókat szervez. Az elmúlt esztendőben például sorozatot szerveztek a Szentendrén élő alkotóknak, ahol egyebek között a Xlll. kongresszus irányelveiről és a VII. ötéves terv kulturális célkitűzéseiről esett szó. Véleménykülönbségek Azt azonban hiba volna állítani, hogy ma már minden rendben van az együttműködés körül. Mert a felsorolt törekvések ellenére — s bizonyos helyi feszültségek hatására — a festők és szobrászok egy része visszahúzódó, közömbös. Nem erősödött a kommunista művészek befolyása kollégáikra. A tárgyalt időszakban például párttagfelvételre nem került sor. Viták vannak az alapszervezet hovatartozásának kérdéséről is. A KISZ városi bizottsága sem tud igazán befolyásoló tényezővé válni a fiatal művészek körében. Ugyanakkor az is igaz, hogy a 30 éven aluli alkotók szívesen vállalnak társadalmi feladatokat, esetenként közéleti, mozgalmi munkát. A végrehajtó bizottság elismerően szólt a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Pest Megyei Területi Szervezetének rendszeres és eredményes munkájáról. Jelentős részük van a szakmaipolitikai és társadalmi kérdések megvitatásában és az érdekek egyeztetésében. A művészek által hangoztatott véleménykülönbségek nem ideológiai jellegűek, egzisztenciális vagy csoportérdekeket érintenek, esetenként szubjektív okokra vezethetők vissza. A testület ülésén elfogadták a művészeknek tartandó vitafórum-sorozat tematikáját. A közhiedelemmel ellentétben a király komolyan kivizsgáltatta a Ráby által megfogalmazott vádakat, azonban kiderült, hogy a feljelentő semmit nem tud bizonyítani. Ezért aztán 1786. május 2-án letartóztatják és a megyei börtönbe viszik. Lezajlik a pere, 10 év börtönt kap, de Igészségi állapota miatt ezt felére mérséklik, s kikötik, hogy három napig Szentendrén szégyenpadon kell álljon, fölötte ezzel a felirattal: A nép fellázítója és becsületes emberek megrágalmazója. 1786. december 7-én azonban megszökik a börtönéből, de elfogják és 1789 júliusáig fogva tartják. Ekkor szabadlábra helyezik. 1797-ben Strasbourg- ban jelenik meg a Jogtiprás és a kormányzás borzalmai Magyarországon és Ausztriában című könyve. VÉLEMÉNYÜNKET Jókai Mór alakította ki Rábyról, a Rab Ráby című regényében. Ebben a nép védelmezőjének, a korrupció, részrehajlás elleni harc bajnokának mutatja be. A könyvből azonban az derül ki, hogy a mérhetetlen pénzimádat, a gazdagodási vágy és a gyors karrier hajszolása volt rá jellemző. Aki többet akar róla tudni, olvasa el Hajdú Lajos munkáját Az oldalt irta: Vicsotka nihály Fotó: Erdős! Ágnes Hét végén büféként Az Állami Húsipari Vállalat szentendrei húsáruházában változatlanul nagy a forgalom. A téli hónapokban is havi 3 millió Forintot forgalmaztak. Nyáron, hétvégeken büféként is működik a bolt. Megéri! Rengeteg vásárlójuk van (Erdősi Ágnes felvétel«) Nyári színházi program ír a tanár űr Készülőben a Czáják története — Ha azt mondom neked, hogy Czája János, mi jut eszedbe? — kérdezem apámat, aki 76 éves. — Birkózás — feleli felcsillanó szemmel, s nyomban hozzáteszi: — senki nem tudta legyőzni a világon! Új megközelítésben Ki volt Ráby Mátyás?
