Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-18 / 142. szám
1986. JtNIUS 18.. SZERDA 3 A Mongol Vöröskereszt elnöke Gödöllőn Érből érbe vándorol a vér Más körülmények között, azonos feladatok i> A Magyar Vöröskereszt meghívására érkezett hazánkba jű- »ins 13-án tlr. Chuluuny Njamdorj, a Mongol Vöröskereszt elfe nöke, egészségügyi miniszterhelyettes és dr. Jamsty Luvsan, a 8 Mongol Vöröskereszt osztályvezetője. S Itteni programjuk során megbeszéléseket folytattak dr. Han- § tos Jánossal, a Vörösaereszt Országos Végrehajtó Bizottsága ^ elnökével, dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettessel, J ellátogattak az Orvostovábbképzö Intézet II. számú sebészeté- S re, a Vöröskereszt budapesti vezetőségéhez, ismerkedtek a lóit várossal és a Dunakanyarral. S A Mongol Vöröskereszt küldöttei tegnapi napjukat Gödöl- ^ lön töltötték. A városi pártbizottságon Aranyosi László, a Vö- fe röskereszt Pest megyei vezetőségének titkára tájékoztatta őket 8 a megye életéről, az itteni 83 ezer felnőtt és 26 ezer ifjú vö- S röskeresztes tevékenységéről, Herczenik Gyula, a városi párt- ^ bizottság első titkára pedig Gödöllő és körzete mindennapjai- § ról adott átfogó képet. Ezután a vendégek megtekintették a ^ gödöllői vértramszfúziós állomást dr. Pethö Edének, a lterepcs- tárcsái Flór Ferenc kórház főigazgatójának, az állomás vezeíő- S jenek kalauzolásával, majd a Ganz Árammérőgyárba, vala- S -mint az Agrártudományi Egyetemre látogattak. S A Mongol Vöröskereszt delegációja ma, június 18-án uta- S zik el hazánkból. A gödöllői program alkalmával kértük dr. Chuluuny Njamdorjt, ismertesse meg olvasóinkat a Mongol Vöröskereszttel. — Szervezetünk 1957 óta tagja a Vöröskereszt Társaságok Ligájának, jelenleg 600 ezer tagot számlálunk. Ez azt jelenti, hogy a 4 ezer alapszervezetünknek minden harmadik mongol állampolgár a tagja. A Mongol Vöröskereszt felépítése hasonló az önökéhez, ám a tisztségviselők túlnyomórészt egészségügyi dolgozók. Fő feladatunknak tekintjük az egészséges, kulturált életmódra nevelést, a betegségmegelőző propagandát. Ez utóbbi azért is kiemelkedő jelentőségű, mert a lakosságnak majd a fele 15 esztendősnél fiatalabb. Ugyancsak lényeges. hogy minél több embert vértezzünk fel elsősegélynyújtási ismeretekkel, s hogy növeljük az önkéntes véradók számát. Jellemző szakosodás — Hogyan törekednek mindezt elérni? — Nos, néhány tekintetben egészen sajátos körülmények között dolgozunk. Ismeretes bizonyára Magyarországon is, hogy Mongólia 1,5 millió négyzetkilométeres területen 1,8 millió ember él, nagyon alacsony a népsűrűség. A ritkán lakott területekre nehéz eljutni, s éppen a vidéki lakosság életkörülményeinek változtatásáért kell a legtöbbet tennünk. Ezért az egészséges életmód terjesztésében, a szemléletformálásban a szokásosnál nagyobb a tömegkommunikációs eszközök — például az újságok, a rádió — szerepe. Van saját lapunk is, hasonló a Magyar Vöröskereszt Családi Lapjához, Zsar- galan (Boldogság) a neve. S nagyfokú a szakosodás a propagandistáink között, más foglalkozik a gyermek- és anyavédelemmel, az idősekkel, a házigondozók oktatásával. Nálunk nehéz lenne kiszállá- sos vérvételt szervezni, többnyire a donorok jönnek a véradóközpontba, s a tárolás, a szállítás sem egyszerű, ezért elterjedt még. hogy a vér közvetlenül érből érbe, vándorol. — Áz a célunk, hogy minél több helyre eljussunk, ezért két buszt is felszereltünk. Filmeket, tájékoztató anva- gokat, szakembereket visznek magukkal, egy-két napot töltenek egy településen. S akkor alaposan felkészítik a gyermeknevelésre, elsősegély- nyújtásra, az egészséges táplálkozásra, életvitelre az embereket, így például elsősorban a szülés előtt álló anyákat. Hiszen hosszú idő telik el, amíg ismét oda juthatnak. S hatásosan kell dolgozniuk, mert a táplálkozás tekintetében évezredes hagyományok a jellemzőek. Jó lenne pedig, ha változtathatnánk a régin, ha nálunk is több rostos növényi eledelt fogyasztanának. A jellemző betegségek egy része a rossz életmódból adódik, más része a környezettel függ ösz- sze. Nagy a hőingadozás, száraz a levegő, sok a légúti megbetegedés. Ezeket a sorban a gyomor- és bélrendszeri, valamint a keringési betegségek követik. Kölcsönös tájékozódás — Melyek a mostani látogatás eredményei? — Elsőként említem; aláírtuk a Magyar és a Mongol Vöröskereszt 1986—90 közötti együttműködésére vonatkozó szerződést. Ebben szó esik arról is, hogy évente delegálunk munkacsoportokat egymás országába. Tetszettek az itt látott vezetési és szervezési módszerek, az, hogy önállóan tevékenykednek az alapszervezetek, s hogy ezek élén nemcsak egószségügvi dolgozók vannak, mint a Ganz Árammérőgyárban is. Tanulságos, .amit Gödöllőn , „a,, vérininszlú- ziós állomáson tapasztaltunk, hogy miként lehet szinten tartani a véradók létszámát. Hadd ne soroljam tovább, hiszen lesz még alkalom a kölcsönös informálódásra. S abban is biztos vagyok: a két Vöröskereszt együttműködése tovább mélyíti népeink barátságát, ugyanis a humanitárius szervezet mindenhol csak a társadalom széles körű támogatásával érhet el eredményeket, V. G. P. Megerősítették posztján az igazgatót Karakteresebb kereskedelem Égető nem lesz, a hír mégis igaz A szó elszáll, Írás nem volt Ma rendkívüli tanácsülés Nagykovácsiban 5 — Nem hagyjuk, hogy í; néhány száz méterre a há- $ zainktól veszélyes hulladc- ^ kokat égessenek! Hiába ^ magyarázzák, hogy bizton- ^ ságos a technológia. Min- ^ dig ezt mondják, mégis 8 megtörténnek a tragédiák, fe Ha annyira kell ez a Roz- ^ maringnak, miért nem a $ hidegkúti telepükön építik 6 meg? Nem kell nekünk több mérgező anyag, az is ^ elég, ami a galvanizáló- 8 üzem környéken összegyíí- $ lik. Tiltakozunk a hulla- i; dékégető miatt és már több $ száz aláírást is összegyűj- töttünk. Egymás szavába vágva beszélnek a nagykovácsi asszonyok. Hangjukból korunk emberének aggodalma csendül ki, aki kezdi felfogni, hogy a technika csodái sokszor veszélyes szellemeket ereszthetnek ki a palackból. Együtt kell érezzék velük. Veszélyes hulladékok égetése a főváros kapujában, a Budapest tüdejének nevezett budai hegyekben? Tokodi Zoltán, a nagykovácsi tanács elnöke nem is próbálja leplezni ingerültségét, amikor rákérdezek, miféle veszélyeshulladék-égető épül a községben. — Égető? Itt semmilyen égető nem készül. Ki terjeszti ezt? Látja, az emberek ösz- szevisza beszélnek. Ha kérdésük van, miért nem keresnek meg minket, innen még senkit sem küldtünk el. A valóság: Keverőtelep Lassan kiderül, valóban nincs szú égetőről» a hír mégr is igaz. Legalábbis az a része, hogy Nagykovácsiban a Rozmaring Tsz leányvállalata, a Rodata vegyesvállalatot kíván létrehozni a francia Se- demap céggel vegyi hulladékanyag keverőtelep létesítésére és üzemeltetésére. Itt zárt technológiai rendszerben — ilyen üzem évek óta dolgozik Párizstól hatvan kilométerre, egy nagyváros szálén — a gyógyszergyárak nagy alkoholtartalmú, s ezért veszélyesnek minősített folyékony hulladékanyagaiból, különféle adalékok hozzákeverésével állítanának elő a fűtőolaj energiaértékével megegyező folyékony tüzelőanyagot. Vagyis, égetésről szó sincs, Az ily módon előállított tüzelővel a Rozmaring Tsz üvegházait fű- tenék, de jutna belőle a nagykovácsi közintézményeknek is. Üdvöziik a terveket — Nehogy azt gondolja, hogy hebehurgyán döntöttünk. — Egy levelet tesz elém, majd felolvassa. Eszerint a Rodata kötelezi magát, hogy amennyiben a telep üzemeltetésével kapcsolatban olyan panaszok vagy észrevételek merülnek fel, amelyeket a tanács vb is jogosnak tart, azt harminc napim belül megszüntetik, vagy hát hónapon belül gondoskodnak a telep leállításáról. Ezenkívül a községi közintézmények a fűtőolajár feléért kapják majd az üzem által előállított tüzelőanyagot olaj kazán jaikhoz. — Ez a legszerényebb számítások szerint is évente másfél millió forint megtakarítást jelent. Ezt az összeget akár teljes egészében o gyermekintézmények felszereltségének javítására fordíthatnánk. Vaskos dossziéból újabb dokumentumok kerülnek elő, a Magyar Tudományos Akadémia és az OKTH munkatársainak szakvéleménye, a Köjál jóváhagyása. Mind egyöntetűen üdvözli a környezetkímélő és egyúttal energiagazdálkodási szempontból is igen jelentős tervezett beruházást, amely ' jó eséllyel ’ ihflufhal többmilliós támogatásért az OKTH környezetvédelmi pályázatán. Arról, hogy engedik-e a község területén megépíteni a keverőüzemet, tulajdonképpen egy személyben a tanács műszaki ügyintézője dönthet, mintha az ipar területén egy raktárcsarnok építéséhez kérne elvi engedélyt a szövetkezet. Am a veszélyes hulladékokra való tekintettel a tanács vb magához vonta a döntés, jogát. — Háromszor ültünk össze ebben az ügyben — mondja dr. Szabó István tanácstag, aki a végrehajtó bizottságnak is tagja. — Nem könnyű a döntés, különösen, hogy a héj; vb-tag között nincs egyetlen vegyész sem. Arról kellett határozni, engedélyezzük-e, s ha igen, hol és miként. Mérlegelni kellett a gazdaságossági tényezőket és a várható veszélyeket. A második vb-ülés- re elhívtuk a HNF helyi titkárát, Oláh Lászlót, aki vegyész, és ő tett fel szakmai kérdéseket a Rodata képviselőinek. Elsősorban arra vonatkozólag, hogy mennyi étert tartalmaznak a majdan ide kerülő anyagok, vagyis menynyire robbanásveszélyesek. Éles vitáink voltak a Rozmaring képviselőivel, végül úgy határoztunk, hogy felépülhet a keverőtelep, de nem azon a helyen, ahová eredetileg tervezték, mert ez túl közel van a lakóházakhoz. Kerüljön inkább a termelő- szövetkezet másik ipari területére, a műkőüzem szomszédságába, amely lényegesen messzebb fekszik a lakott részektől. A tanácstagok kifogása —■ Mindezek ismeretében egyre érthetetlenebb a nagykovácsiak berzenkedése a keverőteleptől. Hiszen nyilvánvaló, hogy a tanács vb lelkiismeretesen, alaposan megvitatva döntött az ügyben és a várható anyagi előnyöknél előbbrevadónak találta az emberek biztonságát. De milyen tájékoztatást kaptak a tanácstagok? — Az áprilisi tanácsülésen beszámolt a végrehajtó bizottság a tervről — válaszol dr. Szabó István. — A tanácstagok elsősorban azt nehezményezték, hogy nem ők dönthettek ebben a dologban. A május végi testületi ülés újból foglalkozott ezzel. Vétó vagy meggyőzés — Honnan származhatnak a valóságtól meglehetősen távol álló híresztelések, az, hogy égetőmű készülne itt, hogy ciánt, arzént és nehézfémeket Országgyűlési bizottságok ülése Több anyagi felelősséggel Ügy döntött tavaly a Pest Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat kollektívája, hogy 1986. július 1-től tér át az új vállalatirányítási formára. Elindult hát az ilyenkor szokásos folyamat. Az előkészítő bizottság az idén kidolgozta a szervezeti és működési szabályzat módosítását, egyeztetve a helyi politikai és társadalmi vezetőkkel, s . véleményezésre elküldte a hálózati egységekhez. Az így kialakított változatot terjesztették tegnap a májusban megválasztott 19 tagú — 10 dolgozói küldött ás 9 vezető — vállalati tanács elé. Egyetlen kiegészítést javasolt a tanácskozás. A felszólalók egyértelműen leszögezték: működőképes, döntésre kész testületté akarnak válni. Ehhez pedig feltétlen szükséges. hogy mindenkor alapos és pontos információt kapjanak a vállalat gazdálkodásáról. gondjairól és elképzeléseiről, Ez a kitétéi is belekerült a vállalati tanács által elfogadott szervezeti és működési szabályzatba. Ezután Kiss József, a Pest Megyei Tanács kereskedelmi osatályának vezetője hivatalosan átadta a felügyeleti jogot a vállalati tanácsnak. Ettő1’ kezdve csupán törvényességi felügyeletet gyakorol a megyei szakigazgatás a vállalat felett, amelynek a továbbiakban nincs beszámolási kötelezettsége a tanácsnál. A jelenlevők Baranyai Ottót, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettesét választották meg a vállalati tanács elnökévé. Az elnökhelyettes a dolgozói küldöttek soraiból került ki: Bakos Lajosné. a monori Forrás Áruház osztályvezetője. A vállalat igazgatója, dr. Papp Zoltán programbeszédében elképzeléseiről szólt. Változatlan árukínálat mellett kell növelni a forgalmat új beszerzési források felkutatásával és korrekt üzleti kapcsolatok kiépítésével. További finomításra szorul a jövedelemérdekeltségi forma. Tervezik a nagykereskedelem dinamikus fejlesztését és nagyobb hangsúlyt adnak a reklámtevékenységnek. A piaci helyzethez jobban igazodó árpolitikát akarnak, s továbblépni az anyagi érdekeltségi rendszer területén. Megfontoltabb beruházásokra törekednek. lehetőség szerint előre számba véve az eredményességet. A titkos szavazás eredménye: 17 vállalati tanácstag két szavazat ellenében öt évre megerősítette posztján dr. Papp Zoltán igazgatót. A most már teljessé vált vállalati tanács újabb lépést tett a demokrácia kiszélesítéséért — állapította meg Mészáros Geyza. a budaörsi városi pártbizottság titkára — s kívánta: ‘ legyeneké gondos gazdái a vállalatnak. Baranyai Ottó terjesztette a vállalati tanács elé az igazgatóval szembeni követelményeket, akinek alapbérét változatlanul. hagyták, meghatározták viszont prémiumának feltételeit. Ezt követően az igazgató mondta el a VII. ötéves tervvel kapcsolatos stratégiai célkitűzéseket, melyet részletesen megvitatott a testület, Végül úgy döntöttek: a legközelebbi vállalati tanács ülésen véglegesítik az öt évre szóló elképzeléseket. I T. A. Az Országgyűlés kulturális bizottsága kedden Bognár Rezső elnökletével ülést tartott a Parlamentben. A testület a Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az Állami Ifjúsági Bizottság 1935. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tájékoztatót vitatta meg. A művelődési ágazat helyzetét taglaló tájékoztatóhoz, a művelődési tárca írásos előterjesztéséhez Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felszólalók közül Bokor László (Budapest) a filmszakmát érintő gondokat taglalta, megemlítve, hogy a pénzügyi szabályozók változása kedvezőtlenül érintette a szakmát, amely a költségek általános emelkedésével, jellegénél fogva, nem tud versenyben maradni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a televíziós müholdközvetités a műsorstruktúra megváltoztatását igényli Horn Péter (Somogy megye) a tavaly bevezetett új kutatási pályázati rendszer tanulságairól szólt, kiemelve, hogy a tetemes anyagi hátterű nagy pályázatokat egy időben írják ki, így nincs lehetőség arra, hogy aki az egyiknél kimarad, az a másiknál jelentkezhessen. Ez az oka egyébként annak is. hogy az egyes intézmények nem tudják, mennyi pénzzel gazdálkodhatnak. Varga Imre (országos lista) a nemzetközi kulturális kapcsolatok alakulásáról szólt. Véleménye szerint a külföldön megrendezett magyar nemzeti napok jellegtelenek. nem töltik be azt a szerepet,' amelyre létrehozták. A széles keresztmetszetű bemutatók felületes érdeklődést váltanak ki, s ez azt a veszélyt is magában rejti, hogy az igazi értékek elsikkadnak. Megítélése szerint a művelődési tárcának több kockázatot kellene vállalnia a művészek menedzselésében, illetve csak olyan kiemelkedő produkciókat kellene „futtatnia”, amelyek arra valóban érdemesek. A képviselő megfogalmazta azt is. hogy változtatni szükséges a közgyűjtemények jelenlegi elszigeteltségén. Tóth János (Budapest) kiemelte, hogy a műszaki fejlesztés gyorsítása gazdasági előrelépésünk egyik feltétele is, s e kérdés fontosságát jelzi, hogy több fórum is foglalkozott e tárnával a közelmúltban. Hangoztatta, hogy a természettudománynak egyre inkább a kulturális élet részévé kell válnia. Figyelmeztetett arra, hogy a felsőoktatás elmaradott bérrendszere miatt sokan hagyják el a pályát, s jobb esetben különmunkára kényszerülnek a diplomások. Kállai Ferenc (országos lista) hangsúlyozta, hogy a kulturális célokra fordítható pénzt felelősebben kellene elosztani, mert mind több esetben igazolódik, hogy egy-egy produkció a fele összegből is egészíthető. Véleménye szerint ennék egyik legfőbb oka az, hogy az engedélyező sem gazdasági, sem pedig erkölcsi felelősséggel nem tartozik döntéséért. Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) a gyógypedagógiai, illetve a gyermekvédelmi munka gondjait taglalta. Elmondta, hogy a gondozásban részesülő gvermekek száma szükségszerűen megemelte a költségeket, így kevesebb jut a prevencióra, a megelőzésre, holott, ha ezen sikerülne változtatni. az hosszú távra megoldhatná a gondokat. Az egyik lehetséges megoldásnak a családgondozói hálózat bővítését tartotta a képviselő. A Parlamentben megtartott ülésén az Országgyűlés ipari bizottsága elemezte azokat a tényeket, adatokai. amelyeket az 1985. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló — a parlament nyári ülésszakára törvényjavaslatként beterjesztendő — jelentés tartalmaz az ipar tavalyi teljesítményeiről. Az ülésen a témához szóbeli kiegészítést fűzött két miniszterhelyettes, az ipari tárca részéről Horváth Ferenc, a Pénzügyminisztérium képviseletében Csáki Gyula. Ugyancsak ők válaszoltak a vitában szót kért tíz százhalombattai — köztük Kovács László képviselő észrevételeire. s ezután a bizottság — amelynek ülését titkárként Dudla József (Borsod-Abaúj- Zemplén megye) vezette — az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. tartalmazna az ide szállítandó anyag? — Tény, hogy a tanácstagok csupán szóbeli tájékoztatót kaptak. Ilyen speciális témánál nagyon könnyű valamit félreérteni, például, hogy nem égető épül, hanem égethető anyag keverésére alkalmas üzem, és hogy a felsorolt vegyi anyagok éppen hogy nem lehetnek jelen a telepre kerülő anyagokban. A lakosság tiltakozó beadványa azóta már bizonyosan eljutott a 22. vk. országgyűlési képviselőjéhez. Kárpáti Andráshoz. A közvélemény — nyilvánvalóan a félreértett, fals információk hatására — igén egyöntetű: nem akarnak semmiféle veszélyes hulladékkal dolgozó üzemet a községükben látni. Bizonyos mértekig joggal háborog a tanácselnök is, felelőtlennek, a demokráciával visszaélőnek nevezve azokat, akik aláírásokat gyűjtenek valami ellen, amiről alig tudnak és a fáradságot sem veszik, hogy pontos információkat szerezzenek. Érthető a Rodata vezetőinek aggodalma is, terveiket alaposan felfordította a nagykovácsi vb döntése, miszerint máshol épüljön fel a keverőüzem. Ilyen előzmények után kerül sor ma. szerdán 14 órakor a rendkívüli tanácsülésre, ahol a testület megvétózhatja a végrehajtó bizottság határozatát. de ahol arra is lehetőség van. hogy pontos tájékoztatással, okos érveléssel meggyőzzék a tanácstagokat, hogy a veszélyes hulladékból jó minőségű folyékony tüzelőanyagot előállító üzem léte mindannyiuk javára válhat. Móza Katalin (Folytatjuk)
