Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-16 / 140. szám

Gyermekhetek Maglódon Jól megfér a játék és a munka A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM 1986. JÚNIUS 16., HÉTFŐ Kommunista pedagógusok számvetése Tartalmi megújulás kezdődik ^ Nagyüzem van ezekben a napokban az oktatási in- ^ tézményckben, hiszen a tanév befejezése, lezárása meg- ^ annyi feladatot ró valamennyi pedagógusra. Az is ter- ^ mészetes, hogy a pedagógus pártalapszervezetek ilyen- ^ kor tartják beszámoló taggyűléseiket, amelyeken érté- ^ kelik az 1985/86-os tanévben végzett munkájukat. A ^ gyömrői alapszervezet negyven kommunista pedagógust ^ számlál, a napokban megtartott taggyűlésen Erényi ^ Ervinné titkár tárta a vezetőség beszámolóját a tag- ^ gyűlés elé. Gyermekeink, akik életünk- I nek, munkánknak célt és ér­telmet adnak, akikben önma­gunkat. terveinket, vágyain­kat látjuk t.ovábbvive megva­lósulni, most a tanulási év végéhez közeledve, ünnepel­nek és kikapcsolódnak egy kicsit. Sok-sok pedagógus, »zülö és felnőtt szervezte és készítette elő Maglódon is a nagy eseményeket, amelyek minden bizonnyal sokáig em­lékezetesek maradnak mind­nyájunk számara. Kövessük a történteket kronológiai sor­rendben, © Május 23. péntek. A köz­ponti általános iskola udva­rán gyülekezik a szülők se­rege. A kisdobos- és úttörő­avató ünnepség fényét emeli, hogy ak úttörőmozgalom meg­alakulásának 40. évfordulója tiszteletére kiemelten ünnepé­lyes külsőségek között avat­ják az új jelölteket. Május 24. szombat. Az is­kola udvarán több száz gye­rek részvételével forgószín- padszerű megoldássá^ tartot­ták meg a gyermeknapot. Volt ,o't minden elképzelhető ah­hoz, hogy jól érezzék magu­kat a fiatalok.. Rendeztek kö- télhúzó-, kerékpáros-ügyessé­gi. gyurmakészítő-, lufiborot- váló-versenyt. De nagy sike­re volt a „Regina" együttes nagyszerű koncertjének, a ka­ratebemutatónak vagy a számítógépes videoklubnak is. Május 28, Négyszáznyo'lc- van gyerek riadóláncot ala­kit és felmérést végez az or­szágos Vöröskereszt által meghirdetett „Közöttünk jár az ellenség” jelmondata alap­ján. Célja: felkutatni az al­koholfogyasztás és következ­ményei hatását a nagyközség­ben. Felkeresnek orvost, gyámügyi előadót, rendőrt, védőnőt, italboltvezetőket. Végső megállapításuk a gye­rekeknek is az, hogy sajnos cseppet sem marad el a köz­ség az országos átlagtól. © Május 29. Űttörőmajális. Az úttörőcsapat vendégül látja azokat a pajtásokat, akik az év folyamán kiemelkedő csapatmunkát végeztek. Má­jus 30. Pedagógusnap. Szoro­san kapcsolódik a gyermek­hetek eseményeihez. Termé­szetesen, most a. tanulók kö­szöntik ünnepi műsorral, ka­marazenével, nagy-nagy tisz­telettel és szeretettel nevelői­ket, akik annyit fáradoztak értük. „Akik mindennap dús kincsekkel jönnek és szét is osztják lelkesedve, naponta derűs ' szeretettel lépnek a lármás tanterembe”. Majd egy úttörő szavalta: „Tanév vé­gén új számvetés, nemcsak nagyobbra nőttünk, de tu­dásban, szorgalomban is jobb­ra nevelődtünk”. A műsor után a nagyközség politikai és gazdasági vezetői a szülői munkaközösség vezetője és az iskola igazgatója mondtak méltató szavakat és köszöne­tét a nevelőknek, helytállá­sukért, áldozatos munkáju­kért. Utána átadták a megér­demelt jutalmakat. Május 31. Délelőtt nagy sikerrel mutatták be a gye­rekközönségnek Piszke és Ri­biszke című zenés mesejáté­kot. Délútán az országos sportnapok keretén belül nagyszabású tornaünnepélyt tartottak a sportpályán. A nagyközség szinte egész la­kossága lelkesen tapsolta vé­gig a látványosan, egysége­sen végrehajtott gyakorlato­kat, melyet Kapitány István irányításával tanultak be a gyerekek. Június 2. Az úttö­rőmozgalom születésnapján ünnepi csapatgyűlés, majd öt­ven kiváló úttörő Gombára megy a körzeti rendezvényre. Tánoház, video, ismerkedés, különböző játékok várták őket. Június 6. Környezetünk, tér-« mészetünk megóvásáért újra felelevenítik a madarak, fák napját. Sajnos az időjárás nem kedvezett, így a kirán­dulás, akadályverseny helyett teremsport-, videoprogramot mozi- és múzeumlátogatást szerveztek. Június 8. „Fut a suli”. Nagyszerű kezdemé­nyezés. Gyerekek serege vesz részt a futásban. Mindenki győztes. © Június 9. Teljes erővel foly­tatódott az eddig sem mellé­kes év végi tanulási hajrá, s a minél jobb bizonyítványért. M. F. A Maglódi KSK szakosztá­lyai nem dicsekedhetnek ugyan kiugró teljesítmények­kel, de céljuk a sportolási le­hetőségek megteremtése. Nagy létszámú tornaszakosz­tályuk van, ügyes, remény­keltő gyerekekkel. Önfenn­tartók, igaz, felszerelésük kí­vánnivalót hagy maga után. Országos hírű a természetba­rát-szakosztály Sas Gyula ve­zetésével. Igen aktívak, be­járták már a fél országot és Európát. A serdülő és ifi lab­darúgók edzője Csákó Dezső. Igen szorgalmasan készíti fel a csapatokat. Rámenőssége, embersége alapján a fiúk igen tisztelik. Jó játékerőt képviselő gárda nevelődik ki keze alól. A foci I. csapat edzője: Füleki István. Ő régi kitűnő maglódi játékosból lett edző. Többszörös gólki­rály volt, nagy tekintélye van a csapaton belül. Célja: egyre több saját nevelésű já­tékost szerepeltetni, az őszi idényre jobb helyezést elérni a tabellán. Sok segítséget kap­nak Bencsik Pál szakosztály- vezetőtől mindketten. A kézilabda-szakosztályban a nők, akiknek Poraeczky Sándor és Jandó Gabriella az edzőjük, megyei II. osztály­ban szerepelnek, a fiúk, aki­ket Tóth János készít fel, a budapesti serdülőbajnokság­ban játszanak sikeresen. Je­Mint a beszámolóból is ki­tűnt, az alapszervezet munká­ját a XIII. pártkongresszus határozatai szabták meg a most záruló tanévben. Ki­emelt feladat volt a politikai oktatás színvonalának emelé­se, a világnézeti nevelés, az alapszervezet belső életének fejlesztése és a pártépítés fo­lyamatossága. Ebben a tanév­ben a 4. számú általános is­kola és a Petőfi Sándor Mű­velődési Ház igazgatója szá­molt be az alapszervezetnek saját munkájáról. Az összeg­ző felügyeleti vizsgálat szerint a 4. számú iskolában az is­kolavezetés és a tantestület munkája kiemelkedő, jó ered­ményeket értek el a világné­zeti nevelésben is. Elismerés­sel szóltak az úttörőcsapatok új típusú szakrendszerű mun­kájáról, a bensőséges iskolai ünnepélyekről. Több oktatási intézmény­ben tartottak komplex fel­ügyeleti vizsgálatot ebben a tanévben, amelyek hasonlóan jó véleményekkel zárultak. A közelmúltbeli pedagógusngpon sok gyömrői nevelő részesült elismerésben. A tantestületek teljes lét­számban részt vettek az ideo­lógiai továbbképzéseken. A foglalkozásukat a propagan­disták felkészítő tanácskozásai alapján tartották. Sokan el­mondták véleményüket, kifej­tették a témával kapcsolatos álláspontjukat. Aktív vita ala­kult ki a politikai öntudat, politikai tudatosság fejleszté­sének kérdésében. Kiderült, hogy szükséges az értelmes kezdeményezés, újítás a mun­lenleg — a nagy érdeklődésre való tekintettel — tárgyalások folynak a karateszakosztály megalakításáról is. Mikor kerestem Kertész Tó­ni bácsit — mindenki így hívja —, természetesen a sportszékházban találtam rá sportolók gyűrűjében. Sze­mükből láttam, milyen oda­adó figyelemmel hallgatják jó tanácsait. Kérdésemre vá­laszolva elmondta: a sporton kívül fő szempontjuk az er­kölcsi és politikai nevelés. Fi­gyelemmel kísérik a gyerekek tanulmányi előmenetelét, ma­gatartását, viselkedésüket, rendszeresen konzultálnak a tanárokkal. Nevelőmunkájukat segíti, hogy a környéken egyedülállóan saját KISZ- szervezetük van. Meggyőződésük, a gyereke­ket azzal kell foglalkoztatni, amit érdeklődési körük igé­nyel. A fiatalok a törődést úgy hálálják meg, hogy sokat segítenek a sporttelep fenn­tartásában, társadalmi mun­kában gondozzák, korszerűsí­tik. Tervük, hogy felújítják a sporttelepet, kézilabdapályát építenek, füvesítenek. Bárkit — nyitott kapuval — szívesen látnak, aki sportolni akar. Te­hát itt az alkalom, érdemes kihasználni a lehetőséget. _ Marczi Ferenc kastílusbanaz emberi maga­tartásban, á kommunista pe­dagógusok példamutatása út­ján. Jó a kapcsolata az alap­szervezetnek a pedagógus­szakszervezet főbizalmijával, aki rendszeresen tájékoztatja a párttagokat, az oktatási teen­dőkről, kikéri a vezetőség vé­leményét a bérfejlesztéshez, jutalmazáshoz. A KlSZ-alap- szervezetekkel is javult a kapcsolat az utóbbi időben, de ezen a téren még van javíta­nivaló. A beszámoló részletesen ér­tékelte a negyven alapszer­vezeti tag pártmegbízatását. Egyöntetű vélemény alakult ki, hogy valamennyi kommu­nista pedagógus aktívan részt vállal a közéleti feladatokból, valamennyinek van társadal­mi megbízatása. S ami szintén nem elhanyagolható szem­pont, magas színvonalon lát­ják el feladatukat. Az is fel­vetődött azonban, hogy a jö­vőben törekedni szükséges az arányosabb teherviselésre, a feladatok megosztására közöt­tük. Nagy sikerű rendezvény volt a szabad pártnap. amelyen Bata János, a 12. számú vá­lasztókerület országgyűlési képviselője adott tájékoztatást a VII. ötéves terv vonzáskör­zeti feladatairól. Hasznos ren­dezvénynek bizonyult a peda­gógusfórum is, amelyen a nagyközség tanácselnöke tá­jékoztatta a hallgatóságot a községpolitikai tervekről, ki­emelve az oktatáspolitikai fel­adatok megvalósításának lehe­tőségeit. Mint ismeretes, a Szabad­ság téren a helyi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat jó ütemben halad a 12 tanter­mes új iskolaszárny építésé­vel. Az elképzelések szerint a kivitelezéssel az 1987/88-as tanév elejére végeznek. Az iskolaszárny átadása után je­lentősen javulnak az oktató­nevelő munka feltételei Gyom­ron. A kongresszusi határozatok kiemelt feladata, hogy foly­tatni kell az oktatás elhatáro­zott korszerűsítését, amelynek Ma délután fél ötkor a kör­zeti labdarúgó-szövetségben kerül sor az 1985/86-os baj­nokságokban dobogón vég­zett csapatoknak az érem ki­osztására. A felnőtteknél a Gyömrő, az ifjúságiaknál és Országos Ifjúsági Kupa: Gyömrő—Üjhartyán 4-2 (3-1), Újhartyán, 100 néző. Remek mérkőzést vívott a két jó képességű együttes. A hazaiak 2-0-ás gyömrői veze­tés után büntetőből szépítet­tek. Szünet után nagy fölény­ben játszott az Újhartyán, de a gyömrői védelem — Kanyó- val az élen — jól verte vissza a támadásokat. Megérdemelten középpontjában a tartalmi megújulás, az oktató-nevelő munka minőségénél, javítása, a szocialista nevelés erősítése áll. Az új oktatási törvény már megszületett, de annak végrehajtási utasítása csak augusztusban jelenik meg, s az 1986/87-es tanévben kerül bevezetésre. ,.Nevelési és oktatási intéz­ményeink gyakorlati munká­jukban felismerték, hogy a nevelés hatékonysága érdeké­ben erősíteni kell az együtt- működést a felnövekvő nem­zedék nevelésében részt vevő intézményekkel, különösen a családdal, a gyermek- és if­júságvédelmi szervezetekkel, közművelődési intézmények­kel” — olvashattuk, hallhat­tuk a beszámolóban. ..Alapszervezetünk olyan kö­zösség, amelyben a kommu­nisták magatartását a sze­rénység. a helytállás, a vállalt pártmunka fegyelmezett vég­rehajtása jellemzi” — így fe­jeződött be a beszámoló. A beszámoló taggyűlésen részt vett és felszólalt Nagy Sándorné, az MSZMP Mono- ri Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának politikai mun­katársa. Elmondta, hogy a gyömrői kommunista pedagó­gusok példamutatóan helytáll­tak ebben a tanévben is. Többen közülük nemcsak a helyi társadalmi életben vesz­nek részt, hanem a vonzás- körzetben is. Elismeréssel szólt valamennyiükről, kérte őket, hogy ezután is tegyenek meg mindent szűkebb környezetük­ben, a nagyobb közösségek egységes szemléletének formá­lásában, a még színvonala­sabb munka kialakításában. Gér József Közlemény Értesítjük a lakosságot, hogy az amerikai szövőlepke elleni védekezés során a köz­területeket, valamint a főbb útvonalakat permetezni fogják június 16. és június 30. kö­zött Thuricid HP növényvédő szerrel az alábbi területeken. Monoron: a Kossuth Lajos utca 1-től a József Attila út sarkáig, József A., Ady E., Lenin út, Marx liget. Monori- erdőn: 4. számú főút és a vasút közötti terület, Péterin: Petőfi Sándor utcán. Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács V. B. MÜTEF-osztálya a serdülőknél egyaránt az Abony kapja majd az arany­érmeket. Az ezüstös csapatok Abony. Albertirsa, Ceglédi VSE, a bronzosok Űri, Gyöm­rő és Pilis. nyert a Gyömrő. s ezzel ismét továbbjutott a kupában. Góllövő: Durázi A. (3), Ver- seezki I. Jó: Molnár G., Kanyó T„ Tóth G„ Szabó S., Verseczki I., Durázi A. —ér ISSN 0133—2651 (Monorl Hírlap) Kellemetlen sarok Ez a házam, a hazám? ár nem egészen friss a téma, hiszen másutt már a gyakorlatba ültetge- tik, készen vannak a ter­vek, lépcsőfokokra bontot­ták a munkát, s gyűlik a pénz is — Monoron azon­ban csak szóban kerül elő. Igaz, az viszont ahhoz ké­pest, hogy nem a legújabb keletű, meglehetősen sok­szor. A tehóról, a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás­ról van szó — amelyet a körzetben minden települé­sen megszavazott a lakos­ság, Monor kivételével. En­nek okait, lehetséges ere­dőit hivatalos fórumok is meghányták-vetették, szük­ség is volt és van rá, hi­szen az egyszeri kudarc semmiképp sem jelentheti azt, hogy településfejlesz­tésnek a lakosság által e formában támogatott előbb­re lépését egyszer s min­denkorra „le kell írni” a körzetközpontban. De nemcsak hivatalos be­szélgetések témája a Mo­noron meg nem szavazott tehó. Utcán, magánbeszél­getéseken is hallani nem­egyszer, s bár ahány em­ber, annyiféle megközelí­tés — én ezek közül most egyről, mármint egyfajta, de gyakorisága miatt talán nem egészen alaptalanul általánosítható „lakossági következtetésről” beszél­nék. Nemrégiben jelen lehet­tem a monori helytörténeti kör egyik hangulatos össze­jövetelén, ahol a helybéliek között ott volt egy „Buda­pestre szakadt” vendég is. Ö ugyan e „vendég” jelö­lésnek aligha örül, hiszen születése és gyerekkora jo­gán tősgyökeres monorinak vallja magát, helytörténeti kutatásai most, nyugdíjas korában is a községhez kö­tik. — Olyan szomorú látni — mondja —, hogy a mo­nori emberek megváltoz­tak. Valahogy nem látszik rajtuk, hogy monori em­berek. Ügy értem: nem szeretik községüket. Én még emlékszem, gyerekko­romban hogy nekiállt egy egész utca söprögetni, s miután tisztába tették a porták elejét, kint marad­tak még beszélgetni egy­mással ... Ilyesmit most még véletlenül sem lá­tok ... A többiek — a helybe­liek — nemigen szóltak er­re semmit. Talán nekik is eszükbe jutottak az el­hangzottakra nagyon is rí­melő példák, meg az ezek- . hez kimondva, kimondatla­nul kapcsolódó kérdések: szereti-e a közséaét az, aki a. saját háza előtti árokba eregeti a mosdó- és mosó­vizet, s a szennyes lét na­ponta elnézi és szagolja a járókelőkkel együtt? Sze­reti-e a községét, akihez egy-egy nagyobb ünnep előtt a „hivatalos embe­reknek” úgy kell bekopog­ni, hogy ugyan legyen szí­ves, kaszálja már le az ir­datlan gazt a háza előtt, ne legyen világ csúfja az erre közlekedő ünneplő se­reg előtt.,. Szereti-e a községét, aki lépten-nyo- mon szidja a tanácsot, hogy nincs eltakarítva a járda, s kiváltképp akkor szidja, amikor a rendelet­ből kiderül, hogy ez éppen­séggel az ő dolga lenne? Oldalakon át lehetne so­rolni a hasonlókat — s aztán levonni a következ­tetést, hogy Monort a mo- noriak nem szeretik, épp ezért nem is áldoznak rá. Ámbár ezt én már másik variációban is hallottam, mégpedig úgy, hogy a mo- noriak igenis szeretik Mo­nort, de túl sok a betele­pülő, akiknek nincsenek itt gyökerei, s ők azok, akik „hígítják” az összefogás szándékát, akiknek a köz­ség pusztán lakóhely, és sosem fogják azt mondani, hogy „ez a házam... a hazám.” De még ez sem igaz. Bejött a minap a szer­kesztőségbe egy fiatalasz- szony. Beszélgettünk erröl- arról, nekem pedig még a torkom is összeszorult egy kicsit, amikor az került szóba, hogy: — ... most egy éve költöztünk ide. Laktunk mi már mindenfelé, min­dig oda kellett pályáznunk, ahol tartósabban számít­hattunk lakásra. Megfor­dultunk igazán szép helye­ken, Kaposváron például öt évig éltünk. Ha oda visz- szalátogátunk, nem is igen tudom megfogalmazni, miért maradtunk végig idegenek, hiszen nagyon szép és nagyon tiszta vá­ros. A lakótelepi kukák például még öt év után is csillogtak, és az emberek­nek volt annyi eszük, hogy a használt ruhákat egy zacskóban a szeméttároló mellé tegyék, mert akkor a guberálók nem borogatják szanaszét a hulladékot. Monor piszkos, szemetes, ez igaz. Ezt sajnos nem le­het letagadni. De mégis ... Az emberek valahogy olya­nok, hogy rögtön otthon érzi magát közöttük az ide­gen. Mi például egy év alatt mintha tökéletesen hazataláltunk volna, mint­ha mindig is monoriak let­tünk volna ... s ez nem is egyedi, elszigetelt eset. Pedig befogadni csak az képes — akinek otthona van, ahová befogadhat. S ha ott­hona van, nemcsak helye, akkor ezt az otthont sze­retnie kell. Érte haragudni, nem ellene. Mert nem igaz, hogy a Monoron élők nem szeretik Monort. Legfeljebb nem elég okosan, De ezt hozzá lehet tanulni. K. Zs. Nyitott kapuk Maglódon (II.) Maguk építik maguknak Eremosztás a szövetségben Labdarúgás Továbbjutottak a kupában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom