Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-16 / 140. szám
4 1986. JTjNIÜS 1«., HÉTFŐ Falazóanyagok A korábbi fejlesztések alapján a Tégla- és Cserépipari Tröszt 110 gyárából a legnagyobb 50 már új, vagy korszerűsített üzem, ezek adják a teljes falazóanyag-termelés 76 százalékát. A tröszt egyik korszerű üzemében, a két éve átadott solymárvölgyi gyárban évente több mint 40 millió téglát készítenek. A modern technológiai berendezéseket az NSZK-beli Lingl cégtől vásárolták meg. Az automatizált üzemben emberi kéz érintése nélkül készülnek el a különböző típusú falazóanyagok. Képünkön: a csomagolás is teljesen, automatizált Díjhíjak betömése A hő marad, a számla változik A látszat szerint volt csak igaz | A helybeli tanácstestület legutóbbi ülésén — a * ceglédi Városgazdálkodási Vállalat kérésére — módo- ^ sitotta a 2/1972. számú rendeletet, ami a távhőellátás- ^ ról és a melegvíz-szolgáltatásról szól. A lakás célját § szolgáló helyiségek fűtési diját ez ideig havonta, 12 ^ egyenlő részre osztva kellett megfizetni. Az elsősorban S a lakótelepen élőket érintő módosítás szerint a szóban | forgó díjat ezentúl a fűtési idény alatt, október 15-től április 15-ig, hét részletben köteles mindenki leróni. ^ Indok: A távhőellátás eredményessége (a vállalatnál) ^ egy adott esztendőn belül erősen hullámzó, mivel a I költségek és az árbevételek egymástól elkülönülve je* lentkeznek. • Ezzel szemben a távfűtéses lakások gazdái kifejezetten jónak, kedvezőnek tartják a régi rendet, és kedvezőtlennek az újat, mert egy vállalat érdekeit fölébe rendeli több ezer -salád érdekeinek. A rendeletmódosítás tehát meglehetősen egyoldalúnak látszik. Ezért kerestük fel Túri Lászlót, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatóját. — Az alaprendelet vajon milyen elgondolás nyomán kínálja a fogyasztóknak a 12 havi törlesztés kedvezményét7 — Az 1972-es jogszabály tartalmazza a vállalat jogait és a fogyasztók kötelezettségeit. De hogy miért adja meg ezt a kedvezményt, nem tudom. Elképzelhető, hogy akiadások egyenletessé tétele miatt. Amíg alacsony volt a távfűtött lakások száma, addig a vállalatnak nem okozott gondot az, hogy bár a nyári hónapokban szünetel a fűtés, a fogyasztók folyamatosan fizetnek. A vállalat tehát előre számláz. Akkoriban egyébként is a házkezelőség jelentette a fő bevételi forrást. Időközben azonban erősen megváltoztak az energiaárak, nem beszélve a dotációról. Az árnövekedést nem lehetett azonnal áthárítani a fogyasztókra. — A számlázásnak ezt a formáját nemrégiben a pénzügyminisztériumi revízió kifogásolta. Kérdés, hogy akkoriban, tehát 1972 táján miért nem tette? — Szerintem már akkor Is kifogásolták, hiszen szabály rögzíti, hogy előre számlázni, vagyis nem teljesített szolgáltatásért díjat behajtani tilos. De, mint mondtam, abban az időben a fűtés elenyésző nagyságrenddel szerepelt a vállalati gazdálkodásban. Ma viszont a teljes bevétel 48 százalékát adja. — Tehát eleddig a vállalat kegyet gyakorolt a fogyasztókul szemben? — Erről szó sincs. Sőt, ahhoz a díjhoz, amit a fogyasztók fizetnek, az állam 249 százalékos dotációval járul hozzá. A régi számlázási metódusban mi minden hónapban megkaptuk a teljes esztendei fűtési díj egytizenket- ted részét, és ennek alapján a dotációt. És itt sántít a dolog, mert májustól szeptemberig tényleges teljesítmény, azaz fűtés nélkül érkeztek a lakossági pénzék. s velük együtt az állami támogatás. — Nein értem, hogy ez miért baj? — Azért, mert ha a nyári időszakban nincs szolgáltatás. viszont a dijak befolynak, akkor a mérleg tiszta nyerer séget mutat. Erre mi törtónt? Elvontak másfél millió forint állami támogatást, mondván, minek adnák, ha amúgv is nyereséges a fűtés. A látszat szerint valóban Igaz a tétel. Ugyanis december 31-ig már 8 hónapnyi díj fut be a vállalathoz, viszont még csak 2 és fél hónapot fűtöttünk. Tehát záráskor a számvitel nyereséget jelez, amit kiosztunk, s ami után nyereségadót kell fizetni. Következésképpen januárban banki hitelt kell fölvennünk az induláshoz, amit majd csak nyáron fizetünk vissza. — De hát föltétlenül szükséges az álnyereséget kioszta-r ni? Nem lehetne átvinni a következő évre? — Nekünk a december végi állapotok szerint kell \ elszámolni, s ha átvisszük a pénzt, akkor a bevételi fő- igazgatóság szabályát szegjük meg, ami tiltja, az előre számlázást. — Végül is az új rend bevezetésében mi a vállalat érdeke? — Mi mindenütt a differenciált bérezés jelentőségét hangsúlyozzuk. Éppen ezért a Ez is szolgáltatás Versengő Nem kis várakozás előzte meg azt a tavaszi sajtótájékoztatót, amelyen a pénzügyminiszter-helyettes bejelentette: július elsejétől, a korábbi egy, helyett két biztosító verseng az ügyfelek kegyeiért. A verseny előreláthatólag kiélezett helyzetben folyik majd, bár egyelőre a két biztosító egymást kiegészítő területen kezd tevékenykedni. A különvált nagyobbik intézményrész változatlanul az Állami Biztosító néven áll a lakosság szolgálatára, náluk marad az élet- és balesetbiztosítás, a CSÉB, a lakásokkal, ingatlanokkal, valamint a mezőgazdasággal kapcsolatos biztosítás. A Hungária Biztosító, Viszontbiztosító és Export- hitélbiztosító, mint a neve is mutatja, elsősorban a vállalatok ügyeivel foglalkozik majd, de ott maradt a gépjármű- biztosítás is. A Hungária elköltözik az egykori, jól ismert biztositóépületből. Minden második Az első hónapok mindenképpen a felkészülés jegyében telnek maid el. Hiszen a biztosítás speciális' szakma, és várhatóan sok új szakemberre lesz szükség. S utána hogyan tovább? Erről egyelőre megoszlanak a vélemények. Az viszont már bizonyosnak látszik, hogy előbb-utóbb mindkét biztosító megpróbálja bővíteni az öröklött ügyfélkört és szélesífütőmű eredményességét tisztán akarjuk látni, ugyanis ezt a részleget is (a többivel együtt) szeretnénk önállóvá tenni. Ugyanakkor a vállalati gazdálkodásból ki akarjuk törölni az álnyereséget. — Ügy, hogy ezzel a lakótelepen élőket pénzgazdálkodásuk megváltoztatására kényszerítik. Hol marad az ő érdekük? — Mi nem kényszerítjük erre a lakosságot. Csupán azt tesszük, amit a többi szolgáltató cég. Amikor munkát végez, akkor számláz. Egyébként így is rossz a fizetési morál, 8—900 ezer forint a fűtésdíjhátralék. Szinte mindegy, hogy így vagy úgy fizet a lakosság, a morál se jobb, se rosszabb nem lesz. — Én viszont a tisztességes többségre gondolok, mikor azt kérdem, hogy tervez-e még a vállalat a mostanihoz hasonló népszerűtlen intézkedést? ! ' s:— Én nem nevezném népszerűtlennek. — A gyakorlatban milyen menetrend szerint történik az átállás? — Egészen jövő év júniusáig ugyanannyit és ugyanúgy kell fizetni mind eddig. Kivéve két hónapot: 1986 novemberét és decemberét, mert ekkor egyáltalán nem számlázunk fűtési dijat. És 1987 októberében térünk át az új rendre. Varga Sándor biztosítók tenl az adott szolgáltatási struktúrát. (A fejlődésre jellemző, hogy míg ötven évvel ezelőtt minden huszadik, most már minden második honfitársunknak van például valamiféle személyi biztosítása.) De ez a szám még mindig alacsony a fejlett országokhoz képest. Igaz, hogy nálunk a betegbiztosítást a munkáltató \fizeti, ahogy a nyugdíjjárulék levonása is külön biztosítás megkötése nélkül történik. Személyre szabottan Persze, az sem mindegy, hogy a szolgáltatások sokféleségével, vagy éppen az egymástól eltérő díjtételekkel versenyeznek, majd a fogyasztók kegyeiért a biztosítók. Hiszen egy adott szolgáltatásnak — amennyiben azonos szabályok szerint kalkulálnak — aligha lehet egymástól nagyon különböző ára. Az viszont elképzelhető, hogy különböző üzleti megfontolások miatt egy-egv biztosításfajtát áránál olcsóbban adnak majd. A legnagyobb változást mindkét új biztosító a szolgáltatások színvonalúban ígérte. Magyarán: óriási szükség van a biztosítások humanizálására, emberibbé tételére, Arra/ hogyha az ügyfél leül az ügyintézővel szemben, érezze, problémája nem egy a sok közül, hanem egyedi, személyre szabott s ezt így is Sajátos helyzetű etnikum Véglegesen beilleszkedni Állami telket soron kívül kaphatnak S A Magyar Népköztársaságban jelentékeny, 3—4 ssá- I zaléknyi a cigánylakosság. Közösségük elsősorban kul- § turálls és etnikai jellegű; kisebbségben van köztük az, | aki főleg cigányul beszél, elenyésző kisebbségben akad- § nak csak cigányul beszélők. A szakirodalomban nevük s románik, tipikusan két nyelvet beszélnek. Nagykőrösön a lakosság 3,2 százaléka, azaz 872 tő a cigány származású. Hogy ez sok vagy kevés, nehezen megállapítható, hiszen az országos átlagot tükrözi. Mindenképpen külön bánásmódot igényelnek, mind a beilleszkedésük, mind munkába állásuk, sajátos helyzetük miatt A Nagykőrösi Városi Tanács végrehajtó bizottsága cigánykoordinációs bizottság munkáját tárgyalta, egyúttal áttekintve a cigány lakosság beilleszkedését segítő feladatainak állását Munkahely-változtatás A cigánykoordinációs bizottság munkájához előzetes tervet készít Ez a legaktuálisabb helyi problémák felszámolására Irányul. Távlati cél természetesen az, hogy a cigány lakosság saját nyelve és kultúrája megőrzésével mielőbb véglegesen beilleszkedjen a társadalomba. A cigányság vándorló életmódot folytat, tulajdonképpen Indiából származó etnikum. Életmódjuknál fogva általában nem fordult elő, hogy állandóbb és egy területhez szorosan kapcsolódó gazdasági-társadalmi szerkezetet alkottak volna. Az osztály társadalmak kitaszítottjai voltak, a társadalom peremén vegetáltak. Mindezekből következik, hogy az évszázados megszokást néhány évtized még oly erőteljes munkájával sem lehet teljes egészében megváltoztatni, s látványos eredményt elérni. A további előrelépés nagy türelmet és folyamatos munkát igényel. Meg kell nyerni magát a cigánylakosságot is. 1984 óta 196 fővel növekedett városunkban a cigányok száma. Ez nem a magas születési arány következménye, hiszen egyidejűleg a munkaképes korú lakosság száma is 176-tal emelkedett, s jelenleg 502. Nem csökkent ugyan az állandó „ munkaviszonyban állók száma, mindenképpen figyelemre méltó tény azonban, kezelik. S bármilyen gondja támad, arra szánnak időt, energiát a biztosítónál. A megváltozott, az egyéni Igényekhez jobban igazodó biztosítási formákra mindinkább szükség van. Eddig az egyetlen, óriási méretű biztosító a nagy tömegben köthető, átlagkockázatot figyelembe vevő és átlagos nyereséget adó típusokat kínált vállalatoknak és szövetkezeteknek, s az állampolgároknak is. De időközben nemcsak az igények változtak meg, hanem az értékviszonyok is. Az átlagosnál nagyobb keresetek révén értékesebb vagyonok jöttek létre, amelyek mindenképpen meghaladják az átlagbiztosítás kereteit. Ugyanez vonatkozik a vállalatokra, szövetkezetekre is, amelyek nemcsak a nyereséges gazdálkodás szempontjai szerint különböznek egymástól, hiszen van ahol évekig nem jár a biztosító szakembere, mert a jó gazda gondosságával ügyelnek gépre, terményre, míg máshol szinte mindennapos vendég a biztosító. Újabb résztvevő A július elsejei szétválással természetesen nem fejeződik be a biztosítás átalakulása, megújulása. Valószínűleg újabb résztvevők — ezen üzletágra felhatalmazást. kapott pénzintézetek — is megpróbálkoznak majd a biztosítással, s növekszik a szövetkezeti. különböző támogatási alapok szerepe is. Remélhetőleg a . növekvő versenyből elsősorban mi, állampolgárok, biztosítottak kerülünk ki nyertesen. Lakatos Mária hogy a munkaképes korú lakosságban a korábbi 60 százalékos munkavállalás 36-ra csökkent. Legnagyobb létszámban a konzervgyár és a NEFAG foglalkoztatja őket. Még mindig nem történt előrelépés a nők munkába állítása terén, annak ellenére, hogy gyermekintézményeinkbe minden kisgyereket fel tudnának venni. Gondot jelent a gyakori munkahely-változtatás és a szakképzettség hiánya is, mert így csak betanított és segédmunkásként alkalmazhatók. Annak ellenére, hogy a munkáltatók szorgalmazzák a cigány dolgozók továbbtanulását, megadva az ehhez szükséges segítséget is, körükben viszonylag kicsi az érdeklődés a tanulás, a szakmai továbbfejlődés iránt. Éppen ezek miatt kell kiemelt figyelmet fordítani gyermekeik oktatására. Sok a fiatal A cigánytanulók eredményes nevelésének, oktatásának alakulását több tényező együttes hatása befolyásolja. Legfontosabb a családi háttér, a gyermekek időben történő bölcsődébe, óvodába, iskolába kerülése. A korábbi évek tapasztalatai is bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik óvodai nevelésben részesültek, könnyebben birkóznak meg az iskolával. Ezért örvendetes, hogy számuk valamelyest növekedett. Az iskola-előkészítés szinte kizárólag az óvodában történik, ugyanis az 5 éves korosztály óvodáztatása teljes, ugyanakkor meggyőző munkát igényel, hogy a 3—4 évesek is minél nagyobb számban óvodába kerüljenek. Az óvónők már több éve élnek ezzel a lehetőséggel. A tanköteles korú cigány- gyermekek száma 169, közülük 45 a kisegítő iskolába jár. A 114 napközis közül 65 gyermek térítési díját a gyámhatóság fizeti. Iskolába járási fegyelmük nem minden tekintetben kielégítő, hiányzási átlaguk háromszorosa a városi átlagnak. Azonban lényeges, hogy a két évvel ezelőtti 18 naphoz képest 12 napra csökkent. Ta- nulrríányi előrehaladásuk sem túl kedvező, hiszen 1200 órás korrepetálás ellenére 10—13 százalékuk bukik meg évente. Az elmúlt évben a 8 általánost elvégzett cigánygyermekek közül valamennyi továbbtanulásEltérő arányban és mértékben foglalkoznak megyénk takarékszövetkezetei a különböző betétgyűjtési, hitelezési és szolgáltatási formákkal. Ezért nem tudják kellően kiaknázni az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az új tervidőszakban határozott szándékuk ennek megváltoztatása. Igyekeznek minden betétfajta kezelését bevezetni, s ahol megfelelő kölcsönalap- pal rendelkeznek, ott fokozatosan átveszik a lakásszövetkezeti számlavezetést is. Az elképezelések szerint a tervidőszak végére a takarékbetét-állomány több mint másfélszeresére nő, s ezzel várhatóan elcri az 5.3 milliárd forintot. A kölcsönállomány pedig megháromszorozódik. Előreláthatóan mintegy 7 milliárd forint kedvezményes kamatozású építési kölcsönt folyósítanak majd az öt év alatt; rövid és középlejáratú kölcsönből pedig 1,2 milliárd forintot. Erőteljesebben részt Vesznek az államilag támogatott lakásépítési formák hitelezésében. Ha a feltételek ra jelentkezett, általában szakmunkásképzőbe. A cigánylakosság szemlélet- és életmódváltoztatása, társadalomba való beilleszkedése a közművelődés sajátos eszközeivel U gyorsítható. Az egészségügyi alapellátásban a cigánylakosság megkülönböztetés nélkül részesül. Az anya- és csecsemővédelem jó, A felnőtt szociális gondoskodás más állampolgárokkal azonos módon történik. Rendszeres szociális segélyben 22-en, rendkívüli segélyben huszon- hatan részesülnek, 136 500 forint összegben, A lakásügyi hatóság 16 lakásigénylöt tart nyilván, valamennyi tanácsi bérlakásra vár. Az elmúlt évben 3 cigány család kapott így lakást. Állami telket soron kívül kaphatnak, bár több esetben előfordult, hogy hiába jelölték ki őket, nem jelentkeztek szerződést kötni. Érdekes képet mutat állam- polgári magatartásuk. Az általuk elkövetett szabálysértések közül leggyakoribb a tulajdon elleni, a tankötelezettség megszegése, valamint a közveszélyes munkakerülés. Míg a legelső csökken, addig a tankötelezettség megszegése 39-ről 64, a közveszélyes munkakerülés 20 százalékról 42 százalékra nőtt. A gyámhatóság által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak közel fele a cigány- gyermekek közül kerül ki. Az intézkedések közül a legsúlyosabb az állami gondozásba vétel, jelenleg 43 százalék ezen etnikumból kerül ki. Növekszik a bűnelkövetők száma is a cigánylakosság körében. Sok közöttük a fiatalkorú, akik általában felnőttekkel együtt vesznek részt a különböző bűnös akciókban. Összhangban a teljesítéssel A Nagykőrösi Városi Tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy meggyőző munkával lehet csak tényleges eredményt elérni, hiszen kölcsönös ellenérzés tapasztalható ezen kisebbségi etnikum és az állampolgárok között. A legnagyobb emberség hangján kell velük tárgyalni, ugyanakkor ügyelni arra, hogy segélyezésük tényleges, jogszerű legyen, összhangban azzal, ahogyan teljesítik állampolgári kötelességeiket. A cigányügyi előadó feladatául kapta, hogy vizsgálja meg a munkaképes korú cigánylakosság munkába állásának helyzetét, az állandó munkaviszonyok csökkenésének okait. B. O. adottak, vállalják a lakásszövetkezeti építkezés finanszírozását. Kísérleti jelleggel néhány takarékszövetkezet hozzákezd a saját jogú építkezéshez is. Az elképzeléseik szerint tovább bővítik szolgáltatásaikat. Ennek egyik lehetősége a saját jogú fizetővendég-szolgálati tevékenység gyarapítása, továbbá a valutabeváltás mellett az eladás is. Részjegyállományukat 190 millió forinttal szeretnék növelni a tervciklus idején. Ezzel mód nyílik árrá, hogy beszálljanak különféle vállalkozásokba. Tovább terjeszkednek majd, újabb területeket csatolnak be, nemcsak a megyében, de a fővárosban .is. Ezért növelik létszámukat; legalább 8S új dolgozóval. Az öt év alatt 36 építési beruházást, illetve bővítést, korszerűsítést terveznek 127 millió forint értékben. Kiemelt feladatot jelent az elektronikus adatfeldolgozás elterjesztem#. Takarékszövetkezeti elképzelések Bővülő tevékenységi kör Kísérleti jelleggel, saját jogon
