Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

A legjobb gyógymód Megértés, türelem Gyereksírás. A gyereksírás sokféle lehet! Lehet éhes, fáj­dalmas, kényes, durcás vagy éppen szomorú. Amit minden­nap hall a gyermekorvos, az fájdalmas és félő. A beteg gyermeknek fáj valahol, fél a fehér köpenytől. Ők még nem értik, hogy azok a tűszúrások, amelyek néha következnek, nem olyan vészesek, mint azok a fájdalmak, amelyek bekövetkeznének. ha nem gyógyítanának idejében. Sok a beteg gyerek, egyre több, Va­lamikor segített a tea, 2—3 na­pi fekvés, borogatás. Ma már ez nem elég. Nem gyógyul meg a gyerek. Talán régen se gyógyult meg teljesen. Ki fi­gyelt akkor oda? A gondter­helt szülő, ha nem volt pénze, maga. Ma sokan figyelnek oda. Féltjük, segítjük, gyógyít­juk gyerekeinket. A szervezet azonban mintha gyengébbé vált volna. A gyógyszerek so­rát. fedezték fel, a gyógyszer- tárak tömve vannak tavaszi, téli járványok idején. Mégis sok a beteg. A nap programja Június 14-én: Gödöllő, művelődési ház: A látás nyelve IV., Horus Archívum, akt, kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: A Szenczi-zsoltároskönyv 1786-os pozsonyi kiadása, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, meg­tekinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986, fotókiállí­tás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, Kiállítót e- rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Galgahévíz, művelődési ház: A lány és a fiú, videodisz- kó show, 20 órakor. Június 15-én: Gödöllő, művelődési ház: A hónap gödöllői műtárgya: A Szenczi-zsoltároskönyv Kereskedelmi őrjárat Összefogással üzletbővítés Határozott célom volt a Lovarda utca 2. szám alatt le­vő élelmiszerüzletbe látogatni. Valójában két héttel ezelőtt már megálltam előtte, de mi­vel hétfőn mentem, zárva ta­láltam. Mostani utam során összetalálkoztam Csaba Antal városi tanácstaggal és elmond­tam neki utam célját. Nagyon jókor jöttem, mondta, szívesen segít a munkámban. Feleségé­vel együtt behívtak a lakás­ba, és az üzlettel kapcsolat­ban a következőket mondta. — A teho-szervezés idején az a kívánság merült fel, hogy az üzletet bővíteni kellene, kinőtte már magát, hiszen a település e része teljesen be­épült. A terület, melynek hét tanácstag a képviselője, a la­kosság óhaját magáévá téve úgy határozott, hogy a telié­ből befolyó összegből három­évi bevételt az üzlet megna- gyobbítására fordít. Technológiai árusítás Olyan üzletet szeretnének, mint az Arany János utcában az áfész által üzemeltetett. A megkérdezettek 85 százaléka a fejlesztés mellett döntött. A tanácstagok összedugták a fe­jüket és megtették a kezdeti lépést. Csaba Antal a szóvivő, aki korábban a városi tanács műszaki osztályvezetője volt. Közben megtudták, hogy az ATE tangazdasága technoló­giai árusításra húsboltnak ke­res helyiséget. Azonnal meg­keresték a tangazdaság igaz­gatóját, dr. Puskás Attilát és elmondták, milyen cipőben járnak. Ma ott tartanak, hogy elvi belegyezését adta a gaz­daság. A szervező munka fo­lyik és augusztusra elkészül­Gyakran látom gyermekor­vosnőnk töprengő arcát. Talán az úton is azon töpreng, melyik a legjobb gyógymód egyik-má­sik gyereknek. Egy évtizede járok hozzá a gyerekkel. Min­dig türelmes, csendes, kedves. Nélküle nagyon sok gyerek nagy bajban lenne. Otthon, ha egy-két gyerek sír, nyafog, a szülő már ideges. És ő, az orvos, akinek naponta nem tíz-húsz, hanem sokszor ötve- nen sírnak... ő ne legyen so­ha ideges? Ki meri kérni tő­le, hogy soha ne legyen fáradt? Milyen jogon?! Hiszen embe­rek ők is. Családosak, dolgo­sak, segítőkészek. Mégis akad­nak méltatlankodók. Nem szép, nem illő dolog. Ezek az emberek, akik merik vállalni a harcot az emberi élettel-ha- lállal, a legbátrabbak a vilá­gon. Csodálatot és elismerést érdemelnek. Tisztelet ember­ségüknek, kitartásuknak és türelmüknek. Gyerekeink éle­tét köszönhetjük — köszönjük nekik. F. N. P. 1786-os pozsonyi kiadása, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűjtemény, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Nagytarcsa, múzeum: Nagytarcsa 1986, fotókiállí­tás, megtekinthető 10—13 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Galgahévíz, művelődési ház: Népzenés bál, a Kékesi ze­nekarral, 20 órakor. BBM MozTmW Hüvelyk Matyi. Színes, ma­gyarul beszélő amerikai mese­film. Csak 4 órakor! Vaskos tréfa. Színes, magya­rul beszélő olasz filmvígjáték. 6 és 8 órakor! nek a szükséges tervek, vala­mint a költségszámítás. A munkában többek között részt vállal Csaba Antalné, aki a Hazafias Népfront körzeti tit­kára. Tehát részben családi alap is szolgál a jövő üzleté­hez, amivel hosszú időre kí­vánják az igényeket kielégíte­ni. Kis Sugár Az üzlet szabad területen áll. körben megközelíthető gépkocsival és közművesített. A gazda a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, melynék ez a 102-es boltja. Már folyik a tervező- munka az utca csatornázásá­val kapcsolatban, és a válla­lat befizette a hozzájárulási költséget. A tanácstagok és a lakosság, valamint az érintet­tek hozzájárulásával belátha­tó időn belül egy minden igényt kielégítő élelmiszerüz­letet kap az Alvég. Mindezek tudatában léptem át az üzlet küszöbét. A tej­szállítók voltak ott Vácról és néhány vásárló. Türelmesen vártam soromra, majd ami­kor néhány percre magunkra maradtunk, beszélgetésbe kezdtem Mészáros Jánosné boltvezetővel és Tóth Sándor- né pénztárossal. Mészárosné 27 éve dolgozik a kereskede­lemben, összesen 5 alkalom­mal nyerte el a Kiváló Dolgo­zó címet. Ebben a boltban 15 éve vezető és ez idő alatt két ízben kapott ily elisme­rést. Tóthné itt kezdte a mun­kát 22 évvel ezelőtt, három­szoros kiváló dolgozó. A Lo­varda utcai élelmiszerüzletel kis Sugárnak nevezik, ahol minden alapvető áru kapható. rős a szöveg: folyó hó ettől eddig karbantartást végzünk, ezért a melegvíz-szolgáltatás szünetel. A megszokott kénye­lem sokaknak hiányzik, nem kellemes a vizet fazékban melegíteni, ezért aki teheti, inkább nyaralni megy ilyen­kor. Ez az állapot is a szük­séges rossz kategóriába tarto­zik. hiszen ezen munkák el­végzése nélkül esetleg télen akadozna a fűtés. A közeljövő legfontosabb teendőiről Me­gyeri Györgytől, a tömbfűtő­mű vezetőjétől kaptunk felvi­lágosítást. — A Városgazdálkodási Vál­lalat nem tartja kampánysze­rűnek a karbantartást, egész évben folyamatosan dolgo­zunk, azért is, hogy csak in­dokolt esetben álljanak le a kazánok. Most is részletes, mindenre kiterjedő tervet ké­szítettünk, az utolsó csavarig összeírtuk, milyen anyagokat kell beszereznünk. Még csak egyszer — Legnagyobb munkánk a csőkígyók kicserélése lesz a Stromfeld Aurél sétányon. A tízemeletes lakóházak alatt vannak elhelyezve azok a hő­központok, melyek a meleg vizet elosztják. A bojlerekben lévő csőkígyókon keresztül adják át az energiát a hasz­nálati meleg víznek, így foly­hat a csapból negyvenfofcos víz. — A vízkő és egyéb szeny- nyező anyagok, valamint a természetes elhasználódás kö­Megrendelés postán keresztül, írásban történik, telefonjuk nincs. A kapualjban Reggel tiszta üzlettel, fel- töltött polcokkal várják a vá­sárlókat, akiket név szerint ismernek. Az ellátás a körül­ményekhez viszonyítva kielé­gítőnek mondható. Itt is is­merik a csöpögő tejestasako- kat és a jó kenyeret. Kedden, szerdán és csütörtökön 7—15, pénteken 7—16.30, szombaton 7—13 óráig tartanak nyitva. A falon függő oklevelek bizo­nyítják, hogy az üzlet dolgo­zói szorgalmasak, udvariasak, ami rajtuk múlik, azt becsü­lettel elvégzik. Innen ered a vásárlók és a vállalat elisme­rése munkájuk iránt. A piacon a megszokott kép fogadott ezúttal, sok az áru, kevesebb a vevő. Kérdeztem az árusoktól, kereskedőktől, nem eszik a nép, hogy így pang a piac? Azt felelték, majd a hét végén még a ka­pualj is zsúfolva lesz. Néhány dolgot feljegyeztem, noha tu­dom, mire az olvasó elé ke­rülnek e sorok, a piacon már változnak az árak. A zöldség csomója 10 fo­rint, a borsó kilója 26. 28, az újburgonyáé 18. az uborkáé 32, a paradicsomé 50 forint. A karalábé darabja 6, retek cso­mója 7 forint. A tökért 30, a karfiolért 56, a vöröshagy­máért 40 forintot kérnek, a fokhagyma darabjáért nagy­ságtól függően 6—8 forintot. A gomba 100, az őszibarack 120, a cseresznye 32, a sárga­dinnye 180 forint. A tojás 2,60. Csiba József vetkeztében a csőkígyók élet­tartama körülbelül hat év. Ez a lakótelep idestova tizenöt éves és eddig — háróm ház kivételével — még csak egy­szer cseréltük ki ezeket a sze­relvényeket. Senki földjén — A rendelt tíz darab cső­kígyó megérkezett, legutóbbi kommunista szombatunkon ki­vittük a házak elé. Már csak a hárommázsás darabok pin­cébe vitele okoz gondot. A meglehetősen nehéz tárgyak leszállítására egy kollégánk adott be újítási javaslatot. A három bolygókerekes szerke­zetet még nem fogadták el, de főmérnökünk pozitívan nyi­latkozott róla. — Ez a tömbfűtőmű meleg, a másik, a Kossuth Lajos ut­cai forróvíz-üzemű, ott sokkal intenzívebb is az oxigén miatt a korrózió. Itt, az egyes ka- zánháznál még kilyukadás nem fordult elő, ott a kettes­nél — pedig az az újabb — már háromszor is, ebből két­szer karácsony előtt. Ezen se­gíteni csak az oxigén kivoná­sával tudnánk. — Sokszor hosszú ideig tör­jük a fejünket a különböző hibák okainak felderítésén. Mi látjuk kárát a befejezett építkezéseknél, ahol két vál­lalat munkája találkozik. Más végzi a. külső, más a belső szerelést. Nemrég is hosszan kerestük a hibát, nem is gon­doltunk arra, hogy közvetle­nül' az épületbe bekötő veze­téknél lehet baj. — Ezen az egyméteres sza­kaszon, a senki földjén, nem törődtek semmivel, bedobál­ták, betaposták a sittet, folyt a gödörbe a víz. Olyan volt a cső, mikor kibontottuk, mint a szita. A mellette lévő épü­letből még nem kaptunk jel­zést, de azt is leellenőriztük, egy-két hét kellett volna csak, hogy kilyukadjon, akkora re­ve volt a vezetéken. — A Szabadság téri szökő­kút karbantartása is a fűtő­mű feladata. A kivitelezés idején elfelejtettek szellőzést tervezni vagy csinálni — ki tudja? — két év alatt a belső berendezések annyira elkorro­dáltak, főleg az elektromos vezetékek, hogy a javításuk veszélyessé vált. Elvégeztük a szabványügyi méréseket, me­lyekből kiderült, hogy állan­dóan száz százalék a relatív nedvességtartalom, tehát tró­pusi körülmények között len­nének odalenn szerelőink is. — A tönkrement elektromos berendezésekhez csak akkor nyúlhatunk, a szökőkutat ak­kor tudjuk üzemeltetni, ha a szellőzést megoldottuk. Való­színűleg a díszburkolat fel­bontására is sor kerül egy szakaszon, mivel eddig a ren­geteg kő és törmelék miatt csak az OTP felől sikerült alulról átfúrni. Az ülőpadok mögé szerelünk szellőzőak- nácskálkat, úgy majd bizton­sággal működhetnek a be­rendezések is a jövőben. Piszkos víz — Itt kell megemlíteni a szökőkút melletti ivókutat, melynek elfolyóvezetéke ál­landóan eldugul a sok szemét miatt. A konstrukciója sajnos olyan, hogy nincs rajta tisztí­tónyílás, az iskolás gyerekek szomjasak, megnyomják és csupán piszkos víz folyik be­lőle. Báskai Erzsébet Fűiésszámla Számítógéppel Három példányban, kézzel írták meg nemrégen a Gödöl­lői Városgazdálkodási Vállalat adminisztrátorai a fűtésszám­lákat, címezték, ragasztották a borítékokat. A hosszadalmas munkát egy ideje számítógép végzi el helyettük. Az Agrár­tudományi Egyetem statiszti­kai tanszékével létrejött ko­operáció keretében az ATE szakemberei kidolgozták a szükséges adatok gépre vite­lét, megtervezték a programot és Commodore—64-es számí­tógépen havonta elkészítik ezeket a listákat. Bár a válla­lat a változásról csak a közü- leteket értesítette, meglepően kevesebb volt a lakossági visszajelzés is a korszerűbb feldolgozási módszer óta. Az esetleges apróbb hibákat, a helytelenül írt neveket a törzsadatban kijavították, így bizton számíthatnak a jövő­ben a gyors, pontos számlá­zásra. h Szombati jecyzjetjsi Tóparton Akkor nyár volt. Májusi nyár. Melegen sütött a nap. Kéken tiszta ég borult fö- lénk. A fák friss, bolyhos levelei élvezettel fogadták a rájuk zúduló napsugara­kat. Ég felé néző felületük olajos fénnyel csillogott. Körös-körül millió levél hirdette, ismét a zöld pom­pa kerekedett fölül a szo­morú barnaságon, a száraz hervadtságon. Mögöttünk fél karéjban vastag törzsű, fák, rezzenéstelenül nap- fürdőző levelekkel. Előtt­iünk sima vizű tó. Csak annyiban különbözött a mozdulatlanság a téli je­ges némaságtól, hogy a ho­mokos partszegély és a víz találkozásánál alig észreve­hetően, picinyke kis hullá­mok nyaldosták a sárgás­barna földszemcséket. A nesztelen csöndességben élesen verődött fülünkbe a domb oldalán hancúrozó fiatal gyíkok kapaszkodó, megiramodó lába nyomán elmozduló homokszemek pergése. Mögöttünk méltóságtel­jes fák erdeje, előttünk a tó mozdulatlan vize, azon túl az emberkéz teremtette táj, megművelt földek, kelő vetés. Két gyík és két em­ber. A-ztán észrevettük a harmadikat. A tó másik csücskében ült, hangtalanul figyelte vízbe merülő zsi­nórját. Mindenütt az élet jelei, a röghöz kötött élőlé­nyek, fák, füvek, kultúrnö­vények. szemmel követhe­tetlen mozdulásai, hiszen nőnek, hiszen változnak. A vizet néztük. Az életet adó. fönntartó viz ekkora tö­megben megunhatatlan lát­vány, noha mozdulatlan, felszínén nem történik semmi. Ekkor autó tűnt föl a túlsó parton. Két férfi szállt ki belőle, körülnéz­tek, elsétáltak a füves part széléig, lenéztek a tóra. Be­széltek, mutogattak. Isméi beszálltak, majd néhány száz méter után leállítot­ták az autót. Nézték a vi­zet, mutogattak, bizonyára beszéltek. Jobbra tekintve most vettem észre a domb­oldalba épített házat. Kísé­rőm követte szememet. A gazdaság épülete, közölte. A két férfi még mindig mutogatott a tó másik vé­gében. Elindultak, lassan lépdeltek a füves parton nézték a vizet, mutogattak, tárgyaltak. Biztosan arról beszélnek, milyen jó lenne itt tanyát verni, csodás le­hetne hétvégi házból látni a tavat, a körülötte maga­sodó hangtalan erdőt, vagy amikor szél mozgatja a. fá­kat, hallgatni nyögésüket. Nekik sem fog sikerülni, mondta kísérőm. Sokan kí­sérleteztek már. Aki ideté­ved, azonnal ilyesmit for­gat a fejében, megteleped­ni a tó partján. Mind azt szeretné, csak nekik, senki másnak ne adjanak enge­délyt. De hát ez lehetet­len. Az elnök senkinek sem ad. Képzeld el, ha ott kör­ben vityillók állnának, mi lenne ebből a tájból. De az elnök hajthatatlan, minden nyomásnak ellenáll, mond­ja kísérőm. Társam példákat sorolt, mennyi kísértés, mennyi ígéret, kérés, könyöraés. Mennyi elnöki nem. Miért lettél oly szomorú, nézett rám kísérőm. Semmi, vála­szoltam, én is arra gondol­tam, milyen csodás lenne itt ébredni hét végi regge­len. Persze nekem sem le­het. Az biztos, nyugtatott meg kísérőm, az elnök sen­kinek nem ad engedélyt. Nem azt gondoltam, amit mondtam neki. Az szomorított el. hogy az el­nöktől függ eme gyönyörű táj békessége. S ha más lesz az elnök? Jobban sze­retném. ha a tagság őrizné a betolakodóktól a tavat A tagság, amelyben sokféle véleményű ember található, mégis nagyobb a valószí­nűsége a bölcs döntésnek mint egyetlen személyben Most ismét miár van. Jú­niusi nyár. A tó és az erdő háborítatlanul éli életét Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) A PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: augusztus 1-jétől: 476. sz. pavilonbüfé, Göd-fe'ső, Napsugár út 1. november 1-jétől: 175. sz. sport italbolt, Nagymaros, Nyár u. 2. Tájékoztató adatokkal a vállalat váci igazgatósága szolgál, július 1-jétől. A versenytárgyalás július 22-én, 14 órakor lesz az igazgatóságén: Vác, Széchenyi út 9. xni. Évfolyam, i39. szám i9S6. jünius i4., szombat Folyamatos karbantartás A csőkígyók már megérkeztek A gödöllőiek számára isme-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom