Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

garantálja Kétszáz éves az újkori Vecsés A jövőt a jelen ? Bárki jár mostanában Vecsésen, csak ámul-bámul. ¥ Olyan változásnak a tanúja, mintha egy középkorú höl- \ gyet látna napról napra fiatalodni, megcsinósodni. S az § ilyesmi általában érdekes, izgató. Lehet, hogy profán a ^ hasonlat, de alátámasztható mindazzal a sok ténnyel, ^ amely az idén a nagyközség évfordulós ünnepségeihez ^ kapcsolódik. A különböző akciók, felajánlások, rendez­ni vények, ha nem is látványos, de észrevehető szép vál- ¥ tozásokkal jártak és járnak. A sorozat megkoronázása ¥ a mai egész napos községi ünnep kulturális és sport- ^ rendezvényekkel, valamint a délutáni emléküléssel. Az emlékülésen Csányi Já­nos vecsési tanácselnök mond ünnepi beszédet, szándéka szerint fölvázolva a sajátos sorsú, a történelem viharai által gyakran sújtott település múltját, jelenét, s tervezett, előre látható jövőjét. Mi az utóbbiról kérdeztük, de ter­mészetesen a távolba látás­hoz „fel kell lépni” arra az alapzatra, amit az utóbbi 25 év munkájával szilárdítottak meg. — 1961-ben jelent meg Ve­csés 175 éves jubileumi év­könyve, amelynek 175. oldalán statisztikai adatok találhatók. Hú az akkori és a mai számo­kat összehasonlítjuk, nincs okunk szégyenkezésre. A ko­moly munkának mindig meg­van a gyümölcse, de persze az idő halad, az igények nő­nek. így azután akad olyan programunk, aminek máig sem jutottunk a végére, s a jövőben is nagy felelősséget rd ránk — mondta a pedagó­gusból lett tanácselnök. — Huszonöt éve, 1960-ban kezdtük például a vízvezeték- hálózat kiépítését. A 100 köb­méteres hidroglóbuszt azután fölváltotta áz 500 köbméteres. Hajdan 6 kilométer hosszú ve­zeték szállította az egészséges ivóvizet, ma 80 kilométernyi. Csakhogy a lakosság lélekszá- ma időközben 15 ezer ötszáz­Százhalombattán a megyei tűzoltóversenyen nagy sikert ért el a vecsési ifjú gárda fiú- és leány-tűzoltócsapata. Az igen erős mezőnyben több mint tíz raj közül az első he­lyen végeztek és bekerültek a Kecskeméten sorra kerülő or­szágos döntőbe. Ez az eredmény nem rend­hagyó. Megérett, ezt várták, ebben reménykedtek a vecsé­si fiúk és lányok. Bánföldi György önkéntes tűzoltó szá­zados, Vecsés tűzoltóparancs­noka, mindenre kiterjedő fel­készítésben részesítette a ra­jok tagjait, hiszen elméleti verseny, staféta és 800-as kis- motorfecskendő-szerelés ké­pezte az összgyakorlatot. Mind a háromból kitűnően fel kellett készülni, mert egy gyengébb „felelet” minden re­ményt eloszlatott volna. A szórakozásra fordított időt vámolták meg: nap mint nap a gyakorlatok verejtékes is­métlése volt a program; szó nélkül, fegyelmezetten, amíg az óra a legjobb eredményt nem mutatta ... Hozzájárultak ehhez a nagy sikerhez a szülők és a peda­gógusok is. akik közvetve és közvetlenül közreműködtek az erkölcsi és időalap megterem­tésében, mert enélkül nincs kimagasló eredmény. Ezzel azonban még nem fejeztük be az elismerés méltatását. A vecsési Kun Béla iskola út- törőleány-csapata az igen ér­tékes harmadik helyet sze­rezte meg a 800-as kismotor­fecskendő szerelésében. Min­den dicséretet megérdemelnek nevelőikkel, felkészítőikkel együtt. A nyáregyházi úttörő fiúcsapat a kilencedik lett, de őnekik sincs szégyellnivaló- juk. Becsülettel helytálltak az igen erős mezőnyben. Az idei versenyeredmények­hez még annyit: a monori volt járás (most körzet) a múltban is csaknem minden évben képviseltette magát a megyei országos tűzoltóverse­nyeken. Kitűnt hagyományo­kat ápoló, felelősséget növelő, Fájó szívvel mondunk köszöne­tét mindenkinek, akik BOTH ILDIKÓT, Monoron utolsó útjára elkísérték és fájó szívvel búcsúz­tak tőle. Külön köszönetét mon­dunk a Ferihegy I. Határőrség Parancsnokságának és dolgozói­nak. A megtört család. ról 21 ezer ötszázra nőtt. Üjabb 500 köbméteres víztá­rozót kell tehát építeni, s újabb kutat fúrni. Mindez ad munkát még a kilencvenes évekre is. — De Vecsésen nemcsak vízvezetékek húzódnak a föld­ben ... — Nem ám. Szerencsére. A társulás fogalmával is 1960- ban találkoztunk először, s mostanra kezd örvendetesen kiteljesedni. Á lakosság össze­fogása, amelyet a tanács is támogat, még gyorsabb fejlő­dést, gyarapodást tesz lehető­vé. Ennek köszönhetően nőtt a szilárd burkolatú utak hosz- sza, terjeszkedik a szennyvíz­csatorna-hálózat. A leglátvá­nyosabb, leggyorsabb ütemű azonban a gázvezeték-építés. — Visszatérve a statisztiká­hoz, mennyivel gazdagodott a település a legutóbbi jubileum óta? — Pontosan kiszámítottuk: 404 millió forintnyi értékkel, vagyis évente 16 millió 160 ezer forinttal gyarapodott Ve­csés. S emögöüt nemcsak sok pénz van, hanem a helybeliek rengeteg munkája, fáradozása is. — Mostanában senki sem szívesen tervez hosszú távra, de egy ilyen jubileumi évfor­dulón kötelező a távlatokról is beszélni. szakmai felkészültségével, a mentő tűzvédelmet elsajátító, kimagasló gyakorlati és elmé­leti eredményeivel. S ezt a munkát Vecsésen, Sülysápon, Nyáregyházán, Üllőn (és sok más kisközségben is!) olyan tűzoltóparancsnokok irányít­ják, mint Bánföldi György, László Tibor, Wangel János és társaik. Biztosak vagyunk benne, hogy az újabb szép siker még vonzóbbá teszi ezt a nem látványos, de felelősségteljes, s a társadalom teljes erkölcsi támogatásában részesülő tűz­oltómunkát. Hörömpö Jenő 1786. JÜNIUS 14-ÉN kelt Pozsonyban Herceg Grassalko- vich Antal telepítési hirdet­ménye, amely tudtul adja, hogy 50 házhelyet és telket méret fel azoknak, akik Ve­csés nevezetű pusztáját meg­szállni kívánják. (Honnan ered e név? Nem tudjuk pon­tosan, de azt igen, hogy már egy 1323-ban kelt oklevélben olvashatjuk Wecherchi Mátyás és Péter, mint Gyállal szom­szédos birtokosok nevét. A középkori falu a török pusztí­tások következtében a XVI. században nyomtalanul el­tűnt.) A felhívás visszhangra talált, s jöttek a telepesek az e században telepített német­ajkú Soroksárról. Nagyková­csiból. Dunaharasztiból. Tak­sonyból A környező falvak magyar, szláv népességéből is érkeztek vállalkozók. Az új falu fő ütőere a Pest —Szolnoki út központja a Cziffra csárda (ma kisegítő is­kola). További előnye, hogy közel fekszik ' az ispáni kerü­let központjához, Ecserhez. 1788-ban pecsétet kap a tele­pülés. majd a posta, állomás, a templom, az iskola megépü­lése jelzi az új község életké­pességét. A kedvező gazdasá­gi helyzet a napóleoni hábo­rúk konjuktúráia a lakosság hozzáértése, szorgalma és ta­karékossága nyomán gyorsan gyarapszik a község, adóját 2—3 évre előre fizeti. Hama­rosan jelentkeznek azonban a növekedésből adódó nehézsé­gek is. Nincs elegendő ház­hely, szűkös a földterület, e gondok állandó konfliktust — Kötelező, de mégsem a kötelező optimizmus mondatja velem, hogy Vecsés jövőjének képe biztató. Az a koncepció, amit mi megfogalmaztunk, sok egyeztetés, kompromisszum, több hosszú távú terv és a helyi sajátosságok figyelembe­vételének eredménye. Számol­tunk azzal, hogy a meglévő hiányosságokat meg kell szün­tetnünk, s hosszú távon kö­zépfokú ellátási feladatokat is vállalnunk kell. A VII. ötéves tervben két iskolát bővítünk, illetve építünk fel teljesen. Növeljük a vízműíendszer ka­pacitását, a csatornahálózat hosszát. Felépítünk egy 800 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat, valamint négy lakást. Fejleszteni fogjuk a te­lefonhálózatot, korszerűsítjük a szemétszállítást. Az újabb percellázás első ütemében 100 telket alakítunk ki — Távolabbra is nézhe­tünk? — A VIII. ötéves tervben befejeződik a falusi iskola mind a 16 tantermének fel­újítása, a napközis tantermek kialakítása a Martinovics té­ren. Kiépítjük a második víz­bázist, tovább bővül a csator­nahálózat, s folytatódik — újabb 100 telekkel — a par­cellázás. Tizenhat munkahely- lyel bővítjük majd a szak­rendelőt, megkezdjük az új művelődési ház építését. Az állomásnál vasúti felüljáró épül. Terveink között szerep »1 a hírközlés továbbfejlesztése, egy bútoráruház építése. Mindezek után az újabb öt esztendő feladatai közé sorol­juk folytatásként a művelő­dési ház építését, a csatorna- hálózat bővítését. A vasúton túli részen egy bölcsődét és öregek napközi otthonát sze­retnének építeni. A közleke­dés korszerűsítése, uszoda, strand létesítése is szerepel az elképzeléseink között. Ügy tervezzük, hogy 2000-ig az úthálózat 75 százaléka por­mentes lesz. — Mindezek szép tervek, de vannak-e garanciái is a megvalósulásuknak? — Ma úgy látjuk, az anya­gi háttér — 375 millió forint — adott. Ez azonban kiegé­szül a társadalmi munka ér­tékével — mondja Csányi János tanácselnök. — Meg­győződésem, hogy a legna­gyobb tartalékunk épp a hely­beliek lokálpatriotizmusa, szebbet, jobbat akarása. S számukra ez a legmegnyugta­tóbb garancia. Vereszki János Pusztából eredményeznek az uradalom­mal. Kolera, marhavész, him­lő. katonai beszállásolás, s a növekvő számú zsellérség nyo­morúsága tovább nehezítik a XIX. század középső évtize­deit. A telkes gazdákon vi­szont sokat segít az 1846-ban megépült belvízlevezető kaná­lis. Jellemző, hogy az 1847- ben megépült vasútvonal Ve- csést elkerüli, nyomvonala Halom pusztán át vezet (nincs hely). A XIX. század végétől felgyorsul a fejlődés. Buda­pest világváros lesz. Vecsés a vonzáskörébe kerül. A pa­rasztság egyre több tejtermé­ket, zöldségfélét és savanyú­káposztát hord a pesti piacra. Rohamosan nő a munkások, hivatalnokok száma. Egyletek, körök alakulnak (például 1911-ben sportkör, dalkör). Kiemelkedő szerepe van eb­ben Róder Imre tanítónak, akinek javaslatára az 1880-as évektől magyar aZ oktatás nyelve. A T.ANÄCSKÖZTÄRSASÄG kikiáltása után megalakul a forradalmi tanács köz­ségünkben is, vezetője G. Szabó János, aki később mártírhalált halt. Med- veczky Jenő vasmunkás és társai, eltávolítják a bírót és a hatalmat átveszik. A létre­hozott munkás—katona és földműves tanács soraiban ott tevékenykedtek a kommunis­Bejutottak az országos döntőbe Vecsési gárdisták sikere A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1986. JÜNIUS 14., SZOMBAT Kemény viták a döntés előtt Egyelőre gazdátlan otthonok Amióta először kerültek nyilvánosságra a monori, Po­zsonyi úti lakótelepen most már rövidesen átadandó laká­sok árai, s ez valahol szóba kerül, többnyire azonnal he­ves számcsata bontakozik ki. A kétszobás, a kettő plusz fél, valamint az egy plusz két fél szobás lakások ugyanis irgal­matlanul drágának tűnnek. Hatvan, hatvanöt négyzetmé­terért 850 és 950 ezer forin­tokat fizetnek úgy, hogy a szociális jellegű támogatások összegét leszámítva is százez­reket kell induló összegként az asztalra tenni... Nem vé­letlen, hogy a monori tanács lakáselosztó társadalmi bizott­ságának legutóbbi ülése me­gint a matematika, a környe­zetismeret és a pszichológia jegyében zajlott, s hol egyik, hol a másik nyomta a földig a mérleg serpenyőjét. Egyik oldalon érv volt már maga a .kérdés is: hogyan ké­pes egy fiatal házaspár há­rom-négyszázezer forintot ösz- szegyűjteni bérből-fizetésből az induláshoz, illetve, ha már az induló tőkét is kölcsönök­ből kaparja össze, bírja-e ezt is, az OTP-törlesztést is, a havi rezsit is fizetni? De mert. minden relatív, mindjárt ott volt a másik kérdés: ha nem kész lakást vásárol, hanem építkezik, a terveknél kell kezdenie, ami Monoron ugyancsak nem olcsó, s mire összeszedi az OTP-kölcsön- igényléshez elengedhetetlen építési anyagot vagy induló tőkét — mire felhúzza és vala­melyest berendezi a házát"“-, jobban jár-e? Hiszen a kész lakásban, ahol padlószőnyeg, beépitett konyha, fürdőszoba és fűtés van, lehet egy földre tett laticellel és egy lábassal is kezdeni. Nem könnyű. Nagyon-na- gyon nehéz. A bizottságnak ezúttal annyival volt egysze­rűbb a dolga a szokásosnál, hogy a 64 Pozsonyi úti lakás­ból a tanács által kijelölhető 52 tulajdonosból 31 jelentke­zett az értesítésre, s mondta el, milyen lakást szeretne, mennyi pénze van, mit képes vállalni. Huszonegy leendő otthonnak tehát egyelőre nincs gazdája. Fehér Károlyné, a tanács lakásügyi főelőadója azonban e tekintetben optimis­ta, mire a, hatvannégyből az idei második ütemben átadják a másik harminckét lakást, azok sem maradnak üresen, mondja. Tény azonban: a most el­osztott otthonok gazdái között nem a sokgyerekes, keserves lakásgondokkal küzdők van­nak többen, sokkal inkább a biztos, alapos anyagiakkal megtámogatott családi háttér­rel rendelkezők. Közöttük nem egy és nem kettő a fia­tal, aki egyedül álló ... A monori tanácsnak megyei pénzalapból az idén szerény lehetősége van arra, hogy vissza nem térítendő támoga­tással segítse a leginkább rá­szorulókat az építkezésben, Holnap — ha az időjárás kegyes lesz hozzájuk — ün­nepelnek a körzet építői. Ta­lán szokatlan ez a két utóbbi fogalompár, hiszen megszok­tuk, hogy arról beszélünk: egyik vagy másik cég kőmű­vesei építik a lakásokat, az iskolákat, az asztalosok lam- bériázzák a folyosókat, a víz­vezeték-szerelők a vizesblok­kon dolgoznak, a fűtésszere­lők a kazánokat szerelik. S ez így van rendjén, hiszen a feladatok, mindig konkrétak, akárcsak a jó vágy rossz munkát végző szakemberek. Ők együtt azonban mégis a körzet építői. Gondoljunk csak arra, hogy a Monori Épí­tők Ipari Szövetkezetének dolgozói — a cég nehéz hely­zetében — is tető alá hozták a Pozsonyi úti lakótelep ott­honait, a gyömrői ÉSZKV nagy és sikeres próbatétele volt a Forrás-áruház felhúzá­ház-, illetve lakásvásárlásban. Kemény viták után ennek az összegnek a felét az előző, a másik felét a mostani lakás­elosztó bizottsági ülésen „osz­tották szét" — természetesen a végrehajtó bizottság hagyta, illetve hagyja jóvá a javasla­tokat. A jelentkező jóval több, mint a pénz. A bizott-. sági tagok helyismerete és igazságosságra való törekvése segít ugyan, de minden egyes rászorulónak mégsem segíthet. Egy biztos: azonnal „kiszű­rődik”, aki ötszobás lakáshoz érzi elengedhetetlennek a kö­zösség anyagi támogatását vagy az átlagnál észrevehe­tően jobb anyagi körülmé­nyek között élve próbál elő­nyökhöz jutni. G a spámta- lma nyomasztó gond között legalább ez megnyugtató. K. Zs. sa. Több téesz építőágazata vett részt az óvoda-, iskola­bővítési programban, a költ­ségvetési üzemek, gesz-ek, games z-ek szakemberei pe­dig alig győzik a sok sürgető felújítást, korszerűsítést, kar­bantartást. Mindezek révén az egész körzet gazdagodik, gya­rapodik. Csak az hibázik, aki dolgozik — tartja a mondás. Év közben talán épp azért is bíráljuk gyakran az építőket, mert ők valóban sokat dol­goznak. Jogos jussuk tehát az az egynapos vidám pihenő­nap, amely színhelyéül szer­vezők az idén is a Péteri ha­tárában levő Bányarétet vá­lasztották. Igaz, mint egész évben most is ki vannak té­ve az időjárás szeszélyének. Ám ha folytatódik az építők napja haladó hagyománya, akkor holnapra ragyogó napsü­tés várható. Az egész körzet gazdagodik Környezetünk építői városias nagyközség ták is. A Tanácsiköztársaság bukása után Vecsésen is dü­höng a fehérterror, három em­bert megölnek, huszonötöt börtönbüntetésre ítélnek az el­lenforradalmárok. A trianoni béke (1920.) nyomán százezrek kénytelenek elhagyni otthonu­kat, Vecsés 3 ezer erdélyi me­nekültet foigad be. ÜJABB ÉS ÜJABB telkeket parcelláznak, főleg az And- rássy- és Hal.my-telepen. A növekvő kulturális igényeket kielégítő két népiskola, egy polgári iskola, templom, kul- túrház. tornaterem, sportpá­lya épül. A község lakosságá­nak összeforrását társadalmi nemzetiségi vallási ellentétek nehezítik, de talán éppen e sajátos helyzet következtében 18 különböző egyesület műkö­dik az 1930-as években. A munkások „otthont” építenek saját erőből. A II. világháború harci ese­ménye: 1944. november 4-én érték el a községet. Vecsésen ott húzódott a Budapest kör­nyékén kiépült külső védelmi gyűrű, ezért egészen decem­ber 27-ig heves harcok foly­tait itt. s elpusztult a község­háza, falusi templom és a fa­lu büszkesége a ku! túrház. A felszabadulást az immár 15 ezer lélekszámú község lakos­sága Budapesten éri meg, aho­vá korábban evakuálták. A felszabadult község Halmy ré­szén a gróf birtokát föloszt­ják. majd szövetkezetét hoz­nak létre, később állami gaz­daságot. A faluban nincs fö­lös föld. megrázkódtatást okoznak viszont a Volksbund miatti retorziók. Annak elle­nére, hogy Vecsésen a Volks- bund-mozgaloim alig talált visszhangra, a ma már egyér­telműen elítélt „kollektív fe­lel ősségrevonás elve” alapján 1 ezer 200—1 ezer 300 helybe­lit kitelepítettek Németország­ba (1946 május). Az 1950-ig jogíosztottságba került mara­dék svábság gyorsan magya- rosodik, egy generáció alatt elveszti anyanyelvét. 1950-ben Vec.s&sen is megalakul az új tanács, első elnöke Neumann Mihály. A közigazgatási határ is változik. Budapesthez csa­tolják a Ganz-telepet és a Csáki-ligelet és az új határon felállítják a hős parlamenter Steinmetz kapitány emlékmű­vét. A felszabadulás óta eltelt évtizedek óriási változásokat, fejlődést eredményeztek. Ma már jelentős iparral bír a nagyközség (VÍZÉP, Ferro- elektrika Ipari Szövetkezet. MA VAD, VERUSZÖV, GOV, kenyérgyár, sfb.) és a mező- gazdasága sem hasonlítható a régihez. A Ferihegy Mgtsz-ben és a Felsőbabádi Állami Gazdaság helyi kerületében folyó gaz­dálkodás fényévnyire van a 40 évvel ezelőttitől. Minőségi változás következett be az életkörülményekben. Mi minden épült? Csak a legfontosabbakat sorolom föl: a nosta, a tanácsháza, befeje­ződött a község villamosítása, az autóbusz-közlekedés kibő­vült, megépült a vízrvezeték- hálózat (elsőként a járásban), felépült a Kun Béla téri majd a Petőfi téri iskola, az óvodák az orvosi rendelőintézet, a jár­dák. utak. szilárd burkolatot kaptak, ma is folyik a gázve­zeték építése... Alaposan megváltozott a község külső kéne. új lakóházak ezrei épül­tek fel. a község súlypontja is eltolódott. A vasút, amely egy­kor elkerülte a falut, ma kö­zépen szeli át a nagyközséget. MAMUTKÖZSÉG — mamut­gondokkal. Csak néhányat kö­zülük. Ismét szűkös a határ (a Ferihegy II. miatt). Korszerű­sítésre szorulnak az iskolák, a víz- és telefonhálózat, csator­názni kellene, stb. A nagy­község vezetése egyformán tá­maszkodik az öt településrész (falu. Felsőtelep, Andrássy- telep, Halmy-telep, Lakótelep) lakosainak segí^őkészségére, s mindent megtesz, hogy Ve­csés ne csupán lakhelye, de otthona is legyen az itt élő 23 ezer embernek. E célt szolgál­ták az évforduló rendezvé­nyei, programjai is. Szlahó József a honismereti kör vezetője ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom