Pest Megyei Hírlap, 1986. június (30. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-11 / 136. szám

OEOJ_ÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1986. JÚNIUS 11., SZERDA Négy hónap számai Szem előtt tartják a célokat Niég mindig sok a gátló tényező A Politikai Bizottság áprili­si ülése óta a gazdasági élet működését még nagyobb fi­gyelemmel kísérik a párt-, és az állami szerveit. Az eredmé­nyek fokozása, a minőség ja­vítása, az export növelése, a munkaidő jobb kihasználása érdekében mindenhol intézke­dési tervek születtek, amelyek végrehajtását szemmel követi a párt városi végrehajtó bi­zottsága. A közelmúltban szó­beli tájékoztató keretében is­merkedett meg az év első négy hónapjában városunk­ban és vonzáskörzetünkben végzett munka eredményeivel. Megfeszített munka 1986 eddigi tapasztalatai szerint gazdaságpolitikai fel­adatainkat reálisan fogalmaz­tuk meg, ezeket nem kell módosítani. Ugyanakkor kü­lönösen fontos a gazdálkodás hatékonyságának fokozása, a költségek csökkentése, a tőkés export bővítése és a munkafe­gyelem erősítése. Minderről intézkedési terv készült. Az ipari termelés számai a terveknek megfelelően alakul­tak. A KÖZGÉP 116, az ÉVIG 105, a vasipari szövet­kezet 107 százalékos ered­ményt ért el. Az élelmiszer- ipar — a PENOMAH kivéte­lével, amely központilag meg­szabott feladatokat látott el — is eleget tett az elvárásoknak. A könnyűipar nehezebb felté­telek között érte el célját. Építőiparunk az előző évhez képest valamivel kedvezőbb helyzetben volt. A tnezőgaz- daságban megállt az állatlét­szám csökkenése, az anyaálla­tok száma emelkedett, ám a vágóállatok mennyisége keve­sebb volt. Nőtt a gabona ve­tésterülete, negyven százalék­kal kisebb a zöldségféléké. Iparunk megítélésénél alap­vető tényezőként veendő fi­gyelembe, hogy általában gyáregységekről, telephelyek­ről van szó, s ez meghatá­rozza termelési szerkezetüket, eszközeiket, fejlesztési lehe­tőségeiket. Technikai színvo­naluk meglehetősen alacsony, sok az elhasználódott, öreg berendezés. A fejlesztés, beru­házás a vállalati központok­tól függ. Ebből adódik, hogy a gép­ipar teljesítménye mögött megfeszített munka áll. A ha­zai és a külföldi alapanyagok ütémtelen érkezése jelentős termeléskiesést és költség- többletet okozott. A KÖZ- GEP-nél a kohászati alap­anyagok, az EVIG-nél az önt­vények, a vasiparnál bizonyos ipari lemezek, a Mechanikai Műveknél Abonyban import alkatrészek nehézkes beszer­zése lassította a termelést. Exportbővítés A MEZŐGÉP munkaellá­tottsága nem kielégítő, még a kapacitás felét sem tölti ki. A cipőgyár sem tudja kihasz­nálni teljesítőképességét, mi­vel több rendelést lemondtak és a piaci helyzet kedvezőt­len. A konfekcióüzemekben alapanyag- és kellékhíány, gyakori profilváltás, a munka­idő alacsony kihasználtsága nehezíti a helyzetet. A DÉ- TÉV-nél félő, hogy az idén érvényesül a tavalyi alacsony nyereség káros hatása. A tőkés export növelésére az üzemekben a tervkészítés­kor nagy gondot fordítottak. Az idén egymilliárd 42 millió forint értékű nem rubel el­számolású kiszállítást tervez­tek. Ez a tavalyihoz mérten 37 százalékos emelkedést je­lent. Az. április végéig célul tűzött 491 millió forint helyett 359 milliónyi dollár elszámo­lású kivitel valósul meg. Na­gyobb az elmaradás a PENO­MAH vágóhídján, de nem tel­jesült a terv az EVIG-ben, a hordógyárban és a cipőgyár­ban sem. Komoly gondokkal küzd a vasipari szövetkezet, amely erre az évre tervezett 30 millió forintos tőkés ex­portjából eddig mindössze 3,5 milliót fedezett rendeléssel. Rontja a helyzetet, hogy a vámolásra kötelezett import anyagok csak hosszadalmas vámkezelés után válnak hoz­záférhetővé. A mezőgazdaságban az ál­lattenyésztés meghatározó je­lentőségű, hiszen a megye ál­latállományának egyharmada térségünkben van. Kedvező irányba haladnak a dolgok, de a kívánt fejlődési mérté­ket még nem érték el a gaz­daságok. A tervszámok alap­ján a szarvasmarhalétszám változatlan, a tejtermelés 2 százalékkal nő. A sertésállo­mánynál még egyszázalékos csökkenéssel kell számolni, de az anyakocák száma hét százalékkal gyarapszik. Ha­sonló a tendencia a juhászai­ban is. A vágóállat-kibocsá­tás viszont marhánál 24, ser­tésnél 14, juhnál 42 százalék­kal esik vissza 1985-höz ké­pest. Ahhoz, hogy a helyzet gyökeresen megváltozzon, a jövedelmezőséget kell javítani kormányzatnak. Az első negyedévben a munkaidő kihasználását hát­rányosan érintette az influen­zajárvány, továbbá jelentős a munkaidő alatti magánjellegű ügyintézés, ami emelte az úgynevezett tört napok szá­mát. Ezzel kapcsolatban — mint lapunkban megírtuk — hivatalokban, orvosi rende­lőkben már történtek kedvező intézkedések. Ezer diák bemutatója Az 1986-os esztendő OSN- év is. Ennek keretében az év elejétől országszerte számtalan rendezvényt tartanak. Me­gyénkben a központi sportün­nepélyre a minap Nagykőrö­sön került sor, melyen Cegléd és vonzáskörzete is jelentős számban képviseltette magát. Az impozáns bemutatóra hónapokon keresztül készültek az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola, az abonyi Somogyi és Gyulai általános iskola, a Bihari zeneiskola, a ceglédi Mészáros és Várkonyi iskola tanulói. A látványos gyakorlatokat összeállító. test­nevelők nagy munkát végezve készítették fel diákjaikat a nagykőrösi előadásra. Lelkes, odaadó munkájuk elismerést és dicséretet érdemel a sport és a testnevelés e látványos demonstrációjában. El kell mondanunk azt is, hogy az eredményes szerepléshez az iskolák egész tanári testületé segítséget nyújtott, miként az üzemek, intézmények is. A Volánbusz a zavartalan közlekedést oldotta meg a két város ^között, a Május 1. Ru­hagyár a szereplő diákok öltö­zékének elkészítésében vállalt szerepet. A Ceglédi VSE, a Bem SE és az Abonyi Tsz SK a sportpályáját bocsátotta rendelkezésre több alkalom mai a gyakorláshoz. A testnevelési és sportmoz­galom köszönetét érdemlik az iskolák, a Volánbusz, a Május 1. Ruhagyár, a CVSE, a Bem SE, az Abonyi Tsz SK vezetőd és munkatársaik. A megye minden részéből érkezett ven­dégek elismerő szavait ezer diák szereplése vívta ki. tehát az egész vonzáskörzet jól vizs­gázott testnevelésből. P. I. Teke A városi alapfokú teke-csa­patbajnokság második for dulójának eredményei: Közgép „B':—Közgép „A! 6-2, November 7. Tsz—Közgép serdülők 5-3, Volánbusz— Függetlenek 3-5, Távközlés— Május 1. Ruhagyár 6-2, Pos ta—Vas,ipar 4-4, Évig—Áfész 6-2, Stylus—Városgazdálko dás 7-1. Az idő pénz A városi párt-végrehajtóbi­zottság megállapítása szerint térség gazdasági életében nincsenek alapvető gondok. A feladatok teljesíthetők, ha ru­galmasabban alkalmazkodnak piac követelményeihez, ha gazdaságosabban bánnak idő­vel, pénzzel. T. T. Címcsere Lapunk június 9-i, hétfői számának nyomdai előállítása során sajnálatos tévedés tör­tént. Az MSZMP Cegléd Vá rosi Végrehajtó Bizottságának üléséről szóló Érvényt szerez­ve a határozatnak című anyag alcíme — Abonyban törődnek az ifjúsággal — sajnálatos módon a közbiztonsági riport fölé került. Olvasóink szíves elnézését kérjük. Hatvan lakás A Teleki utcában felépült hatvan lakás elosztásáról szóló vevőkijelölési névjegy­zék elkészült, és a városi ta nács épületében levő hirdető- táblán harminc napig megte­kinthető. . Az ezzel kapcsolatos észrevételek a hatósági osz­tályon adhatók le. Egyre fontosabb a megelőzés Mi legyen a kialakult képpel? Kórházi és rendelőintézeti' igazgatói, főorvosi értekezletet tartottak a ceglédi Toldy Fe­renc Kórház tanácstermében, a hét végi és éjszakai sürgős­ségi betegellátás helyzetéről, valamint a keresőképtelen be­tegállomány 1986. első ne­gyedévi adatairól. Először tudományos igényű felmérés, egy orvos és két pszichológus munkájának rö­vid ismertetése hangzott el, melynek tapasztalatai értékes segítséget nyújthatnak egy- egy terület egészségügyének megismeréséhez. Soko!daIú vizsgálat Dr. Benner Aladár a . meg­előző szűrővizsgálatokról szá­molt be. A jelenlegi cél, hogy minél több gondozott legyen. A főbb szempontok: felkutatás, nyilvántartásba vé­tel, aktív megfigyelés, gondo­zás. Ez a munka a körzeti és üzemi orvosoktól is na­gyobb figyelmet igényel. A szűrési vizsgálat kiterjed a testsúlyra, magasságra, vér­nyomásra, vizeletre. A felté­telekhez mérten minél több emlőelőszűrést kell végezni. Fontos a minőség. Nem az a lényeg, hogy például egy 3000 lakosú községben 2 ki­vétellel mindenkit megszűr­tek, hanem, hogy a vizsgálat sokoldalú volt-e. Ez a prog­ram most még minimális, a körzetek és rendelőintézetek aktív részvételét igényig akik­re a jövőben bátrabban lehet hagyatkozni. Napjainkban a gyógyítás van előtérben. Az elkövetkezendő években ezt a megelőzés felé kell fordítani úgy, hogy a tüdőgondozók te­vékenységét ne zavarja. Dr. Szépe Margit a megyé­ben észlelt táppénzemelkedés­ről mondott néhány adatot. A növekedés átlagosan 13 száza­lék volt. Az ok: a kiterjesz­tett gyermekápolási táppénz, illetve az influenzajárvány. Utóbbi a megyei Köjál jelen­tése szerint az üzemegészség­ügyben erősen éreztette hatá­sát, többek .között Nagykörű-, sön, ahol 64 százalék volt. Dr. Fenyves István, a Pest Megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetőhelyettese beszélt az egészségügyet érin­tő várható kormányzati in­tézkedésekről. Így a térítés­mentességről, az egyes szol­gáltatások térítéshez kötött­ségéről, a magánpraxis, az orvosi fegyelmi eljárás sza­bályozásáról. Majd szólt a központi ügyeletekről. A betegellátás egyharmad része napi rendeléssel, két­harmada pedig ügyeleti ellá­tással történik. A megyében 31 ügyeleti központ van. Majd hozzászólások követ­keztek. Dr. Mohos György ceglédi főorvos szerint a központi ügyeletet mindenki érdekeltsé­gével lehet megoldani. A mű­ködtetéshez meg kell nyerni az orvosokat. Cegléden 1979 óta jól működik a fogászati és gyermekorvosi ügyelet. A gond az, hogy a hétvégi ügye­let után nem jár szabadnap, így nincs lehetőség a pihenés­re, a regenerálódásra. Nem kis erőfeszítés Dr. Kardos György beszélt a megelőző szűrés nagykőrösi tapasztalatairól. Az általános, minden lakosra kiterjedő szű­rés helyett egy-egy korcsoport vizsgálatát tartja célszerűbb­nek, eredményesebbnek. Kő­rösön a 30—39 évesek megfi­gyelését tervezik. Ugyanis ez az a korosztály, aki egészsé­gesnek hiszi magát és ritkán jár orvoshoz. A továbbiakban volt, aki a központi ügyelet fontos alap- feltételeként említette, hogy az ügyeletet ellátók megfelelő helyiségben, minél jobb kö­rülmények között dolgozhas­sanak. Legalább ilyen lénye­ges a hírközlés színvonala: telefonhálózat, URH, CB al­kalmazása. Befejezésül felmerült a kér­dés: mi legyen a képpel, ami a szűrővizsgálatok során ki­alakult a megyében? Most Budapesten 40—60 éves elhal­tak esetét elemzik, az orvosi alapellátásig visszapillatva, hol és mit kellett volna más­képp csinálni, hol maradt el a megelőzés. Cegléden szintén végeznek már hasonló elem­zéseket. Központi ügyelet A központi ügyeletet is to- vábh lehet fejleszteni — élve a helyi lehetőségekkel — a lakosság érdekeire gondolva, de az orvosokról sem megfe­ledkezve. F. F. Leendő kereskedők Bababoltból tanáruház A kereskedelem, ezen belül is az élelmiszer- és az ipar­cikk-kereskedelem iránt meg­nyilvánuló egyre magasabb igény ösztönözte a Belkeres­kedelmi Minisztériumot, hogy a szakmunkásképzés újabb formáit honosítsa meg ha­zánkban. A kezdeményezés alapján a minisztérium jelen­tős összegekkel támogatta azokat a cégeket, amelyek vállalkoztak oktatási kabine­tek létrehozására. Ezen szem­pontok alapján a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat és a Dél- Pest Megyei Áfész hozott lét­re egy-egy korszerű oktatási kabinetet. Az oktatási kabinetek elő­nyeiről, szerepéről és jövőjé­ről beszélgettünk Tóth Fe­renc gyakorlati oktatásvezető­vel. — Milyen ütemterv alap­ján tanulják a diákok a ke­reskedelmi szakmát? — öt napig az iskolában kell az elméleti tananyagokat elsajátítani. Ezután öt nap gyakorlati munka következik a vállalatoknál, amiből egy napot a kabinetben töltenek el. Ezen a helyen az osztály­létszámnál jóval kisebb, álta­lában tíz főből álló csopor­tokban kell az iskolában megtanult elméleti tudást a gyakorlatban bemutatni. A munkát közösen is értékel­jük, amiknek a gyakorlati, pedagógiai haszna jelentős. Megtanítjuk a pénztárgépek kezelését, a bolti adminiszt­ráció elvégzését, a bizonyla­tok kitöltését. A gazdálkodási és az árubeszerzési munkán át minden olyan feladatra kiképezzük a tanulókat, ami a korszerű, kulturált és gaz­daságos kereskedelem elen­gedhetetlen feltétele Üjabb, immár három éve alkalma­Üdítőital minden mennyiségben Ez év januárjában új helyre, a Csengeri szélre, a Városgazdálkodási Vállalat egykori tmk-tele­pére költözött a Tszker ceglédi területi központjának üdítőraktára. Több mint százfajta árut, üdítőt és egyéb italt forgalmaznak Cegléd és környékének, Pest megyének, valamint Buda­pest üzleteinek, vendéglőinek. (Apáti-Tóth Sándor felvétele^ zott módszerünk, hogy az engedélyezett, kabinetben el­tölthető napból csak a fel­tétlen szükséges ideig va­gyunk ott, majd ezt köve­tően a bolti kiszolgálást gya­koroljuk. A tanulók szeretik és hasznosnak tartják ezt a módszert. Az újabb törekvések szerint ezek a kabinetformák bababoltokkal egyenlőek és a jó, az igazán célravezető kereskedői oktatási forma a tanboltok, a tanáruházak lét­rehozása. A kísérletezés, a jövő ebbe az irányba mutat. — Kik oktatják a jövő ke­reskedőit a gyakorlati mun­kára? — A szakoktatók, nagy gyakorlattal és főiskolával rendelkező emberek, akik a pedagógiát is tanulták. Ha- bony Sándorné vezetésével létrehozták a gyakorlati ok­tatók munkaközösségét,, ahol bizonyos; időközökben mindén gyakorlati oktató, aki a Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképzőben tanít, elmondhatja vélemé­nyét, tapasztalatait. Ezek az összejövetelek jól szolgálják a gyakorlati oktatás állandóan változó igényeinek a kielégí­tését. — Milyen a jelentkezési arány? — Igen jó. Tavaly 297-en jelentkeztek, és ezek közül 205 diákot tudtunk felvenni. A mai gazdasági mechaniz­musban, amikor a boltok önállósága egyre nagyobb, megnőttek a pedagógusok feladatai. Különösen nekünk, gyakorlati oktatóknak kell erre a nagyobb gazdálkodási önállóságra felkészíteni a jö­vő kereskedőit. Ha ez sike­rül, akkor jól végeztük a munkánkat. Feladatunknak tekintjük ezentúl is, hogy a vásárlók kifogástalan keres­kedőkkel találkozzanak a boltokban — mondotta Tóth Ferenc gyakorlatioktatás-ve- zető, K. S. Hószámla Hol van már a tavalyi hó? — kérdezhetné bárki, ám a városi tanács kimutatásai még emlékeztetnek rá. A pénzügyi osztály nyilvántartása szerint ezen a télen, a hómunikákra egymillió 669 ezer forintot kellett kifizetnie a tanácsnak, ám mindössze félmillió forin­tot terveztek erre a célra. Miután a járandóság nem ol­vadt el a hóval együtt, a ta­nácsnak a hiányzó összeget a költségvetési tartalékból kel­lett átcsoportosítania. Arról viszont nem szól a fáma, ho,gy bírság címén mennyi pénz folyt be azoktól az ingatlantulajdonosoktól és -bérlőktől, akik egyszer sem vettek seprűt, vagy hólapátot a kezükbe. Elnézést kérünk ceglédber­celi, kocséri, tápiószőlősi, újr szilvási olvasóinktól, akikhez anyagtorlódás, késői, lapzárta miatt tegnap nem jutott el a Pest Megyei Hírlap. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hfr!»p)

Next

/
Oldalképek
Tartalom