Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-10 / 109. szám

az MSZMP PEST KEGYEI BIZOTTSÁGI SS 1 MEGYEI TIN1CS LKP/K mi// ViLHG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ara : 2,20 forint 1986. MÁJUS 10., SZOMBAT MM: Padlásról hévül! a gyűjtemény (6. oldal) Postabontás (9. oldal) Sportsérülések tudora (11. oldal) Elsöpörte a gyalogosokat (12. oldal) Magyar-török tárgyalások Losonczi Pál és Lázár György fogadta Kaya Érdemet Losonczi Pál fogadta Kaya Érdem török miniszterelnök-helyettest Irányítási felelősség Bevezetőjében szólt arról, hogy az évek óta nehezedő körülmények ellenére az el­múlt esztendőben is sikerült gyarapítani a tudományos is­mereteket. A nemzetközileg is nagyrabecsült eredmények sorából kiemelte a Központi Fizikai Kutató Intézet és a Budapesti Műszaki Egyetem 200 tagú kollektívájának vi­lágszerte nagy elismerést ki­váltó közreműködését a Hal- ley-üstökös megfigyelésére szervezett Vega-űrprogram- ban. Emlékeztetett arra, hogy a magyar műszerek ki­válóan működtek, és az ezek segítségével megszerzett mintegy kétmillió információ a magyar tudománynak is nagy sikere. Az akadémiai intézetekben dolgozó szakemberek nagy­mértékben hozzájárultak a hazai energiapolitikai célki­tűzések megvalósításához — mondotta Berend T. Iván. A geofizikusok Földesen és Szeghalom északi részén új földgázlelőhelyeket fedeztek fel, ezeknek a feltárása már megkezdődött. A KFKI mér­nökei és fizikusai , a paksi atomerőmű beruházásánál kétmilliárd forint értékű megtakarítást eredményező .eljárást dolgoztak ki. Az elnöki beszámolóban külön hangsúlyt kapott az Akadémia szerepe és felelős­sége a tudományos kutatás országos feladatainak elvégzé­sében. — Akadémiánk orszá­gos tudományirányítási sze­repkörének kibővülésére hosszabb előkészítő munka után egy hónapja került sor. Az országos alapkutatási te­vékenységnek mintegy két­harmadát az akadémiai in­tézetekben végzik, s az MTA mostantól a hazánkban folyó alapkutatások egészéért irá­nyítási felelősséget visel, a társadalomtudományokban pedig — a társadalmi és pártintézményeken kívül — az országos kutatások összes­ségét irányítja. Az elkövetkezendő időszak­ról szólva hangsúlyozta: — minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az előttünk álló nehéz feladatok megoldása érdekében. Rajtunk is múlik, hogy a megelőző év­tizedek felzárkózási tenden­ciáját újra ki tudjuk-e bonta­koztatni, vagy ismét a vi­szonylagos lemaradás, a le­szakadás válik jellemzővé. Az Akadémia nemzetközi kapcsolatait elemezve kiemel­te a tudomány nemzetközi műhelyeivel, ezen belül a szovjet tudománnyal való szo­ros együttműködés fontossá­gát. Szólt arról, hogy a KGST-nek az ezredfordulóig szóló tudományos-műszaki együttműködése keretében — minden kölcsönösen előnyöket biztosító területen — együtt dolgozó, kutató csoportokat kell létrehozni. Kiemelt kutatások Ezt követően Láng István, az MTA főtitkára emelkedett szólásra. Emlékeztetett arra, hogy az Akadémia tavalyi közgyűlésén szorgalmazta a kutatóhelyek gazdálkodási rendszerének korszerűsítését. Az MTA vezetése javaslatot dolgozott ki a tudományos ku­tatás — lényegében a költ­ségvetés} kutatóhelyek — fi- nanszírozási, gazdálkodási, ér­dekeltségi rendszerének to­vábbfejlesztésére. Végezetül az Akadémia ki­emelt kutatási feladatait vet­te sorra Láng István. Egye­bek között elmondotta: az MTA intézetei eredményesen vettek részt a mikroelektro­nikai alkatrészek, technoló­giák és alapanyagok kutatá­sában, s ezzel hozzájárultak a hazai mikroelektronikai ipar megteremtéséhez. A biotechnológiai kutatások a VI. ötéves terv során ötvö­ződtek egységes programmá. Az Akadémia intézetei meg­határozó szerepet töltöttek be a genetikai információátadás­sal összefüggő kutatások hazai bázisának megteremtésében. A főtitkár emlékeztetett ar­ra, hogy az Akadémia részt vesz a népgazdasági tervezés előkészítésében. Kiemelte: — A kormányzat hasznosí­totta a gazdaságunk szerve­zeti rendszerével kapcsolatos akadémiai elemzéseket a gaz­dasági mechanizmus reform­jának továbbfejlesztésében. Az eddigi hosszú távú kormány­zati szociálpolitikai döntése­ket ugyancsak az egységes szociálpolitikai koncepció ki­alakítását szolgáló kutatások alapozták meg. összefoglaló és szintetizáló munkák szü­lettek történelmi és kulturá­lis értékeink feldolgozásáról is. A közgyűlés vitájában fel­szólalt Köpeczi Béla akadé­mikus, művelődési miniszter. Hangsúlyozta: a művelődési tárca nyitottabbá kívánja ten­ni a felsőoktatást. Fontos a Magyar Tudományos Akadé­mia intézeteivel való együtt­működés új formáinak kere­sése; feltétlenül szükség van arra, hogy az oktatásban — elsősorban a posztgraduális képzésben — és kutatásban kölcsönösen jobban támasz­kodjanak egymásra a tanszé­kek és tudományos intézetek. A Művelődési Minisztérium az együttműködés kiterjesz­tése érdekében megvizsgálja a társulások, sőt az integrá­ciós formák lehetőségét is. Kitért arra, hogy törekedni kell a természet- és a társa­dalomtudományok terén a felsőoktatásban megfelelő to­vábbképzési rendszer kialakí­tására. Ajánlotta, hogy a Tu­dományos Minősítő Bizottság, az Akadémia, a Művelődési Minisztérium és más minisz­tériumok összefogásával mi­hamarabb egy olyan javasla­tot dolgozzanak ki, amely meghatározza a szükséges előbbrelépés módját. Közös fórumok Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke hozzászólá­sában a VII. ötéves tervidő­szakra szóló országos közép­távú kutatási fejlesztési terv programjainak megkezdésé­ről adott tájékoztatást. El­mondotta: a programok irá­nyító testületéi, szervezetei mindenhol kialakultak. Több­ségüknél elkészült az 1986— 87—es évekre szóló részletes tematikai terv is. A kutatási és fejlesztési feladatok széles körű megismertetésére és a legjobb megoldást ígérő vál­lalkozó kiválasztására a prog­ramok irányítói a korábbiak­nál nagyobbb mértékben kí­vánnak pályázati módszere­ket alkalmazni. A kutatási­fejlesztési tervre az jellemző, hogy a VI. ötéves időszakhoz képest koncentrálták az erő­ket: a korábbi 16 helyett most 10 program van, ugyan­akkor a tervezett ráfordítások lényegesen növekedtek. A közgyűlés kétnapos vitá­jában kért szót Kapolyi László akadémikus, ipari miniszter. Kiemelte: iparunk rendkívül értékes és nélkülözhetetlen háttere a tudomány, amellyel az eddigiektől eltérően közös érdekeken alapuló, folyamatos és szisztematikus együttműkö­dést kell kialakítani. Javasol­ta, hogy az Akadémián jöjjön létre interdiszciplináris elnöki bizottság az ipar alapvető fontosságú kérdéseinek folya­matos figyelemmel kísérésére. Ezzel egyidejűleg kezdemé­nyezte, hogy az ipar a Ma­gyar Tudományos Akadémia osztályaival közös fórumokat alakítson ki, amelyek segítőé­vel a kutatásfejlesztésben, a műszaki fejlesztésben érdekelt ipari vezetőkkel együtt az ipar tudományos-műszaki prioritá­sainak erőteljesebb megfogal­mazását lehetne elérni. A közgyűlés záróülésén szorgalmazták a tényleges, nagy jelentőségű tudományos eredmények elkülönítését az utóbbi időben esetenként nyil­vánosságot kapott áltudomá­nyos nézetektől. A Magyar Tudományos Akadémia 146. közgyűlése ha­tározathozatallal fejezte be munkáját. Tegnap Szigetszentmikló- son, a Csepel Autógyárban ülésezett a gyár vállalati ta­nácsa, Török Lászlónak, a vál­lalati tanács elnökének veze­tésével. A tanácskozáson meg­jelent Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának első titkára, Sós Gyu­la, az Ipari Minisztérium mi­niszterhelyettese és Rehus Sán­dor a Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezetének kép­viseletében. A meghívottak sorában he­lyet foglaltak Lénárd László, a megyei pártbizottság titká­ra, valamint a gyár párt- és társadalmi szervezeteinek ve­zetői. A 47 tagú testület döntött dr. Novak Bélának, a gyár volt vezérigazgatójának nyug­díjazása ügyében. Írásbeli elő­terjesztés alapján elfogadta a vezérigazgató 1986. első fél­évi prémiumfeladatait. Ezt követően az 1985. éves mun­kát értékelte. Nyílt szavazással foglalt ál­lást abban, hogy távollétében ki helyettesítse a vezérigazga­Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke pénteken a Parlament­ben fogadta Kaya Érdem tö­rök miniszterelnök-helyettest, államminisztert, aki hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes légkörű megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnök­helyettes, jelen volt Asaf Inhan, a Török Köztársaság budapesti nagykövete is. A nap folyamán a Parla­mentben befejeződtek a ma- gyar-T-török tárgyalások. Mar­jai József és Kaya Érdem az elmúlt napokban folytatott tárgyalásokon véleményt ese­tét. Geiger Márton vezérigaz­gató-helyettest jelölték ki er­re, az új vezérigazgató megvá­lasztásáig. Ezután került sor az új ve­zérigazgató megválasztására. A pályázatok alapján két sze­mélyt tartottak alkalmasnak a jelölésre, mindketten a gyár szakigazgatói: Lukácsi Gábor és dr. Várnai Tibor. A vállalati tanács titkos szava­zással döntötte el, ki irányít­sa a következő öt évben a Csepel Autógyárat. A titkos szavazás eredmé­nyét Gabányi Lajos, a gyár személyzeti, oktatási és szo­ciális igazgatója, a szavazat­szedő bizottság elnöke ismer­tette. Az első fordulóban egyik jelölt sem érte el a kéthar­mados többséget. A második fordulóban Lukácsi Gábor szerezte meg a szükséges sza­vazatokat. (A vezérigazgató­választásról lapunk harmadik oldalán számolunk be részle­tesen.) Végezetül a vállalati tanács a vezérigazgató bérbesorolá- sáröl döntött. rélt a nemzetközi politika, a világgazdaság és a pénzügyi élet időszerű kérdéseiről. Tá­jékoztatták egymást orszá­gaik gazdasági helyzetéről, célkitűzéseiről. Egyetértettek abban, hogy az eddigi ered­ményekre alapozva a gazda­sági és műszaki-tudományos kapcsolatok, a kulturális és idegenforgalmi együttműkö­dés bővítésére széles körű lehetőségek vannak, ezek ki­használását mindkét kormány részéről a továbbiakban is elősegítik és ösztönzik. Kaya Érdem tárgyalt Ka­polyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi, Veress Péter kül­kereskedelmi miniszterrel, va- larriint Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kama­ra elnökével, találkozott a kétoldalú együttműködésben érintett magyar állami szer­vek és vállalatok képviselői­vel. A török miniszterelnök­helyettes kíséretében lévő kormánytisztviselők, valamint kereskedelmi, ipari és építő­ipari vállalati vezetők a kor­mányszintű tárgyalásokkal párhuzamosan magyarországi partnereikkel folytattak üz­leti megbeszéléseket. Április 26-án 1 óra 23 perc­kor robbanások történtek a csernobili atomerőmű negye­dik egységében — áll a leírás­ban. A robbanások tüzet okoz­Koszorúzás a Gellérthegyen A kegyelet virágai A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének bu­dapesti nagykövetsége a _fa- slzmus felett aratott győze­lem 41. évfordulóján koszorú- zási ünnepséget tartott pénte­ken a gellérthegyi felszabadu­lási emlékműnél. A nagykövetség koszorúját Borisz Sztúkalin nagykövet, Vladlen Puntusz követtaná­csos, Igor Mihajev tanácsos, a nagykövetség pártbizottsá­gának titkára, és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és lég­ügyi attasé helyezte el. Az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport nevében Alekszej Gyemidov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka és Ana- tolij Makutyin altábornagy és Erlen Porfirjev vezérőr­nagy, a katonai tanács tagjai koszorúztak. A Szovjetunióban lezajlott ünnepségekről a 2. oldalon számolunk be. Fogyasztási szövetkezetek Kongresszus előtt A fogyasztási szövetkezetek novemberben tartandó X. kongresszusának előkészüle­teiről tájékoztatta pénteken az újságírókat Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke. Elmondotta ezután, hogy az előző kongresszus óta a szö­vetkezeti kereskedelem és a takarékszövetkezetek jó gaz­dasági eredményeket értek el, s a szabályozók változása és a külpiaci hatások sem gyen­gítették, hanem inkább erő­sítették a szövetkezetek gaz­dálkodását. öt év alatt — változatlan áron számolva — 5,5 százalékkal nőtt az áfész- ek kereskedelmi forgalma. tak. A reaktorépület, a benne levő berendezések, s maga a reaktor és a reaktor magja terjedelmes sérülést szenve- iBolytatás a 2. oldalon) A termelésre irányítani a figyelmet! Kétfordulós választás a Csepel Autógyárban A bal oldali képen: Krasznai Lajos felszólalása közben. Mellette Tö­rök László. A jobb oldali képen az újonnan megválasztott vezérigaz­gató, Lukácsi Gábor (Fotó: Gere Katalin) Németh Károly adta át az elismerést Mindig előre tekintenek A nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet a kong­resszusi, felszabadulási mun­kaversenyben elért kimagasló eredményeivel és a VI. ötéves terv példamutató teljesítésével elnyerte az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi zászlóját, valamint a Miniszter- tanács vörös zászlaját. A ma­gas kitüntetéseket pénteken a nádudvari Ady Endre művelő­dési központban ez alkalomból rendezett ünnepségen Németh Károly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese adta át Szabó István­nak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a termelő- szövetkezet elnökének. Németh Károly sz ünnep­ségen mondott beszédében hangsúlyozta, hagy sikereik titka a kollektíva újító, kez­deményező szellemében, fe­gyelmezett munkájában rejlik. Abban, hogy nem a múltjuk­ból akarnak megélni, hanem előre tekintenek. ) Az MSZMP főtitkárhelyet­tese a következőkben azt hangsúlyozta, hogy a párt XIII. kongresszusa a helyzethez iga­zodó kemény munkát követelő programot hirdetett meg. En­nek megvalósításában minden­kinek megvan a szerepe és a felelőssége. Rajtunk, mindany- nyiunkon múlik, hogy a nehéz­ségeket is vállalva megoldjuk az előttünk álló feladatokat. A napjainkban annyira szükséges egységes cselekvés­nek. nélkülözhetetlen feltéte­le a társadalmi összefogás és együtt gondolkodás elmélyíté­se, a szocialista demokrácia hatókörének kiterjesztése, a dolgozó tömegek eddiginél is szélesebb körű bevonása a közügyekbe, a döntésbe és az ellenőrzésbe egyaránt. A NAÜ összefoglalója a csernobili balesetről Csökkent a sugárzási szint A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselői Moszk­vában közzétették a csernobili atomerőmű balesetéről szóló összefoglaló leírásukat. Bevezetőben leszögezik, hogy a szeren­csétlenség teljes és hiteles leírását, okait és következményeit csak a szovjet hatóságok közölheíik a szükséges elemzések után. A NAÜ képviselői rövid leírásukat az illetékes minisz­terekkel, tisztségviselőkkel és szakértőkkel folytatott tárgyalá­saik és bizonyos mértékben a csernobili atomerőmű körüli helikopíerrepülés során tett vizuális megfigyelésekre alapoz­zák. Több benne ismertetett tényt már korábban nyilvános­ságra hoztak. Befejeződött az MTA közgyűlése Az élvonalhoz kell felzárkózni A Magyar Tudományos Akadémia várbeli kong­resszusi termében pénteken befejezte munkáját az MTA 1386. évi sorrendben 146. közgyűlése. A záró- iilésen Berend T. Iván, az Akadémia elnöke, vitaindí­tójában összegezte a magyar tudósoknak az utóbbi időszakban elért eredményeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom