Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-06 / 105. szám
Közérdekű bejelentések a csalók ellen Büntetésük nemcsak a bírság Sokak szerint a kereskedők tudják a leginkább elrontani az ember hangulatát. Persze nem a pontosan mérő és pontosan számoló, udvarias kereskedők, hanem az olyanok, akiknek a viselt dolgairól a vásárlók“ könyvei és a feljelentések tanúskodnak. Ám az alábbi esetek is azt bizonyítják, hogy a csalók, a vásárlókat sértegető’! öröme sem lehet zavartalan, ha a becsapott vevők megkárosításuk miatt az arra illetékes fórumoknál panaszt tesznek. Durván beszél a vevőkkel A kókai Tüzép-telep vezetője, Ácsai József né vezetési módszerei és gorombaságai miatt a vevők egész sora tett bejelentést. Cs. M.-né például tavaly november 26-án“ 9,5 mázsa NDK-brikettet vásárolt a Tüzép-telepen. Miután Csámpai Gyula fuvaros a brikettet kiszállította neki, ő azt kevésnek találta, ezért a szomszédokkal együtt lemérte. A tüzelő valóban kevesebb volt másfél mázsával, ezért másnap felkereste Ácsai Józsefnét. A Tüzép-vezető megnézte a számla másolatát, amelyen 9 mázsa szerepelt — 50 kiló tehát már a „papíron" eltűnt — majd gorombáskodott a vevővel, de pénzt nem adott visz- sza. Nagyjából ugyanígy járt egy évvel korábban V. F.-né is, aki százhúsz kilóval kapott kevesebb szenet, mint amit kifizetett. Mikor reklamálni merészelt, Ácsai Józsefné „vén trutymónak” nevezte az idős asszonyt, s a vásárlók könyvét sem adta oda neki. V. F.- né az őt ért sérelmet azÁfész kókai közgyűlésén tavaly szóvá tette, de érdemleges választ nem kapott felszólalására. A tánáósnál közben gyűltek a bejelentések Acsainé ellen. J. L. például azt panaszolta, hogy a kifizetett mennyiségnél több', • mázsával kevesebb szenet küldött neki a Tiizép- vézető. Az utánmérés ugyan csak 34 kiló hiányt állapított meg, de hát az is hiány, V. L. és Sz. I. bejelentésükben hangsúlyozottan felrótták, hogy Acsainé durván beszél a vevőkkel. ,A Nagykátai Népi Ellenőrzési Bizottság szólította fel a nagykátai Áfész vezetőségét, hogy vessen véget Kókán az áldatlan állapotoknak. Burján László áruforgalmi főosztály- vezető Válaszleveléből idézünk: „A kókai Tüzép-telep vezetője elleni bejelentések kivizsgálása tárgyában személyesen beszélgettünk Ácsai Jó- zsefnével. Az újbóli vizsgálatunk nem tudott fényt deríteni, hogy a telepvezető adta-e ki a kevesebb szenet... Ácsai Józsefnét a bizonyított, vásárlókkal szembeni udvariatlan, kultúrálatlan, kereskedőhöz nem i\lő magatartásáért írásbeli figyelmeztetésben részesítettem." Még az ellenőröket is Mint látható, Burján László főosztályvezető elég sok jelzőt talált Ácsai Józsefné viselkedésének minősítésére, büntetést azonban nem alkalmazott, mivelhogy nem volt képes eldönteni: Acsainé vagy a bejelentők mondanak-e igazat. Pedig a főosztályvezető akkor már tudta, hogy a kereskedelmi felügyelőség Ácsai Józsefnét háromezer forintos helyszíni bírsággal sújtotta, mivelhogy a Tüzép-telepen hamis mérésre beállítva találta a mérleget, s minden vezető felelős beosztottai becsületes munkájáért. Ugyanennyi büntetést kapott Agnelli Jánosné, a tá- piószentmártoni 41. sz. kisvendéglő üzletvezetője is, de egészen más vétségért. A nagykátai NEB-hez érkezett közérdekű bejelentés szerint ebben a szerződéses presszóban különösen Szombaton és vasárnap öltött nagy méretet a vásárlók megkárosítása. Részben úgy, hogy a kiszolgált ital mennyisége hiányos volt, részben úgy, hogy az ittas személyeknek többet számoltak, mint amit fogyasztottak. A bejelentő még azt is állította, hogy a presszóban hétvégi napokon szexfilmeket vetítenek, méghozzá 50 forintos belépődíj ellenében. A Népi Ellenőrzési Bizottság ■a Nagykátai Tanács V. B. szakigazgatási szervéhez fordult, s ennek nyomán Agnelli Jánosné üzletvezetőt háromezer, Kiss Józsefnét, a helyettesét kétezer forintos szabálysértési bírsággal sújtották. Az indokolásból kiderült, hogy Agnel- liné és Kissné még az Áfész ellenőreit is be akarták csapni a próbavásárlás alkalmával. „Felhívom az elkövető figyelmét — olvashatta Agnelli Jánosné a rá vonatkozó határozatban —, hogy hasonló szabálysértés elkövetésétől tartózkodjon, mert újabb feljelentés esetén a törvény nagyobb szigorával fogok eljárni. A pénzbírság összegének megállapításánál súlyosbító körülményként vettem figyelembe, hogy nevezett ellen már volt szabálysértési eljárás folyamatban, vásárlók megkárosítása miatt." Ha vásárlót „megkárosító” kereskedők lelepleződéséről írunk, gyakran hallhatjuk — miként az elmúlt napokban a tápiószentmártoni presszó megbüntetett vezetőivel kapcsolatban is hallottuk — a vélekedést: „ugyan már, azt a büntetéspénzt egy nap alatt megfizettetik a vevőkkel!" Lehet, hogy van alapja az ilyen kijelentésnek is. A közvélemény megtudja Ennek ellenére, a leleplezésüket elősegítők, a közérdekű bejelentések írói nem fáradoznak hiába. A vétséget elkövetők ugyanis nem a bírságként kifizetett ezreseket fájlalják elsősorban (márcsak azért sem, mert a büntetés összege meglehetősen alacsony is), hanem azt, hogy a közvélemény megtudja róluk: milyen emberek is ők a valóságban, s milyen eszközökkel szerzik jövedelmüknek azt a részét, amelyért nem kellett dolgozniuk. Bár kétséges az utóbbi is, hiszen ha törődnének a közvélemény ítéletével, meggondolnák még azt is, milyen hangnemet engednének meg maguknak. Cseri Sándor rövid idő alatt kiépültek a városi léthez szükséges szervezeti rendszer alapjai. Vagyis, lehetőség van arra, hogy az extenzív fejlődést az intenzív váltsa fel. — Inkább az iparban szoktuk használni az intenzív fejlődés fogalmát. Kifejtené, mire gondolnak? — Nagyon röviden: a fej-' lődés fő hajtóereje már nem a növekedés és az ehhez kapcsolódó gyors ütemű építkezések, hanem a meglévő intézmény- és szervezeti rendszer munkájának a fejlődése kell hogy legyen. Gondoljunk csak a kereskedelmi, szolgáltatási, oktatási, sport- és művelődési intézmények munkájában meglévő tartalékokra, de találunk ilyet az állami, politikai szervezeteknél is. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szellemi, kulturális élet és a közösségi viszonyok erősítésére. Azt szeretnénk, ha a várospolitika nyitottságának erősödése, a szocialista demokrácia fejlődése a jólétérzet, a népességmegtartó erő növekedésének egyik fontos tényezője lenne. Ha jelzőkkel kellene leírni az ezredforduló Százhalombattáját, akkor olyan ipari, munkás kisváros képe lebeg a szemünk előtt, amelyre a sokoldalúan fejlett emberi és ellátási viszonyok a jellemzők. Az agglomerációs hatás erősödni fog, de ezt a foglalkoztatottsági lehetőségek némi bővítésével bizonyos mértékig ellensúlyozhatjuk. — Fontosak a hosszabb távú célok, de milyen lesz a hetedik ötéves terv? — 1936-tól megkezdjük a hosszú távú koncepcióban megjelölt feladatok megvalósítását. Azzal számolunk, hogy- lehetséges és szükség- szerű a településfejlesztés új fejlődési szakaszának kibontakozása. Koncepciónk alapja az, hogy a meglévő értékekre kell építeni! Ha jól dolgozunk, akkor kevesebb lesz a város életében a működési zavar, az apróbb-nagyobb bosz- szúság, jobbéi ismerik egymást az emberek, több lesz a kisközösség, az emberi képesség nagyobb része tárul fel és válik hasznossá. — Melyek a terv legdöntőbb tényezői? — Pártbizottságunk öt ilyen kulcselemet emelt ki. Egész elképzelésünk megvalósulása annak a függvénye, hogy a népgazdaság fejlődése tervezetten alakul-e. Amennyiben ettől érzékelhetően elmaradnánk, akkor a hatás az élet minden területére, így a tanácsi gazdálkodásra is kiterjedne. Természetesen nem passzív szemlélői vagyunk a folyamatnak, hiszen érdemi adottságokkal rendelkezünk ahhoz, hogy a gazdaság fejlődését kedvezően befolyásoljuk. Másodszor számolunk azzal, hogy a népesség növekedése a tervezetthez közel álló lesz, vagyis üteme érzékelhetően csökken. Ehhez az kell, hogy a helyi üzemek munkaerő-utánpótlásának nagyobb része a helyben felnövő fiatalok közül kerüljön ki. Igen fontos az is, hogy az egységes pénzalap-felhasználásban a prioritások érvényesüljenek. Testületünk alapos vita után az alábbi fontossági sorrendet határozta meg: A működési, fenntartási és fejlesztési költségek biztosítása úgy, hogy az egyes területek minőségi fejlődését is lehetővé tegye. így fontos az áthúzódó tartozások, hiteltörlesztések kiegyenlítése; a 12 tantermes szakközépiskola ütemes megvalósítása: az alapvető kommunális szolgáltatások egyensúlyának fenntartása, itt főként a vízellátásra, hőszolgáltatásra és a szemételhelyezésre gondolunk. A magánerős lakásépítéshez szükséges telekkialakítás, közművesítés és a lakásmobilitás anyagi fedezetének megteremtése. Nagyon jelentős a 12 tantermes általános iskola építése; a tanácsi elosztású szociális bérlakások építése; az önerős lakossági közművesítés tanácsi támogatása; az élelmiszer-kereskedelem fejlesztése. És még több húsbavágó feladat. ■ — Azt ígérte, hogy visszatér az általános iskolára. — Igen, de először azt mondanám, hogy a fenti sorrend olyan rendező elvként funkcionál, amely meghatározza a legfontosabb elképzelések megvalósulását, de nem tartalmazza az összes beruházási célt. Az általános iskoláról az ágazatot irányító szakemberek véleménye alapján döntöttünk. Megítélésük szerint az új iskola megépítése indokolt, de a mai helyzet is jobb az átlagosnál. A legnagyobb problémát a pedagógushiány jelenti. Azt kellett mérlegelnünk, hogy egy nagyon fontos ágazatban teremtsünk-e gyorsan optimális helyzetet vagy máshol, például a lakás-, víz- és hőel- látásban vállaljuk az ellátási szint lényeges rosszabbodását. Az utóbbi elkerülése mellett kellett döntenünk, de látunk lehetőséget arra, hogy addig Borult égből jött a villámcsapás Sokszorosított felmondó levél — Több mint 30 éve vagyok itt, aztán most fel is út, le is út! — tör ki keserűen Bimbó Béla, az Alföldi Téglaipari Vállalat ceglédi gyárának munkása. — Én is régen nyűvöm itt már magam, maradok is, amíg kell, nem hagyom cserben a gyárat, de hogy mit csinálok a hátralevő két évemben, azt nem tudom — töpreng hangosan Túri György. — Jó, jó, hely az még csak lenne, de a pénz ... Pont nyugdíj előtt kapjak kevesebbet? Abba nem nyugszom bele. Elmegyek a jogomért akármeddig! Laskái Sándor csak 1934 óta van a gyárban, őt tehát nem érinti ilyen érzékenyen, hogy új kenyéradó után kell néznie. Ám aggodalmai neki is vannak, mégpedig főként a bért illetően. Igaz, nem köny- nyű itt a segédmunkásoknak, de a boríték is vastagabb, mint sok más helyen. Érthető, hogy amikor március végén egy felmondó levelet kapott kézhez, nem repesett az örömtől. Csak a pecsét De mi is történt valójában? Petrányi Istvánná gyárvezető irodájában Némedi József, az MSZMP Cegléd Városi Bizottságának politikai munkatársa, területfelelőse foglalja össze az eseményeket: — Elöljáróban le kell szögeznem: a villámcsapás nem derült, hanem már borult égből csapott le, hiszen hogy a korszerűtlen és veszteséges üzemet előbb-utóbb bezárják, jól tudta a közösség — kezdi Némedi József. — Nem csupán az a baj, hogy a technológia elavult, hanem az is, hogy a gyár agyagbányája nem ad jó minőségű alapanyagot. Ezért is nem történt érdemleges béruházás Cegléden. Közben viszont üzembe állt a modern abonyi gyár, ahol mellesleg tele az udvar áruval és a közeli Tápiógyör- gyén is gyártanak téglát. Ami itt készült, csak másodosztályú és a hötechnikai szabványnak sem felel meg. Egyszóval, az ítélet megvolt, csak a pecsét hiányzott rá, annak az időpontja volt bizonytalan. — Március 12-én, az országos gyárvezetői értekezleten együtt voltunk a vállalat vezeis, míg az új iskola elkészül, javítsunk a helyzeten. A koncepció negyedik, döntő láncszemének a káderfeltételeket jelöltük meg. Megítélésünk szerint az új településfejlesztési irányvonal bázisát meg kell erősíteni az állami, gazdasági és társadalmi szervek vezetésében is. Végezetül a koncepció egy olyan erőforrást emel ki, amely már az elmúlt időszakban is jelentősen hozzájárult a város fejlődéséhez: ez a társadalmi összefogás. A kölcsönös érdekek alapján továbbra is nagy jelentősége lesz az ipari vállalatok és a városi tanács együttműködésének. Számítunk a lakossági részvétel növekedésére is. — A cikk terjedelme nem engedi meg, hogy részletesebben ismertessük a koncepciót. Akit további részletek érdekelnek, hogyan juthat ezekhez? — Néhány nap múlva valamennyi pártalapszervezet titkára rendelkezik vele. Tőlük a párttagok és pártonkí- vüliek számára is hozzáférhető lesz, hiszen megvalósulásának alapvető feltétele, hogy minél többen megismerjék. Ezért a városi könyvtárban is elhelyezünk néhány olvasói példányt. — A munka nem zárult le. — Valóban, hiszen a városi tanács a következő hetekben készíti és fogadja el az ötéves tervet. Arról nem is beszélve, hogy a megvalósítás kemény csatákat, nagy erőfeszítést igényel. Koncepciónkat olyan keretnek tartjuk, amely a tervezés és a végrehajtás alapját szolgálja. F. A. M. tőjével, aki jelezte, hogy közeledik a bezárás ideje, de ne idegeskedjek, nem máról holnapra történik majd — veszi át a szót Petrányi Istvánná gyárvezető — aki beszélgetésünkkor még maga sem tudta, hol fog dolgozni. Igaz, erre gondolni se igen tudott, amíg emberei sorsa valahogy sínre nem került. — Ezután, egy hét múlva a munkaügyi osztály- vezető lejött hozzánk termelési tanácskozást tartani, ahol bejelentette: a gyár termelését meghatározatlan időre szüneteltetik. Közölte az emberekkel, hogy megkapják a felmondást és természetesen az összes járandóságot is. Próbáljanak elhelyezkedni, mondta, ha nem találnak maguknak helyet, a vezető igyekszik segíteni. Mármint én. Stencillel sokszorosított felmondó leveleket is hozott a munkaügyi vezető azzal, hogy töltögessük ki és küldjük el sorra az érintetteknek. Mit mondjak, hideg zuhanyként ért minket a bejelentés. Még kérdést sem tettek fel a dolgozók, úgy fejbekólintotta őket a hír. Elkezdtük írogatni a felmondásokat, de csak nem fért a fejembe a dolog. Hát, hogy lehet ezt ilyen hirtelen...? Telefonáltam a városi pártbizottságra, tanácsot vagy inkább segítséget kérve a területfelelősünktől. Visszavették őket Innen kezdve felgyorsultak az események, ahogy Némedi József felsorolásából megtudom. Egyébként külön füzetet nyitott az ügynek, ebből tényszerűen visszapergethető minden. — A telefon után azonmód kijöttem a gyárba, ahol arról tájékoztattak, hogy az ötvenkét érintett ember közül huszonhármán kapták meg a felmondást, többségükben segédmunkások. A csapat egy részére szükség volt, hisz úgy 150 ezernyi nyers tégla várt akkor még kiégetésre. Mondanom sem kell, ezzel a számunkra is meglepő eljárással messze nem értettünk egyet. Még tavaly decemberben itt járt a vállalat igazgatója, a tanácselnöknél összehívott megbeszélésen pártbizottsá. gunk is képviselte magát. Akkor, ott arról állapodtunk meg, hogy amint kezükben lesz az ÉVM engedélye a termelés leállításáról, ismét eljönnek a vezetők és közösen keressük a legelviselhetöbb megoldást, az emberek elhelyezésének lehetőségeit. Már csak azért is, mert a város, a környék vállalatainak munkaerő-szükségletét mi itt helyben jobban ismerjük. Fiát ebből a találkozóból nem lett semmi. Azonnal kézbe vettük tehát az ügyet, amelynek eredményeként a vállalat vezetője, Holcznecht Gyula április 1-jén egy újabb termelési tanácskozást hívott össze. Ismertette a vállalatvezetés jelenlegi és jövőbeni koncepcióját, a ceglédiekre ebből az vonatkozott, hogy június első napjától megszűnik a termelés. Az első lépcsőben elküldött, de időközben visszavett dolgozóknak is munkát kell tehát addig keresniük. A lényeg: sajnálkozását fejezte ki a történtek, a tudomása nélkül lezajlott jogsértő eljárás miatt. — Tény, hogy a három hónappal előbbi bejelentés kötelezettségét elmulasztották — mondja a gyár vezetője. — A korrigálás azzal kezdődött, hogy visszavettük az elküldött munkásokat, már akinek nem akadt közben más ajánlata. Azután, ahogy az igazgatóm a lelkemre kötötte: mindenkivel egyenként beszélgetve segítünk az elhelyezkedésben. Van aki Abonyba jár majd, mások a tápiógyörgyei gyárat választották, akadtak, akik maguk gondoskodtak megélhetésükről, a lakatos szakmunkásokért például szinte kapkodnak. Nem könnyű viszont a segédmunkásaink helyzete, kevés helyen adnak errefelé hét-nyolcezer forintot. Azért most már haladnak a dolgok — a pártbizottsággal szinte állandó kapcsolatban vagyunk —, s úgy nézem, az emberek kedélye is lecsillapodott. Be kell zárni Sokba került sajnos ez a viszonylagos nyugalom. Gyakorta hallott követelmény, amit a szaknyelv szelektív iparfejlesztésnek hív, s ami nem jelent egyebet, mint hogy a forintokat faló és nem megfelelően termelő üzemeket fokozatosan be kell zárni. Cegléd téglagyára pedig éppen ilyen. S hogy évszázados, ipari műemléknek beillő műhelyére, épületeire nem előbb mondták ki a végítéletet, az az építőanyagiparra nehezedő nagy nyomásnak veit köszönhető, annak, hogy roppant keletje volt még a kézzel rakosgatott, sokszor girbegurba falazóanyagnak is. A bezárás indokoltsága nem vitatható, ha fájdalmas is annak, akit több évtized köt ide. A dolgok rendeződtek, rendeződnek — hallhattuk. Mindez azonban nehezen feledteti a téglagyáriakkal, hogy egy középvezető meggondolatlan lépésével egyik napról a másikra nyilvánították feleslegesnek őket. Szigethi Teréz an Tegnap történT m I áfniísfác llinocton Óvári Miklós, az MSZMP i-aiugaiaa UjgJCdlCII Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn a főváros IV. kerületébe látogatott. A vendéget a kerületi pártbizottság székházéban Káder Gyula első titkár és Fekete János tanácselnök fogadta, s tájékoztatta a dinamikusan fejlődő városrész politikai, gazdasági életéről, gondjairól, Újpest VII. ötéves település- fejlesztési tervéről. A program a mintegy 90 millió forintos költséggel létrehozott Ady Endre Művelődési és Munkás- továbbképző Központban folytatódott. Ezt követően a KB titkára a Nyár utcai Általános Iskola és a Káposztásmegyeri Általános Művelődési Központ életével ismerkedett, majd ellátogatott az Országos Bányagépgyártó Vállalathoz. Óvári Miklós délután aktívaértekezletet tartott időszerű politikai kérdésekről. ■ % az NSZK-ból az MSZMP küdöttsége, (all&CSCI ítG&eiSL amely Pál Lénárdnak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Német Kommunista Párt VIII. kongresszusán. ÜT fll“Q7á{íh37^28ff ülést tartott az Interparlamentáris fiit. VI a£.ag,l2íl*.MÍBll Unió magyar csoportja. Elsőként Barcs Sándor elnök tájékoztatta a csoport tagjait a szervezet tevékenységével kapcsolatos időszerű tudnivalókról. Ezt követően Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese tartott előadást a nemzetközi pénzügyi helyzetről, hazánk fizetőképességének alakulásáról, s válaszolt a képviselők kérdéseire. Felmentés és kinevezés tergályos Ferenc külügyminiszter-helyettest, érdemei elismerése mellett, más, fontos megbízatására tekintettel, e tisztségéből felmentette, egyidejűleg Kovács Lászlót külügyminiszter-helyettessé kinevezte.
