Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-24 / 121. szám
2 ^Eítiav 1986. MÁJUS 24., SZOMBAT TANÁCSKOZIK A KISZ XI. KONGRESSZUSA ténelmének legmagasabb rendű társadalmát építjük. E történelmi tetthez fiatal nemzedékeink ereje, hite ad lendületet. NEMETH KÁROLY: Első helyen a fegyelmezett munka — Tisztelettel köszöntőm a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusának küldötteit, valamennyi résztvevőjét, külföldi vendégeinket. Élve az alkalommal, átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait. Örömmel tolmácsolom köszönetün- ket ifjú küzdőtársainknak a legutóbbi kongresszusuk óta végzett munkáért. Pártunk nagyra értékeli az ifjúsági szövetség tagságának, aktivistáinak, tisztségviselőinek elkötelezettségét és a munkában, a tanulásban, a haza védelmében tanúsított helytállását — mondotta elöljáróbanA párt ifjúsági szervezete betölti hivatását. Ugyanakkor jogos a kritika, hogy politikai befolyása, aktivitása, munkájának színvonala számos területen elmarad a követelményektől, vonzereje gyengült. A munka megjavításának igénye — amely a kongresszust megelőző tanácskozásokon is erőteljesen megnyilvánult —, kifejezésre jut az előterjesztésekben, összhangban van a párt törekvéseivel. Németh Károly ezután arról szólt, hogy az elmúlt esztendőkben a nehéz feltételek között is előrehaladtunk a szocialista társadalom építésének, politikai táimogátd&dhák és helytállásának köszönhetően megőriztük történelmi jelentőségű vívmányainkat, országunk stabilitását. Hazánkban létbiztonság van, az életkörülmények — a gondok ellenére — kibírják az összehasonlítást a hasonló gazdasági fejlettségű országok viszonyaival. — A képhez hozzátartozik az is, hogy a 80-as évek első felében — a kétségtelen eredmények mellett — nyilvánvalóbbá váltak munkánk gyengeségei. Társadalmunkban feszültségek keletkeztek. Romlottak egyes rétegek megélhetési lehetőségei. Nehezedtek a lakáshoz jutás feltételei. Ez érzékenyen érintette az ifjúságot is. Nem jó, hogy az önálló életkezdés feltételeinek megteremtése gyakran inkább a szülők anyagi helyzetétől függ. semmint a fiatalok munkájától, teljesítményétől. Ezen fokozatosan változtatni akarunk. Kedvezőtlen az is, hogy növekedett a felbomló családok száma. En-* nek is szerepe van abban, hogy több fiatal került szembe erkölcsi normáinkkal, törvényeinkkel, és terjednek köztük az egészséget, a személyiséget romboló szokások. A társadalom, az ifjúsági szövetség nem mondhat le ezekről a fiatalokról sem. értük is küzdeni kell. Az egyén és a közösség boldogulásának egyaránt feltétele. hogy érzékelhetően növeljük az egyéni és a közösségi teljesítményeket. Elsősorban arra van szükség, hogy a párt-, az állami és a társadalmi irányító szervekben, vállalatainknál, szövetkezeteinkben. intézményeinkben jól szervezett, fegyelmezett, hatékony legyen a munka. A fiatalok is kapjanak felkészültségüknek megfelelő, képességüket próbára tevő feladatot. A magasan képzett, friss tudással rendelkező fiatal szakemberek legyenek kezdeményezők a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásában. Ha az élet- és munkakörülményekben változást akarunk elérni, akkor mindenütt szigorú önvizsgálatot kell tartani, s erősíteni kell a rendet, a szervezettséget, javítani a termelést, a szolgáltatások minőségét, emelni a munka kulturáltságát. Ez olyan közfelfogás és érdekeltségi rendszer kialakítását is szükségessé teszi, amelyben vitathatatlanul első helyre kerül a fegyelmezett, jó munka. A felelős politikai gondolkodás, cselekvés és az anyagi ösztönzés együttes erejére kell támaszkodnunk. — A KISZ tevékenységének fejlesztési irányai a taggyűléseken, a küldöttgyűléseken kialakultak, a kongresszusi dokumentumokban megfogalmazódtak — állapította meg a párt főtitkárhelyettese. — A párt támogatja ezt az irányvételt. A politikai jelleg erősítése ugyan nem új követelmény, de a mai helyzetben ennek fokozott a jelentősége. Már a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozásának idején is az volt az alapelv, hogy a párt ifjúsági szervezete a politikailag elkötelezett, öntudatos fiatalokat tömörítse soraiba. A párt helyesli, hogy a KISZ magas politikai és erkölcsi követelményeket állít tagsága elé. Nagy visszhangot váltott ki, hogy a KISZ a jövőben a fiatalabb korosztályokra, elsősorban a diákokra, a pályakezdőkre és a családalapítókra kívánja összpontosítani figyelmét. E törekvés körül ma még sok a félreértés. Mi úgy látjuk: hibás volt az a felfogás, amely szerint az ifjúság fogalma kiterjedt a lakosságnak majdnem a felére, s ahhoz a gyakorlathoz vezetett, hogy meglett emberek ügyeit-gond- jait ifjúsági problémaként kezeltük. Ezen változtatni akarunk. Természetesen az ifjúsági korhatár nem szabható meg mereven, hiszen az egyes rétegek helyzete eltér egymástól. Nem arról van szó, hogy az ifjúsági szövetségben örömmel dolgozó 26 év felettiektől meg kellene válni. Ellenkezőleg, az ő munkájukra, tapasztalatukra a jövőben is építeni kell. Arra van szükség, azt kell elérnünk, hogy a mostaninál korábbi életszakaszban segítsük a fiatalok önállósulását, felelősségvállalását, és meghonosítsuk az ezt elősegítő szemléletet. A korhatár körüli viták okát szerintem abban is keresni kell, hogy a fiatalok számára nehezen nyílik meg az út a közélet más területei felé. Ezért elengedhetetlen, hogy a társadalmi szervezetek és mozgalmak sokkal nagyobb figyelemmel és felelősséggel foglalkozzanak az ifjúsággal. Elsősorban a szakszervezetektől és a Hazafias Népfronttól várjuk, hogy jobb és eredményesebb politikai munkát végezzenek az ifjúság körében, meg. teremtve ennek szervezeti feltételeit. A tömegszervezetekben dolgozó kommunisták fontos feladata, hogy meggyorsítsák ezt a folyamatot. Nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a Kommunista Ifjúsági Szövetség vállal a béke és a leszerelés ügyének előmozdításában, a társadalmi haladásért harcoló erők támogatásában, a világ fiataljai barátságának és együttműködésének erősítésében. Továbbra is törekedjen erre, vállaljon szolidaritást mindazokkal, akik az imperializmussal szemben a társadalmi felemelkedésért, a békéért küzdenek. Németh Károly végezetül hangsúlyozta: . A Kommunista Ifjúsági Szövetség vállalja küldetését: járuljon hozzá a nagyobb anyagi és szellemi gazdagság megteremtéséhez, a társadalmi igazságosság érvényesítéséhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez. Legyen szószólója és tevékeny részese lakóhelyi, természeti környezetünk megóvásának, az egészséges életmód kialakításának, a közösség önzetlen szolgálatának. őrizze, ápolja és gazA meghívott vendégek között ott volt Iirasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára. dagítsa az ifjúsági mozgalom hagyományait, szárnyalja túl eddigi eredményeit. Mindehhez bátorítást és támogatást kap a Magyar Szocialista Munkáspárt szerveitől és szervezeteitől — hangoztatta, azt kívánva, hogy a KISZ legyen a jövőben is a párt küzdőtársa, a közös gondolkodás és cselekvés részese. KOPECII BELA: Tartalmi korszerűsítést Köpeczi Béla művelődési miniszter a Minisztertanács nevében köszöntötte a KISZ kongresszusát. Hangsúlyozta: az ifjúság nevelése és oktatása, a gazdasági és társadalmi életbe való beilleszkedése, életmódjának, világnézetének alakítása társadalmi ügy, amelyet fontosságának megfelelően kell a kormányzati “munkában is tekintetbe venni. Azok az elképzelések — mondotta —, amelyek a KISZ működésének szellemi és módszerbeli megújítását célozzák,, egybeesnek azzal a koncepcióval, amelyet az oktatás fejlesztési programja és a szeptember elsején bevezetendő oktatási törvény fogalmazott meg. A nevelésben és az oktatásban elsősorban tartalmi korszerűsítést kell végrehajtani, s az intézmények működését az új tudományos, VIKTOR MISIN: technikai, műveltségbéli, társadalmi szükségletekhez kell igazítani. Ennek feltételeit teremti meg a kormány által elfogadott, a VII. ötéves tervre szóló közoktatási program, amelynek keretében nemcsak jelentős tanteremépítésre és egyetemi. főiskolai rekonstrukcióra kerül sor, hanem a személyi feltételek, a pedagógusellátottság javítására is, s egy olyan intézményi atmoszféra kialakítására, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógusok önállóbban, kezdeményezőbben végezhessék munkájukat. A fejlesztési program a szocialista-humanista nevelési célokat erősítette meg azzal, hogy az iskolákat, egyetemeket nemcsak a tanulás, hanem az emberformálás, a szakember- és értelmiségnevelés terepévé kívánja tenni. Tartós, igazságos békét Viktor Misin, az össz-szö- vetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára elöljáróban kiemelte: a kongresz- szus is azt tanúsítja, hogy a Magyar Népköztársaság ifjúsága nem kíméli az erejét, és tudásával, szakértelmével, alkotó lelkesedésével járul hozzá szocialista hazája erejének fokozásához, a világbéke megóvásához. A testvéri szocialista országok népei a béke és az alkotás útján haladnak a nagy közös cél felé — hangsúlyozta a Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkára. A szovjet nép, az ifjúság 'életének ritmusát ma a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiája határozza meg, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusa dolgozott ki. Az SZKP kongresszusának határozata óriási jelentőségű az ifjúsági kommunista neveléssel kapcsolatos további munka tökéletesítésében. A Komszomol előtt álló feladatok nagysága és bonyolultsága, tekintélyének és a társadalmi életre gyakorolt befolyásának növelése megköveteli az ifjúsági munka módszereinek és formáinak átalakítását, tartalmának idősze- rűsítését — mondotta Viktor Misin. A Lenini Komszomol különleges figyelmet fordít az ifjúság magasfokú politikai és eszmei kultúrájára, kommunista erkölcsiségre való nevelésére. A népek békéjének és biztonságának garanciája a szocialista államok ereje. Ezért különösen fontos feladat, hogy a szocialista közösség országainak ifjúsága egyre nagyobb mértékben vegye ki részét a társadalomépítő munkából. Az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség és g KISZ közötti együttműködés teljes mértékben megfelel a két ország szervezetei és ifjúsága érdekeinek. A szovKISS JENŐ: Szélesebbre Kiss Jenő felszólalására készül Az egész napos munka végéhez közeledve ezernyi gondolat van valamennyiünk fejében. Korábban felvetett kérdésekre kaptunk válaszokat, de születtek újabbak is, amelyek megválaszolása még feladatunk. Az egyén természetes belső kényszere a szintézisre való törekvés, mindez a társadalmi gyakorlatban létkérdés. Kongresszusunk már az első munkanapon is lényegében átfogott vitájában három nagy társadalmi csoportot, korosztályt. A úttörőkét — amiről ugyan eddig kevés szó esett —, a 14—26 éves nemzedéket és a 26-on túliak generációját. Az úttörőmozgalomról kimondjuk, hogy a társadalom gyermekszervezete, amely sokszínű tevékenységgel törekszik a gyermekek életkori sajátosságainak, érdeklődésének megfelelő cselekvési lehetőséget biztosítani. Célja a közösség iránti igény kifejlesztése. a közéleti aktivitás megalapozása és gyakorlása. Az úttörőcsapatok mindezt széles társadalmi együttműködési rendszerben szeretnék elérni. Hámori elvtárs is szólt arról, hogy a 14—26 éves korosztály sorsának alakítása is társadalmi ügy. Nyilvánvaló tehát, hogy nem jótéteményről van szó akkor, amikor a meglévő intézményrendszer — benne a tanács, a népfront, a szakszervezetek, a gazdálkodó egységek, mindenféle tömegszervezet és mozgalom — markánsabban jeleníti meg munkájában saját objektív érdekét az ifjúság körében. A közéleti demokratizmus határozott szélesítésére és fejlesztésére irányuló politikai törekvések megegyeznek az ifjúság alapvető érdekeivel. Igaz az, hogy az intézményrendszer frissülésével szélesebbre nyílnak a kapuk és jobban hozzáférhetővé válnak a döntési pozíciók a fiatalok számára is. Mi abban látjuk a KISZ egyik alapjel, illetve a magyar kommunista ifjúsági szövetségnek az 1990-ig terjedő időszakra szóló programjában különös hangsúlyt kaptak a szocialista gazdasági integráció további elmélyítésével és a tartós, igazságos békéért való küzdelemmel kapcsolatos közös, gyakorlati akciók. Végezetül Viktor Misin kiemelte: a KISZ méltó módon veszi ki részét a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom erősítéséből; nemzetközi elismerésének súlyát jelzi az is, hogy a DÍVSZ XII. közgyűlését ez év őszén Budapesten rendezik meg. nyíló kapuk vető és lényegi funkcióját, hogy ezeken a kapukon a fiatalok felkészülten, KlSZ-tag- jaink a KISZ-testületek véleményének birtokában bemenjenek. Stratégiai kérdésnek tartjuk, hogy a KISZ szervezetileg és tagjai útján is beépüljön minden olyan testületbe, ifjúsági mechanizmusba, ahol helyzetünket érintő kérdések vannak vagy lehetnek napirenden. Többször kell élnünk a delegálási lehetőségekkel, ajánlani a pártba és más szervezetekbe, egyesületekbe, testületekbe, vezető tisztségekbe tagjainkat. Véleményünk szerint csak így válik lehetővé, hogy a társadalmi és csoportérdekek keretében érvényesüljenek törekvéseink és így érdemben formálhassuk saját sorsunkat is. Ilyen értelemben javaslom módosítani a határozati tervezetet azzal, hogy a KISZ ne csak az ifjúságot érintő döntéseknél, hanem a döntések előkészítésében és különösen a végrehajtásában vállaljon szerepet. Ehhez természetesen erős KISZ-es közösségekre, testületekre, tervszerűbb, tudatosabb, fegyelmezettebb tevékenységre van szükség. Az úgynevezett felnőtt-társadalom számára kiépült egy sokszínű társadalmi, gazdasági struktúra. Ennek ellentmondásai, az egyes területeken történő törekvései élesebben jelennek meg a fiatalok körében. Azzal, hogy mi komolyan elhatározzuk a 14— 26 éves korosztállyal való differenciált törődést és foglalkozást, egy csapásra sok-sok adósságunkat, esetleg korábbi mulasztásunkat törleszt- hetjük, illetve korrigálhatjuk. Az érdeklődésen alapuló tevékenységi formák meghonosodásával. mint tartalommal, ragadjuk meg az átmenetek problémáit. Jól tudjuk, erre alapozódik az úttörőmozgalom nevelőmunkájának lényege és ez teljesedhet ki egy felnőtt emberi életben. A közéleti aktivitás csíráinak kibontását vállalja magára az úttörőmozgalom; s e közügyért elkötelezetten élő és tenni akaró felnőtt emberek sokaságára van szükség a társadalmi életben. Egyszerre cél és nevelési eszköz az úttörőéletben az értékalkotó munka, ami a boldogulás alapja az élet minden későbbi szakaszában. A teljes értékű ember tud okosan játszani. felszabadultan szórakozni — ezer példát látunk erre a vidám úttörőéletben. És vajon lehet-e kiteljesedett személyiség valaki kultúra iránti igény nélkül, felnőttként. ifjúként? Mi a KISZ fő feladatát és az úttörőmozgalom iránti politikai felelősségét abban látjuk. hogy a gyermekkorban megkezdett közösségiségnek, közéletiségnek legyen értelmes folytatása, s a mi korosztályunk is zavartatanabbul nőjön át (i felnőtt társadalomba, ott találjon saját magának és mások számára is szükséges konkrét cselekvési lehetőséget, boldogulást. (A KISZ XI. kongresszusa ma folytatja munkáját.) ( Fol}, cut ás az t. oldalról.) ifjúság tudására, tettrekészsé- gére. elkötelezettségére. Hámori Csaba végezetül hangsúlyozta: — Ifjú nemzedékeink olyan időben látnak munkához, mikor a nemzet nagv kérdései dőlnek el akaratunk és képességeink által. Bizonyítanunk kell. hogy az emberiség tör-
