Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

1986. MÁJUS 24., SZOMBAT 3 Kartal, Kiskunlacháza, Herceghalom Kiváló cím kiváló eredményért Új látnivalók a Vadasparkban Jurta madaraknak, ragadozóknak Ünnepélyes órákat éltek át tegnap a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, a kiskunlacházi Építő- és Gépipari Szövetkezeti Közös Vállalat és a kartali Petőfi Termelő­szövetkezet dolgozói. Az elmúlt évi nagyszerű eredmé­nyeik alapján kiváló címmel tüntették ki e gazdasági egységeket. Az oklevelek átadásának mozzanatairól szól­nak alábbi tudósításaink. Mélypontról a csúcsra Cservenka Ferencné nyújtotta át Kovács Lászlónak a Kiváló Szövetkezet oklevelet. (Hancsovszki János^ felvétele) A tavalyi évet nyilván pi­ros betűkkel jegyzik majd a kartali Petőfi Termelőszövet­kezetben. Nyolc évvel koráb­ban ugyanis senki sem hitte volna a megyében, hogy egy szanált és egy alaphiányos gazdálkodó egység egyesülésé­ből mára kiváló szövetkezet válik. Ezért volt megkapó az az őszinte visszatekintés, ame­lyet tegnap délután hallot­tunk Kovács László elnöktől a termelőszövetkezet ünnepi közgyűlésén, amelyet Bagón, a művelődési házban rendeztek. Az eseményen az elnöklő Dolányi Sándor köszöntötte a tagság küldötteit és a vendé­geket. közöttük Cservenka Fe- rencnét, az MSZMP KB tag­ját, az Országgyűlés alelnö- két, Gödöllő országgyűlési képviselőjét, dr. Cselőtei Lász­ló akadémikust, országgyűlési képviselőt, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökét. Fehér Béla munkásőr vezérőrnagyot, a munkásőrség országos parancsnokának he­lyettesét, Herczenik Gyulát, a gödöllői városi pártbizottság első titkárát. Csonka Tibort, a megyei tanács elnökhelyette­sét és Lehel Lászlónét, a Ter­melőszövetkezetek Pest Megyei Területi Szövetségének titkár- helyettesét. A következetes vezetői ma­gatartásnak. a tagság szorgal­mának köszönhető, hogy 1985- re a megye 72 termelőszövet­kezete között az élvonalba küzdötték fel magukat. E szí­vás munka elismeréséül adta át Cservenka Ferencné a Ki­váló Szövetkezet kitüntető ok­levelet az elnöknek. Tolmá­csolta at Központi Bizottság, a kormányzati szervek és a TOT elismerését és külön is ki­emelte a tagság példamutatá­sát, a közösségi szellem egy­ségét. Rámutatott arra is, hogy az eredmény kötelez; to­vábbi fejlődésre, mennyiségi és minőségi termelésre, még­pedig szigorodó feltételek kö­zepette. ^ Lakatos Tibor, az MSZMP Pest Megyei Végrehajtó Bizott­ságának tagja, az Agroker ve­zérigazgatója, a megyei párt- bizottság, a megyei tanács és a Teszöv képviselőinek és minden jelenlévőnek a nevé­ben is mondotta; Kartálra megérdemelten került a kivá­ló szövetkezeti cím, majd át­adta Kovács Lászlónak a Pest megyei pártbizottság köszöntő levelét. Ezután a munkában élenjáró dolgozók kaptak ma­gas kitüntetéseket. Példás eredménynövelés Sikeres gazdasági eredmé­nyüket ünnepelték tegnap délután az Építő- és Gépipari Szövetkezeti Közös Vállalat dolgozói a Csepel Autógyár művelődési központjában. Nyolcadszor nyerték el a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsa által adományozott Ki­váló Gazdasági Társulás cí­met. A kiskunlacházi vállalat J4 éves fennállása alatt olyan fej­lettségi szintre jutott, mely elegendő biztosíték a VII. öt­éves terv feszitett feladatai­nak megoldásához — jelentet­te ki Stefanovits László, az Égszöv igazgatója. Tavaly mintegy 1,6 milliárd forint termelési értéket és 274 millió forint nyereséget produkál­tak. Árbevételüknek több mint a fele exportból származott. Szükség van az ilyen jól dolgozó kollektívára, mert ők példázzák, hogy nehéz külső és belső gazdasági körülmé­nyek között is lehetséges az eredménynövelés, a piachoz alkalmazkodás és az állam- háztartás gyarapítása. Egyebek között e szavakkal nyújtotta át a kiváló címet tanúsító ok­levelet Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter az igazgatónak, majd Ki­váló Munkáért kitüntetéseket a dolgozóknak. Ezt követően dr. Gyovai Pál, a Termelőszövetkezetek Pest Megyei Szövetségének he­lyettes tikára adta át a TOT és a Teszöv kitüntetéseit, öt követte jutalmazásban a vál­lalat igazgatója. Az ünnepség végén Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, az MSZMP Pest Me­gyei végrehajtó bizottságának tagja emelkedett szólásra, ki magával hozta a megyei párt- bizottság üdvözlő levelét. Az eseményen jelen volt Rondzsák János, a Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Pest Megyei Bizottságnak titkára is. Bizonyított a közösség Rendkívülinek is mondhat­nánk azt a sorozatot, amit az utóbbi hét esztendőben telje­sített a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság: 1978 óta folyama­tosan elnyerték a Kiváló Vál­lalat címet. Tegnap ismét ün­nepelhetett a gazdaság közös­sége. Fennállásuk óta össze­sen tizenhatodszor vehették át a magas elismerést .tanúsító oklevelet Az eseményre a gazdaság központjának kul­túrtermében került sor, aho­vá elküldték képviselőiket .az egyes ágazatok, a legjobb szo­cialista brigádok, mindazok az üzemrészek, amelyeknek munkája nyomán érdemelték ki ismét a herceghalmiak a kitüntetést. Az ünnepségen részt vett Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának titkára, dr. Dobi Fe­renc, a MEDOSZ főtitkára, s jelen voltak a térség állami, politikai életének vezető sze­mélyiségei is, köztük Bánáth Gézáné, a kerület országgyű­lési képviselője. A gazdaság pártszervezete titkárának, Szegfű Gyulának bevezető szavai után Góg Má­tyás igazgató ismertette azo­kat az eredményeket, ame­lyekkel elnyerték a kitüntető címet. Egyebek közt kiemelte, hogy egyre nehezedő körül­ményekkel, egy sor negatív hatású külső tényezővel da­colva — fokozatosan fölszá­molva a belső hiányosságokat —, folytonos megújulásra ké­szen érte el a gazdaság 640 dolgozója tavaly az elismerés­re méltónak bizonyult teljesít­ményt. Közben tovább épül­nek a községben a társashá­zak, a családi otthonok, kö­rültekintően gondoskodnak nyugdíjasaikról, s figyelem­mel kísérik a fiatalok életkö­rülményeit, igyekezve folyton javítani a feltételeket. A mun­kaverseny igen élénk, 21 bri­gád vesz részt a mozgalomban kimagasló eredményekkel. Az út a jpvőben is hasonló, s bi­zakodhat a közösség, hogy nem marad el a siker, ha ki­használják még meglévő tar­talékaikat fegyelemben, szer­vezésben, együttműködésben egyaránt. nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, az Orszá­gos Tervhivatal államtitkára nyújtotta át. Elmondta: külön elismerést érdemelnek a her­ceghalmiak azért, rpert mi­közben országosan a mező- gazdaság eredményei is ked­vezőtlenebbül alakultak tavaly a tervezettnél, ebben a kol­lektívában megtalálták a si­kerre vezető megoldásokat, követendő példát adva sző­kébb s tágabb környezetük­nek. Végül dr. Dobi Ferenctől ve­hették át öten a Kiváló Mun­káért miniszteri kitüntetést, Góg Mátyás igazgató pedig okleveleket nyújtott át a gaz­daság élenjáró dolgozóinak és szocialista brigádjainak. Tavasz van. A kikelet első napsugaraival mi is előbú­junk otthonunkból, szívesen teszünk hosszabb sétát, gyak­rabban választjuk vasárnapi programul a kirándulást. Oda, ahová most invitáljuk olva­sóinkat, a főyárosiak na­gyobb része kék busszal és gyalogosan jár. Ám a me­gyénk nyugati szélén lakóknak sem kell sokat utazniuk, hogy elérjenek a Budakeszi Vadas­parkba. E kedvelt kiránduló- hélyet 1979-ben létesítette a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság, mert feladata a korszerű erdő- és vadgazdál­kodáson kívül az erdő közjó­léti és kulturális szerepének elősegítése is. Kezelésükben állnak a nagykovácsi-solymá­ri, a pátyi-főkúti, a török­bálinti, az isaszegi, valamint a gödöllő—kerepes! pihenőer­dők. Parkoló és kilátó A közeljövőben hasonló­kat kívánnak létrehozni Bu­daörs és Tinnye határában, FIGYELŐ SZERETET 7L4ájus utolsó vasárnapja hagyományosan a gyerme- kéké. Egyre inkább családi ünneppé válik ez a nap. Az áruházak, játékboltok leértékelik az ajándéknakvalót, a családok színes rendezvények, műsorok egész arzenál­jából választhatnak. Ünnepeljük gyermekeinket, bár tudjuk, hogy elé­gedettek csak akkor lehetünk, ha minden napot ünnep­pé teszünk számukra. Hétköznapokon anyagi, munkahe­lyi gondjaink közepette is figyelünk rájuk, törődünk velük, s nem próbáljuk feladatainkat pénzzel, jutal­makkal megváltani. Súlyos beteg testvérpár szeme világának megmen­tése térdekében hatalmas társadalmi összefogás bonta­kozz ki; vállalati kollektívák gyűjtenek pénzt munka­társuk gyermekének külföldi gyógykezeltetésére, szinte napok alatt összegyűlt a szükséges összeg a földrengés sújtotta gyermekotthon helyreállítására. Tápiószelén csupán téglajegyekből háromszázezer forint gyűlt ösz- sze az iskolai tornacsarnok építéséhez, nyugdíjasoktól, kisjövedelmű emberektől, és alig volt ember a nagyköz­ségben, aki ne dolgozott volna egy-két napot az építke­zésen. Sok száz hellyel bővül évente az óvodai hálózat, nem kis részben a társadalmi összefogásnak köszönhe­tően. Régóta hangoztatott igazság, hogy az embereket gyermekeiken keresztül, az ő érdekükben sok minden­re rá lehet venni, a közadakozástól, a játszótér építésen át a tömegsportig. Példáit hosszan sorolhatnánk. Ám szólni kell arról is. hogy minden önzetlen összefogás ellenére sem ügye­lünk mindig eléggé gyermekeinkre. Talán mert sokan elfelejtik, hogy a család éltető melegét, az egymásra fi­gyelő szeretetet nem pótolhatja, csupán kiteljesítheti az össztársadalmi gondoskodás. M. K. Elöljáróságok a társközségekben Mindig támogatókra találnak y Közérdeklődésre számot tartó vizsgálatba kezdtek a ^ ráckevei népi ellenőrök, amikor szemügyre vették, hogy ^ az elöljáróságok miként vésznek részt a társközségek ff lakossága életkörülményeinek alakításában. Ezek a kis ff lélekszámú településeken élő elöljáróságok — noha meg- ff alakulásuk óta még egy év sem telt el. s ezért működé- f sük is most formálódik f sálukat. Élnek jogaikkal Alaposan ismerik települé­sük lakóit, s azok bíznak ben­nük: szavuknak hitele nagy akkor is, ha a fejlesztésre for­dítható keretek szűkösségét indokolják, s akkor is, ha közhasznú áldozatkészségre kérik választóikat. Érdekes módon a társközségek lakói­nak az A érdeklődése még a székhely község gondjai iránt is felélénkül, ha azokról az elöljáróságuk ad ismertetést. Jogköreiket az elöljáróságok szinte minden társközségben megfelelően gyakorolják. A döntési jogot mindenekelőtt a szociális ^segélykeret felosztá­sában érvényesítik, de például Májosházán az elöljáróság döntött a tanácsi óvoda mun­karendjéről is. Az egyetértési joggal élve vettek részt az igazgatási napok, illetve az — máris igazolták Ictjogosult­ügyfélfogadási idő meghatáro­zásában, a tartós használatba adható telkek kijelölésében Délegyházán és Makádon. Vé­leményezési jogukat általában a művelődési, az egészségügyi, az építési és az iparügyi fel­adatok megoldásában gyako­rolták. Javaslattételi és ellen­őrzési joguk eddig elsősorban a tanácsi beruházások, a kör­nyezetvédelmi intézkedések, s az ideiglenes bizottságok lét­rehozása alkalmával nyilvá­nult meg. ió kapcsolatok Általában igen jó az elöljá­róságok kapcsolata a helyi gazdasági egységekkel. Rác- keve társközségeiben ez az anyagi támogatásban is kife­jeződik. Szigetbecsén a terme­lőszövetkezetben tartott kom­munista műszak bevételét laz elöljáróság használja l'el a kö­zösség érdekei szerint. Lóré­ven az elöljáróság kérésére a termelőszövetkezet ötvenezer forinttal járult hozzá a község útjainak rendbetételéhez. Dunavarsány társközségei­ben a gazdasági egységekkel együttműködési szerződést kö­töttek az elöljáróságok. Ennek eredménye például Majoshá- zán. hogy a kereskedelmi egy­ségek hétfői nyitva tartását a lakosság igényeihez igazítot­ták. Anyagi eszközök Az elöljáróságok a helyi út­hálózat. kereskedelmi és szol­gáltatási ellátottság javítására terveket dolgoztak ki. Ezek megvalósulásának időpontja persze nemcsak tőlük, hanem elsősorban a rendelkezésükre álló anyagi eszközök — tele­pülésfejlesztési hozzájárulás, tanácstagi keretek, tárasadal- mi munkával termelt összegek — mennyiségétől függ. Minthogy azonban már puszta létükkel is javítot­ták a helyi lakosság közérze­tét. nem kétséges, hogy ter­veik megvalósításához egyre több támogatóra találnak. i Cseri Sándor valamint a Garancsi-tó mel­lett, majd Pilisszentiván, Pi- lisvörösvár és Biatorbágy kör­nyékén. A kiépített parkerdő területe most 1300 hektár, melyet a gazdaság az utóbbi tíz esztendőben tett igazán kulturálttá. — A Budakeszi Vadaspar­kot nyilván nem kell bemu­tatni a megye lakóinak, hi­szen híre távolabbi vidékre is eljutott már — állítja Toll- ner Ferenc, a BUVAD igaz­gatója. — Azt viszont büsz­kén mesélem el, hogy nyár elejétől számos újdonsággal várjuk látogatóinkat. Első­sorban bővítjük az autópar­kolót, hogy a kirándulóbuszok is kényelmesen elférjenek. Az­tán új díszkapun léphetnek be a vendégek a Vadaspark­ba, mely képzőművészeti al­kotásnak sem utolsó. A külön­leges építmény nemcsak be­járat. itt kap helyet a pénz­tár is. , A kaputól jobbra két nyolc méter magas, 16 méter átmé­rőjű jurta várja majd az ér­kezőket. Az egyikbe ritka madárfajokat, a másikba pe­dig ragadozókat: rókát, bor­zot, vadmacskát költöztetnek. És még valami: készül egy új, 12 méter magas kilátó is, ahonnan jól megfigyelhetők lesznek a környék szabadban élő állatai. — Ezek a létesítmények va­lóban méltóak a táj festői szépségéhez — kapcsolódik a beszélgetésbe Dávid Sándor erdőművelési előadó. — Vala­ha parkerdő volt ez a terület is. 1971-toen építettük a séta­út akat. a pihenőhelyeket. Mi­vel azóta nagyon megkedvel­ték ezt a helyet, tovább szé­pítjük, csinosítjuk. Eddig is sok látogatót vonzottak a ka­rámokban élő állatok: a vad­disznók. őzek. szarvasók. muf­lonok. no és a nálunk nyitás óta honos sörényes vadjuhok. Gím- és skótszarvas Az állatok a 100 hektárnyi vadföldről betakarított táplá­lékot kapják. Az erdészék az etetőikbe abrakot, kukoricát, és szálastakarmányt tesznek, mellé vizet. A park fenntartá­sa évi kétmillió forintba ke­rül. A szaporulatot alkalom­szerűen kiteszik a szabadba, onnan pedig időről időre be­fognak néhány példányt, ér­tékesítésre. — Az a célunk, hogy az év bármely szakában, a nap min­den órájában tudjunk állato­kat mutatni, a gyerekek leg­nagyobb örömére — mondja Bartha Pál fakitermelési osz­tályvezető. — Évente ötven­ezer a fizető vendég, ám a lá­togatók száma ennél jóval több. hiszen csak a zárt ré­szen kell minimális összegű belépődíjat fizetni. Esküvő a gödörben A környék lakói gyakran kirándulnak a Vadasparkba. Tavasztól őszig családok tu­catjai töltik az egész napjukat itt. — Nincs szünnap, télen- nyáron, napkeltétől napnyug­táig hívjuk, várjuk a vendé­geket — mondja Szabó Lajos, a Vadaspark őrzője. — Itt mindenki megtalálja a maga szórakozását. Csak ha eljön a dél, akkor vagyuk bajban. Felépült a szép étterem, ám hónapokig üresen állt, nem üzemeltette senki. Pedig na­gyon drágán készült, ráadá­sul a gazdaságunk is hozzájá­rult kétmillióval. Nagyon re­méljük. hogy új tulajdonosa szívesen látja majd a koszto- sokat. s lesz választék ételből, italból. — Ez megígérhetjük — szól a végszóra érkezett Czakó Pé­ter. — Feleségem vette ki az üzletel, mert fantáziát láttunk benne. Tizenöt éves gyakorla­tunk van a vendéglátóiparban, itt szeretnénk kamatoztatni. Elfogadható árakat kalkulál­tunk. sokféle ételt, italt kíná­lunk. így hát semmi sem hiány­zik ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magukat a Buda­keszi Vadasparkban. Legfel­jebb a jó idő. bár ez a hely télen is csodaszép. Fazekas Eszter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom