Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-19 / 116. szám
Antikvárium sátorban VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1986. MÁJUS 19., HÉTFŐ „Veino vagyok.. ”« Vác és Jervenpää testvérvárosok Három napra a Szabadság térre költözött a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat esztergomi antikváriuma. Természetesen nem az egész üzlet, de jó néhány kötetnyi áru. Az idő nyárias volt, tehát kedvezett a sátras árusoknak. Kedvezően hatott a forgalomra is, az első dél- előttön a 6—800 kötet egyhar- madát már el is adták. — Csodálatosan jól ment — újságolta örömmel Lukács A bölcs bagoly árui kapósak , . voltak. = A vöröskeresztes világ- I nap alkalmából több ipari | üzemben, gazdasági egy- | ségben és községben tar- jj tottak ünnepséget az el- i múlt napokban. A DCM kultúrtermében Horváth Józsefné, a gyári alap-tervezet titkára köszöntötte a résztvevőket, közöttük Prinez Lenkét, a városi párt- bizottság munkatársát, Aranyosi Lászlót, a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titkárát, dr. Cecseg Gyulát, a rendelőintézet vezetőjét és Pintér Sándort, a gyár igazgatóját. Aranyosi László méltatta a világnap jelentőségét és szólt a véradás történetéről, jelenlegi helyzetéről. Többek közölt elmondta, hogy Pest megye országosan is az elsők között van a véradásban. Évente csaknem 15 ezer liter vért ad a csaknem 60 ezer donor. Ebben jelentős részt vállalt az elmúlt esztendőkben a DCM kollektívája is, hiszen a szervezettség meghaladja az ötven százalékot. Elismeréssel szólt arról a segítségről, amellyel a gyár politikai és gazdasági vezetősége támogatja a humanitárius szervezetet. Köszöntője után Aranyosi László kitüntetéseket adott át. A véradásokért a DCM kollektíváját a Magyar Vörös- kereszt Pest Megyei Végrehajtó Bizottsága elismerő oklevéllel tüntette ki. Horváth Józsefné pedig a városi vezetőség díszoklevelét vehette át. A mozgalomban jeleskedő aktívák közül többen kanták meg a Vöröskeresztes Munkáért kitüntető jelvény különböző fokozatait. Befejezésül a több mint háromszáz résztvevő Záray Márta és Vámosi János nagy sikerű könnyűzenei műsorának tapsolhatott. ★ A városi ünnepségen az MTESZ székhazában a Kiváló Véradószervező plakettet Kurdi Lajosné (HAGY), a Kiváló Sándorné. — Többen megkerestek azzal, hogy menjünk ki a lakásukra nagyobb mennyiséget fölbecsülni. Természetesen elmentünk, de csak zárás után, mert olyan nagy volt a forgalom, hogy kolléganőmre is, rám is szükség volt. — Milyen szempontok szerint válogatnak, amikor elindulnak tájolni? Voltak elképzeléseik, amikor Vácra készültek? — Természetesen. Helytörténeti könyveket kerestünk a városról. Ezenkívül igyekeztünk változatosan a szélesebb igényeket is kielégítő darabokat hozni. — Üzletileg megérte eljönni? — Igen, jelentős bevételünk volt. De ez * köszönhető ennek az ideális, vásározásra alkalmas térnek is. A mellettünk egy időben árusítani kezdő kempingcikkesekkel jói erősítettük egymást. — Tudomásom szerint nincs Vácott antikvárium, talán ennek is köszönhetik a sikerüket. Terveznek újabb kiruccanást ide? — Igen, egy-két hónapon belül. Akkor, ha lehet, az újságon keresztül előre értesítjük olvasóikat. —■ Köszönjük! Véradószervező oklevelet Schneider Tiborné (Vámosmi- kola) és Brezovszki Jánosné (Bélésárugyár), a Kiváló Vöröskeresztes Munkáért ezüst fokozatot Remzsö Zoltánná, a városi vezetőség titkára, a Kiváló Vöröskeresztes Munkáért bronz fokozatot Fedor Judit, a CEMÜ vöröskeresztes titkára vehette át. Az 1953—56 közötti években a Forte játékszínvonalának emelkedését tükrözik a Pest megyei válogatottban a Forte-játékosok szereplései is. Az említett évek között Kiss Piroska és Szilágyvári Margit több alkalommal szerepel a megye legjobbjai között. Az 1955-ös nyári megyei válogatott viadalon a Forte négy játékossal — Kiss Piroska, Szilágyvári Margit, Seben Mária és Hártó Rozália — képviselteti magát. 1957 végén, az eddig a Budapest L osztályban szereplő Váci Bélésgyár T. E. feloszlik és edzőjük, Szom- bath Károly két évre a Forte csapatának edzői tisztségét veszi át. Ekkor igazol a Fortéba Kontreczky Katalin és Róza, Vass Valéria, Kovács Vera, Pelyhes R,ozália és Cserna Gizella. A korábbi játékosok közül Kiss Piroska és Seben Mária leáll, Szilágyvári Margit 1957-től a Váci Kötöttben szerepel. 1958-ban a Tüzér utcai te- rembainokságban már a megerősödött Forte együttese indul, a női II. osztályban. A Vass Valéria. Sulyánszky De- zsöné, Végváriné (Schulcz Erika), Kalácska Margit. Kovács Vera, Kontreczky Katalin és Rózsa, Básti Erzsébet, Cserna Gizella, Varga Ilona = Annak idején, tavaly i nyáron hírt adtunk róla, | hogy a finn—magyar ba- | rétsági hét keretében Vájj cot is küldöttség képviselte § az északi országban, ahol Z nyolc napon át gazdag § program keretében ismer- § kedtek barátaink történel- | mével, kultúrájával, jele- z névéi. Akkor Vácott járt Jervenpää város küldöttsége is, tagjai között a város polgár- mesterével. (Hírünket néhány éve egy zenei fesztiválon vendégszereplő Vox Humana vitte el hozzájuk, ők keltették fel az érdeklődést Vác iránt.) Javasolta — erről is hírt adtunk annak idején —, hogy létesítsenek testvérvárosi kapcsolatot a két település között. A közelmúltban Jervenpää- ben járt a városi tanács végrehajtó bizottságának két tagja: Rite'cz György elnök- helyettes és Farkas Vince vb-tag. a Dunamenti Regionális Vízmű főmérnöke. Ok írták alá a végrehajtó bizottság megbízásából az egyelőre három esztendőre szóló testvérvárosi megállapodást. A barátságot a finnek nagyon komolyan veszik, szeretnék, ha az' a testületek hivatalos kapcsolatán túl kiterjedne a zene, a sport és a turisztika területére is. Az idei program első eseménye a Vox Humana jer-, venpaái vendégszereplése lesz június első napjaiban. A kórus 45 tagja utazik. Várhatóan szerveznek számukra egy helsinki fellépést is. Néhány héten beiül szerettek volna magyar gasztronómiai napokat is tartani, ám ennek most akadályai voltak, így ezt a programot őszre halasztották. Két szakácsot, egy cukrászt és egy cigányzene- kart várnak tőlünk, s valakit, aki megtanítja őket a magyar konyha általuk legízletesebb- nek ítélt ételei elkészítésére. Szó van arról is, hogy váci labdarúgók utaznak Jerven- pääbe. s jövőre az ő csapatuk viszonozza a látogatást. Szeés Pelyhes Rozália összeállítású csapat a Dunacipő elleni 8-0 (4-0) arányú győzelemmel startolt a teremtornán. Ezen a tornán sikerül aztán először a nagy rivális legyőzése is: Kalácska Manyó és Kontreczky Katalin egy- egy góljával — ha nagy küzdelem árán is — 2-1 arányban nyer a Forte a Kötött ellen. A fortés lányok nyolc éve vártak erre a győzelemre! A szabadtéri bajnokságban a csapat a Budapest I. osztályban játszik, s igen jól szerepel, 17 győzelemmel, 3 döntetlennel és csupán 2 vereséggel az aranyérem tulajdonosa lesz. A következő évben, 1959- ben is azonos a Forte helyezése. A megnyert bajnokság után osztályozóra megy az együttes és 1960-tól az NB II nyugati csoportjában szerepel a gárda. A következő huszonöt évben — két rövidebb megszakítástól eltekintve — napjainkig az NB Il-ben szerepelnek. Az első évben a negyedik helyen végeznek. Ebben az esztendőben kezdi meg játékos-pályafutását — igaz. ekkor még csak ifjúsági csapatban — Czenczik Ibolya, aki aztán 1980-ig egyik legmegbízhatóbb játéretnék a cserekapcsolatokat a diákságra is kiterjeszteni. E gondolat jegyében jövőre 30— 40 váci úttörő és ugyanannyi finn kisdiák cserelátogatásáfa- nyaraltatására nyílna mód. Szó van a váci szimfonikus zenekar vendégszerepléséről is, amit az ő kamarazenekaruk viszonozna, a Voxét pedig a város kórusa. Azt, hogy a finnek menynyire komolyan veszik a két nép rokonságát és barátságát, tavaly volt alkalmuk a váci küldöttség tagjainak tapasztalni. Dr. Bea János, a küldöttség tagja, aki kiválóan beszéli a finn nyelvet, akkor meg is írta élményeiket. — A csoportnak volt még egy élménye. Akkor a váciak természetesen minden vendéglátójukat meghívták hozzánk látogatóba. A meghívottak egyike, aki szabadidejében mindenüvé elkísérte a váciakat — noha nem tartozott hivatalosan a vendéglátók közé —. megkérdezte a csoport egy tagját, komolyan gondolja-e a Most, hogy elbontották a Földvári tér túlsó oldalát, hogy helyet teremtsenek a lakásépítés következő ütemének, most látni csak, miiyen ■szép gyümölcsöskertek. húzódtak meg a Palmiro Togliatti és a Petőfi utca között. Ezt eddig csak a toronyházak lakói láthatták. Most sokan kérdezik, mi lesz a sorsa a szép. egészséges gyümölcsfáknak? S azt javasolják, ha egy mód van rá, ne vágják ki azokat, csak amelyiket nagyon muszáj, inkább vegyék körül kerítéssel, hogy az építkezés során ne essék bennük kár. Mert díszei lehetnek majd a felépült házak közötti parkoknak. Hiszen előttünk már a példa. a Földvári téré, ahol annak idején minden zöldnövényzetet elpusztítottak az építők. Mennyivel nehezebb kosa lesz csapatának. Az NB Il-es szereplés első éveiben kezdi meg edzői tevékenységét a Forte lányainál Su- lyánszki Dezső. „Dezsőbá” — ahogy a lányok nevezik — 1966-ig még a Fotó aktív játékosa, a kezdeti időben még csak „bedolgozóként” edzi a csapatot. 1966-tól véglegesen átveszi az edzői karmesterpálcát, s napjainkig vezeti a Forte csapatát sikeres pólyáján. Az első csapat edzéseit 1961— 62-ben Koziovszki István, a Forte fi edzéseit — a Húsos csapatának Forte II néven történő szereplése idején, 1962— 66 között — Oly András vezeti. A 63-as csapatban először kap helyet Lakatos Mária, Péter Éva, Jónás Éva, Hlavan Ilona, Ambrus Györgyi, Sebenné és Holecz. A bajnokságban azonos a Forte helyezése az előző évivel, ismét a 10. 1964-ben egy hellyel sikerül a Forténak feljebb kapaszkodnia. A kilencedik hellyel zárják az évadot. A csapatban az előző évben szerepeltek mellett öt új tag is játéklehetőséghez jutott: Dán Magdolna, valamint a megszűnt Pest Megyei Sportiskola csapatából Téglás Zsuzsanna, Hansághy és Paál. Az ötödik új Czenczik Ibolya, aki szintén ebben az esztendőben szerepelt először a „nagy” csapatban. Bíró Ádám (Folytatjuk.) meghívást? Mert ő hamarosan Magyarországra utazik a debreceni nyári egyetemre magyarul tanulni, s akkor felkeresné a várost. Korábban is járt itt a Vox egy tagjának vendégeként. A válasz természetesen igen volt. Ám azt a szívesen invitáló váci polgár sem gondolta. hogy a találkozó milyen hamar létrejön. Nem kis meglepetéssel vette azt a telefonhívást, melyből megtudta, hogy frissen szerzett barátja — már két nap múlva — Vácott van. Ennél csak a felesége megdöbbenése volt nagyobb, amikor a csengetésre kaput nyitva egy számára ismeretlen ember jó magyar kiejtéssel bemutatkozott: Veino vagyok. Jervenpääböl. Veino Suoninnen azóta is tartja a barátságot, olykor levél is jön — magyarul, s mennek az üdvözletek. A finnek ugyanis valódi barátok. Bányász Hédi egy-egy csemetét igazi, árnyal is adó fává nevelni éveken át, mint megóvni a felcsepe- redettet, melynek már ma akkora a lombja, hogy alatta megpihenhet a nap elől árnyékba kívánkozó idős ember. a gyermekét levegőztető szülő. Mesélik, az északi országokban — de még a közvetlen szomszédban, Csehszlovákiában is — eleve úgy tervezik az épületegyütteseket, hogy számolnak a növényzettel is. Az adottal is. Ez nálunk sajnos még nem gyakorlat. De jó lenne, ha az lenne! — di Sokszor jártam már Törökmezőn, mindig szívesen viszek oda ismerősöket, megmutatni ezt a páratlanul nyugodt és határtalanul szép vidéket. Amikor a békenapi rendezvényre indultunk, számítottunk rá, hogy most egész más arcát mutatja majd. Nem is csalódtunk, amikor a megszokottnál lényegesebben nagyobb forgalom tartott oda. A rendezők — látszott — körültekintően jártak el, nem engedtek ugyanis minden autót a találkozó színhelyéig. Sőt kijelölték a határt, ameddig az alkalmi kirándulók virágcsokrot gyűjthettek. Védett növények vannak ugyanis itt. A sárga virágocska képe ott szerepelt a könnyedén átléphető kötélkerítéseken, ami alapján a jóérzésű, lelkiismeretes kirándulók megkülönböztethették. illetve azonosíthatták, mit nem szabad letépniük A jóérzésű lelkiismeretes: ezeket a jelzőket, használtam, bár az ilyenek kisebbségben maradtak. Legalábbis ezzel az érzéssel találkoztam lépten- nyomon. Szó szerint, és ezt nem az említett védett területen letépett védett virágok csonkjainak vizsgál gatásakor tapasztaltam. Ezekkel a kutya se törődött, nem ez volt a cél, mármint a békés andalgás, A hét programjából OMEGA-koncert Május 19., hétfő: 14 órától Madách-nap a művelődési központban, a Gábor József Iskola tanulóinak. — 15.30kor Csiribiri bábcsoport a 22-es teremben. — 16 órakor az új ifjúsági klub első foglalkozása az MTESZ-székház- ban. 18 órakor Nagy Antal előadása a vámszabályokról a fiataloknak, a művelődési központban. — 18 órakor dr. Szemenyei Klára vetítése a 3-as teremben: A Krím szépségei. Május 20., kedd: Takács Győző grafikusművész kiállításának utolsó hete a Könyvtár Galériában. — Jó idő és megfelelő számú jelentkező esetén a HNF nőklubja hajókirándulást rendez. Május 21., szerda: 14 órakor Táncos lábak című foglalkozás a művelődési központ 37-es termében. — 16 órakor növendékek hangversenye a Bartók Béla Zeneiskolában. — 17 órakor a pedagógusklubban Búza Domonkos vetí- tettképes előadása: Amerikai tájak. — 17 órakor Vác—Kazincbarcika labdarúgó-mérkőzés az alsóvárosi stadionban. Május 22., csütörtök: 13 órakor dr. Tálas Miklós tart előadást az MTESZ-székház- ban az 1986—1990. évi kollektiv szerződésekről. — 16 órakor válogatott növendékek hangversenye a Bartók Béla Zeneiskolában. — 17 órakor nyelvgyakorlás, társalgás az eszperantócsoportnál. — A havi műsorfüzettől eltérően áz OMEGA együttes csak egy koncertet ad, 20 órakor a művelődési központ színház- termében. Május 23., péntek: 14 órától Napraforgó címmel hagyományőrző játékok a művelődési központ 22-es termében. Vezeti: Wagner Zsófia. — Még néhány napig megtekinthető Schmal Károly grar tikusművész és Renner Károly éremművész kiállítása a művelődési központban. Május 24., szombat: 10 órakor Agyagos kezek címmel kerámiaszakkör gyermekeknek, a. 24-es teremben. — A Sebök-eggiittes délutánra hir- deteiP^eenés műsora elmarad. Május 25., vasárnap: A váci természetjárók Visegrádra utaznak s nyolc kilométeres gyalogtúrát tesznek a vár környékén. — 9-töl 18 óráig kisállatvásár és bemutató a művelődési központ előcsarnokában. — 10 órától az épületben: játékbarkácsolás, ügyességi játékok. 17 órakor Vác—Szeged mérkőzés az alsóvárosi stadionban. csokorszedés harmatos réten. Mindenki a közösségbe igyekezett, kereste a helyét. A béke jegyében ide zarándokoltak, találkozni, ünnepelni, élményeket gyűjteni vágytak. Nem állítottak ugyan fel alkalmi szemétládákat. de több nagy gyűjtőkonténer ott volt és aki akarta, megtalálta. A sátorozás alapszabályai közé tartozik, hogy elköltözéskor rendet hagynak maguk mögött a nomádok. Itt is voltak, akik sátorban töltötték az éjszakát és tüzet rakv a maguk főzték ebédjüket, mégis nagyobb tisztaság volt az ő „portájuk” körül, mint a pokrócokra telepedett félnapos turisták környezetében. Köny- nyen elrepült az elfogyasztott iégjírém papírja, vagy a szendvicsek, ropik zacskói. A magukra hagyott sörös- és üdítősüvegek csak addig rondították a tájat, amíg élelmes nyűjtögetők visszaváltásra ösz- sze nem szedték. Vajon a többi értéktelen szemetet ki szedi össze és mennyi idő kell a természetnek, hogy erőt vegven magán és ismét eredeti szépségében pompázhat? D. Z. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) A sátor alatt öröm volt vásárolni és eladni se munka. (Kép és szöveg: Dudás Zoltán.) A DCM-ben minden második ember Elismerés a kollektívának S. J. A váci kézilabda ötven éve XVíi. Nyolc év után - győzelem Maradjanak meg a fák! Színe és fonákja Ha sok ember van együtt majálison vagy szabadtéri koncerten, a tartalmi dolgokon túl és azok mögött mindig megbújik egy különleges, csak erre a helyzetre jellemző magatartásforma. Másképp, kisebb felelősséggel esik latba minden. Felmentést ad a város után az erdei környezet, messze a civilizáció összes kötöttségétől, szabályától. Nem véletlen a futballpályák lelátóin tapasztalt sok rendbontás sem. A pályán lezajlott ütközet után a nézőtér hasonlít csatatérre. Talán hozzátartozik a meccsek hangulatához? Nem tudom, bár egyre kevesebb az igazi küzdelem a gyepen. Vajon miért változunk meg, felejtjük el a legalapvetőbb normáinkat?