Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

Vonzó szakma Fodrászok szakvizsgája Az elmúlt hét végén teljes üzem volt Gödöllőn, a Vegyes­ipari Szövetkezet Dózsa György úti fodrászatában. Szombaton és vasárnap tanu­lók, szakoktatók, vizsgabizto­sok, modellek, szülők, barátok, ismerősök adtak itt egymásnak találkozót, s így lesz ez a mos­tani hét végén is, amikor újabb tanulók adnak számot arról, hogy mit tanultak meg eddig mesterségükből. Ez a nap ugyanis a gyakorlati szintvizsga napja. Akik már túl vannak rajta, reggel nyolckor kaptak eliga­zítást, egyszerre tizennyolcán fogtak hozzá, hogy elkészítsék a szebbnél szebb frizurákat. Amíg a szakoktatók és a vizs­gabiztosok — Barsi Mária, Gebhardt Józsefné, Sápiné Szamosi Júlia — a vizsgázók­kal voltak elfoglalva, mi Pará- di Lajossal, a KIOSZ gödöllői alapszervezetének tanulöfele- lősével, Édlmayerné Kolber Zsuzsával, a fodrászati mun­kaközösség vezetőjével váltot­tunk szót, Körösi Sándor vizs- gabizotlsági tag társaságában a tanulók jelenéről és jövőjé­ről beszélgettünk. Gödöllőre a megye minden részéből jönnek a gyerekek vizsgázni. Még egy színhely van, testvérvárosunk, Vác. Legutóbb tizenöt helységből jöttek a vizsgázók, többek kö­zött Százhalombattáról, Érd­ről, Kemencéről, Dunakesziről, Szobról. A szakemberek által elmondottakból az a benyomá­sunk támadt, hogy a jelenlegi időszak nem a legkedvezőbb a fodrászoknak. Az árak nem csekélyek, ezért is gondolják meg sokan, milyen gyakran menjenek szépítkezni. A szak­ma azonban továbbra is von­zó, minden esztendőben túlje­lentkezés tapasztalható. A je­lentkezőknek felvételi vizsgán kell megfelelniük a követelmé­nyeknek. Az iskoláknak tehát van választási lehetőségük. A gödöllői vizsgabizottság területén jelenleg száztizen- nyolcan tanulják a mestersé­get. Tanműhely azonban nincs a városban, pedig az érdekel­tek szerint nagyon kellene, A tanulók az első időkben mind a férfiak, mind a nők frizurájának elkészítését ta­nulják, s majd csak az utolsó félévben kell dönteniük, me­lyik fej kedvesebb nekik. Édlmayerné Kolber Zsuzsá­tól megkérdeztük, milyen az oktatók kapcsolata a tanulók­kal. Ügy érzi, jó, legalábbis neki ez a tapasztalata, amit azzal is alátámaszt, hogy az elmúlt tizenhat évben, amikor gyerekekkel foglalkozott, szá­mos meghívást kapott esküvő­re. A növendékek nem feled­keztek meg róla. A vizsga napján a buszon vele együtt utazó kiskatona csak azért szállt le vele, hogy szót vált­hassanak. Parádi Lajos még régebben, éppen huszonkilenc esztendeje foglalkozik a tanulókkal. Fi­gyelemmel kíséri a fiatalok életét, a munkalehetőségeket, vizsgaeredményeiket, fölké- .szültségüket. Természetesen ő is tudja, milyen szervezetnek a tagja: az alapos szakmai fel- készültséghez a szövetkezetek, kisiparosok sokat tesznek, hangoztatta. Az időközben odaérkezett Barsi Mária szakoktató arról szólt, hogy a gyerekek druk­kal érkeznek, de amint hozzá­látnak a feladathoz, megnyug­szanak, s már csak a munka köti le őket. Mint oly sok másik, ez a szakma is elnőiesedett, fiú csak elvétve jelentkezik fod­rásznak, A most vizsgázott 118 közül mindössze hárman kép­viselték a szőrös arcú nemet. Gebhardt Józsefné szerint a jó fodrásznak sem elég, amit a tanulóévek alatt elsajátít, neki is állandóan képeznie kell magát. Nem árt, ha ver­senyekre, tapasztalatcserékre jár, s ajánlatos forgatnia a szakirodalmat. Dél felé járt az idő, amikor elbúcsúztam, betekintettem valamennyi munkahelyre, ahol szép csendben dolgoztak a lá­nyok. Cs. J. ' ' • • "T ■■Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön. Erdőkertesen. Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen. Szádén. Veresegyházon, Vácegresen május 17-én, szom­baton reggel 8 órától május 19-én. hétfőn reggel 3 óráig: dr. Szőke Ferenc, Gödöllő, Stromfeld sétány 6. Telefon: 10-209. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón. Váckisújfalun, Vácszent- lászlón. Versegen. Zsámbokon május 17-én, szombaton reg­gel 8 órától, május 19-én. hét­főn reggel 8 óráig: dr. Molnár Attila, Aszód. Kossuth Lajos utca 27. Telefon: 46. Az ügyeleti napokon végzen­dő exportszállításoknál mind­két állatorvos igénybe vehető. JSTM A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 114. SZÁM 1986. MÁJUS 16.. PÉNTEK A népi ellenőrök tapasztalatai Éltető kincsük a dráguló víz Víz nélkül nincs élet. Ez az elem hosszú-hosszú ideig olyan tömegben állt az ember ren­delkezésére. hogy nem törődött vele. Majdnem olyan volt, mint a levegő. Azzal a kü­lönbséggel. hogy a víz látha­tó. s akkora területeket borít el, amelyeken átgázolni elein­te csak vágynak, álomnak lát­szott, Aztán átkelt az ember a legnagyobb vizeken, s azt hitte ő az úr. A folyókban úszkáló élőlényeket sajátjának tartotta, kifogta és megette. Ez még nem lett volna nagy ba.i. legfeljebb akkor, ha túl­zásba vitte. Később gyárakat létesített, azokban is kellett a viz, amely a használatban elszennyező­dött, s így jutott vissza oda, ahonnan vétetett. Egy bizo­nyos határig ez sem lett volna baj. Az ember azonban túlzás­ba vitte. Ma már akkora mennyiségű szennyvizet ter­mel. amennyit . a természet képtelen állagának romlása nélkü visszafogadni. Ma . hozzá kell tennünk a jelzőt: egészséges víz nélkül nincs élet. Az egészséges vi­zet elő kell állítani, mint az ipari termékeket. Hogyan ál­lunk ezzel az előállítással, en­nek néztek utána a városi né­pi ellenőrök. S vizsgálták, ami ezzel a legszorosabban össze­függ: milyen a körzet csator­nával való ellátottsága? Isme­rős kifejezés a közműolló. Ez azt az arányt jelzi, amely a közüzemű vízellátásba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások között áll fenn. Tűrt megoldás Körzetünkben a hatodik öt­éves terv végére az olló szá­rai között nagyobb a távolság, mint volt a megelőző ciklus­ban. A vízhálózatba kapcsolt lakások aránya a városban A közlekedést szolgálta 1985-ben elérte a nyolcvan­öt. a csatornarendszerben le­vőké alig haladta meg a negy­ven százalékot. Gödöllőn naponta 4500 köb­méter szennyvíz, évente két­ezer köbméter szennyvíziszap keletkezik. A szennyvíztisztító mű második része nem készült el határidőre, emiatt az isza­pot, úgynevezett tűrt megol­dásként, a vízmű tisztítótele­pén tárolják. Az ember tűr­heti ezt a megoldást, a termé­szet viszont nem biztos, hogy képes eltűrni. A népi ellenőrök sok száraz tényt soroltak. Csak az nem biztos, hogy ezeknek a követ­kezményeit szárazon megúsz- szuk. Hosszú távon biztos, hogy nem. Ilyenek ezeík a szá­raz tények: Gödöllő jelentő­sebb vízfolyásai, a Rákos- és az Aranyos-patak szennyezet­tek. ami az első vízadó réteg minőségét károsan befolyá­solja. Nincs megoldva a csa­padék- és csurgalékvíz össze­gyűjtése és elvezetése. A mű­ködő kutak vize a mérések tanúsága szerint megfelelő, de többször előfordult, hogy va­lamelyiket ideiglenesen le kel­lett zárni. A műtrágyázás ha­tása miatt a kutak védőkör- zetóben veszélyes szennyező­dések jöhetnek létre, a körze­teket ezért ki kéne terjeszteni. Iszapkezelés Idéztük a vízhálózat adatait Szépnek látszanak. Ám ez esetben sem lehet teljes az örömünk. A vezeték ugyanis szűk. A tanács ebben az öt­éves tervben bővítéseket ter­vez. A program szerint 4400 méternyi fő-, valamint 1200 méter hosszú elosztóvezetéket építenek ki társulati formá­ban. Nemcsak a bővítés, ha­nem az úgynevezett szinten tartás is jelentős erőfeszítést igényel. Például azt, hogy a város ellátásába bekapcsolt húsz kútból évente jó néhá­nyat tisztítsanak meg, újítsa­nak föL Ezen a területen nehéz eldön­teni fontossági sorrendet. Itt minden nagyon fontos. A csa­tornázás bővítése talán a leg­fontosabb. no meg a tisztító­mű mielőbbi befejezése. Azok­nak a berendezéseknek a megépítésével együtt, ame­lyekkel az iszapot kezelhetik majd. S ha mindez a legszebb re­ményeink szerint történnék, a vízzel való szigorú takarékos­kodás nem válhat fölöslegessé. Sokan ezzel nincsenek tisztá­ban. Ezért is fontos a propa­ganda, minden olyan szerv­nek a fáradozása, amely ké­pes hatni rétegekre, tömegek­re. A vízbázisok védelmében sokat tehetnek a társadalmi szervezetek, a népfront, a KISZ. az MTESZ, a szakma­közi bizottság. Aszód környéke Mi a helyzet Aszód környé­kén, ahol szintén vizsgálód­tak a népi ellenőrök? A Gal- ga-völgyi társulat regionális rendszerébe Aszód mellett Ik- lad. Do mony, Bag, Hévíz- györk, Galgahévíz. Túra és Kantaí van bekapcsolva. Újab- ban csatlakoztak ezekhez a községekhez Valkó, Vácszent- lászló. Galgamácsa. Vácegres, Váckisújfalu és Verseg. Ez utóbbiakat az idén és jövőre kapcsolják rá a hálózatra. Itt is a csatornázás a nagy feladat. A hálózat kiépítése még csak Aszódon kezdődött meg, s eb­ben a községben is csupán a közületek által termelt szennyvíz elvezetésére szolgál. Jelenleg itt tartunk. Ha to­vábbra is egészséges vízhez akarunk jutni, amely nélkül nincs élet, akkor meg kell tennünk azokat a lépéseiket, amelyek ehhez múlhatatlanul szükségesek. K. P. Az egyetemen Jubileumi hangverseny Tizenöt éve működik ének­zene tagozat a gödöllői Erkel- iskolában. Ebből az alkalom­ból szombaton, máius 17-én hangversenyt tartanak az Agrártudományi Egyetem au­lájában. Közreműködik a vá­rosi-egyetemi vegyes kar Űj- váry Géza vezetésével, a ze­nei tagozat első és második osztálya Dankuné Tóth Éra, a kisdobosok kórusa Danku István, az úttörők kara Üjvá- ry Gózané vezényletével. A volt és jelenlegi diákok közül a következő szólisták lépnek pódiumra: Kácz Balázs. Rácz Csilla, Both Ágnes, Ferenczi Beáta zongorán, Nádas Csa­ba klarinéton. Varga Katalin, Csapó Eszter hegedűn, vala­mint Ferenczi Anna zeneis­kolai tanár zongorán. A hang­verseny délután 5 órakor kezdődik. Belépődíj felnőt­teknek negyven, gyerekeknek 20 forint. Szombaton MTESZ-bál Holnap, szombaton este 8 órától tartják a Műszaki és Természettudományi' Egyesüle­tek Szövetsége gödöllői szer­vezetének bálját a városi mű­velődési házban. A rendezvény védnökei: Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titká­ra, dr. Lőkös László, az MTESZ Pest megyei szerveze­tének társelnöke, a gödöllői intézőbizottság elnöke. Véd­nökök: dr. Aradi Lajos, a Hu­mán Oltóanyagtermelő és Ku­tatóintézet igazgatója, luanics László, az Ikladi Ipari Mű­szergyár vezérigazgatója, Ma­gyaróvári Pál, a Gödöllő és Vidéke Áfész elnöke. Siska András, a Gödöllői Gépgyár igazgatója. Szabó István, a Ganz Árammérőgyár vezér- igazgatója. dr. Obadovics J. Gyula, az Agrártudományi Egyetem matematikai intéze­tének igazgatója. A bálon lesz vidám zenés kabaré, MTESZ- tombola. videoműsor. A zenét az Ametiszt együttes szolgál­tatja. wbm Mozi Álmodik az állatkert. Színes magyar természetfilm. Csak 4 órakor! Vad banda. Színes, magyarul beszélő amerikai western. 6 és 8 órakor! nap programja Május 16-án: Gödöllő, művelődési ház: Nemeztakarók, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hónap gödöllői műtárgya: Gödöllői térkép 1850-ből, megtekinthető az előtérben. Jó eredmények a szövetkezetekben Zökkenők a könnyűiparban Pest megye ipari szövetke­zeteinek — ideértve a kis­szövetkezeteket is — első ne­gyedéve nem volt sem rosz- szabb, sem jobb a megszo­kottnál. Az esztendő kezdő harmadát azonban nemigen tarthatjuk meghatározónak. Legalábbis a gazdálkodók szerint, hiszen sokszor zárult sikeresen egy-egy döcögve in­duló év, ha másképp nem, hát év végi hajrával. Megyénk ipari szövetkeze­teinek termelése és értékesíté­se a terv körül alakult, lema­radás a tőkés exportban mu­tatkozik. A tíz százalék körüli 1mínusz oka elsősorban a ren­delések hiányából adódik, de közrejátszik az importanyagok korlátozott volta is. Ám a tár­gyalások folyamatosak, ami bízni enged abban, hogy az éves tőkés exportterveket si­keresen teljesítik. A szocia­lista országokba induló szál­lítmányok pontosan az elkép­zeléseknek megfelelően ké­szültek el. Gondokkal küszködik a könnyűipari ágazat, amelynek megrendelései egyrészt nem folyamatosak, másrészt csök­kenő tendenciát mutatnak, lé­vén telített a hazai piac. Ne­hezen birkóznak a butikok konkurenciájával, ráadásul az alapanyagok és a kellékek be­szerzése sem megy simán. A készletező vállalatok nem szí­vesen bajlódnak a kis tételek­kel, ezért a ruhánakvaló vagy késik, vagy egyszerre zú­dul a varrodákba. De hi- bádzik a fonal, a megfelelő színválasztékú danúbia, cip­zár, illetve kellékanyag. A szövetkezeti iparban csökken a teljes munkaidős létszám, ezt némileg ellensú­lyozza. hogy az eltávozok egy része kisszövetkezeti formá­ban dolgozik tovább. Emellett azonban szükség van a hiány­zók pótlása végett bedolgo­zókra, részmunkaidőben fog­lalkoztatottakra is. A mára 100 körüli számú kisszövetke­zetek nélkülözhetetlen ténye­zői megyénk iparának és szol­gáltatásának. Úgyszólván min­den ágazatban találhatunk ilyenfajta mozgékony, dina­mikusan fejlődő kis közössé­get A gépipartól a fuvarozá­son át a fodrászatig és rész­egységgyártásig. Kiveszik ré­szüket a háttéripari feladatok­ból. kooperációs tevékenység­re, például részegységgyártás­ra vállalkoznak. Helytörténeti gyűjtemény: A régi Gödöllő, kamarakiál­lítás, megtekinthető az előtér­ben. Aszód, múzeum: Kortárs képzőművészeti gyűj­temény, kiállítás, megtekinthe­tő 10—18 óráig. Nagytarcsa, falumúzeum: Nagytarcsa 1986, időszaki fotókiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Megnyílt Gödöll«. Klapka utcá­ban, a 30-as főút mellett, a tüze­lő- és építőanyag-kereskedés, ahol mindennemű tüzelő- és építő­anyag kapható. Fürdőszobai be­rendezések, csempék, padlólapok, iparművészeti csempék és más burkolólapok nagy választékban. Házhoz szállítást benordással vál­lalunk. AZ ATE TANGAZDASÁG a műanyagipari és a lemezipari ágazatába FELVESZ FÉRFI ÉS NŐI BETANÍTOTT DOLGOZÓKAT Teljesítményaranyos fizetési lehetőség. Kedvezményes áron MEGVÉTELRE KÍNÁL háromszemélyes, elektromos és robbanómotorral felszerelhető, DELTA TIPUSÜ MŰANYAG CSONAKOKOT. Megrendelhető: négyszemélyes, poliészter alapanyagú VIZIKERÉKPAR. Felvilágosítást ad Molnár László kerületi igazgató és Sziráki Tibor, a gépesítési főágazat vezetője, a tangazdaság gödöllői kerületében, cím: Gödöllő, Repülőtéri út, telefon: (28)-20-133. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Bent még tartott a hivatalos aktus, a nyugállományba vo­nuló soron kívüli előléptetés­ben részesült. Méltatták érde­meit, amelyek említésre mél­tóak, és nevezettről el lehet mondani, egyéniség, aki évti­zedeken át az emberekért dol­gozott. A város peremén, az incsői fatelep klubjában han­golt a prímás és bandája. A díszes teremben terített aszta­lok köré gyülekeztek az isme­rősök, jó barátok, szolgálati vezetőit. Kinn az udvarban gő­zölgőit a hatalmas bográcsban a pörkölt. Ezen a délutánon egy ember, egy családapa, egy munkatárs, egy parancsnok élete került nagyító alá. Életének nagy állomásához érkezett el Bolcsik Mihály, a Gödöllői Rendőrkapitányság közlekedési és közbiztonsági alosztályának vezetője. Gödöl­lőn és vonzási körzetében számtalan ismerőse van. Fia­talon kezdte el a rendőri szol­gálatot a Pest megyei főkapi­tányságon, ahol csakhamar műszaki segédtiszt lett. Ere­detileg az autószerelő szakmát tanulta, majd elvégezte az autóközlekedési technikumot. Szívéhez, egyéniségéhez min­dig közel állt a közlekedés. Végül is kora ifjúságától nap­jainkig a közlekedéssel foglal­kozott. Tizennyolc éve került Gödöllőre törzsőrmesterként, és mint közlekedési előadó a város és a járás forgalmát szervezte, ellenőrizte. A közle­kedési alosztály megalakulása után tiszt lett, és sokat tanult, képezte magát. Gödöllő várossá válása után. mint közlekedési szakemberre Bolcsik Mihályra nagy feladat hárult, de megtalálta módjál a munkamegosztásnak. A vál­lalatokkal, gazdaságokkal, in­tézményekkel kiépített jó kap­csolat, továbbá a közlekedés- biztonsági tanács életre hívása sok segítséget jelentett nem­csak Bolcsik Mihály számára, hanem a közlekedési feladatok megoldásában is. A közleke­désben részt vevők tartják a jó partneri viszonyt. Szorgal­mazta a KRESZ-oktatást, az iskolás gyerekek számára a kismotorvizsgát. Az iskolák­ban, így például Túrán Takács Pál úttörővezetővel oly bará­ti kapcsolatot épített ki, hogy az ott működő közlekedési őrs nevezetes vetélkedőről tért ha­za sikerrel. Nagy gondot fordított a ve­szélyes közlekedési gócok fel­számolására. Közlekedési ak­ciókat szervezett és irányított, különös gonddal figyelte az ittas, a jogosítvány nélküli és a cserbenhagyó vezetőket. Az országutak ámokfutóival szem­ben nem ismert mást, csak szigort. Igen alapos volt a köz­lekedéstechnikai és a gépjárr mű-ellenőrzésnél. Soha nem élt vissza helyzetével, ahol tu­dott, segített a bajba jutotta­kon, ha megérdemelték. Intéz­kedéseiben határozott volt és erre nevelte a közlekedés és közrendnél az állományt Bolcsik Mihályt magam is jól ismerem, több mint más­fél évtizede a közlekedésbiz­tonsági tanácsból. Emlékszem azokra a tanácskozásokra, amelyek célja volt a baleset­elhárítás, vállalatoknak, gaz­daságoknak, iskoláknak aján­lott fel segítséget, vetélkedőket szervezett. Évente ezrek ismerkedtek a helyes közlekedés szabályaival. A tanácskozások baráti han­gulatúak voltak, jól szervezet­tek, nem elnyújtottak, így a hallgatóság nem unta el ma­gát. A témákhoz mindig szí­vesen szóltak és mondták el véleményüket, javaslataikat. Megkérdeztem volt vezetőit is, mondjanak véleményt a nyugalomba vonuló, most már alezredessé előlépett Bolcsik Mihályról, aki egyben a KBT titkára is volt. A vélemény több szájból azonos volt, olyan ember, aki soha nem ismerte a fáradtságot, szolgálatát pél­dásan látta el. Jó néhány szer­vezet tagja, így az Autóklub, Űttörőszövetség, sőt a Volán egyik szocialista brigádjának is tiszteletbeli tagja. Az incsői búcsúest, az ottani kézszorítások, baráti beszélge­tések mind azt bizonyították, hogy ha papírforma szerint nyugdíjas lesz is, valójában nem szakad el a közlekedéstől, közbiztonságtól, mert mint jó tanácsadó még sokat kíván tenni. A látottak azt bizonyít­ják, erre megvan a felkészült­sége, gyakorlata és hivatás- szeretete. Mint nyugdíjasnak több lesz a szabadideje és ilyenkor a cinkotai családi ház körüli kertben talál majd ne­ki tetsző munkát. Csiba József

Next

/
Oldalképek
Tartalom