Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM 1986. MÁJUS 16., PÉNTEK Párbeszéd a lakossággal Maguk döntenek milliók sorsáról Részleges locsolási tilalom A hét elején két helyen — a Petőfi Sándor Műve­lődési Házban és a 3. Számú Általános Iskolában — tartottak falugyűlést Gyomron. A nagyközségi tanács vezetői tájékoztatták a jelenlévőket a VII. ötéves terv elképzeléseiről, a településfejlesztési célkitűzésekről. Ugyancsak falugyűlésre várják ma, pénteken este hat órakor a falusi iskolába a településrész választópolgá­rait. Gál Ferencné, a gyömrői nagyközségi tanács elnöke a művelődési házban vett részt a falugyűlésen. — Jó hangulatú fórum szín­helye volt a művelődési ház, valamennyi hozzászóló kritiku­san értékelte a meglevő gon­dokat, problémákat. A VII. ötéves tervben köz­ségünk tovább gyarapodik. Kiemelkedő jelentőségű lesz az 1. Számú Általános Iskola 12 íij tanteremmel való bővítése, amelynek befejezési határideje 1987. szeptember 1. Mivel a Pest Megyei Tanácshoz be­nyújtott céltámogatási pályá­zat értelmében csak jövőre kapunk jelentősebb összeget, kénytelenek voltunk hitelt fel­venni. hogy az építkezés dina­mikáját biztosítani tudjuk. Településünk lakosságának többsége megszavazta az évi 600 forintos településfejlesztési hozzájárulást, amelyet az isko­la és a hozzá kapcsolódó tor­naterem építésére fordítunk. El kell mondanom, hogy az el­ső félévre esedékes 300 forin­tot június 30-ig lehet befizet­ni, a második — esedékes — részt pedig szeptember 15-ig. Kérünk tehát mindenkit, hogy idejében tegyen eleget a teho- beifizetési kötelezettségének. — Lesz tehát tornaterme is Gyömrőnek? — Az új iskolai tantermek építésének befejezése után folytatódik a munka a Szabad­ság téren. Elképzeléseink sze­rint egy 20-szor 40 méter alap- területű tornaterem építésére lesz lehetőségünk, amely min­denféle labdajátéknak otthont adhat. Szeretnénk a VII. öt­éves terv végére befejezni és átadni a tornatermet is. Befejeződik a Halászkert Ét­terem bővítése és felújítása, ahol ezerkétszáz adagos kony­ha is tető alá kerül. Minden híreszteléssel ellentétben, a Táncsics Mihály utca teljes felújítása is megtörténik majd a tervidőszak végéig. Az öreg­faluban befejezzük a villamos hálózat rekonstrukcióját, és még sorolhatnám tovább a megoldásra váró feladatokat. — Miről beszéltek a hozzá­szólók a falugyűlésen? — Felhívták a figyelmünket arra, hogy több vendéglátó egység nyitását ne engedélyez­zük a községben, így is van belőlük elég. A fák védelmé­ben is szót kértek többen, megemlítve a közelmúltbeli rongálásokat a fiatal csemeté­ken a Táncsics Mihály utcá­ban. Sokan kifogásolták, hogy a belterületen a megengedett­nél gyorsabban hajtanak a járművek, veszélyeztetik ezzel a gyalogosok testi épségét. Né- hányan kétkezi munkájukat ajánlották fel a belterületi utak rendbehozására. Szó esett arról is, hogy jó lenne, ha az idén nem ismét­lődne meg a tavaly nyári kró­nikus vízhiány a községben. Itt szeretném elmondani, hogy május 15-től elrendeltük a részleges locsolási tilalmat, amely szerint reggel 5 órától este 11 óráig tilos a vezetékes vizet locsolásra használni. Sza­bálysértési eljárást indítunk az ellen, aki megszegi a ren­delkezést. Ugyancsak biztató az, hogy a tervidőszak végén — megyei támogatásból és saját erőből — 1 ezer köbméterrel bővíthetjük a jelenlegi vízbázist. Szeret­nénk 1990-ig megalakítani a csatornatársulatot is. Az Erzsébet-telepi falugyű­lésen Gulyás László vb-titkár képviselte a tanácsot. — Csaknem kétszázan vet­tek részt ezen a fórumon — mondja a szakigazgatási szerv vezetője. Nehezen lehetett megértetni az emberekkel, hogy csak a legszükségesebbre tudunk pénzt fordítani. Arról van szó, hogy az Erzsébet-te- lepieknek és az öregfalunak 2—2 millió forintot szánunk ebben az ötéves tervben. Az a célunk, hogy a lakosság dönt­se el, mire fordítsuk ezt a pénzt. Az Erzsébet-telepen — el­képzeléseink, szerint — a Ne­felejcs és a Bimbó utca sar­kán szeretnénk egy kis ABC- áruházat építeni. A fennmara­dó pénzből — a Rákosm,ezeje Tsz segítségével — kívánjuk rendbehozatni, járhatóvá ten­ni a bekötőutat. A Petőfi-te- lepeik ellenálltak sokáig, ők csak az út felújítását sürget­ték. az ABC-építést el akar­ták vetni. Végül kompromisz- szumra sikerült jutnunk a pár­beszédben, így marad az ere­deti elképzelés. Ügyelet Gombán. Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70.), Maglódon és Ecseren: dr. Körmendi Csaba (Maglód), Monoron, Monori-cr- dön, Vasadon, Csévharaszton és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a rendelőintézet­ben), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rá­kóczi u. 40.), Sülysápon, Üri- ban és Mendén: központi ügye­let (Sülysáp, Losonci u. 1., te­lefon: Sülysáp 50.), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: köz­ponti ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Bajcsy-Zs. u. 63.). Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a János utcai, az üllői és a gyömrői. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton reggel 7 órától 13 óráig Monoron a szakorvosi rende­lőben, a vecsési és üllői bete­geket 8-tól 13 óráig a vecsési szakrendelő fogászatán látják el. Egyéb időpontban, tehát szombaton 13-tól hétfőn reggel 7 óráig: Budapesten a VIII. kerületben, a Szentkirályi ut­cai szakrendelőben. Állatorvosi ügyelet: dr. Kö­vesy Attila Vecsés, Halmi-te­lep. Beteg állatok bejelentése: szombaton reggel 8-tól 13-ig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. — És a falusiak mit akar­nak a 2 millió forintból? — Az ottani tanácstagok vé­leménye szerint a Bajcsy-Zsi- linszky utat kellene szilárd burkolattal ellátni az Üllői ut­cától a temetőig. Ezt visszük a mai falugyűlés elé, de várjuk az érintettek véleményét is. Reméljük sokan eljönnek a falugyűlésre a 2. Számú Álta­lános Iskolába. A VII. ötéves tervről tárgyal majd többek között május 22- én csütörtökön délután 2 óra­kor a gyömrői tanácsülés, amelyet a Ságvári Endre Út­törőházban tartanak. A ta­nácsülés nyilvános, azon bárki részt vehet és véleményt nyil­váníthat. A tanács vezetői ez­úton is kérik a felnőtteket, hogy minél többen jelenjenek meg a tanácsülésen. A párbeszéd a lakossággal tehát folytatódik. Bízhatunk benne, hogy a testület olyan határozatot hoz a VII. ötéves terv ügyében, amely vala­mennyi gyömrői lakos vélemé­nyével és érdekével egyezik. Gér József Pilisen Makrancos királylány A Makrancos királylány cí­mű mesejátékot mutatják be május 15-én, pénteken 16 óra­kor a pilisi Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A belé­pődíj: 16 forint, jegyek elővé- tel-beni valamint a helyszínen kaphatók. r Ejféli eszmecsere Kis ablakból is színes a világ Csikorognak a fékek, a sze­relvény megáll a vasútállomá­son. Leszállók nagy pakkom­mal. Üllőn vagyok. Még nincs húsz óra, hazaérhetnék az esti tévéfilmre. Azonban eszembe jut a reggeli fogadalmam, hogy megnézem az az ember ül-e még a pénztár ablakában, akit már máskor is annyiszor láttam ott. !:!!: A forgalmi iroda előtt, a díszkerítésen belül megállók egy kicsit. Bent az ablak mö­gött valóban az ül, akire szá­mítottam. Negyvenesnek lát­szó, rokonszenves arcú nő. Bár sokat nem látni belőle, mert a matt üvegtáblákból összera­kott ablak, s keretei, rácsai nagyon takarnak. Le kell ha­jolni a jegykiadó kis ablakhoz, hogy jól kivehessen) vonásait. Meglepődik, amikor mon­dom, hogy egy éjszaka dolgozó emberrel szeretnék beszélget­ni. A pénztáros nem érti, hogy miért éppen őt választottam. Mondom, éppen azért gondol­tam rá, mert hétköznapi, ^hát­térmunkát” végez, csendben, észrevétlen, az emberek nem is tudják, hogy milyen fon­tos is ő az életükben. Meg­szokták, hogy beadják a pén­züket a kis ablakon, jegyet kapnak érte és a visszajáró ki­sebb címletű bankót, apró­pénzt számolnak le a tenye­rükbe, s aztán ki-ki megy a maga dolga után. Végül enged az unszolásnak, de mennie kell az ügyeletes forgalmistához, hogy az enge­délyt adjon a beszélgetéshez. A forgalmista szabódik. hogy az illetékes felsőbb vezetőkkel meg kellene beszélni a dolgot, de neki semmi kifogása az el­len, hogy egyébként kitűnően dolgozó munkatársa beszéljen önmagáról s hivatásáról. Aztán végül is minden el­rendeződik, s Klibán Henrikné beinvitál a pénztárhelyiségbe, hogy ugyanazt s ugyanúgy lássam a kis ablakon keresztül, amit és ahogyan ő immár ki­lenc éve. Mert korábban a MÁV Északi Járműjavítójában dolgozott, virágkertészként, ti­zennégy évig, majd ugyanab­ban a szakmában hat évig a Csepeli Autógyárban, s ott ta­nácsolták el a fizikai munká­tól, megromlott egészségi ál­lapota miatt. S beszél a régi szép időkről a pénztárosnő, a KISZ-korról, amikor dicsérő oklevelet is ka­pott mozgalmi munkájáért, majd a háromszori kiváló dol­gozói elismerésről, amelyek Digitális ellenőrzés közül egyet Csepelen kapott Tizenöt éve elvált, mondja, s nevetve teszi hozzá, hogy a vasútnál nem ért rá újból férjhez menni. Hatvannégy éves édesanyjával él odahaza Albertirsán. Nem könnyű a dolga az idős édesanyjával, mert négy éve beteg volt, s azóta nem dol­gozhat még a háztartásban sem, s bizony rendesen ki kell szolgálnia. De ezt nem panasz­képpen mondja, hiszen már jó ideje az az élete egyik értel­me. hogy édesanyjának szép öregséget biztosítson. De jut azért néha idő hobbira is, kö- tögetésre, horgolásra, olvasás­ra, s egy kevés az alvásra is. — Miért s hogyan lett pénztáros? — kérdem tőle. — A kertészkedést abba kel­lett hagynom egészségi okok miatt, s harmincnégy évesen kellett új szakmát tanulni, a pénztárosságot. Nagyon féltem eleinte ettől a munkától, unal­mas, monoton papírmunkának hittem. De nem az!... Igaz. legtöbbször csak kezeket, né­ha arcokat látok a kis ablak­ban, de ha közelebb hajolok, s figyelmesebben kinézek, kide­rül, az „egyforma” emberek nagyon is érdekesek. A kezek, az arcvonások, a ruházat, a testtartás, ha megszólalnak akkor a hangsúly, mind-mind életekről, emberi sorsokról be­szélnek nekem. Olykor szóba is elegyedem egy-egy utassal, ismerőssel vagy idegennel, sajnálom őket, ha hajnalban vagy éjszaka fáznak, eláztak az esőben, álmosak, fáradtak, gyűröttek, morcosak, de tetsze­nek, ha jókedvűek. Máskor csellengőkét veszek észre a váróteremben. Több­nyire ismerem őket, s tudom, hogy ki miért nem ment még haza: otthon összeveszett az asszonnyal, vagy kicsit többet engedett le a torkán az elég­nél, s olyankor nem akaró- dzik belecsöppenni a családi perpatvarba. Volt olyan, hogy csak őgyelgő, unatkozó fiata­lok koptatták a cipőjüket fel s alá járva a váróteremben, amikor mozinak, diszkónak már régen vége lehetett. Olyankor elbeszélgetek velük, s hazaküldöm őket, s ami az érdekes, hogy szót is fogad­nak — válaszol hosszan, színe­sen a kérdésre a pénztáros. Majd ismét a múltról, a csa­ládról, jó és kevésbé jó test­vérekről beszélgetünk, s úgy általában az emberi értékek­ről, szóval morális kérdésekről folyik tovább a szó. Közben elejti véletlenül, hogy nem is egyszer adott már kölcsön ide­gennek pénzt, hogy haza tud­janak utazni. Eddig még min­dig megküldték postai csekken az adósságukat. sohasem csapta be, akinek hitelezett. A szakmától már kapott pofo­nokat is a sikerélmények mel­lé, de hát ez nyilván így van mindenütt. «■n (SÍI Éjfél felé fejezzük be a be­szélgetést. Elköszönök, haza­felé van min gondolkodnom a fekete homályban, a neszte­len, hallgatag csöndben ... Aszódi László Antal Segélyek Sülysápon öt idős, rászoru­ló személy részesül házi szo­ciális gondozásban, ugyanény- nyien kapnak kedvezménye­zett — térítés nélküli — ét­keztetést. Huszonhatan rend­szeresen -kapnak segélyt a nagyközségi közös tanácstól. Tavaly több mint 300 ezer forintot fordítottak rendkívü­li szociális segélyekre, száz- nyolcvan-kétsz-er utaltak ki 1500-tól 2000 forintig terjedő összeget a rászorulóknak. Gyártás közben folyamatosan ellenőrzik, hitelesítésre előkészí­tik a különféle hőmennyiségmérőket, szelepeket a veesési Fer- roelcktrika Ipari Szövetkezet mechanikai üzemében. Óhegyi József részlegvezető — képünkön — a vecsési üzemben a forró­vízmérőket teszteli a digitális rendszerű berendezésen (Hancsovszki János felvétele) Jegyzet Az élet mar igazolta A KISZ monori körzeti kül- ** döttértekezletén is jócs­kán esett szó a lakásgondok­ról, és nem csupán nagy ál­talánosságban, hanem a se­gítség konkrét forrásait is megjelölve. A sülysápi kül­dött hozzászólását akkor kü­lön alá is húztam a note­szemben — s azóta az alá­húzást maga az élet húzta alá még egyszer. — Nagyon jó lenne a kör­zetközpontban egy olyan iro­da, ahol a kislakasépítés for­maságait elintézhetnénk, megvásárolhatnánk a terve­ket, szakmai tanácsokat kap­hatnánk. Rengeteg idő megy veszendőbe az utánjárással, amit az építkezők a gyakor­lati munkára fordíthatná­nak, hiszen szabadságidejük bánja már az előkészületeket is, amik gyakran hosszabb ideig tartanak, mint a fal fel­húzása ... Nagyjából — és egyebek között — ezeket mondta a fiatal küldött. S hogy igaza van, bizonyíték rá a napi gyakorlat. Mert építkezni szükséges — de hogyan is fog hozzá a körzetközpontban és környékén az ember? Be­utazik Pestre. Felkeresi az irodát, ahol a kezébe nyom­nak egy katalógust — ha nem volt olyan szemfüles, hogy előre szerezzen egyet és áttanulmányozza —, s iz­zadva próbálja öt perc alatt eldönteni, hogy melyik ház­típus is lenne jó. Szakmai ta­nácskéréssel ne próbálkozzék, az iroda jelentős átmenő for­galma erre úgysem ad mó­dot. Kérheti a típustervet, amiről rövid időn belül ki­derül. hogy épp elfogyott, ér­deklődjék a jövő héten. Ak­kor tehát újra ugrik egy nap szabadság.' És ez csak a legeslegelső lépés. Hol van még a többi formai elintéznivaló, a mű­szaki és pénzügyekkel egye­temben? Persze, aki építkezni akar, akinek építkeznie kell, az be­lead apait, anyait, és végül csak elintéz, csak lebonyolít mindent. De mennyivel köny- nyebb lenne a dolga, ha eh­hez szervezett segítséget kap­na, ha a körzetközpontban valóban létezne egy olyan iroda, amely a bonyolítást összefogná? Üzletnek sem lenne rossz, állítom, nem be­szélve általános, mondhatni közérzetjavító hasznáról. LA ogy szükség lenne rá, azt már sokan észrevették, bizonyítja a KlSZ-küldöttér- tekezleten elhangzott hozzá­szólás is. Most már tehát csak annak kellene észreven- nie és lépnie, aki tehet is valamit.., K. Zs. Kulturális programok Ecseren pénteken 10-től nyi­tott ház, 16-tól nyugdíjas­klubfoglalkozás, 17-től autóve­zetői tanfolyam, 17.30-tól szá­mítástechnika, 18-tól néptánc. Gyomron 11-től gyermektorna az óvodában, 18-tól a batik- szakkör foglalkozása az alko­tóházban, a művelődési ház­ban 17-től karate, 18-tól ifjú­sági klubfoglalkozás, 19.30-tól Kovács Kati és an Universal együttes műsora. A strand kertmoziban 21-től: Nyomás utána. Gombán, az autós kert­moziban 20.30-tól: Földrengés. Maglódon filmvetítés a műve­lődési házban 16.30-tól és 18.30-tól: Piszkos ügy. Men­dén 15-től röplabdaedzés és gitársuli, 17-től pingpong és MAFAk-gyűlés. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20- tól: Elvarázsolt dollár. Sülysá­pon filmvetítés 18-tól: Nyomás utána. Úriban 14-től a model­lező szakkör foglalkozása. Ve­csésen 15-től úttörő helytörté­neti vetélkedő. ISSN 0133—2051 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom