Pest Megyei Hírlap, 1986. május (30. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-12 / 110. szám

^Íírfnp 1986. MÁJUS 12., HÉTFŐ Fölfedni, behajtani Adósak maradtak az adóval A VII. ötéves terv kezdete nemcsak az előretekintés, ha­nem a múltban valé vizsgálódás ideje is. Számba kell venni az eredményeket, s a hiányosságokat is, azaz tiszta képet kell felvázolni ahhoz, hogy reálisan lehessen tervezni. Nemré­giben terjedelmes beszámoló került a Gyáli Nagyközségi Tanács plénuma elé. Tételésen szerepelt benne minden, amiről az címűit öt évet értékelve tudni kell. A sok érdekes adat kö­zött ez is olvasható: a lakossági adók bevételét csak 77 szá­zalékra tudtuk teljesíteni. Mesébe illő Nem egyedi eset, másutt is jellemző példa, ami Gyálon az adóügyekben történt. A terv­időszak első évében. 1981-ben 6396 adóköteles állampolgár­nak 1 millió 149 ezer forintos tartozása volt. A VI. ötéves t£rv utolsó esztendejében, 1985-ben 7060 adózó már 3 és fél millió forint hátralékot hozott össze. Az adónemek kö­zül a házadó, az ebadó, a ház­táji jövedelemadó, a gépjár­műadó. a kofa és kivált az ál­talános jövedelemadó, a jelen­tősebb tétel. — Többféle tényező hatott egymásra, illetve egymás el­len — mondja. Szánté. Ferenc­nél: pénzügyi főelőadó. — Az eltparadás olyan körülmények közöt! keletkezett, amikor másfélszeresére gyarapodott az adófizetés, ám az adózók száma alig növekedett. El­lentmondásnak tűnhet az is, hegy a tartozás a különböző, a kisiparosok és a kiskeres­kedők adóalapját csökkentő intézkedésekkel, kedvezmé­nyekkel párhuzamosan halmo­zódott fel. Ennek elsősorban az- a magyarázata, hogy rom­lott az adómorál. ■A szakember szavaiból ar­ra 1 lehet következtetni, hogy a fmagánszektor pénzügyi roa- ■nii>uláéíóiröl keringi kósza híreknek, olykor mesébe illő történgteknek van némi való­ság alánjuk. Érré utalnak a vizsgálatok tapasztalatai is. Gyálon az is" megesett, hogy egV*' tűzetés eííefiőrzés. egyet­len személynél 800- ezerforin­tos adóhátralékot •• állapított meg. A hiányt felfedni nem egyszerű dolog, ám még min­dig könnyebb, mint a pénzt behajtani. Az ötletek, a fnr- fangok ugyanis kifonvhatatla- nök. Nehéz azokat követni a merev jogi formuláikkal. Lefoglalták — Nem szívesen alkalma­zott, de gyakran célravezető módja a hátralék behajtásá­nak a foglalás — mondja Szántó Ferencné. —- Zálogba lehet, venni azokat a vagyon­tárgyakat, amelyek nem kor­látozzák a munkát. Tehát nem lehet lefoglalni az esztergá­lyos szerszámait, de a gép­kocsiját már igen. Ez hatá­sos volt például egy vízveze­ték-szerelő esetében, aki az intézkedés után kiegyenlítette a tartozását. Ugyanígy tett egy tésztakészítő kisiparos is. In­dokolt esetben részletfizetést engedélyezhetünk. — Az is előfordul, hogy nem tudunk mit lefoglalni — folytatja a pénzügyi főelőadó. — Mégpedig azért nem, mert a kocsi, az ingatlan nem az illető nevén van. Hasonló a helyzet akkor, ha a házastár­sak elválnak. Nehezíti a vég­rehajtást az is, hogy a tele­püléseken rendkívül nagy a mozgás, a be- és kijelentke- zettek száma évente megha­ladja az 1500-at. Ennek fi­gyelemmel kísérése, illetve az adósok földerítése sok ener­giát köt le, a célt mégis kés­ve vagy egyáltalán nem ér­jük el. Ennek az is az oka, hogy az adót a tárgyévet kö­vetően vetik ki. Ha a kisipa­ros vagy a kiskereskedő idő­közben áthelyezte a telep helyét, vagy beszüntette az ipart, akkor nehéz utolérni. Ha szorul a hurok, sokan vá­lasztják az utóbbi módszert. Úgy tett az a vízvezeték-sze­relő is, aki az adóhátralék megállapítása után feladta az ipart, és egy állami vállalat­nál helyezkedett el. Tartozá­sát, amely még most is 650 ezer forintra rúg, havi rész­letekben, a fizetéséből vonjuk le. Nem is érdemes kiszá­molni, hogy ez meddig húzó­dik el. A fejlesztés is Gyálon is, másutt is első­sorban a kisiparosok és a kis­kereskedők számlájára írható az adóhátralék nagy része. A lakosság más rétegei rit­kábban és kisebb összegekkel tartoznak. Nem szabad feled­ni: olykor szociális gondok is szerepet játszanak. Akárhogy is van, annyi bizonyos, hogy a takácsok, különösen az új gazdálkodási forma bevezeté­sével, egyre kevésbé engedhe­tik meg maguknak az adó­morál romlását, a bevételek csökkenését. S nem árt emlé­keztetni arra sem, hogy a te­lepülésfejlesztési hozzájárulást — ahol a lakosság megsza­vazta — adó módjára kell be­hajtani. K. L. Növényvédő gépmadár A MÉM Repülőgépes Szolgálatának II. számú brigádja befe­jezte a műtrágya szórását Szolnok megyében. Naponta 6—700 mázsa karbamidot permeteztek a földekre. A műtrágyázás után, most megkezdték a Palotási Állami Gazdaság 10 ezer hektáros területén a gyomirtást. A képen: feltöltik a repülőgé­pet hatóanyaggal Ha közvetlenül érzik a hasznát Társulatra igen, tehóra nem A megye több településén, elsősorban a nagyközségek­ben és városokban a lakosság nagyobbik fele nemet mondott a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésére. Ezek közé tartozik Budaörs is. A teho elutasításának okairól és következményeiről beszélgetünk dr. Ugróczky Mária vb-titkárral a városban. Tájékozódtak — Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy Budaörsön rendkívül nagy körültekintés­sel fogtunk a lakosság meg­kérdezéséhez — mondja. — Az előkészítő szakaszban a párt- bizottság segítségével előzete­sen tájékozódtunk. Pártszer­vezeti tisztségviselők, tanács­tagok, a Hazafias Népfront el­nökségének tagjai és a szak­maközi bizottság képviselői sok ezer budaörsi véleményé­nek adtak hangot e kérdés­ben: mire kérjük a lakosság­tól a településfejlesztési hoz­zájárulást? Ennek alapján ter­jesztettük javaslatunkat a ta­nácstestület elé. A települést öt körzetre osztottuk fel, bíz­va abban, hogy így jobban fi­gyelembe vehetők a helyi sajá­tosságok a célok meghatározá­sánál. Hiszen egy ekkora vá­rosban szinte lehetetlen olyan célt meghatározni, amely egyformán lelkesítő a lakótelepiek és a régi részen élők, a kisgyermekes családok és a nyugdíjasok számára. Ja­vaslatot tettünk a település- fejlesztési hozzájárulás össze­gére és a szavazás módjára is. — Hogyan fogadta a tanács­ülés a javaslatot? — A testület egyetértett a javaslattal és elfogadta azt. Ezután .felhívással., fonjultpnk a budaörsiekhez. "EBbéfi rész­letesen ismertettük a VII. öt­éves tervidőszakra szóló tele­pülésfejlesztési elképzelésein­ket. Arról is szóltunk, hogy a tervidőszakra rendelkezésre álló igen korlátozott fejleszté­si lehetőségeink teszik szüksé­gessé, hogy a lakosságot kér­jük, vállaljon áldozatot váro­sunk további fejlesztése érde­kében. Ebben a felhívásban körzetenkint részletesen meg­határoztuk a célokat, a java­solt hozzájárulás mértékét, a megállapítás módját, és ismer­tettük a mentességek és ked­vezmények körét. a mi űj, az megállíthatatlanul dia­dalmas. Miután már az OTP is megkapta a maga konkurenciá­ját. nyilvánvaló, hogy a posta követ­kezik. Ezt alátámasztja a közvélemény­kutatás, is: a postával elégedett: 1 százalék (foglalkozásuk postaigazgató), elégedetlen 82 százalék, beletörődött: 10, százalék, a többiek a kérdőívre trágár jelzőket írtak. 'Az ellenposta természetesen szövet­kezeti zászló alatt jön létre, részje­gyek, külföldi kölcsönök és községfej­lesztési alapok támogatásával. Mi lesz az első lépése? Megjósolom: a vidéki levélkézbesítés megoldása. Elsőnek a reklám készül el: Diadalmas, Aktuá­lis, Fürgén kézbesít. Elsőnek! Vagyis már a kezdőbetűkből meg is van a népszerű neve az ellenpostának: vagy­is miként az ellentengernagy népies fordításokból (Dafkeseegross) közis­mert: DAFKE-posta. Mit jelent ez ne­künk, egyszerű közönségnek? Azt, hogy itt mines megalkuvás, itt verseny le§z a javából, nem holmi kozorciu- mos megalkuvás a régi, elavult postá­val. Na de hogyan kézbesít vidékre a DAFKE? Természetesen repülőgéppel. Nincs vonatindulás, késés,, az F. az fürge — tehát repülőgépek vannak. Saját reptér, saját versenytárgyaláson nyertes alkalmas géptípus. Reggel fel­veszi a postacsomagokat, megjelölt he­lyen minden város, falu fölött ledobja a postazsákot, miként a deszantot a katonaság. Odalent már várja őket a helyi szövetkezeti hálózat városi fő­megbízottja motoros brigáddal, a köz­ségi megbízott kerékpárral, aztán haj­rá. kézbesíteni. A régi postának ma­rad Budapest, ezután már csak arra fog ráfizetni. Mi lesz a második lépés? Az is nyilvánvaló: ha már repülnek a le­Gombó Pál: (lllenpoóta vélcsomagok, repüljenek a lapok is. Beszállnak az alaptőkébe a kiadóválla­latok is. és a nyomdák a DAFKE kül­dönckocsijainak adják át a kötegeket. Ha a nyomda késik, az Ellenposta perel. A lapok ingyenreklámot csinálnak, a tévé és rádió riportereit külön posta- úton látja vendégül a Daíke nyilatko­zatra kész vezetősége. A közönség azonban nem dől be. Hát a telefon? — hangoztatják az ol­vasólevelek és a 168 órából 137-en. Nos a harmadik lépés: az ellentele­fon, mint leányvállalat (Daíle). De már ugyan honnan fognak új vezeté­keket építeni, mikor a régi posta tu­lajdonában vannak a régiek? Miből telik erre? Netán kötvényeket fognak jegyeztetni, arccal a részvénypiac felé? Igen, azt is megteszik, de vezetékeket nem építenek. Testvéri együttműködés keretében megrendelnek a Szovjet­uniónál egy Pusztavacs fölött (az or­szág közepe!) egy helyben lebegő táv­közlési műholdat, oda fellövik a hí­vásokat, az előfizetők drót nélküli te­lefonkészülékeket kapnak, a hívolt félhez lelövi a beszélgetést a műhold. Nincs téves kapcsolás, nincs várako­zás a készülékre, nincs csúszópénz a protekcióért, nincs ..nincsvonal" — az előfizeti befizeti a készüléket és száll a szó, mint a vöcsök. A modern tech­nika irányelv és ellenáramlat, diadal­mas! Igenám. de a fejlődés nem áll meg. Ha már Budapest is a Dafke, ponto­sabban a Daite területe, a Főke al­vállalat vállalja a kézbesítést a fővá­rosban is. Itt persze nem válik be a repülőgép, és a forgalomban bizonyta­lan lenne az autó is. Nos. a Dafke. mint fővállalat, vállalja helikopterek beszerzését, odalebegnek minden kör­zet fölé. megjelölt telkekre, tetőkre, s ledobálják a levél- és sajtódeszantot, a megbízottak felszedik és már szágul­danak is. A hagyománys posta deficitje csök­ken. a DAFKE nyeresége növekszik, ellenbélyegei bekerülnek a katalógu­sokba. A hagyományos postának ma­radnak a nemzetközi kapcsolatok, azokra szerződése is van, ürügye is. Persze, hogy Amerikából lassabban ér­kezik a levél, maga az út két nap, a kézbesítés is három. A nemzetközi te­lefonközpont berendezkedik mind a hagyományos hívásokra, mind a mű­holdas hívásokra és immár annyi vo­nala marad, hogy eleget tud tenni a részleges követelményeknek. Különö­sen, ha tőkéje egy részét fejlesztés he­lyett Daíke-kötvén.yekben helyezi el. E zek után a Dafke új alvállalatot alapít Dafkép néven, mely képte­lefonokat árusít és hangot, képet egyaránt közvetít. Minden új készülék kipróbálásakor a Kodály-leánykar be- énekli a Himnuszt: „Isten, áldd meg a magyart... Balsors. akit régen tép ..majd neves rádióriporterünk bemondja: „De most már itt a Dafke. vele a jókedv, s ha részvényt jegyez, a bőség is.” A példás siker nemzetközi elisme­rést arat. olajsejkségek a Dafkét kérik fel postájuk átszervezésére, az ITT Amerikában tönkremegy (emiatt meg­bukik a Pinochet-rendszer), és részvé­nyeit felvásárolja az Ellenszerelő szö­vetkezet. mely megvalósítja elsőként a vízcsapok gyors szerelését ultrahangos vizsgálattal és neodializises tömítéssel. Csendben. Udvariasan, Diadalmasan és Azonnal. CSUDA. — Hol, mire kérték a tele­pülésfejlesztési hozzájárulást? — Volt egy közös cél, amelyhez minden körzetben kértük a lakosság támogatását, ez a középiskola. Szó sincs arról, hogy a teho összegéből akartunk oktatási intézményt építeni. Csupán arról van szó, hogy az eredeti beruházásban nyolc tanterem építése szere­pel, a lakossági áldozatvállalás révén ezt akartuk megtoldani még néhány teremmel. Ezen­kívül négy körzetben ABC- áruház építéséhez kértük a se­gítséget, a lakótelepen pedig az autóbusz-végállomás kiépí­téséhez. Húsz százaléknyi pénzt szerettünk volna Vissza­tartani és tanácstagi alapot képezni abból, hogy ily módon is támogathassuk a lakókör­zetek önálló kezdeményezéseit Rossz lista — Milyen bevételtől esik el a tanács a teho elutasítása miatt? — Évente emelkedő összeget javasoltunk, így az ötéves terv alatt 10—15 millió forint kö­rüli bevételhez jutottunk vol­na. Pontos számot azért nehéz mondani,..„mert . változfet^a mentességet éjvező.^ .köre. Egy4£#énít feíljívá&jkilö^déi' se előtt körzeterikint gyűlése­ket szerveztünk és ezeken az állandó lakosságnak mintegy 10 százaléka részt vett. Ök a tanács elnökétől, illetve elnök- helyettesétől kaphattak választ kérdéseikre. E találkozók han­gulata olyan volt, hogy arra következtettünk, a lakosság egyetért a kitűzött célokkal. Az adminisztrációs munkát sajnos sok minden akadályoz­ta. A névjegyzéket a díjbesze­dő vállalat listája alapján ál­lítottuk össze. De gondot je­lentett, hogy ha egy ingatla­non több villanyóra volt, ak­kor külön tulajdonosként je­lentkezett a listán égy család. Az üdülőterületi ingatlanok­nál nem szerepelt pontos cím vagy helyrajzi szám. — Végül is hány felhívást postáztak? — Több mint 9700-at, de mindössze egy híján kétezer érkezett vissza. Az összesítés­ből kiderült, hogy az igen sza­vazatok aránya messze elma­radt a kívánt százaléktól. Lát­va, hogy sokan nem küldték vissza a szavazólapokat, kér­tük tanácstagjainkat, hogy körzetükben keressék tel a . vá­lasztópolgárokat, kérve, hogy véleményük feltüntetésével juttassák vissza a lapokat. Ez is csak kismértékben javított a szavazatok arányán, viszont a tanácstagoknak szerzett kel­lemetlen perceket. — Látnivaló, hogy a tanács mindent megtett a teho beve­zetésének érdekében. Mégis miben látják a kudarc okát? — Először is én nem nevez­ném egyértelműen kudarcnak mindezt. Igaz ugyan, hogy a lakosság nem támogatta a teho bevezetését, viszont a ré­tegtalálkozókon számos érté­kes észrevétel, javaslat hang­zott el a település fejleszté­sének ügyében. E vélemények, nézetek és az ott felvetett gon­dok megismerése egyértel­műen hasznos volt. Ami in­kább nyomaszt ebben az ügy­ben. az az, hogy túl sok volt a bizonytalanság, a menet köz­ben történt rendeletmódosítás, és talán nem a legszerencsé­sebb gazdasági helyzetben áll­tunk az állampolgárok elé az­zal a kéréssel, hogy anyagilag is járuljanak hozzá a telepü­lésfejlesztési célok eléréséhez. A városi tanács is abban látja az elutasítás okát, hogy olyan időpontban került volna be­vezetésre1 a teho, amikor egy­re nehezedik a gazdasági hely­zet és Budaörsön ez idő sze­rint is nagyon sok területen folyik társulati formában a közműfejlesztés. És ezt a fo­lyamatot —■ még ha lényege­sen nagyobb terheket is ró az állampolgárokra — ösztönöz­nünk kell. Ez indokolja azt, hogy a nagyobb összegek el­lenére is szívesebben áldoznak ilyen célokra az emberek, mert közvetlenül érzik a hasz­nát, mert házuk előtt készül járda vagy út, lakásuk kap vízvezetéket. Javasoltuk a ta­nácsülésnek, hogy 1988-ban térjen vissza a településfej­lesztési hozzájárulás bevezeté­sének kérdésére, és akkor mérje fel újra, hogy indokolt, illetve célszerű-e a VII. ötéves tervidőszakban ismét megkísé­relni a teho bevezetését. Csak később — Mi a helyzet a teho cél­jaival, az ÁBC-áruházakkal, a buszvégállomással és a közép­iskolával? , fVlegvalósíthatók-e ezek a beruházások a hozzá­járulás nélkül? — Természetesén a lakosság anyagi támogatása csupán gyorsította, ■ Segítette volna e beruházásokat. Pótolta volna a tanácsi pénzeszközöket. Az éielmiszerbóllpk és az új busz- végállomás,„fe elkészül, akár­csak a középiskola, legföljebb valamivel később, vagy más ugyancsak fontos beruházások késleltetése árán. i itojlaíjwsak vagywik „űw «•téfeláif hogyvgfol fém ha­vazták meg la településfejlesz­tési hozzájárulást, ott a szer­vezésben vagy a célok hibás meghatározásában volt a hi­ba. A jelek szerint' azonban Budaörsre nem érvényes, s bizonyítja, hogy a nem olykor a szélesedő társadalmi demok­rácia válasza is lehet. Móza Katalin Pedig a műszer pontos Nem lett kelendő Népszerű és gazdasági sze­repe mellett sokféle helyi tö­rekvés mecénása a dunakeszi Dukál Kisszövetkezet. Az el­múlt években kialakult ter­mékszerkezete bevált, s mint azt Wichner Imre termelési vezető elmondta: a havi for­galom ma már meghaladja a kétmillió 600 ezer forintot. A termékcsalád legjellem­zőbb tagjai között vannak az országosan hiánycikkéket pót­ló háztartási eszközöfy, köztük a szép formára tervezett díszes sörnyitók, az úgynevezett gra- fix papíripari termékek, az öntapadós feliratokhoz hasz­nálatos betűformák. Üzleti szempontból nem tekintik hát­rányosnak azt sem. hogy a sok munkával tervezett és gyár­tott Könditeszt nem hozta meg a várt keresletet. A Skála- Metró Áruháznak leszállított mennyiségen kívül nem készí­tenek többet ebből, az ember­reagálás idejének mérésére al­kalmas, a gépkocsivezetést, az emelődaru-kezelést és más munkagép kezelését megelőző biztonsági kontrolihoz hasz­nálható műszerből. A vállala­tok nem vásárolják ezt a hasz­nos berendezést, mert a kimu­tatott eredmény alapján a munkavezetők ma még nem adhatnak utasítást, mert ezt nem támasztják alá jogszabá­lyok. A kisszövetkezet legnépsze­rűbb terméke egyelőre a csip­tetős ruhaszárító, amelyből ed­dig 20 ezer. darabot adtak el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom