Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-21 / 93. szám
Országos pódium Vácott A vers által olvasott ember Mint arrffl lapunk első oldalán beszámolunk, ezen a hétvégen rendezték meg Vácott a pedagógusok 1. országos vers- és prózamondó pódiumát, amelyre az ország minden területéről érkeztek résztvevők; a megyei versenyek legjobbjai. A 42 versengő pedagógust szombaton, a tulajdonképpeni pódium napján Lábai László, az MSZMP Vác Városi Bizottságának titkára köszöntötte a vendéglátók nevében, majd dr. Köpf Lászlóné, a Pedagógusok Szakszervezete központi vezetőségének titkára mondott megnyitó beszédet. A beszédkultúráért Bevezetőjében arról szólt, hogy a szakszervezet hatodszor teremtett alkalmat arra. Székács Csilla Sztáravné Tóth Piroska hogy találkozhassanak egymással azok a pedagógusok, akik kedvelik és művelik a vers- és prózamondást. A hagyományt Nyíregyházán teremtették meg, ahol már négyszer gyűltek össze az Alföldön dolgozó tanárok, tanítók. óvónők, tisztelegve a tanító-költő, Váci Mihály emlékének azzal, hogy a róla elnevezett pódiumon tudásuk legjavát bemutatják. A kezdeményezést a dunántúli pedagógusok Zalaegerszegen folytatták. Mint azt dr. Köpf Lászlóné hangsúlyozta, a szak- szervezet a maga lehetőségeivel ugyancsak hozzá akar járulni nyelvünk szakavatott műveléséhez. Ennek egyik útja a pódium megrendezése, amely a mindennapok során új lehetőséget teremt a pedagógusok beszédkultúrájának fejlesztéséhez. Valóban szeretik Kint a folyosón lábujjhegyen járt mindenki, mert azok. akik nem fértek be a terembe, itt nézhették televízión a szereplőket. A bejáratnál. a váci Juhász Gyula Általános Iskola tanulói őrködtek. hogy senki se zavarhassa meg az előadókat. — Nemcsak ez ám a feladatunk! — jelentette ki nem kis büszkeséggel Somlai Márti és Figuli Judit, az iskola két VII. A osztályos diákja. — Megmutatjuk az érdeklődőknek. hogy melyik terem hol található, kihordjuk a használt Doharakat, kávét sznlcáA közönség feszült figyelemmel hallgatta a szavatokat. Kis matematikusok Budakeszin Felismerni az érzéket Szokatlanul nagy volt a mozgás a művelődési ház körül. Anyukák, apukák érkeztek gyerekestől a gépkocsikkal, mások taxival hozták, buszon kísérték csemetéjüket. Mint arról lapunkban már hirt adtunk. Budakeszin, az Erkel Ferenc Művelődési Ház adott otthont az általános iskolások megyei matematika- és természetkutató versenyének, A ruhatárban piros nyakkendös úttörők teljesítettek szolgálatot, mások szendvicseket, kólásüvegeket egyensúlyoztak a tálcákon. Am a nap főszereplői a versenyzők voltak, akik nagy-nagy Izgalommal várták, hogy hozzáláthassanak a feladatok megoldásához. Ki tudja, ők drukkoltak-e inkább, vagy az előtérben várakozó, egymással diskuráló szüleik. Segítek a fiamnak otthon, különben nem megy — mondja Niedermayer Miklósné veresegyházi anyuka. — Iskolás koromban én is részt vettem megyei matematikaversenyen, pontosan tudom, mit érez, mennyire izgul most a gyerekem ... — Iskolai versenyt már nyertem, de ilyen mezőnyben először szerepelek — szól a ceglédi Deli Domicián. — Azért kedvelem a matematikát, mert ha megértem az órán, otthon már nem sok dolgom van. A Budakeszi Általános Iskola nyolcadikos tanulója, Mergentahler Emese már tavaly is .részt vett ilyen versenyen, sőt eljutott a fizika szaktáborba is. A megkérdezett gyerekek mindegyike gimnáziumban szeretne továbbtanulni, egyikmásik már biztosan tudja, hogy orvos, építészmérnök, vagy tanár akar lenni. Szívós munkával, kitartóan készülnek, ám a szülők véleménye szerint manapság a jó tanulókat strébernek kiáltják ki társaik. — A tehetség önmagában kevés, ha az nem párosul szorgalommal — kapcsolódik a beszélgetésbe Gergely Péter, a matematika nyugalmazott megyei vezető szakfelügyelője, aki most szűkebb pátriánk pedagógiai intézetének megbízásából jött el a versenyre. — Ez a tantárgy olyan, mint a zenei hallás, vagyis érzék nélkül nem jut a gyermek magas fokig, noha szorgalommal sokat bepótolhat. A pedagógus szerepe ott kezdődik, hogy időben felismeri a tanuló tehetségét, s azt gondozza, a tudásának megfelelő feladatokat ad az iskolai órákon, vagyis az osztállyal differenciáltan foglalkozik. F. E. lünk föl. örülünk, hogy itt lehetünk, mert láthatjuk: a tanárok nemcsak azért mondják nekünk, hogy milyen szépek a versek, mert mint pedagógusoknak ez a dolguk, hanem azért is, mert valóban szeretik mindazt, amiről beszélnek. A szünetben a hét Pest megyei résztvevőt, dr. Sztárayné Tóth Piroskát és Székács Csillát faggatom arról, miért is jelentkeztek erre a versenyre. — Pilinszky János Apokrif című költeményét szavalom — mondta Székács Csilla. aki Pomázon tanít. — Ez most alkalom arra. hogy olyan verset mondhassak, amit nagyon szeretek. Boldog vagyok, hogy eljöttem, mert élmény számomra látni, milyen sok jól szavaló pedagógus van az országban. Az ember ebből a szempontból nagyon elszigetelt, nem sokat tud a más .megyében élő kollégáiról. Még azokról sem, akik a mi szűkebb pátriánkban dolgoznak. Szerepeltem már többször előadóművész-fesztiválokon, olyanokon, amelyáíen színészek is részt vettek. Véleményem szerint ez ugyanolyan színvonalas volt. S jobban is érzem itt magam, mert tudom, hogy az. aki a színpadon éppen verset mond. kollégám, aki ugyanolyan gondokkal küzd mint én. Tanulságos a sokfajta egyéniség, felfogás, amely által mi is gazdagodunk. — Hasonlóképpen gondolkozom én is. mint Csilla — egészítette ki az elhangzottakat Sztárayné Tóth Piroska, a budakeszi általános iskola igazgatóhelyettese. —* Jómagam Nagy László Rege a tűzről és a jácintról című verséből mondok el egy részletet. Nagyon szeretem ezt a költeményt. de még sohasem nyílt alkalom arra, hogy. .nagyobb közönség előtt szavalhassam. Jó érzés most a sok pedagógussal együtt lenni, beszélgetni. meghallgatni egymást. Abban reménykedünk. hogy rendszeresek lesznek ezek a pódiumok itt, Vácon. Színvonalas volt Wiegmann Alfréd, a Magyar Televízió szerkesztő-rendezője a zsűri tagja a következőkben foglalta össze tapasztalatait: — Színvonalas, gondolatilag pontos, jó versmondásokat hallottunk. Néha kicsit ugyan túlságosan szubjektívnek tűnt Vállalkozásra szeretném felhívni az olvasó figyelmét. Megjelent a könyvesboltokban Erős Zol- tánnak a Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig című kötete, amely első ilyen jellegű hazai lexikon. Tartalmazza a legfontosabb irodalmi helyneveket, amelyek egy-egy neves irodalmár nevéhez is kapcsolódnak. Nagyon hasznos könyv ez, mert csak fel kell ütnünk egy-egy oldalt és máris megtalálhatjuk benne, amit keresünk. Szükséges volt egy ilyen könyv kiadása, hiszen mindenki eredményesen forgathatja. A kötet egyben honismereti könyv is, mert akik például megyéjük irodalmi emlékeire kíváncsiak, ebben a kötetben rábukkanhatnak szülőhelyükkel, közvetlen lakóhelyükkel, utcájukkal kapcsolatos, újdonságként ható adatokra, eseményekre. Vajon ki tudna válaszolni hirtelen arra a kérdésre, merre van Vizsoly, pedig ez a helység elválaszthatatlan az első teljes, magyar nyelvű bibliától. És vajon hányán tudják, hol is található a Kőműves Kelemen balladájából ismert magos Déva vára vagy az Arany János által megénekelt drégeli rom? Könnyen rábökünk-e a térképen Szép- halomra, ahol Kazinczy hajtotta fejét örök nyugalomra? Aztán hol mindenütt járt az örökké úton lévő Csokonai meg Petőfi? Léteznek-e a valóságban Jókai vagy Mikszáth regényes tájai. Krúdy vagy Móricz helyszínei? ■Tv-figyelőm Dr. Köpf Lászlóné mondott megnyitó beszédet Hancsovszky János felvételei a versek gondolatisága. Ez azt a veszélyt is hordozza, hogy esetleg túl erősen tükröződik — a költő rovására — a szavaló világa. Örülök, hogy sor került erre a rendezvényre. Weöres Sándor írja. hogy nem csak az ember olvassa a verset, hanem a vers is az embert. A gondolat hétköznapi nyelvre fordítva azt jelenti. hogy egy-egy költemény előadásakor a hangsúlyokban, a hallgatásokban visszatükröződik a szavaló gondolatvilága. egyénisége, pozitív és negatív érzelmei. Mert az utóbbira is bpven akad példa. A mai világban sokan küszködnek. mert hiányzik a környezetükből a szeretet, a megértés. Ám a hiányban szintén lehet közösséget találni, ez is jelenthet eavfajta szövetséget. Körmendi Zsuzsa Vetélkedőkben gazdag volt az elmúlt szombat. Vecsésen például azok az általános iskolásak 'mérték össze tudásukat. akik a magyar nyelv, a társadalomkutatás és a földrajz témakörében érzik igazán otthon magukat. Az a 113 pajtás, aki itt megjelent, az év során már két színvonalas dolgozatot készített. A verseny nem kis tétért folyt. A legjobbak ugyanis tíznapos országos szaktáborba kaptak meghívást, a jók pedig megyei táborokban gyarapíthatják ismereteiket. A monori iskolák tanulói kiválóan szerepeltek magyar nyelvből. Földrajzból a cegVillámfénynél. a2 1937-es bemutató közönsége még nem tudhatta teljes bizonyossággal, hogy milyen diagnosztikusán pontos társadalomrajzot vázolt fel Németh László első drámájában, a Villámfénynél című színműben. A felvilágosultabb szellemek is nyilván csak sejtették, hogy az a sze- replőcsapat, amelyet ő négy felvonáson át beszéltetett, valamennyi tagjában ott hordozza a történelmi alkalmatlanság kórokozóját. És így is lett: sorra-rendre eltűntek — mert el kellett tűnniük — a Nagy Imre-féle apostoli lelkületű, ingyenrendelésein meg- hökkenő-megdöbbenő körorvosok. a Bakos Béla típusú, asszonyfaló főjegyzők, a falukutatásban álnépieskedő egyetemi ifjoncok; egyszóval ki- rántódott a talaj ez alól az egész, úriemberes, szépasszo- nyos kompánia alól. Mint általánosabb érvényűén megfogalmazott karakterek viszont életben maradtak. s lám még most. színre vitelük után majd egy fél évszázaddal is meg tudnak döbbenteni, hiszen oly leleplpzően tudatják, meddig lehet elmenni egy párkapcsolat szétesésének leplezésében, a kifelé mosolygásban, a befelé ha- zudozásban. Koronatanú minderre az a televíziós feldolgozás, amelyet Ádám Ottó rendezett Németh Lászlónak ebből a legelsőül — egyébként 1938-ban. Tímár Józseffel a főszerepben — bemutatott drámájából! Most Huszti Péter bújt bele , Nagy Imrének, ennek a szolédiek vitték el a pálmát, míg a társadalomkutatók közül elsősorban a gödöllőiek remekeltek. Tizenöt nyelvész. 8 társadalomkutató és 7 földrajzos utazhat majd csillebérci szaktáborokba. ★ Szombaton gálaműsorral ért véget Celldömölkön az első országos Berzsenyi Dániel vers- és prózamondó verseny, amelyen felnőttek, közép- és szakközépiskolásak, valamint szakmunkástanulók indultak. A középiskolai kategóriában Pest megyei helyezés is született. Jobbágy Edit tanuló harmadik díjat nyert. ciográfusként ismertté váló doktornak az alakjába, és nagy örömmel nyugtázhatjuk, hogy élete egyik legkiválóbb alakítását nyújtotta így. Egyúttal pedig egy felfedezésnek is. Tudhatja mindenki, hogy Sata alakítójáról, a még főiskolás Nagy-Kálózy Eszterről van szó. aki nagy tehetséggel, tökéiefes játékihtelli- genciával villantotta partnere elé azt a villámfényességű, megtisztító és kizökkentő érzést. Nagyon nem tucatember ez a fiatal lány, és nagyon remek — felkavaróan katarti- kus — alakításokat sorakoztathat majd elénk. Sugaras tekintetét látva, egyéniségének erejét érezve megjósolhatjuk: ebben a tülekedő, szerződést szerződésre halmozó teátrista világban sem fogja szétárulni magát. Külön öröm. hogy ehhez a remek duóhoz igazán elsőosztályú játékosok társultak. s még tovább emelték ennek a vállalkozásnak a rangját. Nem öncsillogtak, nem hókuszpó- kuszoítak — alázattal és vas- tapsos eredménnyel tették a dolgukat. Nagyszerű este volt! Zebegény. Dicsértünk eddig, ám keseregnünk kell a továbbiakban. Nevezetesen azért, ami mostanság Zebegényben a bős—nagymarosi vízlépcső építésének előkészítése kapcsán történik, s amelyre az Üj reflektor magazin villantotta rá sugárkévéjét. Néhány nyilatkozat és egy falugyűlés sűrűsödött össze ebben a most emlegetett híradásban, s amazok is. emez is azt tudatták, hogy nehéz helyzetbe kerültek az érintett zebegényiek. Egyszerűen ki akarják lakoltatni őket a saját házaikból, telkeikről, anélkül. hogy előzetesen ezt megbeszélték volna velük! Ennek meg ennek az ingatlannak vége — így a verdikt —. s aki akar. az majd kaphat Vácott!!) cserelakást, ár., ha öröklakást választ, akkor azt a bizonyos értékkülönbözetet is ki kell majd fizetnie a költözőnek. S mindez a parancsolat úgy csapódott be, mint égből a villám, azaz minden illendő — sőt, kötelező! — előkészítés nélkül. Ahogyan azt már lapunk is jelezte: ilyet tenni méltánytalanság, vétek. Nem csoda, hogy úgy fölkavarodott Zebegényben a közhangulat. Még szerencse, hogy a tévések témát láttak ebben az anomáliában. s mint a rossz ügyintézések mintapéldáját, hírül adták országnak-világnak. Akácz László Csillebércre utazhatnak Vetélkedés hétvége Az A-tól a Z-ig Irodalmi helynevek Sorolhatnám a kérdéseket. A válasz sok esetben nemleges lenne. Nem ismerjük még annyira hazánkat, sőt megyénket sem, hogy ezekre a kérdésekre választ tudnánk adni. Hát még a nem annyira ismert írók, költők kapcsolatait hogyan tudnánk nyomán követni egy ló lexikon, ismeretterjesztő könyv nélkül. A kötet egyben teljesebbé teszi az olvasó irodalmi műveltségét, tájékozottságát. A kötet 35 Pest megyei helység nevét említi meg, amelyben valamilyen irodalmi emlék található. Mindjárt a könyv elején említi Abonyt, ahol több irodalmi emlék is található. Járt itt Petőfi, mégpedig Nagyszalontáról jövet 1847. június 12-én egy éjszakát töltött a község fogadójában. Erről az Üti levelekben is említést tesz. Ebben a nagyközségben élt és alkotott Abonyt Lajos író. a múlt század népies prózájának egyik képviselője, ö jegyezte le a későbbi Kodály Háry János című dalműve által világhíressé vált Sej. Nagyabonyban csak két torony látszik kezdetű népdalszöveget. Aszódot mindenki ismeri, aki olvasta Petőfit, gimnáziumában tanult három évig, s itt irta az évzáró ünnepségre a Búcsúzás című versét. Aszódon kötött házasságot Józsika Miklós második feleségével, a nála huszonnyolc évvel fiatalabb Podma- niczky Júliával. Ki tudja, hogy Bugyihoz milyen irodalmi emlék fűződik? Bessenyei György 1765 és 1782 között gyakran meglátogatta itt élő barátját, Beleznay tábornokot. Kazinczy Ferenc ugyancsak felkereste az irodalom- pártoló tábornokot. Ceglédhez több irodalmi emlék is fűződik: Petőfi többször átutazott rajta. Kossuth itt mondta el híres toborzóbeszédét, kíséretében volt Jókai Mór. A város gimnáziumában tanult Toldy Ferenc, Cegléden született Tömörkény István. Egy ideig a városban lakott az idős Táncsics Mihály is. Dömsödön még ma is megvan az a fa, amely alatt Petőfi verseit írta, s múzeum az a ház, amelyben dömsödi tartózkodása alatt lakott. Dunavarsány- ban Vészi Józsefnek, a Budapesti Napló főszerkesztőjének volt villája, amelyben többször megfordult Ady Endre. s itt kezdte írni 1912-ben Margita élni akar című költeményét. Csak néhány helységet említettünk, hiszen mind a 35- ről lehetetlen írni egy recenzióban A könyvben bőven találunk példákat, s ezért érdemes lapozgatni. A lexikonban a szövegeket szép fotók, rajzok kísérik, így még áttekinthetőbb az egész kötet. A szerző a szomszédos országok magyar irodalmi kapcsolatait is feldolgozta, így az egykori, történelmi Magyarország területéről is áttekintő képet kapunk a magyar irodalmi emlékekről. A kötet röviden ismerteti Európa és más földrészek magyar vonatkozású irodalmi emlékeit. A kötetben összesített helynévmutató található. A helyneveket megyénként is közli, valamint névmutatót, így községenként és az Író neve alapján is megtaláljuk a keresett helységnevet. A könyvben megyénként közzétették a magyarországi irodalmi emlékmúzeumok és emlékhelyek neveit is. A kötetet a Móra Kiadó a fiataloknak szánta, de — gondolom — a felnőttek is haszonnal forgathatják, annál inkább is, mert tovább bővíthetik irodalmi ismereteiket. Bár az író nem törekedett, nem törekedhetett a teljességre, hiszen egy könw terjedelme nem elég az ismertetésre. Gondoljunk csak arra, hogy irodalmunk nagyjai életük során hány helyen megfordultak, rokoni, ' aráti látogatóban, átutazóban, nyaraláson, felolvasó esteken, s ezek nem voltak minden esetben irodalomtörténeti jelentőségű események. Ha a kötetben van is néhány bosszantó hiba, apró tévedés, az mit sem von le irodalmi értékéből. Gáli Sándor