Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-04 / 79. szám

VÁCI ^fíitop A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM 1986. Április 4., péntek ■ ■ Ot év munkája mérlegen Új vezetőséget választottak Arany- és ezüstgyűrűs kisiparosok Vácott, a Köztársaság úti kisiparosszékház díszter­mében tartotta a KIOSZ helyi alapszervezete beszámo­ló- és vezetőségválasztó taggyűlését. A helyiség zsúfo­lásig megtelt a küldöttgyűlés meghívottaival. A ta­nácskozás munkájában részt vett Urbánné Ferenc Jú­lia, a KIOSZ országos választmányának tagja, Fischoj Imre és Forgóri Antal, a KIOSZ Pest megyei titkársá­gának munkatársai, valamint Weisz György, az MSZMP Vác városi végrehajtóbizottságának a tagja, a várost tanács elnöké, Szabó Gábor, a városi pártbizottság munkatársa, Imre György, a 204-es Ipari Szakmunkás­képző. Intézet igazgatója és Vörös Frigyesné, a városi tanács ipari-kereskedelmi csoportvezetője. mólót követő vitában. Weisz György méltatta Vác és von­záskörzete, kisiparosainak te­vékenységét. Többen, mint könyvkötők, kovácsok művé­szi szinten végzik munkáju­kat. Imre György, a tanuló- képzés fontosságát hangsú­lyozta. Megemlítette, hogy jó a kapcsolat az iskola és a KlOSZ-alapszervezet között. Urbánné Ferenc Júlia, a meg­választandó új vezetőséget kérte: hasonló lelkesedéssel végezze munkáját, a kitűzött célok elérése .érdekében. Személyi változások Kaufmann András elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Hlinka Ferenc titkár is­mertette a vezetőség beszámo­lóját az elmúlt öt évben vég­zett munkáról. A váci alap­szervezet kisiparos öi.szlétszá- ma 643, ebből 290 a főállású. A többiek a munkaviszony, illetve a nyugdíj fenntartása mellett folytatják szolgáltatási tevékenységüket. A nagyará­nyú fluktuáció jellemzője, hogy öt év alatt 436 kisiparos adta vissza a , jogosítványát, ugyanezen idő alatt 551 kis­iparos váltott iparengedélyt. Az MSZMP XIII. kóngresz- szusa nagy hangsúllyal szólt a háttériparról, a kisiparosok­nak a lakosság részére vég­zett szolgáltatások fontossá­gáról. Vác és vonzáskörzete kisiparosai — a közmegítélés alapján — becsülettel helyt­álltak és eredményes munká­jukkal hozzájárultak a helyi településfejlesztési célok ered­ményesebb végrehajtásához. Hl'inka Ferenc részletesen elemezte az alapszervezet ve­zetősége mellett működő te­rületi és szakosztályi intéző- bizottságok, valamint a mun­kabizottságok tevékenységét, az e téren előfordult személyi változásokat. A szakmai egyeztető bizottság eredmé­nyes munkája folytán jelen­tősen csökkent a lakossági pa­naszok száma. A szociális bi­zottság öt év alatt 79 segély­kérelmet bírált el, s 83 ezer forint segély kifizetését java­solta a vezetőségnek. Művészi szinten A KlOSZ-üdülőkben 32 kis­iparosnak biztosítottak kelle­mes pihenést. Az arra kötele­zettek sikeres munka- és tűz­védelmi vizsgát tettek. Az if­júságpolitikai és szakmunkás­tanuló-bizottság véleményező és segítő munkáját jónak ítélte, bár a leszerződött ta­nulók száma kevesebb a ter­vezettnél. Így a kisipari szolgáltatás gondjai — főleg az építőiparban és a szemé­lyi szolgáltatásban — tovább­ra is megmaradtak. A kisiparosok kimagasló munkáját a miniszteri, az Országos Béketanács, a Haza­fias Népfront, a KIOSZ or­szágos elnöke, s más szervek kitüntetései is elismerték. Köszönetre és elismerésre méltó kisiparosaink hozzáál­lása és segítsége a település- fejlesztési célok megvalósítá­sához. Az elmúlt öt évben a kisiparosok 7 millió 689 ezer forint értékben végeztek tár­sadalmi munkát. Erre az Hő­szakra esik a Köztársaság úti székház korszerűsítése, a gáz­fűtésre történt áttérés, mely­hez a megyei KlOSZ-vezetés is segítséget nyújtott. Sokan kértek szót a beszá Hét küldött Nagy taps közben vette át az aranygyűrűt és az elismerő oklevelet Szaniszló József ci­pész 50 éves kisipari munká­jáért. A 25 éve kisiparos Len­gyel László kárpitos ezüstgyű­rűt és oklevelet kapott, míg Szálai Ferenc központivezeték- szerelő kiváló szervezői mun­kájáért a KIOSZ ezüstplakett­jét kapta. A KIOSZ Past me­gyei vezetősége kiváló társa­dalmi munkáért kitüntetésben részesítette Lakati Ádámot, Ember Józsefet, Gulyás Gá­bort, Sáti Andrást, Fazekas Já­nosáét, Jakab Lászlpt, Striko- vanyecz Pálnét, Pölcz Gábort, Fleischinger Györgyöt, Her- czeg Jánost, Tóth Andrást és Kettler Andrást. ■ Elfogadták a javaslatokkal kiegészített vezetőségi beszá­molót, majd az új vezetőség megválasztása következett. Tagjai: Kaufmann András (elnök), Hlinka Ferenc (tit­kár), valamint Kovács István­ná, Dropp István, Lenkei Ár­pád, Forgó József és Lakati Péter. Héttagú küldöttséget választottak a megyei köz­gyűlésre, majd a 16 órától 22 óráig tartó taggyűlés véget ért Kaufmann András zársza­vával. Papp Rezső Tanácstagi beszámolók Hétfőn, április 7-én este hat órakor hét választókörzetben tartanak beszámolót a ta­nácstagok. Tamás Istvánná (1. sz. vk.) a sejcei klubban, Kosdi Istvánná (2. sz. vk.) az agyagbánya ebédlőjében, So­mogyi László (16. sz. vk.) a béiésárugyár kultúrtermében, Nemecz István (25. s-z. vk.) a Gábor József Általános Isko­lában, Zemplényi Zsuzsanna (39. sz. vk.) a mezőgazdasági szakközépiskolában, Weisz György (40. sz. vk.) a Petőfi Sándor Általános Iskolában, dr. Molnár Lajos (54. sz. vk.) a Radnóti Miklós Általános Iskolában találkozik válasz­tóival. Hatékonyabb takarmányozás Az ismerteknél hatékonyabb sertéstakarmányozási eljárási dolgoztak ki a debreceni Bio- gal Gyógyszergyár, valamint az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat — az ISV — szakemberei. Együtt­működésükre az adott lehető­séget, hogy a takarmányozás­ra használt premixeket, vala­mint a hozzájuk szükséges legfontosabb vitaminokat és egyéb anyagokat a Biogal Gyógyszergyár készíti, kizáró­lagos jogú forgalmazójuk vi­szont az ISV. A készítményeik hasznosítá­sához eddig országosan egysé­ges, de legfeljebb megyénként differenciált recepteket dol­goztak ki, s adtak a mezőgaz­dasági üzemeknek. Az együttműködés éppen e drága uniformizáltság meg­változtatására jött létre. Szak- tanácsadók közreműködésével felmérték a megrendelők ta­karmánytermesztési és -fel­használási adottságait, meg­vizsgálták az általuk termelt búza, kukorica és árpa bel- taftalmi értékét, sertésállomá­nyuk minőségét, korát, s egyéb jellemzőit. Mindezek alapján vala­mennyi vásárlójuknak új, a helyi lehetőségeket messzeme­nően figyelembe vevő recep­teket készítettek mind a nagy­üzemi, mind a háztáji állo­mány részére. A számítógép segítségével készített új receptek alapján, a gazdaságban rendelkezésre álló és adott minőségű takar­mányból minden nehézség nélkül olyan összetételű takar­mány keverhető, amelyet az adott korú és állapotú serté­sek a lehető leggazdaságosab­ban hasznosítanak. A számí­tások szerint az ilj'en módon elérhető megtakarítás 100 kiló tápra jutó értéke 30—40 fo­rint között változik. Bálunk írják A Magyar Konyha idei első számában folytatja az ol­vasók receptjeinek közlését. Megismerhetjük dr. Okolicsá- nyi Jánosné (Vác) csülkös ká­posztái e^fisét és Tárná. László- né (Verőcemaros.) kínai rizs­ropogósát. Az Izzó bemutatta a Tungs­ram váci gyárának MSZBT- tagcsoportját, a tizenöt évvel ezelőtt létrejött tagcsoport szá­mos programmal, rendezvény­nyel erősítette a két nép ba­rátságát. A Szabad Föld Két emelet gazdagság címmel színes, han­gulatos cikkben ismertette a váci Katona Lajos Könyvtár munkáját. 1985-ben hét és fél ezer olvasónak 130 ezer köte­tet kölcsönöztek ki. Két tájegység népművészete A Duna—Tisza közéről szól­va a népművészet emlegetése­kor leghamarabb Kalocsa, vagy a délszláv nemzetiségek hagyományvilága jut eszünk­be. A két folyó közti nagy táj, a Kiskunság, és hozzá kapcso­lódva a sajátos mezővárosi fejlődésű Kecskemét eddig kevéssé isimért hagyományos kultúráját bemutató kiállítás nyílt április 2-án a görög templom kiállítóteremben. (Március 15. tér 19.) Kecskemét és a Kiskunság népművészete kerül egymás mellé, ezt a kapcsolódást n két terület fejlődésében, anya­gi kultúrájában mutatkozó hasonlóság indokolja. A Kiskunság területére a tatárjárás után telepedett le a névadó kun népesség. Ki­rályainktól katonai szolgála­taikért kiváltságokat kaptak, hemesi előjogokkal élhettek. Ez az úgynevezett kollektív nemesség megjelölt határokon belül minden lakosra vonatko­zott. A nagy vérveszteséggel járó török megszállás után mind­össze öt nagy település léte­zett. Kisikunlacháza, Kunszent- miklós, Szabadszállás, Fülöp- szállás és Kiskunhalas ehna- ayarosodott kun népessége mellé főként református kelet- dunántúli és katolikus jászsá­gi telepesek érkeztek. Állattartó puszták A XVIII. század elején a Habsburgok törvényellenes módon zálogba adták a német lovagrendnek a területünket is magába foglaló jászkun kerület birtokainak jövedel­mét. A kerület lakosai, ter­mészetesen az újonnan érke­zett telepesek is, családonként adták össze a pénzt, hogy visszavásárolhassák birtokjo­gukat. A megváltás — la­tinul redemptio — 1745-ben történt, s ez a függetlenseg vált a további fejlődés alap­jává. A földesúri hatalomtól füg­getlen kunsági nép megélhe­tésének alapja az állattartás volt. Később a szántókon kí­vül az állattartó pusztákat is benépesítették a kert- és sző­lőműveléssel, növénytermesz­téssel, ház körüli állattartás­sal foglalkozó tanyák. Az egy­kori pusztai állattartás marad­ványai a nagybirtokok lege­lőin, Kecskemét bugaci pusz­táján és néhány kiskun város közlegelőjén maradtak meg. Időközben Kecskemét a me­zővárosi fejlődés sajátos út­ját járta be. A török uralom kezdetén a város szultáni birtok lett, így menekült meg a közvetlen kizsák­mányolástól. A hódoltság alatt pénzben váltotta meg a más­hol általános földesúri szol­gáltatásokat, a joghatóságot választott elöljáróság gyako­rolta. Ha időszakosan erősö­dött is a földesúri befolyás, a város soha nem süllyedt job­bágyi függőségbe.' A lakosság fő jövedelmét a bérelt pusztákon neveltetett állatok eladásából nyerte, de fokozatosan egyre nagyobb jelentőségre tett szert náluk is a szőlő- és gyümölcster­mesztés. A város módosabb gazdái­ból választott tanács — ma- gisztra tusj — rendelkezett a közösség minden ügyében. Megszabták például az egyes társadalmi rétegek viseleté­nek anyagát, díszíthetőségé- nek mértékét is. A túlzásokat, a felesleges cifrálkodást kerül­ték. Az ilyen rendeletekből és más írott forrásokból ismert viselet legtöbb eleme már ré­gen feledésbe merült, de a díszes subák, a viselőjük fog­lalkozását, rangját jelző ka­lapok, míves ruhadíszek, ki­egészítők még fellelhető da­rabjai a mezővárosi népmű­vészetnek. Kunsági népcsoportok Faragott bútorok, ékes ko­vácsmunkák jelzik, hogy a módos gazdák tárgyi környe­zetüket milyen igényesen ala­kították. A Kunság különböző erede­tű, vaílású népcsoportjainak hagyományos kultúrája érde­kes módon ötvöződött. A mó­dosabbak életmódjukban a polgárosultabb mezővárosi mintát igyekeztek követni. Vi­seletűkben hamar elterjedt a gyári kelmék alkalmazása, de az alsóbb néprétegeknél so­káig megmaradt a bő gatya és a bocskor. A városokban dolgozó ipa­Őrboítyáni nyugdíjasok Az őrbottyáni Kvassay Jenő nyugdíjasklub évek óta sike­resen vesz részt a nagyköz­ség kulturális életében és a település fejlesztésében. Érde­kes, változatos programjaik­nak tudható be többek között az is, hogy a tagság száma 1983-tól csaknem háromszoro­sára emelkedett. A rendszeres munkát tükrözi- például, hogy a klubnak saját zenekara van. Örömmel fogadják maguk kö­zé azokat az idősebbeket is, akik még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Működésük során jó kap­csolatokat alakítottak ki a te­lepülés társadalmi és tömeg- szervezeteivel, intézményeivel, vállalatokkal és a közeli köz­ségek nyugdíjasklubjaival. Minden héten, hétfőn tizen­hét órától tartják összejöve­telüket a klubteremben. A vezetőség közösen a tagsággal már elkészítette az első félév rendezvénytervét is. Hasznos információk A Hazafias Népfront Vác városi bizottsága a korábban elfogadott munka- és ülésterv szerint tevékenykedik. Az idei munkaterv eltér a ko­rábbiaktól, mert több önálló kezdeményezésre ad lehető­séget. A HNF tagjai a követ­kező hónapokban tájékozta­tást kapnak a lakásgazdálko­dás alakulásáról, az 1985. évi jelölőgyűléseken és az 1986. évi tanácstagi beszámolókon elhangzott közérdekű bejelen­tések és javaslatok megvaló­sításáról. Bizottsági ülés elé kerül az idős korúak helyze­te, a főbb várospolitikai cé­lok megvalósítása. Vácott április 7. és 20. kö­zött tartják beszámolóikat a városi tanács tagjai. Az ese­ménysorozat fontosságára te­kintettel városkörzetenként fel­készítő megbeszéléseket szer­veztek. Külön összehívták a kisváci és a középvárosi ta­nácstagokat, akik előtt dr. Kovács Tibor osztályvezető beszélt a beszámolóval és a lakóbizottsági választásokkal kapcsolatos szervezési felada­tokról, Ritecz György tanács­elnök-helyettes pedig a tanács VII. ötéves terveinek javasla­táról adott tájékoztatást. Va­lamennyi tanácstagi beszámo­lón a Hazafias Népfront tag- 'ja, munkatársa tölti be az el­nöki tisztséget. Módot adnak a választóiknak a városkör­zettel kapcsolatos problémák megvitatására. A közelmúltban az idős ko­rúak koordinációs bizottsága, a városi pártbizottsággal kö­zös rendezésben aktívaülést tartott. A tanácstagok részé­re hat előadásból álló soro­zatot szerveztek, ez is sike­resen véget ért. A zárótéma: a HNF és a tanács együttmű­ködése volt. Néphadseregünk ünnepélyesen búcsúztatta az obsitosokat, az 1930-ban szü­letett hadköteleseket. A bú­csúztatáson a helyi népfront­bizottság is képviseltette ma­gát. Valamennyi körzeti bi­zottság ülést tartott az el­múlt hónapban. A 8-as kör­zet a Deákvári esték rendez­vényén bemutatta tevékeny­ségét a lakosságnak. Megszer­vezte területén az ingyenes jogi tanácsadást. Pencen a községi bizottság foglalkozott a helybeli 10 ve­szélyeztetett tanuló helyzeté­vel és a község ötéves fásí­tási tervével. Honismereti elő­adáson felidézték a Zrínyi család életét. Püspökszilágyon a fiatalokat az foglalkoztatja, hogy a 14 évvel ezelőtt kije­lölt tanácsi építtül telkek miért nincsenek beépítve, miért nem adják el azokat az építeni szándékozóknak? Püs- pökhalvanban a pedagógus­hiány váltott ki nagy vitát, mert magas a képesítés nél­kül tanítók száma. Galga- györkön szóba került az idős korúakkal való fokozottabb törődés, a szociális segélyek igazságosabb elosztása. Ácsán bizottsági ülésen foglalkoztak/ a temető helyzetével. Sokan fordulnak a nép­frontbizottsághoz közérdekű témákkal. Az emberek kevés­nek találják a jövedelem-, üdülő-, garázsadókról szóló tájékoztatást. A Földvári téri szakboltban még mindig ke­vés a friss' és olcsó hentes­áru. Bírálták a Csikós József utcai aluljáró állapotát. A Kö­tő utca közel 300 Lakója egy éve beköltözött az új laká­sokba, de a közvilágítás ma is megoldatlan, a többszöri sür­getés ellenére. A népfrontbizottság felhívta a tanács szakigazgatási szer­veinek. s az érintett üzemek­nek, intézményeknek a fegyel­mét a gondokra, kérve azok mielőbbi megoldását. P. R. Szuperkemény fémlapkák A szerszámgépekhez a ko­rábbiaknál jobb minőségben rosok nemcsak a helyi lakos­ságot látták el bútorral, ruhá­zattal, szerszámokkal és hasz­nálati tárgyakkal, hanem rendszeresen árusították ter­mékeiket a környék vásárain, ízlésformálásban, a tárgyi környezet megteremtésében döntő szerepük volt. Iparosok Az iparosok mellett termé­szetesen jelentős alkotásokat hoztak létre az ügyes kezű fúró-faragó emberek. Ök fő­ként könnyen megszerezhető anyagokat — szalmát, fát; pásztorok szarut, bőrt — használtak. Mindennapi esz­közök, a kedvesnek, jó barát­nak készített ajándékok gon­dos, aprólékos megmunkálást mutatnak. ,■ Szemet gyönyörködtető a faragások motíyumgazdags..- ga, de kellemes, harmonikus látványt nyújtanak, az egy­szerű munkaeszközök is. Et- demes talán megjegyezni, hogy ezen a vidéken jó minőségű anyag hiányában nem alakult ki jelentős fazekasközpont. Távolabb készült termékek terjedtek el, de ezek is ré­szeivé váltak a mindennapi életnek, a hagyományos élet­formának. A Katona József Múzeum (Kecskemét), a Kiskun Mú­zeum Kiskunfélegyháza) és a Thorma János Múzeum (Kiskunhalas) anyagából ké­szült kiállítást kecskeméti muzeológusok rendezésében tekintheti meg a váci közön­ség. Z. M. és nagyobb sorozatban gyárt- az év eleje óta keményfém- lapkákat a budaörsi Ipari Sze­relvény- és Gépgyár. Angliá­ból vásároltak berendezést, s a technológiai korszerűsítés nyomán már ebben az évben megháromszorozzák a lapkák gyártását, ami egyúttal a ha­zai igények csaknem teljes kö­rű kielégítését jelenti. Eddig ezeket a szuperkemény fémlapkákat, amelyek a szer­számgépek marófejének élet­tartamát megnövelik, drága valutáért, jórészt költőidről hozták be. Most viszont a hazai gyár­tás felfuttatásával az import döntő hányada feleslegessé válik, ami évi 4 millió dollár megtakarítást jelenthet a nép­gazdaságnak. Labdarúgás A labdarúgó körzeti baj­nokság műsora: Ma, április 4-én, pénteken, a serdülök délelőtt 10 órakor az alábbi párosításban lépnek pályára: Dunakeszi SE—Nagymaros, Verőcemaros—Dunakeszi VSE, Márianosztra—Szokolyá, Fóti SE—Fortuna, Gödi TK—Vác- duka. Északi csoport,' péntek, 13.30 és 15.30: Perőcsény—Fortuna, Kösd—Nagymaros II., B. Ke­mence—Szob, Vámosmikola— Letkés. Déli csoport, szombat: V. Amatőr—Kóspallag, Csővár— Sződliget. Dunakeszi SE— Váchartyán, Galgavölgye— Galgamácsa, Őrbottyán—Püe- pökszilágy, Vácduka—Galga- györk. ISSN 0f33—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom