Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-06 / 80. szám

"Tic.. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS XXX. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM Ara: 1,80 forint 19S6. APRIUS 6., VASÁRNAP MA:-------------------­Az erdőkertes! egy úr uSeSsé éve (3. oldal) Rádió- és televízió-műsor a fövő hétre (5—6. oldal) SajHserehere (8. oldal) t Élj és emlékezz, nemzetem! csának elnöke, s ott volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. A nagygyűlésen Szórádi Sán­dor, a KISZ KB titkára mon­dott ünnepi beszédet. Egyebek között emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évtizedben vol­tak fordulatok és visszaesések, de amit elértünk, az történel­mi léptékkel mérve is kima­gasló teljesítmény. Az ünnepi beszédet követően Élj és emlékezz, nemzetem! címmel zenés történelmi játé­kot láthatott a mintegy négy­ezer fiatal. Ezután a Budapest Ragtime Band adott koncertet, majd estig tartó programsoro­zaton vehettek részt az érdek­lődők. Szombat reggel a gellérthe­gyi felszabadulási emlékműnél és a Parlament előtt, a Kossuth Péteri határában a monori Kossuth Termelőszövetkezetben javában folyik a talajelökészí- tés. Erre a táblára sárgarépát vetnek majd. Bevonták a lobogókat Nagygyűlés és történelmi játék Hazánk felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség április 4-én ifjúsági nagygyűlést rendezett a Városligetben, a Petőfi csarnok sza­badtéri színpadán. Az ünnepi eseményen Szórádi Sándor mondott beszédet Hazánk felszabadulásának Katona Imre. az Elnöki Tanács1 41. évfordulója alkalmából a titkára. Kállai Gyula, a Haza- Magyar Kommunista Ifjúsági íias Népfront Országos Taná- Szövetség pénteken ifjúsági nagygyűlést rendezett a Város­ligetben, a Petőfi csarnok sza­badtéri színpadán. Az ünnepi eseményen megjelelt Grósz Károly, a budapesti górt bizott­ság első titkára, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai, Hor­váth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Lajos téren ünnepélyes külső­ségek között, katonái tisztelet- adással bevonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzet­közi munkásmozgalom vörös zászlaját, valamint az . állami zászlót, amelyet hazánk fel- szabadulásának 41. évfordulója alkalmából vontak fel. Hazánkba érkezik az ír külügyminiszter Peter Barry, Írország kül­ügyminisztere, Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására, április 6-án, vasárnap hivata­los látogatásra hazánkba érke­zik. (Az ír diplomácia vezető­jének életrajza a 2. oldalon.) .Részlet az Élj és emlékezz, nemzetem: című zenés történelmi játékból Tavaszi ünnep munkával, pihenéssel Kézen fogva futottak a célba A Dunakanyarban és a me­gye más népszerű kiránduló- helyein élőknek van egy min­dig megbízhatóan működő és egyszerű barométere. Reggel elegendő megnézni, mekkora a forgalom a fővárosból kiveze­tő főutakon, s máris kész az időjárás jelentés. Ha szinte egymásba érnek az autók, ak­kor biztosan jó idő lesz, ha meg alig-alig látni kocsit, hű­vös, esős napra ébredtünk. A mostani ünnepi fél hét­végén meleg napsütés, zöldü­lő mezők, duzzadó és bomló rügyekkel terhelt ágú fák és sok-sok ibolya várta az embe­reket. Fél hétvége — írtuk, s nem véletlenül. Ma, vasárnap ugyanis munkanap lesz, dol­gozni kell, erre kényszerít az ország vártnál nehezebb gaz­dasági helyzete. Bizonyára a legtöbb helyen megértik a kü­lönös intézkedés indítékait, ám bizonyos vagyok abban is, hogy lesznek jócskán olyanok, akik csak dolgozgatnak. A hét elején és végén — hétfőn és pénteken — jól érzékelhetően egyébként is legfeljebb félgőz­zel megy a munka, s ezen ed­dig nem nagyon tudtunk vál­toztatni. A mostani vasárnap — ííiegint kezdődik egy hét — fhlán más lesz? Majd meg- látjuk... (Kollegáink mai ta­pasztalatairól holnapi szá­(Folylátót a 3. oldaton.) F ‘ el tétel ezhetőén nem vetjük el a sulykot, ha azt állítjuk, nem volt, nem lesz olyan üzlet- hálózata a kereskedelem­nek, amely, mindenkor és mindenkinek megfelel. Ahogy az élet ezer más dolgában, ebben sem egyez­nek, sokkal inkább külön­böznek az emberek igényel, azaz megfelelőnek tarthat­juk a helyzetet akkor, ha a többség elfogadhatónak ítéli lakóhelyén az ún. ke­reskedelmi alapellátást. Eb­be az alapellátásba sok minden beletartozik — a napi cikkek címszó alatt összefoglalt áruk például —, sok minden viszont nem, hiszen beláthatjuk, egy-egy bútorüzlet, műsza­ki áruház stb. létezéséhez adott értékű minimális for­galom kell, máskülönben kész ráfizetés lenne az üz­let, hasznot csak akkor hozna — az ismert tréfá­hoz hasonlóan —, amikor zárva tartják a boltot... Azért a kissé körülmé­nyesre sikeredett bevezetés, mert sikamlós terepen, ké­nyes téma után jár az új­ságíró, hiszen egy malíciá- val telített mondat ültetett bogarat a fülébe, így hang­zott: na, náluhk azután megszaladt a kereskede­lemfejlesztés ... Ez a ná­lunk egyébként a megye vonzó szépségű hegyvidéki településeinek egyike, Szo- kolya. Télen sem kevés itt a kiránduló, tavasztól őszig MEGSZALADT pedig tömött csapatokban jönnek, szaporítja az állan­dó lakosság számát a hét­végi házak tulajdonosai­nak, családtagjainak sere­ge, a^az érteném én ... de azért mégsem értem. A ta­gadhatatlanul gunyoros megszaladt minősítés ugyanis arra volt értendő, hogy a településen egy élelmiszerboltra Jcéí és fél vendéglátóhely jut... amit az itt élők — aligha fur- csállhatjuk — némi inge­rültséggel vesznek tudomá­sul. Ingerültségük oka nem okvetlenül az. hogy sok a vendéglátóhely, hanem hogy kevés, szűkös az élelmisze­rek megvásárlásának tere­pe. Amire természetesen azt felelhetjük, a vállalkozások időszakában a pénz oda megy, ahol megtérülése rö­vid idő alatt biztonságos­nak ígérkezik, ahol a ha­szon nem kétséges, s ta­gadhatatlan, ez a terület nem az élelmiszer-kereske­delem ... A mai jogi kere­tek között egyébként sin­csen módja a tanácsoknak olyan súlyozásra, ha vala­ki erre kér magánkereske» dői engedélyt, akkor meg­adják, de ha arra, akkor nem. A lakosság persze — és ez igazságtalansága elle­nére is természetes — a ta­nácstagokon, a tanácsi tes­tületen, a tisztségviselőkön veri el a port, nemcsak itt, hanem valamennyi telepü­lésen, a miért igenekre, a miért nemekre választ kö­vetelve. Azt, hogy a szo- kolyai esettel nem egyedi jelenségre bukkantunk, bi­zonyíthatjuk a szomszéd­ságnál szerzett tapasztala­tokkal, hiszen Verőcemaro­son is kétszer annyi ven­déglátóhelyet számolhatunk össze, mint amennyi élel­miszerüzletet... S hogy igazán érzékelhessük az arányok mélyén rejlő fe­szültséget, leírjuk, a ven­déglátáshoz több mint két és félszer akkora (alap)te- rület áll rendelkezésre, mint amennyi a település összes más boltjának — te­hát nemcsak élelmiszer-, hanem1 minden további üz­letének — alapterülete. Iga­zolódni látszik az a véle­mény, melyet a szakembe­rek sokszor hangoztatnak, s mely szerint az élelmiszer­kereskedelemben elsősor­ban nem az árukínálat okozza a feszültségeket, ha­nem a vásárlás körülmé­nyei. Ezek a körülmények a megyében gyakran — és elsősorban az agglomerá­ciós övezetben —' méltat­lanok mind a kereskedők­höz, mind a vevőkhöz, s ami igazán aggasztó: a fejlesztési erőfeszítések el­lenére is a legutóbbi évek­ben romlott a helyzet a megyében, szemben az or­szág más közigazgatási te­rületeivel. Nálunk ugyanis növekvő népességet és nö­vekvő forgalmat kellene kielégítenie az egyre re­ménytelenebből küszködő élelmiszer-kereskedelem­nek... csoda-e, hogy .a vá­sárlók elégedetlenek, s a bolti alkalmazottak közül sokan szó szerint megszök­nek az élelmiszerek forgal­mazásából?! M esszire jutottunk a Szokolyán elejtett maliciózus megjegy­zéstől? Aligha. A megjegy­zés eredőjéről szólunk. Hi­szen igaz, megszaladt sok helyen a vállalkozási kedv — az más káposzta, hogy immár tekintélyesre tere­bélyesedik a visszalépő, a magánkereskedői engedélyt visszaadó, a szerződést fel­bontó vendéglősök száma —, de ennek a kedvnek a tárgya, terepe nem okvet­lenül az, ami a települések lakossága szemszögéből a leginkább kívánatos, hasz­nos lenne. A tanácsi, álla­mi élelmiszer-kereskede­lemnek viszont olyan cse­kélyek a fejlesztési forrá­sai, hogy már-már a mi­nimális követelményeknek sem tudnak megfelelni. Itt rejlik az igazi ellentmon­dás. S tényleg rejtőzködik? Vagy inkább nem akarjuk észrevenni? Mészáros Olló Ma már télen is lehet egy-két helyen fagyit kapni, ám az iga­zi szezon csak most, tavasszal kezdődik Túra a Vöröskő-sziklához Az idén is több ezren vettek részt a felszabadulási cmlcktúrán, és indultak április 4-én a Leányfalu melletti Vöröskő-sziklá­hoz. Ki autóval, ki kerékpáron, ki gyalog érkezett az ünnep­ségre. A társadalmi és sportszervezetek nevében koszorúkat és virágokat helyeztek az emlékmű talapzatára

Next

/
Oldalképek
Tartalom