Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 89. szám
A szerelő meglepetései N ehéz jól gazdálkodni az idővel. Közismertek a munkaidő kihasználásával kapcsolatos gondok. A veszteségszámítások néha megdöbbentő adatokat produkálnak. A nem megfelelő munka- szervezés, a kooperációs gondok, a szerződéses fegyelem lazaságai is okozhatják, hogy éppen nem érkezik a műhelybe a szükséges anyag, s ez gátolja a folyamatos termelést. Van azután olyan eset "is, amikor a dolgozó tehet róla, ha nem megfelelően osztja be az idejét. A tanácsi, a más hivatali fogadóórák például hiába hosszabbodtak meg, az ügyfeleknek nem akaródzik ilyenkor jönni, hanem továbbra is szinte kizárólag munkaidőben. Időnknek sok gazdája van. Amikor hiába várja a megrendelő félnapokon, néha napokon át a szolgáltató szerelőt, mesterembert, a várakozással töltött fél- vagy egész napokat a szabadság bánja, amely ilyen módon szétforgá- csolódván, kevesebb, pihenésre ad lehetőséget. Ilyenkor dolgozzon a mester bármilyen lelkiismeretesen, nem vagyunk elégedettek a minőséggel, mert időveszteségünket, utánjárásunkat is bekalkuláljuk — teljes joggal —, s így már kevésbé egyértelmű és biztató a kép. Mindezt felismerve, rendelettervezet született a közelmúltban: a szolgáltató, amikor felveszi a- megrendelést, legyen köteles kétórás időszakot megjelölni, s kötbért fizetni, ha mondjuk, reggel nyolc és tíz óra között nem ér a helyszínre. Az adminisztratív szabályozás nélkülözhetetlen, fontos dolog, ám semmiképp sem válik be. A szolgáltatóvállalatok ugyanis felhördültek a tervezet hallatán, s a maguk szempontja szerint, okkal. Azt mondták: ] a műszerész, a szerelő, sohasem tudhatja, milyen meglepetés várja, mi van a falon belül futó csövekben, a mosógép, a hűtőszekrény a más elromlott berendezés belsejében. Előfordulhat, hogy több a munkája, mint ahogyan tervezte, s elcsúszik az idővel. Vagy sebtiben összecsapja a munkát, hogy idejében érhessen a következő címre, vagy pedig reggelente eleve kevesebb megrendelőhöz kell elindulni, hogy mindegyikük biztonsággal. sőt rátartással beleférjen az időbe. így viszont a műszerészek teljesítménye lesz jelentősen kisebb, s ennek következtében a keresetük is kevesebb. Ezt meg nyilvánvalóan sem az egyén, sem munkáltatója nem vállalhatja. Ember és technika csak együtt lehet igazán hatékony, és a korszerű megoldások a szolgáltatóiparban sem odázhatók el sokáig. A munka- szervezés javításának egyik fontos eszköze lehetne például a CB-rádió. Ennek segítségével az újabb címeket a szerelők a központtól anélkül is megkaphatnák, hogy visz- sza kellene térniük a központba. Feltétlenül szükség van tehát a CB-rádióra, s a technikai eszközökkel párhuzamosan másra is. Például arra, hogy a szerelők a jelenlegi egy helyett két műszakban dolgozzanak, mert késő délután sok megrendelő időbeosztásához lehetne alkalmazkodni. Mindez többletkiadással jár, mint ahogyan a technikai fejlesztés is, mert ebben az esetben műszakpótlékot kellene fizetni. így viszont esély van arra, hogy — rendelet nélkül, inkább a feltételek megteremtésével és jobbá tételével — javuljon a szolgáltatás. Varga Zsuzsa Aszód lépi ellenőri csoport Kísérletképpen népi ellenőri csoportot hoztak létre Aszódon, egyetlenként a megyében. A csoport létrehozása illeszkedik a közigazgatási korszerűsítés folyamatába, s tagjaitól azt várják, hogy kísérjék figyelemmel a nagyközségben a társadalmi tulajdon védelmét, gyűjtsék és továbbítsák a lakossági észrevételeket, javaslatokat, panaszokat, ha szükséges, kezdeményezzenek vizsgálatot. A csoport minapi alakuló ülésén elfogadták az idei munkatervet. Az első félévben megnézik, hogy alakul a Tüzép- telepen az építőanyag-forgalom, a magánépítkezők száma, mik a problémáik, a helyi megoldás lehetőségei, milyen a hatása a lakossági szolgáltatás színvonalára a kisvállalkozásoknak. A második félév témái: hogyan készül föl a Tüzép-telep a lakosság téli tüzelőellátására, milyen a fiatalok és a helyi művelődési ház kapcsolata, hogyan alakul t\i Időskorúnk Szociális Otthona felvesz szakácsnőt, takarítónőt, szociális nővért < és szakképzett gondozónőt. Jelentkezni lehet az Intézet igazgatójánál, munkamapokon 8 és 15 óra között, cím: Pécel, Ady Endre u. 8. A Rákosvölgye Mgtsz felvesz a szadai és a mogyoródi varrodájába szakképzett és betanított varrónőket. A mogyoródi lakatosüzemébe sürgősen felvesz lakatos szakmunkásokat és betanított lakatosokat. Jelentkezni lehet az üzemekben. a nagyközségben élő idősek helyzete, szociális ellátása, mik a társadalmi gondoskodás formái. A tizeikét tagú aszódi népi ellenőri csoport vezetőjének Kiss Mihályt, a KIOSZ helyi szervezetének titkárát választották. Tagjai: Bábosik Dezső normatechnológus, Cseh Lászlóné munkásszállói gondnok, Helgerné Vselmann Marianna népművelő, Katona István üzemvezető, haczik József szerződéses kereskedelmi egység vezetője, Matejcsok,Józsefné kisiparos, Mészáros Antal főkönyvelő, Barlai Edit tanár, Petrovics András mentőápoló, állomásvezető, Porlaki Pál OTP-fiókvezető, Varga Márta pénzügyi ellenőr. Egyedül él Bag, Vörös Hadsereg út 77. szám alatti családi házában özvegy Deme Józsefné, akit legszívesebben nehéz sorsú, de nagy akaratú asszonyként jellemeznék. Hogy mit dolgozott össze eddigi életében, mit talpalt, gürcölt, *• amíg felnevelte két gyerekét, megépítette és berendezte négyszobás lakóházát, kinyögte, kiizzadta az építkezés terheit — nem lehetne órákban kifejezni, nem lehetne a szokásos normákkal mérni. Az oly sokszor megénekelt életmód, amely szerint az édesanya éjszaka font, nappal mosott, nem fejezi ki hűen Deméné mindennapjait. Ő még ennél is többet végzett. Emlékezésének nagykönyvében lapozgatva szó esik az ifjúságáról, menyecskesorsáról, az egyszer felépített otthon elvesztéséről, az újrakezdéssel együtt járó megpróbáltatásokról. Alapot ásott. Maltert kevert. Falat rak'tt. Szőlőt művelt. Markot szedett. Kukoricát kapált. Takarítani járt. Szövőszék mellett görnyedt. Varrógép mellett vir- rasztott. Gyerekeket nevelt. Idős szülőket szolgált ki. Vívta harcát csendesen, magába rejtetten férje életéért. Már egy-egy cselekedete férfiembernek is próba, helytállást bizonyító erőfeszítés lett volna. Tavaszi napsütés melegíti a szobát, ahol beszélgetünk. Az asztalon félig kész ráncos xiii. Évfolyam. S9. szám 1986. április ír., '■zerda Fórum a környezetvédelemről Kastély, patak, biotechnológia A kétnapos országos környezetvédelmi tanácskozáson fórumot is tartottak, amelyen az előzetesen írásban leadott kérdésekre válaszoltak az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal, az Agrártudományi Egyetem szakemberei, a városi tanács elnöke. írásunkban a Gödöllőre vonatkozó kérdésekre adott válaszokat foglaljuk össze. Előbb azonban néhány általános és Pest megyei összefüggést idézünk föl, amely segíthet érzékeltetni, miről is van szó. Különleges Azon föltehetően senki sem lepődik meg, hogy a környezet- és természetvédelemmel foglalkozók tevékenységük jellegének kifejezésére bevetik a szakberkekben kedvelt szólja komplexet. Ezzel egyrészt a munka bonyolultságát, másrészt azt akarják érzékeltetni, hogy noha részterületeket különböztetnek meg, teszem azt, föld-, víz-, talaj-, levegővédelem, ezek azonban igazából nem választhatók el egymástól. Beszéltek a veszélyes hulladékokról, annál is inkább, hisz rövidesen a mi körzetünkben elkészül az első lerakóhely. Nem volna-e célszerű a veszélyes helyett különlegeset mondani, így ugjmnis mindent beleérthetnénk, ami különleges elbánást igényel, nemcsak azt, ami mérgező, fertőző. Hallottunk egy félelmetes számot: évente 5—6 millió tonna veszélyes hulladék keletkezik az országban, amelynek elhelyezése óriási probléma. A lerakóhelyek hálózatának kiépítése folyamatban van, amit hosszú kutatás előzött meg. Azt kellett kifürkészni, hol lehet egyáltalán biztonságosai} elhelyezni ezt a fajta hulladékot. Ami valamikor derékszaggató kapálás közben sokszor megfordult az emberek fejében, hogy tudniillik, olyan szert kellene föltalálniuk a tuszoknya. — Meggyötört, aztán megfékezett a betegség — mondja élete emlékeinek felidézése közben Deméné. — Hiába akarnám a kapát húzni, hiába szeretnék a kertembe fóliákat építeni, s alattuk pici palántákat simogató kézzel nevelni, ezt már nem tehetem. Két ízben is lebénultam s bizony második alkalommal kevesen hittek a felépülésemben. Én soha nem gondoltam a halálra, mert nagyon akartam élni, hiszen a betegség akkor támadott, amikor nyakig voltam az adósságban. Nem mehettem úgy el az életből, hogy a két gyerekemre' hagyom a házépítés terheit, az adósságot, a kölcsönöket. Amit én vállaltam, szereztem, annak én legyek az ura! — ez volt az élethez való makacs ragaszkodásomnak az alapja. — Most, ha betegen is, de dolgozom. Nekem nincsenek üres perceim, semmittevéssel töltött óráim. Bevallom Deménének, nem véletlenül nyitottam be hozzá. Azt hallottam a faluban, hogy munkát kereső, követelő nyugtalansága most olyan vállalkozásba hajtotta, ami talán egykor Bag diszévé és dicsőségévé válik. dósoknak, amelyik az összes gyomot, legfőképpen a mindennél szívósabb tarackot egyszer és mindenkorra elpusztítja, az mára megvalósult. Sajnos ennek is megvannak a káros következményei. Az egyik, hogy bebizonyosodott, a gyom sem okvetlenül haszontalan. megvan a szerepe az állatvilág fennmaradásában. A másik: a vegyszer mérgezi a talajt, a vizeket, s gondot jelent a fölhasználatlan meny- nyiség is. Nem tudják hová tenni. Legjobb volna elégetni, ma azonban még nincs hozzá égetőmű. Dorogon már épül, addig is meg kell valahogy oldani e szereknek a biztonságos tárolását. Ezután néhány tanulságos adat megyénk természeti értékeiről. A terület nyolc-tíz százaléka védett. Találhatók itt országos és helyi jelentőségű parkok, barlangok, növények, állatfajok. A védett területén 455 forrás. 55 műemlék, történeti emlék található. Biotechnológia Térjünk rá a minket legközelebbről érintő kérdésekre, amelyekre Papp István városi tanácselnök adta meg a választ. Az első a biotechnológiai kutatóközpontra és a kastélyra vonatkozott. Ma még népi lehet pontosan tudni,..mi,. lesz a kastély sorsa. A hetedik ötéves tervben állagmegóvásra, életveszély elhárítására 180 millió forintot fordíthatnak, tizenöt-húsz milliót tervezésre. A teljes fölújításra, mai árakon számítva, 1,5— 1,8 milliárd forintra lenne szükség. Döntöttek arról, hogy a biotechnológiai központ a kastély szomszédságába kerül, ahol jelenleg raktárépületek állnak. Hogy miért éppen oda, azt azóta is sokan kérdezik. A tanácselnök szerint sosem gondolták, csak oda lehet építeni. Szóba került az egyetem- területe, annak az Ady Endre sétányon lévő kertészete, a Táncsics Mihály út vége. Végül a Műemléki FelügyelőségNyitja előttem az előszobából nyíló szobájának ajtaját. Mintha egykori parasztlakodalom közepébe vagy hajdani falusi vasárnap délutánok színes, nótás világába léptem volna. Népviseletbe öltöztetett embernyi bábuk sokasága népesíti be a szobát. Menyasszony. Vőlegény. A húszas évek módija szerint. Menyecske virágvasárnapi viseletben. Két nagylány, mintha a feltámadási körmeaet- be sietne, s őket kísérik az idős, kékfestőbe öltözött asz- szonyok. De vannak itt gyerekek, s bölcsőben még csecsemő is. — Hogy kezdődött? Négy unokám van. Tudja, itt Bagón nagyon erős a hagyományokhoz való ragaszkodás. Készítettem az unokáimnak én is ráncos posztószoknyát, alája farikat, megvarrtam nekik a selyemblúzt, s azt szerettem volna, ha ebben az öltözetben néha-néha körülöttem játszanak, táncolnak, velem együtt régi dalokat énekelnek. Egyszer-egyszer sikerült a múltból visszacsalogatni néhány órát, de hát örökre semmi sem tartható magunknál. Sem öröm, sem bánat. Tudtam én ezt az eszemmel, de valahogy nem akartam a gél történt egyeztetések után döntöttek arról, hogy kiköltöztetik a raktárakat, s ott épül föl, a kastély jellegéhez igazodva a központ, úgy, hogy a parkból egyetlen négyzet- métert sem vonnak el. Mindenkinek A vízvédelemmel kapcsolatosan föltett kérdésre elmondta az elnök, Gödöllőn a házak, lakások 80—85 százaléka be van kötve a vezetékes hálózatba. Egy-két újabban nyitott utcát kivéve, mindenüvé eljutott a vezeték. A Rákos-patak szennyezését nem üzemek, intézmények okozzák. Azok közül egyetlenegy sem engedi szennyvizét a patakba. Az viszont nehezen földeríthető, hogy mások, hol, mikor engednek a patakba olajat, vegyszert, megmaradt festéket, vagy bármi mást. Egyik ismerősöm a hallgatóságban, írogatva a válaszokat, szomorkásán jegyezte meg, egész nap csak beszélünk, miközben a helyzet tovább romlik. Tettek kellenének, tettek. Van benne valami. De beszélni is kell, szüntelenül, hogy minél többekben tudatosodjon, milyen veszélyek leselkednek • ránk. Ezen a, térep a szó legszorosabb értelmében, mindenkinek össze kell íöSgSía, mert akzeáy- nyezett. levegő, víz ném áll meg egyetlen kerítés előtt sem. S hogy ezt megértessük, ahhoz sokat kell beszélni és írni. Még a jelenleginél is többet. Nagy küzdelmet és színvonalas, izgalmas mérkőzéseket láthatott az a szurkolótábor, amelyik ellátogatott az Erkel- iskola tornatermébe. Lehel SE—Gödöllői SC 3-1 (15-4, 12-15, 15-12, 15-11) megváltoztathatatlant tudomásul venni, s akkor határoztam el, hogy négy, az unokáimhoz hasonló bábut készítek, azokat népviseletbe beöltöztetem és ebben a szobában elhelyezem. Megcsináltam. A szomszédok megnézték, s biztattak. — Csinálj felnőtt bábukat is! — Hallgattam az ösztönzésre, engedtem a kérésnek, s lassan benépesült a szoba. Most már vetett ágy díszíti a szoba sarkát. Nézem a beteg, sokat próbált asszony munkájának eredményét^ Hallottam, s tudom, hogy a Galga mentén múzeumalapító parasztasszonyok mentik a műit értékeit. Ügy érzem, szamuk Deme Józsefnéval tovább szaporodott. De nincs még vége a látványnak. Vendéglátóm megmutatja a régi konyhát, ahol áll a százesztendős szövőszék. Nem kiállítási tárgy. Mindennap beül a székbe Deméné, s dolgozik rajta. Látták már japánok, amerikaiak, franciák. Csodálták szorgalmát, ügyességét. Amit én csodálok, az Deme Józsefné nagy-nagy akarása. — Nem, nem adnék el semmit. Amibe születtem, abba vágytam vissza, s azt próbáltam ide varázsolni: egy szobányira való értéket a régi bagi emlékekből. Talán sikerült. Fercsik Mihály Fekete Istvánról Vetélkedő A Fekete István műveiből meghirdetett vetélkedő elődöntőit ma tartják három helyszínen. A bagi és a gödöllői művelődési központban, valamint a városi könyvtárban. A versengés, amelyet gyerekeknek szerveztek, valamennyi színhelyen délután 3 órakor kezdődik. flgráregyetem Köcsög-, gyűrűavató A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen megkezdődtek a végzős hallgatók búcsúzási ünnepségei. Tegnap este a mezőgazdaság-tudományi kar hallgatói tartották köcsögavatóju- kat, ma a gépészek talpára kötnek útilaput, s ekkor lesz a gyűrűavatójuk. -A jövő héten, április 19-én a várostól vesznek búcsút a végzősök, a mezőgazdaság-tudományi kar hallgatóinak lovas ballagásával. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Hitchcock: Hátsó ablak, színes, amerikai film, 20 órakor. A kis Valentinó, 18 órakor. Népi játék és néptánc körzeti úttörőszemle, 9 órakor. A hónap gödöllői műtárgya: Nagy Sándor: A festő rémei, megtekinthető az előtérben. Aszód, múzeum: Lóránt Zsuzsa szoborkiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Kercpestarcsa, kiállítótc- rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. ^mü" Mozim Vitorlás a láthatáron. Színes, magyarul beszélő NDK ifjúsági film. Csak 4 órakor! Forró nyáréjszaka. Színes holland filmvígjátók, 6 és 8 Gödöllő: Kolozs J., Körösfői F., Maulné, Seregi, Somo- gyiné, Zsulya. Csere: Bódi, Havas. Edző: Körösfői László. Az eredmény nem tükrözi hűen az egyes játszmákon belül folyó nagy küzdelmet. Az első játszmában nyitásfogadási hibák miatt gyorsan elhúzott az ellenfél. A másodikban nagyot javult lányaink mezőnymunkája, és sikerült kiegyenlíteni a játszmaarányt. Á következő két játszmában nagy leütéseket, ravasz ejtéseket és lelkes védéseket mutatott be mindkét csapat. A jászberényi lányok végül azzal bizonyultak jobbnak, hogy biztosabban fogták a nyitásokat és jól kihasználták a két ifjúsági válogatott játékosuk ütőerejét. Lehel SC ifi—Gödöllői SC ifi 3-2 (13-15, 14-16, 15-10, 15-9, 16-14) Gödöllő: Bódi, Burcherna, Déczi, Havas. Kiszel, Szaniszló. Csere: Balogh. Edző: Dóczi István. A mérkőzés úgy indult, hogy biztosan nyernek a lányaink. Ha rendkívül szoros játszmában is, de sikerült 2-0-ás vezetést szerezniük. Ezután a mezőnyben nagyon sokat mozgó, és ütőjátékosait jól kiszolgáló jászberényi csapatnak sikerült kiegyenlíteni a játszmaarányt. A mindent eldöntő ötödik játszmában elkeseredett küzdelem folyt minden pontért. Lányaink többször vezettek, sőt 14-13-nál mérkőzéslabdához is jutottak, de végül a szerencsésebb jászberényi csapat győzött az ifjúsági csapatoknál ritkán látható, magas színvonalú mérkőzésen. K. L. ISSN 0X33—1957 (Gödöllői Hírlap) r Értékmentés Bábuk sokasága a szobában K. P. órakor! Röplabda Nagy küzdelemben vereség
