Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

Fiatal filatelisták Bélyegeken a múlt ás a jelen Kisiskolások használják Több mint egy hete bezárt az üllői . bélyegkiállítás, dé még ma is sokan beszélnek róla. A 40 éves az úttörő­mozgalom című tárlatot psak- nem kétezren látták, s el­mondható, hogy ilyen még nem volt. A kiállítás bemutatta a bélyeggyűjtés sokszínűségét. Láthatták az érdeklődök a különböző motívumokat a bé­lyegeken, sport-, űrhajós so­rozatokat, állat- és virággyűj­teményeket. De ott voltak a tárlókban a magyar történel­met felidéző sorozatok is, az Árpád-házi bélyegek, az 1848- as szabadságharc emlékeit felidéző sorozatok, a tanács­köztársasági és felszabadulást megidéző bélyegek. A kiállítás elérte célját, hi­szen a látogatók egyáltalán megtudhatták, mi a bélyeg­gyűjtés. S ennél többre alig­ha vállalkozhatott volna a rendező üllői általános iskola úttörőcsapata. A gyömrői Ságvári Endre Űttörőházban viszont már „vérre ment” a játék a műit hét végén: ott rendezték meg a kis filatelisták megyei ve­télkedőjét. Tizenegy csapat jelent meg, még a fővárosból is érkeztek versenyzők, ők természetesen csak versenyen kívül indultak. Az úttörők, kisdobosok ösz- szetett feladatokat oldottak meg — sikerrel. Szabó Gyula nyugdíjas — a gyömrői úttö- röház szakkörvezetője — és Lazányi Antal, a Mabéosz Budapesti és Pest Megyei Területi Bizottságának titkára volt a két játékvezető. Rajtuk is múlt, hogy a színvonalas vetélkedő gördülékenyen folyt. Lazányi Antal — menet köz­ben — még ismeretterjesztés­re is vállalkozott, így a részt­vevők még jobban megismer­hették a bélyeggyűjtés kulisz- szatitkait. Különös aktualitást adott a versenynek, hogy éppen a vetélkedő napján volt az űr­hajózás kezdetének negyed- százados évfordulója. Mint ismeretes, 1961. április 12-én szállt fel űrhajójával a ma­gasba Jurij Gagarin, a Szov­jetunió és a világ első asztro­nautája. Természetesen a ve­télkedő kérdései és feladatai között kiemelt helyen szere­peltek az űrhajózás történeté­vel kapcsolatosak. A' Vi? írásbeli feladatot is kaptak a versengő piros és kék nyak- kendősök, amelyeket postán kellett eljuttatniuk a ver­seny megkezdése előtt. Az első fordulóban az űrhajózás tör­ténetével foglalkoztak a kér­dések. majd filatelista totó- szelvényt kellett kitölteniük, majd következtek a ki kicso­da kérdések, s végül a kataló­l’recíz munkát igényeltek az írásbeli feladatok. (Bagóczki Sándorné felvételei.) Ferenc, a Filatéliai Szemle felelős szerkesztője, Szittya Lajos és Valii Rezső. Amikor — szokás szerint —• visszavonultak döntéshozatal­ra, a gyerekek át-átmentek a másik asztalhoz, megtudakol­ni, ti hogyan csináltátok. Végül is sor került az eredményhirdetésre is. Az el­ső helyen végzett a gyömrői 1. számú általános iskola csapata. A csapat tagjai: Sza­bó Gyula, Szépvölgyi Sza­bolcs, Szabó Péter. Második lett a gyömrői 4. számú isko­la gárdája: Gál Csaba, Gál Zsolt, Gáspár Krisztián. A harmadik hely a gyömrői 2. számú iskolának jutott. A csapat tagjai: Ablonczy Zsolt, Dobos József, ifjú Lei- ner László. A legjobb kisdobos címet Czibula Magdolna IV.-es és ifjú Nagy József szintén IV.- es gyömrői pajtások érdemel­ték ki. & Április 19-én, szombatim a XVL kerületi úttörőházban kerül sor a budapesti és Pest megyei összevont versenyre, amelyen Szabó Gyula, Gál Csaba és Szabó Péter képvi­seli , szőkébb pátriánkat. Ott már komoly tétért küzdenek a gyerekek, mert a legjobbak akár külföldi táborba is el­juthatnak. Gér József Lazányi Antal volt az egyik játékvezető gus segítségével íeismerni a bélyegeket, s elhelyezni azo­kat kWnórőgftif •sort-éiidben'. Jó .-JelkésáüUscgről tettek tanú bízo n ysí göY "a* •i*és*tf>'éi»l5k, ezt mondták értékelésükben a zsűri tagjai is: így Perjési Barna (elnök), Sonkovics György (titkár), Simon Gy. Sokféle innen-onr.an Követhető jó példák Mint lapunkban már hírül adtuk, a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Házban megalakult a helyi alkohol- ellenes klub. A napokban már hivatalosan is „bejegyez­ték” őket, amely azt jelenti, hogy most már valóban lé­teznek. Bekapcsolódnak majd a me­gye hasonló klubjainak prog­ramjaiba. Április 25-én Bu­dakeszire kaptak meghívást, ahol a mozgalom előtt álló időszerű feladatokról lesz szó. Valamennyi klubvezető beszámol majd az eddig elért eredményekről is. ★ Jó példával járt elöl a Ha­lászkert melletti butik gaz­dája: a napokban szép zöld bukszusokat ültetett az épület előtti utcafrontra. Természe­tesen az lenne a. jó, ha a pél­da ragadós lenne, s a többi kereskedelmi egység dolgozói is hasonló módon ápolnák, gondoznák a kirakatok előtti utcarészt. Mert az nem két­séges, hogy a község egyik főutcája csak így lehet mu­tatós, mindenki számára kel­lemes. Reméljük, az üzletve­zető igyekezetét mások is kö­vetik majd. ★ ötórai tea címmel jól sike­rült nosztalgiabált tartottak a művelődési házban. A bá­lon a 60-as évek fiataljai vet­tek részt. Botin Klári, a fő­szervező elégedett volt a ren­dezvénnyel', amelyen százhar­mincán vettek részt. Elhatá­rozták, hogy folytatás is lesz. Akik ott voltak a mulatsá­gon, tanúsíthatják, igy kelle­ne viselkedni mindenkinek a mostani diszkókon is ... ★ A Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete május 24-én, délelőtt 10-től 17 óráig közlekedésbiztonsági napot rendez a gyömrői művelődési házban. A program igen szí­nesnek ígérkezik. Lesz elő­adás a biztonságos közleke­désről, fényszóró-beállítás a résztvevők kocsijain, autós ügyességi verseny. Az egész napos rendezvény tábortűzzel fejeződik be a Mánya-réti Rákóczi-emlékműnél. * —ér' Sangaláné Ottlakán Tímea kö­zépiskolai tanárnő, 18-tól a nyugdíjasklub foglalkozása. Filmvetítés ifjúsági előadáson: A találékony nyuszi. Mendén 13-tól a bábszakkör összejövetele, 17-től művészi torna. Monoron a filmszínházban 17-től Flashdance, 18.30-tól Jöjj és lásd I—II. Vecsésen 16-tól költészetnapi úttörőtalálkozó. ISSN 0J33—2651 (Monori Hírlap) Rákosmezeje Tsz Segítik az idősebbeket Kevés olyan mezőgazdasági nagyüzem van, ahol annyit tö­rődnek a nyugdíjasokkal és já­radékosokkal, mint az ecseri Rákosmezeje Tsz-ben. Néhány évvel ezelőtt hoztak határozatot a közös gazdaság párt- és gazdasági testületéi, hogy az ifjúkommunisták fel­adatává teszik a munkában megfáradt tsz-nyugdíjasok rendszeres támogatását. A fia­talok megtisztelő kötelességük­nek érzik ezt a segítségnyúj­tást, egyre szélesebb skálán mozog támogatásuk. A termelőszövetkezet tavaly háztájimegváltás és tagi pót­lék címén 4 millió 600 ezer fo­rintot fizetett ki a nyugdíjasok részére, ami egy személyre ve­títve átlagosan csaknem 9 ezer forintnak felel meg. Ezenkí­vül bevonják őket a különböző kedvezményes akciókba, a ka­rácsonyi ünnepek előtt például leszállított áron adnak el ré­szükre finom asztali bort. Kisiskolások részére készítenek különféle segédeszközöket Sülysápon a Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet telepén. Szám­korongból 140 ezer, színespapírkészletből pedig 340 ezer kész garnitúra került ki az év első három hónapjában az üzemből. Képünkön Király Józsefné és Juhász Sándorné a feldolgozásra kerülő színes kartonlapokat készíti elő a varrógép alá / (Hancsovszki János felvétele) Ecseren szerdán 16 órától a nyugdíjasklub foglalkozása, 17-től autóvezetői tanfolyam, 17.30-tól dzsesszbalett, 18-tól számítástechnika, 19-től tár­sastánc-tanfolyam, 20-tól ifjú­sági klubfoglalkozás. Gyomron 16-tól a nyugdí­jasklub összejövetele, 19-től karate.' Az úttörőházban 16-tól a számítógépes szakkör fog­lalkozása. Filmvetítés a mű­velődési házban 16.30-tól: Pá­rizs, Texas. Maglódon 17-től afrikai be­számoló „Ahol kölest esznek az emberek” címmel. Előadó: A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM 1986. ÁPRILIS 16., SZERDA Lajtvizet a forrásokba Erdők, mezők vadjai, gondjai Az idén háromszor jártam a gyömrői Bubik-tanyán. Elő­ször Mende felől gyalog vág­tam át a behavazott határon, s csupasz szálerdők és örök­zöld fenyvesek között kanyar­gó erdei utakon. Másodszor Gyömrő felől közelítettem meg kerékpáron a Bubik-ta- nyát, majd harmadszor Péte­ri felől gépkocsival. " Vala­mennyi utam közül természe­tesen a gyaloglás volt a leg­szebb, de a legnagyobb meg­lepetéssel a harmadik utam szolgált... Nyolcvanezer tojás Éppen vadászat volt aznap délelőtt. Ez a szerencsés vélet­len tette lehetővé, hogy dél­után, még hazamenetel előtt találkozzam Jámbor Miklós­sal, a gyömrői Lenin Vadász­társaság elnökével. Magától értetődően a tró­feákká] díszített vadászierem- ben telepedtünk le a hosszú asztalok mellé, s egyből arról kezdtünk beszélgetni, hogy miként jutottak el odáig, hogy aznap a gyömrői vadá­szok százharminc fácánt lő­hettek le. Hiszen 1983-ban öt­ven vadászra csak negyven­négy elejtett fácán jutott. — Vadásztársaságunk még a hatvanas években kezdett hozzá a íácántenyésztéshez, évente ezer-háromezer darab­bal Am a tapasztalatok azt bizonyították. hogy az a mennyiség nem volt elégséges a fácánállomány egyensúly­ban tartásához. Ezért mi 1983- ban jóval nagyobb állomány felnevelését határoztuk el. El­képzelésünk megvalósításához •támogatókra leltünk a baráti vadásztársaságok sorában. Így a Békés és a Szolnok megyei vadásztársaságoktól kértünk és kaptunk íácántyúkokat, összesen vagy háromszázat. Ebből szaporítottuk föl az ál­lományt az elmúlt évben ti­zenháromezer darabra. Ebből a mennyiségből mintegy hat és fél ezret élve befogtunk, illetve lőve vagy élve eladtunk a Mavadnak, vagy törzsállományba helyez­tünk. A mendei Ökörjárásban háromezres törzsállományt ne­veltünk föl tavaly. Értékelve az elmúlt évi munkánkat pe­dig elmondhatjuk, hogy az állománynak több mint a fele nőtt fel, érte -meg az úgynevezett „betakarítást”, s ez nagyon jó arány a hasonló adottságú vadásztársaságokhoz hasonlítva. Sok helyen nem dicsekedhetnek ilyen ered­ménnyel. Igaz, ezt az eredményt úgy tudtuk elérni, hogy nemcsak körbekerítettük a fácánneve­lő telepeinket, hanem le is fedtük hálóval, tehát el sem tudtak repülni, de be sem ju­tottak közéjük ragadozók. Ez a siker jogosít fel bennünket arra a reményre, hogy ha az idén minden elképzelésünk beválik, akkor nyolcvanezer fácántojással számolhatunk, amit eladunk és fácáncsibéket vásárolunk a pénzből. Ebben az évben is szeretnénk leg­alább 10—12 ezer fácánt te­nyészteni, de ebbe a munká­ba már besegít a sülysápi Tápióvölgye Termelőszövetke­zet is — mondta a vadgaz­dálkodás egyik ágáról Jámbor Miklós elnök. Majd a nagyvadakról szólt, gondozásukról, vadászatukról, s értékesítésükről. Elmondta az elnök, hogy a gyömrői Lenin Vádásztársaság nem csupán a fácánállomány ré­vén jut bevételekhez. Ugyanis a tízezer hektáros területü­kön elég nagy az őzállomány, van szarvas meg vaddisznó is. A lőtt nagyvadat is a Mavadnál értékesítik, s azzal együtt, hogy többnyire külföldi vadászok ejtik el azo­kat s a kilövésért fizetnek a vadásztársaság számára, a nagyvad értékesítése évi 150— 200 ezer forint bevételt ered­ményez. A vadászok pedig évi 10—12 nap társadalmi munkával járulnak a költsé­gek csökkentéséhez, de van­nak akik ennél is több napot dolgoznak, hiszen a vadállo­mány fenntartása, védelme egyre nehezebb a szárnyasok és négylábúak életterének csökkenése miatt is. Gépekkel dolgoznak Sajnos szomorú tény, hogy míg évtizeddel korábban az élve befogott évi 300—400 vadnyúl jelentős bevételi for­rása volt a gyömrői vadász- társaságnak, napjainkban már csak az állomány tizede van meg, s egy-egy vadászat al­kalmával csak egy-két nyulat szabad lelőni. Az cseppet sem vigasztalja a gyömrői vadászokat, hogy az aparóvadállomány országo­san is csökken. Az okok kö­zött említhetjük a szántóföldi növénytermesztés meváltozott technológiáját: a nagy erőgé­pek és kemikáliák alkalma­zását. A korábbinál intenzí­vebb erdőgazdálkodás velejá­rója az is. hogy a fasorok kö­zött gépekkel dolgoznak, ezért ki kellett irtani az erdőaljat, tehát a vadállomány legjobb, természetes búvóhelyét. Sok­felé kirándulóhelyeket, kem­pingeket alakítanak ki az er­dőkben, így a forgalom, a nagyobb embertömegek na­gyobb környezetszennyezése is a vadállomány megritku- lásának okaiként említhetők. De az időjárás sem kedvezett az utóbbi években, gondol­junk csak a nagy szárazsá­gokra. Ma már annyira nehéz a helyzet, hogy a gyömrői Le­nin Vadásztársaság a Tápió forrásaiból lajtkocsival hord­ja a vizet — saját költségén! —, hogy egyáltalán ihassanak az állatok ... — A lajtkocsis vízhordás­sal természetesen nem elég­szünk meg — vette át a szót Jámbor Miklós. — Az elmúlt őszön két-három helyen — mezőgazdaságilag nem mű­velhető területeken — olyan víztárolókat alakítottunk ki, amelyekben az összegyűlt hó­ié vagy esővíz valamennyi ideig megmarad. E vízgyűjtők körül pedig reméljük, hogy kialakul majd egy olyan mik­roklíma, ahol a gazdagon burjánzó növényzet jó búvó­helyet teremt majd a vadál­latoknak. Idén azért valami- ’vel bizakodóbbak vagyunk, mert a télen elég sok csapa­dék ese_tt. De a bizakodással is csínján kell bánnunk, mert mindig újabb és újabb' gondok szakadnak a nya­kunkba, ilyen a környezet- szenyezés terjedése. Hulladék, szennyvíz Rengeteg a hulladék az er­dei utak mentén, s a környe­ző települések nagy mennyi­ségű szennyvize ^zokba a csatornákba jut &, amelye­ket másfél-két évtizeddel ez­előtt a természetes pangó vi­zek elvezetésére építettek. Ezekből a csatornákból isznak a vadak — sorolta Jámbor Miklós, a vadásztársaság elnö­ke a legutóbbi idők nehézsé­geit, de korántsem panasz- kodya, inkább ténymegállapí­tásként. Ugyanakkor nem hallgatta el azt a reménykedését, hogy a vadásztársaság területét érintő falvak lakossága a jö­vőben talán jobban odafigyel a környezetet szennyezőkre, hiszen a rengeteg elszórt hul­ladék nemcsak a vadállomány, hanem az erdőt járó vadá­szok és kirándulók egészsé­gét is veszélyezteti. Aszódi László Antal Óvodások belratása A Maglódi Nagyközségi Ta­nács értesíti a lakosságot, hogy megkezdődött az óvodás korú gyermekek beíratása az 1-es és 2-es számú napközi otthonos óvodákba. E héten péntekig várják a szülőket naponta 8 és 15.30 óra között. Kulturális eragraüsicá

Next

/
Oldalképek
Tartalom