Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-06 / 80. szám

Jegyzet Örökzöld Tf ecsés cukrászda, így ' nevezik a megállót a hajdan volt „sarokház’’ még igazi cukrászdái ide­jéből. Volt ott reklámnak egy tortakülönlegesség ak­kor, a csupa tejszínhab sa­rokház. Azóta lekerült a cégtábla, bezárták a bejá­rati ajtót, de a név ma­radt: cukrászda. Es maradt az örökzöld beszédtéma: a sarokház és környéke, összetört, meg­nyomorított szemétgyűjtő, ide-oda vándoroltatva. A buszvárósziget és a széles átmérőjű csatorna áteresze telve, ki tudná sorolni, mi mindennel; az árkot védő, annak idején jól megépí­tett kőkorlát is tönkre­ment. A Koltói Anna ut­cai oldalon, a hajdan volt parkolónál, nem tudni, rej­tett áteresz volt-e vagy az árok magasodott-e parko­lóvá? Most amolyan minia­tűr tavacska „állja a sa­rat”. De hát úgy tűnik, nem is kell ahhoz egy cukrász­da, egy „sarokház” és az annyiszor elmarasztalt if­júság. Ügy vélem bizony nincs, nem is volt igaza annak, azoknak, akik kifogásolták ezen „ifjúsági gyülekező” létezését. Mert ugye közel fél éve tart a csend e kör­nyéken, s csupán az uta­sok népesítik be a nevezett helyet, a szemétgyűjtő mégis, állandóan változtat­ja a helyét. —te X A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxvin. Évfolyam, so. szám 1986. ÁPRILIS 6., VASÁRNAP Folyamatos az utánpótlás Fiatalok a tantestületekben Garzoniakásokat építettek a pedagógusoknak Az intézményekben folyó káder- és személyzeti munká­ról utoljára két évvel ezelőtt tárgyalt a gyömrői nagyköz­ségi tanács végrehajtó bizott­sága. Az akkori határozatban megfogalmazták a tennivaló­kat, amely szerint javítani kell a minősítések tartalmát, fokozottabb gondot szükséges fordítani az utánpótlásra, to­vábbá feladatul szabta a po­litikai képzésben való nagyobb arányú részvételt is. Kötődés A legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésen ismét teríték­A dohányzás ártalmai Erős akarattal megtehető Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) jelszava volt 1980-ban: „Dohányzás vagy egészség — válasszon!” A kér­dés hazánkban is több millió embernek tehető fel — meg­szállottan vagy kevesebb szen­vedéllyel — sokan rabjai, minden propaganda ellenére, a nikotin élvezetének. Ma­gyarországon hat évvel ezelőtt 28 milliárd cigarettát füstöl­tek el a dohányosok. Egyszerre kell Tessék számolni: tízmillió lakos, 28 milliárd cigaretta. Ez azt jelenti, hogy lakoson­ként — a csecsemőket is be­leértve — évente kétezer- nyolcszáz különböző fajtájú, minőségű cigaretta jut min­den állampolgárra. Ez napon­ta 7—8, idegnyugtatónak ki­nevezett méregadag. De ha szűkítjük egy kissé a kört, és csak a tizenöt évesnél idősebb lakosokat vesszük számításba, akkor ez a szám már megkö­zelíti a háromezer-kétszázat, és ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy a felnőtteknek sem mindegyike rabja a dohány­zásnak, akkor a dohányosok fejenként és naponta 20—26 cigarettával teszik próbára szervezetük ellenállóképessé­gét. Nyolc éve minden cigaret­tacsomagon ott áll a felírás: „A dohányzás káros az egész­ségre.” Ennek ellenére a niko­tin élvezőinek száma nem csökken, hanem az utóbbi húsz esztendőben megkétsze­reződött. Különösen megnőtt a dohányzó nők (fiatalok, kö­zépkorúak) száma. Dohány­zásban sajnos a világranglis­ta harmadik helyén állunk, s ez a „bronzos helyezés” is „szépen mérgez”. Mark Twain amerikai író mondta: „Az egyik legköny- nyebb dolog a világon: leszok­ni a dohányzásról. Hogyne len­ne könnyű, amikor én már négyszázötvenhétszer leszok­tam, nem kell hozzá más, csak erős akarat”. Szerény vélemé­nyem az, hogy Mark Twain nem akart igazán leszokni a dohányzásról, ezért kellett olyan sokszor újra kezdeni. Jó­magam nagy „pipás” voltam és 25 évvel ezelőtt mégis sike­rült leszoknom a pipázásról. Leszokni csak erős akarattal lehet: a dohányzást egyszerre kell abbahagyni. A nikotin három betegség kialakulásában a fő bűnös, mégpedig: az infarktusban, a tüdőrákban és a kóros szívbe­tegségben. Hazánkban száz­ezer lakos közül 1954-ben 13, 1970-ben 35, 1980-ban 40 em­ber halt meg tüdőrákban. S a kép teljességéhez még any- nyit: a tüdőrák aránya a nem dohányzónál egy százalék, azoknál pedig, akik 15 éves koruk előtt kóstolták meg ezt az élvezeti cikket, és azóta hódolói e szenvedélynek, a tü­dőrák aránya tizenhét száza­lék. A legnagyobb veszély az anyák magzatát éri, hii a ter­hes nő a legkritikusabb idő­ben nem tud lemondani a do­hányzásról. Sem az anyánál, sem az apánál nem magán­ügy a dohányzás. Az édesanya terhessége alatt hagyja abba a pöíékelést, az apa se dohá­nyozzék abban a helyiségben, ahol a gyermekek tartózkod­nak. A nem dohányzó gyer­mekek. felnőttek passzív do­hányzókká válnak, ha a do­hányzó családtagokkal együtt kényszerülnek élni. A szenvedélyes dohányos ürügyet keres: „nekem nem árt”, „János bácsi már negy­ven éve dohányzik, s nincs semmi baja” stb. Ezek az em­berek elfelejtik, hogy hazánk­ban minden ötödik kórházi ágyon olyan beteg fekszik, akinek egészségét a mérték­telen dohányzás rongálta meg. Gondoljuk meg, a nikotin rab­jai átlag 10 évvel korábban halnak meg. Ezen kívül meny­nyi munkanap esik ki a mun­kaképtelenség miatt és végül a népgazdaság mennyit veszít azon, hogy van egy káros szenvedélyünk. Nyilvános helyeken (étte­remben, szórakozóhelyen, munkahelyen, hivatalban) ki van téve a tiltó tábla: „Tilos a dohányzás!”, vagy udvaria­sabban: „Kérjük a dohányzás mellőzését!” A legtöbbször ez falra hányt borsó. Egy glóbuszon Dohányosok és nem dohá­nyosok egymás mellett, egy glóbuszon élünk. Meg keil férnünk egymás mellett. Tisz­teljük a nem dohányzókat az­zal, hogy nem füstölünk az orruk alá. Anélkül is elégsé­ges mérgező anyag van a le­vegőben. Dr. Lengyel Áriám Ecser Emlékplakett A felszabadulás 41. évfor­dulóján tartott községi meg­emlékezésen az Ecser Közsé­gért emlékplakettet vehette át Blazsek János, a nyugdíjas­klub elnöke és Burján Györgyné, a községi tanács vb-litkára. re került ez a téma — jelen­tés formájában. A beszámo­ló a négy iskola, a négy óvo­da, a bölcsőde, az öregek nap­közi otthona, a művelődési, az úttörőház és a gazdasági mű­szaki ellátó szervezet káder- és személyzeti munkáját vette górcső alá. A fenti intézményekben száznegyvenen dolgoznak, kö­zülük száztizenhárman minő­sítésre kötelezettek. Az álta­lános iskolákban nyolcvanöt pedagógus dolgozik, közülük nyolcán egyetemet, ötvenket- ten főiskolát végeztek. A ta­nítóképzőt huszonegyen fejez­ték be, a képesítés nélküliek aránya mindössze négy fő. Érdekes a pedagógusok kor szerinti megoszlása. A legtöb­ben a 20—30 év közötti ka­tegóriába tartoznak, de vi­szonylag magas — tizenhárom — az 50 év feletti pedagógu­sok száma is. A legfiatalabb a tantestület a 4. számú isko­lában. Az óvodákban harminchá­rom óvónő foglalkozik a gye­rekekkel. Közülük huszonné­gyen főiskolát végeztek, nyol­cán a szakközépiskolát fejez­ték be, mindössze egy óvónő­nek nincs képesítése. Az óvó­nők több mint 90 százaléka a 20 és 40 év közöttiek derék­hadát erősíti. A bölcsődében nyolc szak­dolgozó látja el a gondozónői feladatokat, közülük hatan rendelkeznek az előírt képesí­téssel. Az eddigiekből is megálla­pítható — szögezte le a jelen­tés, hogy a szakember-ellátott­ság az intézményekben meg­oldott. A pedagógusok, akik fiatalon kerültek Gyömrőre, megszerették a községet, s hosszú időre elkötelezték ma­gukat. Ebben segített az öt garzonlakás felépítése is a VI. ötéves tervben. Társadalmi munka Szóba került a bérhelyzet is a beszámolóban. Az intézmé­nyekben megközelítően öt szá­zalékkal emelték a béreket az év elején. Arra törekednek, hogy a rendelkezésükre álló bér- és jutalomkeretet maxi­málisan felhasználják, sőt er­re fordítják a megtakarításo­kat is. Nehézséget, csupán az okoz ezen a téren, hogy sok pénzt a helyettesítésekre kény­telenek fordítani. Az illetéke­sek mindig kikérik bérkérdé­sekben a párt- és a szakszer­vezet véleményét. A pedagógusok és intézmé­nyi dolgozók egyre nagyobb számban vállalnak társadal­mi munkát. A tavalyi általá­nos tanácsi választások lebo­nyolításába például igen so­kan kapcsolódtak be. Szerve­zik a társadalmi munkát, s egyéb közéleti feladatot is vál­lalnak. A nagyközségi tanács igyek­szik az intézményvezetőkkel a hasznos munkakapcsolatok kialakítására, minden évben tartanak vezetői megbeszélést részükre. Ezek az összejövete­lek arra is jók, hogy a taná­csiak megismerjék gondjaikat és segíteni tudjanak. Politikai képzés A végrehajtó bizottság meg­állapította, hogy az intézmé­nyekben a káder- és sze­mélyzeti munka megfelelő színvonalú. Feladat, hogy a politikai képzésbe még töb­ben kapcsolódjanak be, első­sorban az óvónői szakközép- iskolát végzettek. Törekedni szükséges a képesítés nélkü­liek arányának csökkentésére az oktatási intézményekben. G. J. Feszesebb gazdálkodás Miért csökken a létszám? SOKAKAT MEGLEPETT a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tt nácsának legutóbbi el­nökségi ülésén elhangzott megállapítás: csökken a dol­gozói létszám, Méghozzá erő­teljesen, 1977 óta kismértékű növekedés volt észlelhető, de 1983-tól újra fogyatkozik az állomány. Ennek mértéke kez­detben nem volt számottevő, ám 1984-ben már 26 ezerrel kevesebben a szövetkezetiek Az elmúlt esztendő azonban mindennél meghökkentőbb mérséklődést hozott: 41 ezer­rel lett kisebb a dolgozói lét­szám. A csökkenés alapvetően a fizikai munkaköröket érintet­te: részben a növénytermesz­tési, részben az ipari terüle­ten észlelhető mérséklődés miatt. Jelentősen fogyott a kiegészítő tevékenységben foglalkoztatottak száma Pest, Borsod, Zala és Veszprém megyében. A meglepő létszámmozgás — állapították meg a vizsgá­latot végző szakemberek — nem a korábbi időszakban észlelt okokra vezethető vtsz- sza. 1977-ig elsősorban a mű­szaki, technikai színvonal di­namikus fejlődése játszotta a főszerepet, most viszont a mezőgazdasági nagyüzemek közgazdasági pozíciójának romlása idézte elő a munka­erő megfogyatkozását. A keresetszabályozás eddigi rendszerének változása is erő­sítette ezt a tendenciát. A ko­rábbi szabályozás nem ösztö­nözte a mezőgazdasági nagy­üzemeket a létszámmal való takarékoskodásra, sőt ország­szerte elterjedt a „hígítás”, a bérjavító munkahelyek létesí­tése. Ez év januárjától viszont megváltozott a helyzet: az új szabályozás már feszesebb gazdálkodásra kényszeríti a téeszeket, emiatt nem kedve­lik már a „vattaembereket”. Mindez — sok helyütt — komoly nehézségeket okoz. Különösen bajos a csökkent munkaképességűek foglalkoz­tatása. Az új körülmények miatt komoly feszültségek ta­Robiból lesz elegendő Szerszám a gazdaságoknak A veszprémi Mezőgép Vál­lalat az idén 10—12 ezret jut­tat a belkereskedelemnek a közkedvelt Robi motoros ka­pákból, de igény szerint töb­bet is szállítanak. Ezenkívül kellő mennyiségben gyárta­nak Robi kerti kistraktorokat is, amelyek több műveletre alkalmasak, ezeknek a mo­torja — amelyet a Kismotor- és Gépgyár állít elő — öt ló­erős. A pécsi Vasipari Szövetke­zet KF—04 elnevezésű moto­ros kapálógépe ugyancsak im­portmotorral készül, amelyet árucserében szerez be a szö­vetkezet. Ebből az eszközből Keveréken hízik a jószág Kötetlen rendszerben, tiszta, száraz helyen tartják az elles előtt álló állatokat a Rákosmezeje Termelőszövetkezet köz­ponti tehenészeti telepén. Az ecseri közös gazdaság 1 ezer 400 darab szarvasmarhát tart, ebből 400 a fejőstehén. A tejho­zamokra sem lehet különösebb panasz, hiszen az átlag meg­közelíti a tchenenkénti ötezer litert évente. Képünkön Hursán András silókeverékkel eteti a jó erőben levő állatokat. (Hancsovszki János felvétele) az idén háromezret gyárta­nak. Magyar—csehszlovák kooperációban készül a na­gyobb teljesítményű, már be­vált Nepol-Terra kisgépcsalád is, amibe szintén öt lóerős motort építenek be. A Vegyépszer üzeméből mo­toros permetezőgépek kerül­nek az üzletekbe: a mintada rabok már elkészültek, s rövi­desen megkezdik a folyama­tos szállítást. Ugyancsak gyártják a kézi permetezőket különféle méretekben, ezek bői is elegendőt ígérnek. Több hazai gyártó meg­kezdte a kerti komposztáló­gépek előállítását. Mezőgazdasági kéziszer­számokból szintén megfelelő­nek ígérkezik a kínálat; a ha­zai és importáruk kielégítik a keresletet a különféle met­szőollókból. fűrészekből, ásók­ból, kapákból, gereblyékből. villákból. Kulturális program Ecseren vasárnap 14 órakor a nyugdíjasklub összejövetele Gyomron a művelődési ház­ban filmvetítés 16.30-tól és 18.30-tól: Cicák és titkárnők Üllőn az általános iskolá­ban 40 éves az úttörőmozga­lom címmel megyei ifjúsági bélyegkiállítás 10-től 18 óráig. Karbantartás! Közlemény A Pest Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat értesíti a la­kosságot, hogy április 6-tól 11-ig Monoron karbantartást végeznek a hálózaton, ezért a víz esetenként zavarossá vál­hat. pasztalhatók Szabol'-s-Szat.már és Borsod Abaúj Zemplén me­gyében. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felméré­se szerint szűkült a pályakez­dő fiatalok elhelyezkedési le­hetősége is. Elsősorban az érettségivel rendelkező és irodai munkát igénylő fiata­loknak körülményes új mun­kahelyet fölkutatniuk JELENLEG a termelőszö­vetkezetekben 90 eze*- szak­munkás tevékenykedik. a gazdaságok maguk is sokat tesznek a fiatalok képzéséért. Ennek ellenére sem teljesen megnyugtató a helyzet. Egyes szakmák még mindig nem eléggé vonzóak a fiatalok szá­mára. A nem fizikai foglalkozá­súak aránya — más népgaz­dasági ághoz hasonlóan — a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben is nőtt. iskolai képzettségük kedvezően vál­tozott. 1984-ben már 22 ezren rendelkeztek diplomával, s a középfokú képesítésűek száma is elérte a 32 ezret. Sajnos a magasan kvalifikált szakem­berekből nem jut mindenho­vá elegendő: a kedvezőtlen adottságú, kis jövedelmű gaz­daságok zöme szakember- hiánnyal küzd. Jelentős változás követke­zett be a zöldség gyümölcs termesztésben. A növényter­mesztés egészének munkaidő­felhasználása az 1980 évi 302 millió óráról 1984-re 228 mil­lióra csökkent, ami a kézi- munkaigényes szőlő-gyümölcs- zöldség’ kultúrák területének csökkenésével magyarázható. De hasonló jelenség játszódott le az állattenyésztésben is, amiben az ágazati jövedelme­zőségi és piaci pozíciójának változása játszott közre. A foglalkoztatás helyzetét, a munkaidő felhasználását nem érintették jelentősen a kisvállalkozások. Ipari és szol­gáltató szakcsoportok létesül­tek a legnagyobb számban: májusig 901 szakcsoport jött létre, tagjaik száma megha­ladja a 33 ezret. A gazdasági munkaközösségek aránya a mezőgazdasági szövetkezetek­ben nem számottevő. A gmk-kban dolgozók száma alig haladja meg a háromez­ret. A MEZŐGAZDASÁGI szö­vetkezeti dolgozók keresete a VI. ötéves terv elején közele­dett az iparban dolgozókéhoz, majd 1983-ban és 1984-ben ez a folyamat megállt, sőt a kü­lönbségek ismét nőni kezdtek. A szövetkezetiek fizetésének elmaradása még az állami gazdaságban foglalkoztatotta­kéhoz képest is jelentős. A nem fizikai dolgozók ke­reseténél erőteljes növe­kedés volt tapasztalható: 1984-ben 38 százalékkal vihet­tek haza többet a fizikaiaknál. Ez — elsősorban — a része­sedési alapból való nagyobb érdekeltségükkel függ össze. Ám átlagkeresetük ezzel együtt is mintegy 15 százalék­kal elmaradt a népgazdaság egyéb termelőágazataiban al­kalmazottakétól. A szövetkezetekben a fizi­kai foglalkozásúak között a növénytermeléssel, az állatte­nyésztéssel foglalkozók bére elmarad a mezőgazdaságban dolgozók átlagától. Viszont lényegesen nagyobb a gépek­kel dolgozók, valamint az ipa­ri-szolgáltató tevékenységet végzők jövedelme. Hazánkban — a KSH adatai szerint — 1,4 millió család foglalkozik kis­termeléssel. Országo. átlagban a jövedelemnek egytized ré­sze származik ebből a tevé­kenységből. a paraszti népes­ségnél a részesedés 24 száza­lékos. A KŐVETKEZŐ ÉVEKBEN — szögezték le az elemzés készítői — különösen a hely­hez kötött szakképzetlen, fő­leg női tagok és alkalmazot­tak foglalkoztatása okozhat nehézségeket, ezért — helyen­ként — belső átcsoportosítást kell végrehajtani. Ilyen ese­tekben átképzési támogatás igényelhető, A TOT — érdekképviseleti munkájában — mindent meg­tesz azért, hogy a szövetkezeti dolgozók fizetése ismét köze­ledjen a munkások által el­ért jövedelmekhez. Minden­nek legfontosabb feltétele a jelenleginél jövedelmezőbb gazdálkodás. —eh (ISSN 0133-2651 (Monori Hírtatf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom