Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-06 / 80. szám

Kenyér az utcán r/~ivételesen nem a va- jas-lekváros jelére esett az az eldobott kenyér, amit városunk betonjár­dáján találtam. A szeren­csés földetérés azonban már aligha segíthet a sze­gény kenyérszeleten. Nem kap utána senki éhesen, mohón. Nem újdonság, hogy a gyerekek némelyike a gon­dosan elkészített és becso­magolt tízórait úgy, ahogy van, hazaviszi — jobbik esetben. Ha nem kerül egyenesen a szemetesbe! Talán ezzel a csemetével is előfordult többször ilyesmi. Kérések, dorgálások se használtak. Anyuka bizto­sabbnak látta a gyerek ke­zébe adni iskolába menet ezt a kis reggelit, gondolva, legalább ennyi legyen sze­gény gyerekben. Ügy sincs soha ideje reggelizni, olyan fáradtan kel föl az utolsó percekben. De talán túl messzire kalandoztam rosszindulatú feltételezésemmel. Egy lek­város kenyér a járdán? Miért kell így föl fújni, le­het, hogy véletlenül került oda. Kinyílt a táska zárja és zsupsz, már kinn is volt. Komolyra fordítva, tény, hogy nem vigyázunk érté­keinkre. Na nem a zse­bünkben levőre gondolok, azokra inkább, amelyek hosszú időn át alakultak ki és öröklődtek a családon belül, nemzedékről nemze­dékre. Megbecsültük a két­napos kenyeret is, és nem dobtuk ki a felvágottat, ha már három napja állt a hűtőszekrényben. A vasár- papi ebéd megmaradt ré­szét nem öntöttük ki un­dorodva hétfőn. Wem ritka, hogy óvodás * korú gyerekeket arra biztatnak szüleik, mondjuk buszon utazva, hogy maj- szos csokoládépapírjukat nyugodtan gyűrjék az ülés alá, miközben ők lábukkal hasonló helyre tuszkolják az ügyetlenül kiejtett rá­gógumit. Nem különleges jelenség az se, ha vidám srácok az ablaküvegre — szintén a buszon — rajzol- gatva észreveszik, koszos maradt az ujjuk, s a busz belső falába törlik, aprólé­kosan, kövér koszcsikot húzva. Mindemellett szo­morú, hogy ha fel is hábo­rodunk ilyesmi láttán, any­agira már nem böszit ben­nünket, hogy szóvá tegyük. Persze kinek hiányzik a viszontválasz: „Foglalkoz­zon a saját dolgával!” Va­lóban elég,. ha mindenki csak a „saját dolgával” foglalkozik? D. Z. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAiW, 80. SZÁM 1986. ÁPRILIS 6.. VASÁRNAP Még mindig rendezetlen a tejfelvásárlás Elégedetlen gazdák a tanyán Nyárkútrét dűlő .A tél­nek. legalább is a hónak már nyoma sem látszik, elolvasz­totta az utóbbi napok langy- meleg szél járása, az erőlködő napocska. A tágas kaszálók már sárgás-barnaságába a sarjadó új fű világoszöldje vegyül. Itt-ott már legeltetik is a birkákat, a baromfikat is kiengedték a szabadba, de a nagyobb lábasjószágok még a meleg istállókban várják a jobb napokat. A fóliázók. kertészkedők már készülődnek a palánta kiültetésére... Dinnye a piacra Nagy Ambrusék négy hek­táron kívánnak az idén diny- nyét ültetni, hogy aztán a ke­mény munka termését majd saját fogaton, meg a gyerekek autóján beszállítsák a nagy­kőrösi vagy a ceglédi piacok­ra. A dinnye, mint mondja a ga^dasszony, két éve a csa­lád egyik legfontosabb jöve­delemforrása. de emellett van még ezerkétszáz négyszögöl föld a tanya körül, amin fő­leg zöldségféléket termeszte­nek, részben a saját konyhá­ra. részben a piacra. — Nem vagyunk helybeliek, mert Nagykörösről teleped­tünk ki ide. Még előbb a Bá­nomban laktunk, s már ak­kor is foglalkoztunk jószág­gal, növénytermesztéssel, majd beköltöztünk a városba, de mert én nem találtam ott ma­gamnak való munkát, meg állandóan betegeskedtem, hát ide jöttünk a fJyárkútrét dű­lőbe. Itt aztán pár év múlva újra lettek jószágaink, mert ami volt, eladtuk akkor, ami­kor a városba mentünk lak­ni. Itt a tanyán nagyon jól érezzük magunkat, nekem már rég nincs baj az egész­ségemmel — beszél életükről Nagyné. Elmondja azt is, ho”y négy felnőtt gyerekük van, akik nem a tanyán élnek, de egymást váltva rendszeresen látogatják őket. Férje a téesz- erdészetnél éjjeliőr, de mint ő maga újságolja, április 19-én nyugdíjba vonul, s ak­kortól teljes egészében a gaz­daságnak élhet. Tehát elmondhatjuk e csa­ládról, hogy kiegyensúlyozot­tan élnek a maguk portáján, távol a sűrűn lakott helyek­től. ám azt azért ők sem ta­gadják, hogy nem mentesek az apró-cseprő, mindennapi gondoktól. Hónapok óta azért fő a dűlő lakóinak a feje, mert képtelenek előre kiszá­mítani, hogy a tejet átvevő csemői November 7. Termelő- szövetkezet mikor óhajtja ki­fizetni nekik a tejpénzt. Maguk hordanák Mert állították, hogy hóna­pok óta tizenkettedike és hu­szonötödiké között a legválto­zatosabb dátum szerint érke­zik a tejpénz, s ez meglehe­tősen nagy bizonytalanságban tartja a termelőket. Már arra is gondoltak, hogy maguk hor­danák be Nagykőrösre a tejet, de hát arra nincs mindennap oda-vissza két órájuk. A szomszédban Őrlik János gazda szintén megerősíti az információt, miszerint pontat­lanul kapják a tejpénzt, majd még hozzáteszi ő is és Pato- nai Ferencné is. hogy a tej zsírfokolása sincs megoldva. Ugyanis zsírfokonként tizen­egy fillért kellene kapniuk a tejtermelőknek, de a begyűj­téssel megbízott Verebes Sán- dornénak nincs megfelelő esz­köze a pontos méréshez. Sem a téesz, sem a körösi tejipar, évek óta nem ellenőrzi a zsír- fokot, de ami ebben a legin­Nők a szövetkezetben Valamikor ez férfimunka volt A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet dolgozóinak csaknem harmadrésze nő. Kö­zülük 42-en szellemi munka­körben tevékenykednek, több­ségük azonban közvetlenül is részt vesz a termelőmunká­ban. Ez utóbbi tény figyelmet érdemel, hiszen a szövetkezet profiljából eredően jórészt olyan muníkaköröket töltenek be, amik valamikor jobbára csak a férfiak privilégiuma volt. Ám a lányok, asszonyok rendre bebizonyították, hogy képesek megállni helyüket a fúró és a présgép mellett épp­úgy, mint a bonyolult elektro­nikus alkatrészek szerelésénél. Évek alatt megbecsülést vív­tak ki maguknak, munkájuk alapján a férfiakkal egyenran­gú munkatársként fogadták el őket. Sajnos az évről évre növekvő feladatok mind nagyobb ter­heket rónak a szövetkezet dol­gozóira, közülük is elsősorban a nőkre, akiknek az üzemi munka után jobbára még a család, a háztartás gondja is vállukra nehezedik. Helyzetü­ket tisztán látja a szövetkezet vezetősége, rendszeresen figye­lemmel kísérik munka- és szociális körülményeiket. Kép­viseletüket a nőbizottság látja el, amely szervezet az elmúlt évben is több intézkedést foga­natosított érdekükben. Ma már elmondható, hogy a munka bonyolultságának, a szakmai gyakorlatnak, a fizi­kai igénybevételnek megfelelő bér- és jövedelemarányok alakultak ki számukra is. Két év viszonylatában emelkedett átlagórabérük, igaz, tavaly az első félévben a gyenge munka­ellátottságból eredően néhol visszaestek valamelyest a jöve­delmek. Később sokat javult a helyzet, egyes munkaterülete­ken például 11,3—17 százalé­kot emelkedtek a keresetek. A lehetőségekhez mérten jó­nak mondható a nők szociális ellátottsága is. Az egyedülál­lók, nagycsaládosok részére kis híján 30 ezer forint segélyt osztottak ki 1985-ben. Azonban a nőbizottság képviselői is jól tudják, hogy az anyagi támo­gatás alapvető fontossága mel­lett igen nagy jelentősége van annak is, hogy a lányok, asszo­nyok problémáit nap mint nap figyelemmel kísérjék. Eljárja­nak minden olyan ügyben, amiket a munkapadnál, vagy valamilyen fórumon felvetet­tek, elszámoltatják a vezető­séget a nőpolitikái határozatok végrehajtásáról. összefoglalva megállapít­ható, hogy a nőbizottság az el­múlt évben is eleget tett kül­detésének, noha az eredmé­nyekkel nincsenek igazán meg­elégedve. Ügy vélik, a gazda­sági vezetőkkel, elsősorban a középvezetőkkel a korábbinál is szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat. Nevezetesen a bizottság és a termelésirányí­tók közötti információáramlás gyorsítását látják szükséges­nek, hogy a nőket érintő ap- róbb-nagyobb ügyek megnyug­tató módon, azonnal elintézést nyerjenek. My. J. Mou A nagyteremben: A lator. Színes, szinkronizált olasz— francia filmvigjáték. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben: Csizmás kandúr a világ körül. Magya­rul beszélő japán rajzfilm, fél 4-kor. Örült római vakáció. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték, fél 6-kor. Sportműsor Vasárnap: Asztalitenisz. Cegléd: CVSE III.—Nk. Kgy. Kinizsi II. és CVSE ifi—Nk Kgy. Kinizsi ifi megyei férfi csapatbajnoki mérkőzés. Hétfő: Kosárlabda. Kecske­mét: Nk. Kgy. Kinizsi II.—K Kertészeti Főiskola, felnőtt férfi megyei bajnoki mérkő­zés. kább igazságtalan az, hogy valamennyi jószágtartótól a tejet ugyanazzal a zsírfokkal veszik át. Ellenőr is volt! Pedig úgy lenne igazságos, és úgy lehetne érdekeltté ten­ni a gazdákat a magasabb zsírfokú tej előállításában, hogy kinek-kinek az általa le­adott tej zsírfoka szerint fi­zetnének! Valamikor a körö­si tejbegyűjtő autón ellenőr is utazott. Ügy látszik ma már nem ér ennyit a tanyákon élő emberek munkája. Aszódi László Antal Szövetkezet az iskolában Az év elején alakult meg a Petőfi Sándor Általános Is­kolában az iskolaszövetkezet. A Nagykőrös és Vidéke Áfe»z hathatós segítségével és tá­mogatásával jött létre ez a példamutató kezdeményezés A büfé vezetőjének irányí­tásával 33 tanuló vesz részt a szövetkezet munkájában, kereskedelmi tevékenységet folytatnak, könyvet, élelmi­szert árulnak. Már az első két hónap is megmutatta, si­keres vállalkozásba kezdtek az intézmény tanulói. Szorgal­muk. ha nem lankad, még sok sikerélményben lehet részük mind a tagoknak, mind pedig az iskola több mint ezer ta­nulójának. Képünk a tanítás befejezte után készült, amikor a fehér köpenyes Szécsény Julianna nyolcadikos tanuló könyvet árul az aulában levő standon. (Hancsovszki János felvétele) Régi, bevált házi szer Az 1930-as években a nagy­kőrösi Hegyközség hegybírója, Papp László tanár, a körösi gyümölcstermés megmenté­sére új házi szert vezetett be: Remek küzdelmet láttunk Mint már hírt adtunk róla, a kosárlabda férfi NB II. közép főcsoportjának 1—4. he­lyéért vívott fővárosi mérkő­zésen a körösiek hosszabbítás után 80-78-ra legyőzték az OSC együttesét, a következő összeállításban: Bútor, Szir­mai (15), dr. Salgó (31), Új­helyi (20), Ábrahám I. (8); csere: Foki (4), Bogschütz (2). A visszavágóra a Petőfi isko­lai tornacsarnokban került sor. Nk. Kgy. Kinizsi—Orvostu­dományegyetem SC (Bp) 86-77 (41-45). Nk,: Bútor (27), Sza­bó (14), dr. Salgó (22), Üjhe- lyi (15), Ábrahám I. (4); cse­re: Bogschütz (4), Foki. E mérkőzés előtt mindkét fél­nek 3—3 győzelme és 1—1 ve­resége volt, s nagyon fontos volt az összecsapás. Már az elejétől jó volt a színvonal és nagy az iram, ami a magas­sági fölényben lévő, az egész pályán letámadó és erőteljes fizikumú vendégeknek kedve­zett, akik az elején szinte nem tudtak hibázni. Óriási volt a küzdelem, de a helyiek több dobása leperdült a gyű­rűről és a fővárosiak a 10. percben 25-20, a 15-ben pedig már 36-27 arányban vezettek. Az első játékrész hajrájában nagyon összpontosítottak a hazaiak és szépítettek. Szünet után nagyon jól kezdtek a körösiek: pontos játékkal és feljavult védeke­zéssel 4 perc alatt átvették a vezetést 56-52-re. Nagyon nagy erőbedobás, óriási küz­delem, iram és harc volt a jellemző. A hazaiak az egész második félidőben óriási lel­kesedéssel játszottak, a leg­többször biztos dobóhelyzetig játszottak és tartották elő­nyüket. Az utolsó 3 percben már biztos volt a győzelem. A körösi fiúk ezzel az 1985/86. évi férfi kosárlabda NB/II közép főcsoportjának végső győztesei (20 csapat leg­jobbjai). Csaknem az egész második félidőt végigtapsolta a nézőközönség. Remek gár­dát győzött le ismét Szikora Sándor edző csapata. A kini- zsisek így bejutottak a ki­emelt csoportba, ahol az egész NB II hatvan csapatának leg­jobb hat együttese (a nyuga­ti. közép és keleti főcsoport 2—2 legjobbja) mérkőzi k oda- visszavágós, körmérkőzéses rendszerben a végső helyezé­sekért és a magasabb osztály­ba való jutásért. A Bács-Kiskun megyei fel­nőtt férfi bajnokságban, a Pe­tőfi tornacsarnokban: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Tisza- kéeske SC 111-74 (60-46). Nk. Danóczi (4), Pijakovics (14' Bogschütz (8), Mocsai (26). dr Ábrahám (18); csere: Józan (2), Mester (7), dr. Gáspár (2), Dávid. Egész jó színvonalú mérkőzésen a rutinosabb he­lyiek és a fiatalabb vendégek egészen jól játszottak és sike­rült visszavágni az őszi vere­ségért. Kecskeméten: K. Kertészeti Főiskola—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 61-46 (33-26). A körösi fiatalok jól helyt­álltak idősebb ellenfelüknél. Legjobb dobók: Pásztor (26) és Módra (17). A Pest megyei mini fiú bajnokságban: Nk. Kgy. Kinizsi—Monori Kossuth isk. 30-16 (14-7). El­lenfelük otthonában a maga­sabb kinizsisek biztosan nyer­tek. Ld.: Szőke (10) és Fajka (8). S. Z. a mészkénlevet, amely lemo­só. tavaszi permetezés formá­jában minden gyümölcs- és díszfán elpusztítja az áttelelt betegségeket: a pajzstetűt. a lisztharmatot, a takácsaikat és a többi kártevőket. Azóta a Nagykörös és Vidéke Áfész Mentovich utcai felvásárlási irodájának udvarán szakszerű felügyelet mellett, minden ta­vaszon főzik ezt a házi szert, Az idén a húsvét előtti hé­ten kezdték el a mészkénlével való permetezést, amelyet most négyszeres vízzel való hígítással kell használni. Ed­dig 35 hektolitert vásároltak belőle, s előreláthatólag a hé­ten még folyik a főzés és a permetezés. A tapasztalt szőlősgazdák közül többen a kinyitott sző­lőtőkéket is bepermetezik a mészkénlével, ami elősegíti főleg a lisztharmat elleni nyá­ri védekezést. A mészkénle­vet más. szerekkel is lehet kombinálni, csak bordói lével és gyümölcsfaolajjal nem s.a- bad keverni. A mészkénlevet nyári hígításban, rügyfakadás után is eredményesen lehet használni. Birkózók három versenyen Cegléden 112 indulója volt az országos II. osztályú fel­nőtt egyéni szabadfogású bir­kózóbajnokságnak. Az utóbbi évek legszínvonalasabb via­dala volt e kategóriában, amit több mostani junior és régebbi felnőtt válogatott részvétele is erősített. A Nk. Kgy. Kinizsit Szuda Zoltán képviselte, aki a 90 kg-osok 15 fős mezőnyében jól helyt­állt. Két-két győzelme és ve­resége volt. Junior válogatott ellenfelével szemben 6-4-re vezetett, de végül a rutino­sabb fél győzött, így Szuda 7—8. lett. ★ Pásztón 162 sportoló, minő­ségi mezőny vett részt az or­szágos serdülő szabadfogású Mátra Kupa-viadalon. A két­napos vetélkedőn a körösiek betegség és egyéb okok miatt tartalékosak voltak. 45 kg-ban (12 induló): 3. Barna Sándor (eddig legjobb ered­ménye). 57 kg (32); 7—8. Törő- csik Zoltán. ★ Tíz intézmény képviseleté­ben 130-an indultak a Buda­pesten megrendezett megyei középiskolás szabadfogású bajnokságon. Bár mindhárom körösi intézet képviseltette magát — de az előző éviek­nél . kisebb létszámmal —, és mivel az 1—6. helyeket pon­tozták, a több diákot indítók voltak előnyben. A körösiek eredményei. Serdülők (I—II. évfolyamo­sok). 49 kg (8 induló): 2. Kecskés Attila (Szakmunkás- képző), 6. Mándi Sándor (Tol­di). 53 kg (6): 1. Nagy János (Sz), 5 %Kovács János (T). 57 kg (6): 2. Szűcs Attila (Gim­názium), 3. Kisbalázs Béla (T). 62 kg (19): 1. Petrák Jó­zsef (Sz), 5. Kiss István (G), 67 kg (16): 3. Fül'ip Róbert (T), 4. Sebestyén János (T), 6. Hajdú Róbert (T). 72 kg (6): 2. Illés Zsolt (Sz). 78 kg felett (6): 2. Petró József (T). Ifjúságiak (III—IV. évfolya­mosok). 52 kg (3): 1. Takács János (T). 60 kg (5): 1. Far­kas Zoltán (Sz). 65 kg (6): 1. Tóthpál László (Sz), 6. Klé- ment József (T). 75 kg (7): 1. Schraüf Csaba (T). A körösi élelmiszeripariak 35 ponttal a hatodik helyen végeztek a csapatversenyben. Tekézők Hét közben megyei, a hét végén pedig NB III-as teké- zőink küzdöttek a temető­hegyi lekecsarnokban a csa­patbajnoki pontokért. Az NB Ill-ban Kecskeméti TE—Nk. Mé­száros Tsz SK 7:1 (2291-2232 fa). Nk.: Lóczy 396 (1), Ko­vács 379, Tóth F. 376, Farkas J. 373, Fekete 357, Nagy 351. Váratlanul hideg zuhany érte a körösieket: a remek napot kifogó szomszéd városbeliek szinte ellenállhatatlanok vol­tak. A megyei bajnokságban Nk. Mészáros Tsz SK B— Kecskeméti MEZŐGÉP 5:1 (1417-1297 fa). A hazaiak vé­gig vezetve, biztosan győz­tek. Egyéni pontszerzők: Fe­kete (382), Mikulás (361) és Gállos (349). Nk. Mészáros Tsz SK ifi— Kecskeméti MEZŐGÉP ifi 4:0 (713-616 fa). Ismét biztos volt a helyi fiatalok gvőzelme. E. psz.: Kis (361) és Nagy (350). S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom