Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-28 / 99. szám
ELŐRE AZ 1986. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV SIKERES VÉGREHAJTÁSÁÉRT! a korosztály. Ebből is vállalj hat részt a KISZ. Krasznai Lajos utalt arra, hogy a KlSZ-küldöttgyű- lésen többen ülnek olyanok, akik vezetői voltak hosszú éveken át a mozgalomnak. Tanúsíthatják, hogy a KISZ mindig meg akart újulni. Ő maga három kongresszust készített elő mint mozgalmi vezető, azokon is mindig napirenden volt a megújulás. Ez a törekvés most is helyes és jogos, a pártszervek támogatják ezt. Ugyanakkor elvárják, hogy a fiatalok az irányítás és a munka minden szintjén Vita a szekciókban Délután a küldöttgyűlés öt szekcióban vitatta meg a kü^ lönböző rétegekhez tartozó fiatalok problémáit. A hozzászólásokat kritikus hang és a feladatok, a tennivalók olykor szenvedélyes keresése jellemezte. Egymással szorosan összefüggő kérdéseikkel foglalkozott a Kiss Jenő, a KISZ KB tagja, a megyei bizottság -titkára által vezetett ipari és szolgáltatási szekció. Hogyan nyerhetné vissza vonzerejét az ifjúsági szervezet? Hogyan kell nevelni az utánpótlást? A javaslatok mindegyike a diákokkal való több törődést hangsúlyozta. Legyen az eszköztárban az értelemre és az érzelmekre hatás, az együvé tartozás igényének felkeltése, és értelmes programok adása — így foglalta ezt össze Buti Imre Százhalombattáról. Többen szóvá tették: emelkedtek a KISZ-rendezvények költségei. Hiányos .technikai felszareltségű klubba nehéz becsalogatni a fiatalokat, kiváltképp, ha máshol „videós környezetben” szórakozhatnak. Az anyagiak előteremtése csakis munkával lehetséges. Ám a csupán társadalmi akciók szervezése egyre körülményesebb. De ha egyúttal megteremtik az egyéni érdekeltség lehetőségét is?.,. Élénk vitát váltott ki: vál- lalk'ozhat-e a KISZ jellegének csorbulása nélkül? S ha igen, akkor miiyen határok között? Akadtak aggodalmaskodók. Felvetődött, hogy ehhez a formához nem minden településen adott a megfelelő háttér. A többség azonban a kezdeményezés pozitív oldalát látta, jó módszert a tagság összetartására, toborzására. Közösség munkában teremtődik — jegyezte meg a gödöllői Ganz Árammérőgyárból érkezett Molnár Dániel. S amennyiben hasznos célokért dolgozik együtt és munkája eredményét is közösen élvezi — miközben az egyén szintén részesül a jövedelemből —, akkor van létjogosultsága a vállalkozásnak. Azt viszont leszögezték: a KISZ ne váljék pénzosztogató szervvé! Fiatalok tanácskozásán óhatatlanul szóba kerül a túlmunka és az anyagi megbecsülés témája. Akadt, áld úgy vélte: az ipar megújulását jelenthetné, ha a műszaki értelmiség tudásának megfelelő feladatot és fizetést kaphatna, s nem kényszerülne „betonkeverő" mellé, ha el akarja tartani családját. Az FMKT- mozgalom felélénkülése sem képzelhető el másként, csakis olyan ösztönző rendszerrel, amely kellően motiválná _a diplomásokat, hogy fantáziájukat a helyi gazdasági célkitűzések szolgálatába állítsák. Ezt a véleményét tolmácsolta egyebek között Nagykőrös városának KISZ-titkára, Réjjas András, aki a szakmunka elismertségének csökkenését szintén kifogásolta felszólalásában. A szekcióülésen kiderült, a fiatalok egyelőre nem tudnak mit kezdeni a szakszervezeten belül létrejött ifjúsági tagozattal. Mint ahogy az egyik küldött kinyilvánította, lényegesen több információra lenne szükségük ahhoz, hogy megértsék a jelentőségét. A tanácskozás egyetértett a küldöttgyűlésre összeállított rétegprogrammal. Ez célként tűzte ki a tömegbefolyás erősítését, a szervezettség differenciált növelését, az ifjúsági munka színvonalának emelését az alapszervezetekben, az üzemi és vállalati bizottságokban. Továbbá az öntevékenység fokozását és a helyi Választások, kitüntetések mozgalmi munka feltételei ugyanis rendkívül mostohák. Tárgyi és anyagi feltételekről van szó elsősorban. A legtöbb településen gondot okoz egy megfelelő helyiség hiánya, miközben este számos erre alkalmas helyiség zárva van! s hogy ezek az alapszervezetek alig-alig kapnak némi anyagi támogatást. Nem sokkal rózsásabb a helyzet a személyi feltételek esetében. Rendkívül nehéz megtalálni azokat az embereket, akik vezetőnek alkalmasak, akik a bonyolult kapcsolatrendszerben képviselni tudják társaik érdekét. Éppen ezért kapott nagy hangsúlyt az együttműködés más szervezetekkel. Ez segítség lehet mind a munka szervezésében, alakításában, mind pedig a tárgyi feltételek javításában. Érthetően váltott ki nagy érdeklődést a kábeltelevíziózás, hisz a fiatalok új lehetőséget látnak benne, amivel színesíteni és tartalmában gazdagítani tudnák munkájukat. küldöttet. A KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára Kiss Jenő lett, titkárai Jakab Tibor, Solymosi Sándor és Szemerei Károly. Mielőtt a megyei küldött- gyűlés befejezte volna munkáját, kitüntetések átadására került sor. Nagy Imre Ifjúságért Érdemérmet adott át Halasi Mártonnak, a megyei bizottság volt első titkárának, az Országos Diák Sportszövetség megbízott főtitkárának. Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést vehetett át Kiss Jenőtől és Solymosi Sándortól Do- moszlai Gábor, a Klíma Ipari Szövetkezet üzemvezetője, a megyei KISZ-bizottság leköszönő tagja. Megyei emlékplakettet kapott Halasi Márton és a megyei bizottság volt titkárai, Bergmann Erika és Miklós László. A küldöttgyűlésről tudósítottak: Fiedler Anna Mária, Kádár Edit, Kövess László, M. Nagy Péter és Tóth Andrea. Fotó: Barcza Zsolt és Erdősi Agnes. vállaljanak újabb és újabb feladatokat, kerüljenek közelebb az ifjúság kérdéseihez, a mindennapos, eleven élethez. Nemcsak a szervezeti életben, de a munka tartalmában is szükség van a megújulásra. Ehhez elengedhetetlen, hogy a párt és a KISZ között igazi, pezsgő kapcsolat legyen — fejezte be hozzászólását Krasznai Lajos. kezdeményezések felkarolását, támogatását. ★ Az, hogy a KISZ tömegbefolyásának erősítése érdekében szükség van tartalmas rétegmunkára, már megfogalmazódott a fiatalok kongresz- szust előkészítő különböző szintű fórumain. A rétegmunka továbbfejlesztése egyitk elemeként a megyei bizottság mellett létrehozandó rétegtanácsnak a gondolatát ezért is nagy örömmel, egyetértéssel fogadták szekcióülésükön a mezőgazdaság, illetve az élelmiszergazdaság területén dolgozó fiatalok. Galambosné Király Emőke, a megyei KISZ- bizottság titkára vitaindítójában az e területen végzett elmúlt kétévi munka összefoglalásával már a feladatokat is körvonalazta és azt hangsúlyozta: amennyiben a résztvevők elfogadják a tanács életre hívását, dönteniüli kell a testület hatásköréről, tennivalóiról. és konkrét javaslatokkal kell a küldöttértekezlet elé állniuk. A felszólalók rendkívül bonyolult, összetett és ellentmondásokkal teli képet adtak az élelmiszergazdaságban dolgozó fiatalok helyzetéről, az őket foglalkoztató, feszítő gondokról. A pályakezdők beilleszkedésének nehézségeiről többen ist szóltak. ., Kompndi Zoltán, a Monori ÁG gombai kerületének ágazatvezetője, Nagy Imre, a dabasi Fehér- akác Tsz fiataljainak küldötte, Tóth Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár KlSZ-bizottsá- gának titkára, Bobál István, a Ceglédi ÁG KlSZ-eseinek képviselője, Gyenes Tibor, a kisfcunlaoházi Petőfi Tsz üzemágvezetője egymást kiegészítve érintették felszólalásukban, hogy egyrészt nem a képzettségüknek megfelelő feladatokat kapnak a fiatal szakemberek, s kezdő bérük nagyon kevés és ez szakmai megaláztatást jelent számukra. Másrészt az oktatási intézmények többsége nem az életre nevel, s minél magasabb szintű az elméleti felkészültségük, annál jobban érzik a gyakorlat ismeretének a hiányát. Ez számos konfliktus forrása, generációs problémákat is okoz. Ezek azok az okok elsősorban, ami miatt nagy a fluktuáció az élelmiszergazdaságban dolgozó fiatalok körében. Többen is megfogalmazták, hogy ez az alapvető oka e réteg fiataljai viszonylag alacsony szervezettségének, a KISZ-alapszervezeti tevékenység, az érdekképviselet gyengeségének. A dabasi Nagy Imre és a ceglédi Bobál István is utalt arra, hogy korábban szinte spontán kerültek különböző KISZ-funkciókba a fiatalok. Az ilyen ifjúsági vezető nem lehet partnere a párt- és gazdasági vezetőknek. A presztízst csak úgy lehet visszaállítani, ha politikailag, szakmailag folyamatosan képzett, jól felkészített KISZ-esek kerülnek vezető posztokra. ★ Az intézményinek nevezett szekcióban lényegében az értelmiségi fiatalok vitatták meg tennivalóikat. A szekció vezetője, Solymosi Sándor bevezetőjében elmondta, hogy az értelmiségi rétegtanács 1981 óta működik. Munkájának egyetlen, igazán kézzelfogható eredménye a visegrádi értelmiségi találkozó megszervezése volt. Ebből következően érthető, hogy a szekcióban kibontakozó vita középpontjában a feladatok keresése állt. A felszólalók azt kutatták — mint Fenyvesi László, a Gödöllői MÉM Műszaki Intézetből —, miként lehetne akkumulálni azt a szellemi energiát, amivel a legkülönbözőbb területen dolgozó értelmiségi fiatalok rendelkeznek. Varga-Kovács Károly, a Pest Megyei Tanács KISZ-bi- zottságának titkára arról szólt, hogy egy innovációs bizottságot akarnak létrehozni, hogy a jó és használható ötletek ne merüljenek feledésbe. Természetesen az életkörülmények, a fiatal értelmiségiek egzisztenciális gondjai is terítékre kerültek. Szűcs Erzsébet nagykátai tanítónő beszélt ezekről a gondokról. Rada István, a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalattól fölajánlotta, hogy ők készek szakmai segítséget nyújtani mindenféle KISZ-lakásépítő akcióhoz. Miklós László a DKV-ból megállapította, hogy az értelmiségi fiatalok helyzetének átfogó és gyökeres rendezésére a legközelebbi jövőben nem lehet számítani. Ugyanakkor figyelmeztetett arra; hogy az egyes munkahelyeken viszonylag sokat lehet tenni a fiatalok gondjainak csökkentéséért. * Parázs vita alakult ki már Kiss Jenő első titkár A naptárral volna baj ? Aligha. Némelyek emlékezete rövid. Avagy oly fiatalok, hogy nem is emlékezhetnek bizonyos eseményekre, s úgy hiszik, a világ velük kezdődött. Nyelvművelő cikkben farmerszavakról olvasok. Olyanok ők, mint ama durva vászonból készült nadrág, szoknya, zeke: köny- nyedek, lazák, megkönnyítik a kapcsolatteremtést, megszabadítanak az óvatoskodó körülményeskedéstől. Következnek a példák. Cukkol. Mint a mai diákok szava. A farmernek még se híre, se hamva nem volt, amikor már cukkolták egymást a fiatalok. Amikor még az volt a legfőbb gondjuk, milyen szűk legyen a szövetből készült nadrágjuk szára, mekkora a fölhajtása. Ám ők sem büszkélkedhetnek a szó föltalálásával. Elődeiktől tanulták, akik a mai diákok nagyszülei. A többi, a kuksiz, a srác, a duma, a dekkol is sokkal régibb, mint a farmer divatja. A könnyedségnek, a mindenáron való különbözésnek semmi köze a farmerhez, az a mindenkori fiatalság stílusaz első percekben a középiskolások szekcióülésén, amelyet Tóth József, a megyei KISZ-bizottság tagja, megyei úttörőelnök vezetett. S ha valaki a résztvevők közül eddig kételkedett a fiatalok lelkesedésében, ezúttal meggyőződhetett arról, hogy van az ifjúságban jócskán tűz és lendület, csak okosan kell élni vele. A vita kirobbantója a programtervezet egyik pontja volt, mely szerint a KlSZ-alapszer- vezetek munkáját az iskolai pártalapszervezetek irányítsák. Mint a felszólalók elmondták, szükség van a támogatásra, a konkrét segítségre, de csak abban az esetben, ha ez nem veszélyezteti az ifjúsági szervezet önállóságát. Kecskés Judit elmondta, hogy a diákoknak maguknak kellene megválasztani a tanácsadó tanárt, akit vissza is hívhatnak abban az esetben, ha nem képviseli a fiatalok érdekeit, nem segíti őket a KISZ- munkában. Az a fontos, hogy ez a pedagógus közel álljon a diákokhoz. Szintén e témához kapcsolódtak azok, akik a tanár tanácsadó szerepét hangsúlyozták: a pedagógustól és az iskola igazgatójától ne függjön jegye. Később aztán megkomolyodnak, könnyedségük merevséggé silányul, fölveszik az egyenruhát, öltönyt, nyakkendőt, kosztümöt, húsos ujjaikra vastag gyűrűket húznak, s korukhoz, rangjukhoz méltóan igyekeznek beszélni. A komplex beruházási tevékenység során aktívan igyekeztünk bonyolítani a kivitelezést, mobilizálva az elfekvő készleteket, amihez teameket hoztunk létre. Akadnak köztük, akik örök ifjak szeretnének maradni, s ezt úgy vélik elérni, hogy a mindenkori fiatalok divatja szerint járnak, az éppen fölkapott szavakat használják. Komoly közéleti emberek is, mint ama írás is említi. Ez bizony igaz. És komoly orgánumok. A nyelvművelő cikk üzemi lapból idéz: Társadalmi melón voltunk. Találkoztam a melós- sal országos hatósugarú lapban is. Az üzemekben alig- alig futottam össze melóssal. A melóval még csak-csak. A a KISZ-esek munkája, hanem javaslataikkal előremozdítsák a mozgalom tevékenységét. Sokan kifogásolták a politikai képzés jelenlegi rendszerét. ★ A lakóterületi KlSZ-alap- szervezetek munkájával foglalkozó szekcióban — vezetője Gáti Tamás, a megyei KISZ-bizottság politikai képzési központjának vezetője — kibontakozott élénk eszmecsere arra utalt, hogy megnőtt az érdeklődés a mozgalmi munka e sajátos területe iránt. Elsősorban a középiskolás réteg keresi helyét ezekben a közösségekben, talán éppen az iskolai KISZ-élet elszürkülé- se miatt. A megnövekedett érdeklődés viszont előtérbe tolta a gondokat is. A lakóterületi Az iparban, a mezőgazdaságban és az intézményekben dolgozó fiatalok és a közép- iskolások megválasztották a rétegüket a megyei bizottság mellett képviselő tanácsok elnökeit, akik a következők lettek. Az ifjúmunkás tanácsban Szőlőst István, a Csepel Autógyár csoportvezetője, az élelmiszergazdaságban dolgozó fiatalok tanácsában Sze- mők András, a GATE tangazdaságának osztályvezetője, az értelmiségi fiatalok tanácsában dr. Kővári Zita, a váci kórház orvosa, a középiskolai és szakmunkástanuló tanácsban Sztanu Csaba érdi gimnazista. Vasárnap délelőtt a plenáris ülésen a küldöttek arról hallhattak, hogy milyen munkát végeztek a szekciók, mik voltak a legfontosabb témakörök és javaslatok. A küldöttek ezután zárt ülésen _ megválasztották az új 19 tagú megyei bizottságot és annak tisztségviselőit, a 13 tagú pénzügyi ellenőrző bizottságot és a 36 kongresszusi műhelyekben ugyanis az egyszerűbb és pontosabb nyelv járja. Ott esztergályosokkal, lakatosokkal, marósokkal, köszörűsökkel, hegesztőkkel, darusokkal, fúrósokkal, csiszolókkal, galvanizálókkal, villanyszerelőkkel van dolga az embernek. Az előfordul, hogy esztergályos helyett drehust, lemezlakatos helyett lemezest mondanak, a szerszámlakatost szerszámosként emlegetik. Melóst olykor ifjabb újságírók mondanak, akik úgy gondolják, ezzel bizonyíthatják bennfentességüket. Ha sejtenék, hogy mit mond ilyenkor a lakatos, marós, esztergályos: tudod, mikor, ha majd te is itt görnyedsz a satupad, a gép mellett, akkor mondjad a melóst. Akkor persze már ő sem mondaná, S némely elnökségben ülő sem. Ilyenkor áll föl a hátamon a nem létező szőr, hogy én is bevessek egy mai kiszólást. Egy kis hatásszünet után megnyomja: a melós, ismét szünet, körülnéz, jelentőségteljes pillantások jobbra, balra, föl, mert ő most aztán kimondta, abban a gyermeteg hitben, hogy az előtte ülők, akiknek az esze egészen másutt jár, így beszélnek egymás között. A melós szó hallatán nyomban magukhoz térnek a bóbiskolásból. Megrázzák a fejüket, tűnjék el az álom, itt most figyelni kell. Ha melóst mond, akkor valamiben sántikál, újabb erőfeszítésekre fog noszogatni, bejelent valami rosszat vagy fölkészít rá. Üjabban ez sem biztos. Dörzsöltebbek a melósra sem kapják föl a fejüket. A melós szó után ugyanúgy folytatódik a beruházási tevékenység in- tenzifikálásának mobilizálása, mint előtte. E gynémely elnökségben ülőnek ez éppen olyan divatszava, mint másoknak a farmerviselet. Akiknek fiatalsága ugyanúgy elszállt, mint mindenkié, de gyermekek maradtak. Elfelejtettek lapozni a naptárban. Pedig mennyiféle készül belőle. Űjév után néhány hónappal féláron is kapható. Kör Pál Jakab Tibor, Solymosi Sándor, Szemerei Károly titkárok Erről olvastam A munkás nem melós Lehetőséget, de feladatot is Szavaznak a fiatalok
