Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

FIATALOK! NAGYOBB TUDÁSSAL, JOBB MUNKÁVAL A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT! Eltemették Major Tamást A strandszezon nyitánya előtt Kortyolgatni nem ajánlatos J Veszélyesebb a nyár, mint a tél. Közegészségügyi, ^ járványügyi szempontból mindenképpen az. Talán ezért ^ kerítenek sort évente — akár a minap — az idegenfor- ^ galmi szezon nyitánya előtti megbeszélésre a szakembc- ^ rek. Megvitatják az előző esztendő tapasztalatait s a tennivalókat, például az ételmérgezések megelőzésével, <& a szúnyogirtással, a táborhelyek kullancsmentesítésével, jj s nem utolsósorban a medencés fürdők, szabad strandok tisztán tartásával kapcsolatban. A magyar színházművészet nagy egyéniségétől, a munkás- mozgalom régi harcosától, Ma­jor Tamás kétszeres Kossuth- díjas, kiváló művésztől család­tagjai, barátai, pályatársai és tisztelői vettek végső búcsút szerdán a Mező Imre úti te­metőben. Koszorúkkal borított ravatalánál a Nemzeti Szín­ház, a Katona József Színház tagjai, művésztársai és tanít­ványai álltak díszsorfalat. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Művelődési Minisztérium nevében Vajda György műve­lődési miniszterhelyettes bú­csúzott a felszabadult Magyar- ország egyik legnagyobb szín­házművészétől; az örökösen megújulásra képes színésztől, a legendás, kísérletező szenve­délyű rendezőtől, a költői gon­dolat tiszta tolmácsolásának propagandistájaként fellépő versmondótól, a pedagógustól — akinek tanítványai az utób­bi évtizedekben ott voltak a színjátszás, a színházvezetés, a színészvezetés élvonalában —, az MSZMP KB volt tagjától és volt országgyűlési képviselőtől. — Major Tamás életének szeletei így vagy úgy mára be­épültek munkásmozgalmunk és művészetünk szövetébe — mondotta. — Major Tamás el­kötelezett, 1942-től szervezeti­leg is á párthoz tartozó, kom­munista művész volt. ízig-vé- rig közéleti ember, akiben olt- hatatlanul égett a forradalmi hit és szenvedély, a meggyőző­dés kiküzdésének és mások meggyőzésének akarata. Kivé­teles lehetőséget, páratlan fel­adatot kapott a felszabadu­lás után a Nemzeti Színház Hámori Csaba, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titká­ra szerdán megbeszélést foly­tatott dr. Tisza Lászlóval, az OTP vezérigazgatójával a KISZ KB székházában. A találkozón Hámori Csaba tájékoztatta az OTP vezetőjét azokról a gondokról, javasla­tokról, amelyek a KISZ kö­zelgő XI. kongresszusát előké­szítő viták során hangzottak el a fiatalok lakáshoz jutásá­val kapcsolatban. Tisza László az Országos Takarékpénztár A tanácsi vállalatok kinőt­ték már azokat a kereteket, amelyeket három évtizeddel ezelőtt szabtak nekik. Akkor, elsősorban a pilisi térségben, de vidéken másutt is. azért hívták őket életre, hogy mun­kalehetőséget biztosítsanak a helybelieknek. Amiből nap­jainkra annyi maradt meg. hogy jobban kötődnek azok­hoz a községekhez, városok­hoz, amelyekben működnek, mint a hasonló adottságú mi­nisztériumi vállalatok. Inkább érzik sajátjuknak a települé­sek fejlesztési, szociális gond­jait; többet áldoznak az isko­lák. az óvodák építésére, a la­kosság ellátására, az utcák szépítésére. Jobbak, rugalmasabbak? A tanácsi vállalatok gazda­sági motivációi azonban sem­miben sem különböznek az ágazati irányítás alatt állóké­tól. Reakcióik a piac és a sza­bályozók változásaira sok eset­ben mégis gyorsabbak, rugal­masabbak. jobban megfelelnek az új követelményeknek. Első látásra úgy tűnik, azért mert kisebbek: ám éppen az elmúlt öt esztendő bizonyítja, hogy két azonos méretű vállalat kö­zül. ha az egyik tanácsi, a má­sik pedig minisztériumi, szin­te minden esetben az előző fejlődött nagyobb ütemben, ért el jobb eredményeket. Ki­véve természetesen ott — pél­dául Bács-Kiskun megyében —. ahol a hetvenes években a népgazdaságban végbemenő nagyfokú koncentráció idején tudatosan visszafeilesztették őket és beszippantották a nagyvállalatok. első igazgatójaként, amelynek élén 18 évig állt, majd főren­dezője volt. A magyar színház- művészet eme legfontosabb és legmegtisztelőbb pontján meg nem alkuvó harcosként állt, kockáztatva, esetenként téve­déseket, súlyos hibákat is el­követve. Vezetői munkássága a Nemzeti Színház legfontosabb fejezeteinek egyike a szocia­lista eszmeiség, a nemzeti szín­játszás megújítása, a korsze­rűség jegyében. A színész életműve elillan; sajnos még napjainkban is csak töredékét rögzíthetjük a soha vissza nem térő pillana­toknak. Major Tamás élete és a mű, amit alkotott, e tekin­tetben is kivételes. Biztosak lehetünk benne, hogy Major Tamás önálló fejezet lesz a magyar színjátszás újkori tör­ténetében, tananyag lesz a művészetoktatásban. Kivéte­lesen egységes ez az életmű. Vajda György részletesen szólt Major Tamás színészi, rendezői és tanári munkássá­gáról, majd befejezésül hang­súlyozta : — Nem pusztán emlékének, de önmagunk lelkiismeretének is tartozunk azzal, hogy amiért Major Tamás élt, küzdött, és amely örökség egyénenként valamennyiünktől függetlenül él, mindannyiunkban munkál­jon. A magyar színésztársadalom nevében Törőcsik Mari Kos- suth-díjas, kiváló művész, az egykori tanítványok képvise­letében Csiszár Imre, a Mis­kolci Nemzeti Színház művé­szeti vezetője, Jászai Mari-dí­jas mondott búcsúbeszédet. tevékenységét, terveit ismer­tetve elmondta: a pénzintézet kiemelt figyelmet fordít az ügyfélszolgálat színvonalának emelésére, illetve a lakásberu­házásokkal és az otthonterem­téssel kapcsolatos betétek, hi­telek kezelésére. A megbeszé­lés egyik kérdése volt, miként lehet megőrizni a lakásépítés­re, illetve -vásárlásra készülők megtakarításainak reálértékét, s milyen eszközökkel lehet enyhíteni a fiatal lakástulajdo­nosok eladósodását. — A tanácsi vállalatok min­dig nagyobb szabadságot él­vezhettek — keresi a jobb al­kalmazkodóképesség okát Langó Mihály, a Pest Megyei Tanács ipari osztályának cso­portvezetője —. mert nem állt fölöttük olyan apparátus, mint az ágazati minisztériumok. Szűkebb pátriánkban jelen­leg hét vállalat tartozik a Pest Megyei Tanács felügyelete alá, és további kilenc — a Gel- ka feloszlásakor keletkezett 15—35 embert foglalkoztató minicégek — az adott városi, községi tanácsokhoz. A hét vállalat közül a legna­gyobb a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat, árbevétele 1985-ben immár a 3 milliárd forintot is meghaladta. A Pest Megyei Vegyi- és Divatcikk­ipari Vállalat is több mint 1 milliárd forintért értékesí­tette termékeit, és hasonló nagyságrendű a Pest Megyei Fémipari Vállalat is. Sokan ismerik a Pest Megyei Szolgál­tató- és Csomagoló Vállalatot, és a profilját évek óta kereső Monori Kefe-és Faipari Válla­latot. Alig száz emberrel elégí­ti ki a megyei igényeket a Pest Megyei Nyomda Vállalat. S a sorban a legkisebb a KALOR Pest Megyei Tanácsi Szolgáltató Kisvállalat, ugyan­csak a Gelka decentralizálása­kor. 1983-ban vált önállóvá. Pest megye tanácsi ipara har­Emlékezés Zalka Mátéra Zalka Máté író, a magyar és nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő harcosa szü­letésének 90. évfordulója al­kalmából szerdán koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmoz­galmi panteonjában levő sír­jánál. A kegyelet, a megem­lékezés koszorúit a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Varga Péter, a KB közigaz­gatási és adminisztratív osz­tályának vezetője és Tömpe István, a KB tagja, a Hon­védelmi Minisztérium részé­ről Horváth István altábor­nagy, miniszterhelyettes és Paál György vezérőrnagy, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola parancsnoka, vala­mint a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és a Magyar Írók Szövetsége kép­viselői helyezték el. A meg­emlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Ülést tartott a SZOT A hatékonyság szolgálatában A Szakszervezetek Országos Tanácsa szerdán ülést tartott. Baranyai Tibor főtitkár és Nagy Sándor titkár előterjesz­tésében megtárgyalta a SZOT vezető-irányító munkájának továbbfejlesztésével összefüg­gő feladatokat, áttekintette a népgazdaság helyzetét, külö­nös tekintettel az 1986-os év indulásának tapasztalataira. A tanácsülés résztvevői fontosnak tartják annak hangsúlyozását, hogy a szak­szervezeti mozgalom terme­lési-gazdálkodást segítő tevé­kenysége révén fokozottabb mértékben járuljon hozzá a társadalom előtt álló felada­tok megvalósításához. A SZOT megválasztotta új munka- cs rétegbizottságait, elfogadta működésük alapel­veit, jóváhagyta a magyar szakszervezetek XXV. kong­resszusán elhangzott javasla­tok alapján a SZOT-nak és testületéinek idei munka- és üléstervét, valamint az aján­lásokat a Minisztertanács és a SZOT vezetői soron követ­kező megbeszélésére. madrésze a fővárosénak, de jelentősebb, mint bármely más megyéé. Amiben a Pemün kívül a legnagyobb szerepe a Pevdinek van. Együtt marad a Pevdi Korántsem mindegy tehát, hogy ez a vállalat miként ké­pes alkalmazkodni gazdasági környezetének a változásaihoz, és hogy megtalálja-e azt a formát, amelyben a leg jöve­delmezőbben működhet. A múlt évben viták során, érvek és ellenérvek ütközte­tésével. végül is hatalmi szó­val dőlt el: a Pevdi öt gyár­egysége továbbra is egységes egész marad. Gazdasági ered­ményeik ugyanis a vállalat szentendrei írószergyárát és a gyomrai vegyi gyáregységet arra inspirálták, hogy — az akkor érvényben levő szabá­lyozók értelmében — kériék a Pest Megyei Tanács hozzá­járulását önállóvá válásukhoz. A tanács döntését és annak indokait Langó Mihály ismer­teti : — Egyben marad a Pevdi és a jövőjéről a vállalati tanács dönt — ez volt az első alter­natíva. Vagy: öt önálló gyár alakul belőle, és ezeknek az irányítási formáia a közgyűlés lesz. Illetve: a két legnagyobb gyáregység a Pevdi leányvál­lalataiként dolgozik majd to­A víz tisztasága Ez utóbbi témáról most dr. Hídvégi Margit, a megyei Kö­jál település- és környezet­egészségügyi osztályának fel­ügyelője adott számot. Tőle kérdeztük: — Veszélyes-e ma strandol­ni a megyében? — Általában veszélyes, itt és másutt is az országban. Mi még abban a szerencsés hely­zetben vagyunk, hogy nem szá­molhatunk be uszodai vagy medencés strandon történt jár­ványról, mint Szolnok vagy Hajdú-Bihar megyei kollé­gáink. Ott ugyanis a meleg vizű medencékben a korábbi esztendők során többször is terjedt a vérhas. Ám nyílt vízi eset itt is előfordult: tavaly júliusban és augusztusban — bizonyára emlékezetes — 56-an betegedtek meg ugyancsak vérhasban, s közülük 50-en fürödtek (tiltott helyen !)\ az Omszki parki tóban. A töb­biek a hozzátartozókkal vaió érinikezéskor fertőződtek. — Miért éppen ez a kór ter­jed strandjárványként? — Alapvető higiénés hiá­nyosság az oka. Arról van szó, hogy a fürdőzők — finoman fogalmazva — nem szobatisz­ták. Feltehetőleg zömmel gye­rekek, akik nem tudják, hol az illemhely, ha egyáltalán van elegendő, s a víztől megfele­lően elzárt. Elég, hogy egyet­len fertőzött ember szegje meg e lényeges tisztasági szabályt. A vízben, ha a hőfoka kedvez, 27—30 fokos — elszaporodik a kórokozó shigella baktérium, s aki nyel belőle, megbeteged­het. Azután már emberről em­berre terjed. Idekívánkozik azonban: a vízben is csak a2 a baktérium lehet nagy tömeg­ben, ami amúgy is „lábon van”, azaz sok emberben for­dul elő. Tehát a strandjár- vány csupán sajátos megnyil­vánulása, tükre az általános járványügyi helyzetnek. vább. Szentendrén és Gyom­ron a teljes önállóságot sza­vazta meg a munkásgyűlés, de a vállalati kollektíva az első lehetőséget választotta. A hely­színre küldött szakemberek — köztük magam is — úgy lát­ták, hogy a szétválás után az öt gyárból legalább kettő vesz­teséges lenne. A vegyi gyár­egységnek profilja igen. de ta­valyi gazdasági eredményei nem indokolják az önállósodá­si törekvéseket, és sehol nem alakultak még ki az önálló irányítás személyi feltételei. Önállóbb gyáregységek A vállalat szétbontását te­hát a Pest Megyei Tanács el­lenezte. A tanács végrehaitó bizottsága ugyanakkor azt ja­vasolta. hogy a Pevdi vezetése dolgozzon ki egy új érdekelt­ségi rendszert a vállalaton be­iül. így biztosítson nagyobb önállóságot a gyáregységek­nek. de nemcsak a termelés­ben. hanem a bér- és a mű­szaki fejlesztésekben is. Egy új érdekeltségi rendszert a Pevdi kidolgozott, és 1936-ra már ennek alapján kaptak vissza a gyáregységek pénzt saját céljaikra a közösből. S hogy ez valóban a megoldást hozó módszer-e? Erről szó! következő írásunk. Ellcr Erzsébet (Folytatjuk) — Milyen ez a helyzet? A választ dr. Horváth Imre, a megyei Köjál járványügyi osz­tályvezetője adja meg: — Elvileg sok más fertőző baj is terjedhet a vízzel, pél­dául a vírusos megbetegedé­sek, a kötőhártyagyulladás, a bőrbetegségek bizonyos fajtái, s a gennykeltő baktériumok által okozott középfül-, hom­loküreg-. arcüreggyulladás. Talán érdekes: korunk új jár­ványa, az AIDS, a tudomány legújabb adatai szerint sem jut egyik emberről a másikra a fürdővíz,- a pohár közvetíté­sével, és például kézfogással, csupán szexuális úton vagy a vér révén. De visszatérve az alapkérdésre: az elmúlt idő­ben Pest megyében a már em­lített Omszki parki esetet le­számítva nem volt a strando­kon terjedő vérhasjárvány Ugyanez idő alatt az ország­ban — főleg az alföldi meleg vizű medencék tájékán — mintegy 30 nagyobb strandjár­vány során a betegek száma meghaladta az ötezret. Min­den esetben viszonylag enyhe vérhasfertőzés történt. A töb­bi kórokozó a felhígulás miatt nem váltott ki tömeges meg­betegedést. Akad szabálysértő — Mennyire tiszták a vizek, melyekben megmártózunk? — Sajnos, nem eléggé — mondja dr. Hidvégi Margit. — Tavaly a szezonban a bak­teriológiai vizsgálati vízmin­ták 60 százalékát találtuk ki­fogásolhatónak. A legkiugróbb adatok a 37 fokon folytatott táptaiajos tenyésztésnél adód­tak. A gyermek- és meleg vizű medencék vizéből a táptalajon, meghatározott idő alatt, 5—6 millió baktérium is kitenyé- szett, a megengedhető pedig csupán 10 ezer. Ebből — visz- szafelé okoskodva — az követ­kezik, hogy e vizek bakté­riumszennyezettsége több­szöröse a járványügyi szem­pontból még elfogadható­nak. S a legnagyobb a ve­szély az olyan meleg vizű strandokon, ahol nincs vízfor­gatás, hanem a medence töltő­ürítő rendszerű, mint Ceglé­den, Abonyban, Tóalmáson, Tápiószentmártonban, Tápió- györgyén, Ráckevén, Leány­falun. A megye 32 strandjá­nak 60 medencéje közül csak 18-ná! található a higiénia kö­vetelményének inkább megfe­lelő vízforgatás. A hideg vizű medence is megnyugtatóbb: A tűzoltóság és a rendőri szervek — az érintett állami és társadalmi szervekkel együttműködve — munkájuk­ban mind nagyobb figyelmet fordítanak o környezet- és természetvédelmi feladatok el­látására. E tevékenységükhöz jelentős támogatást kapnak az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivataltól — tájékoztatták szerdán a sajtó képviselőit a Belügyminiszté­rium illetékesei. Popelyák Pál tűzoltó száza­dos statisztikai adatokat so­rolva hívta fel a figyelmet környezetünk fokozottabb vé­delmére: tavaly 1734 környe­zetet pusztító mező-, avar-, er­dő-, illetve nádtűzhöz riasztot­ták a tűzoltókat. A tűzoltóság környezetet védő tevékenységének másik fontos területe a robbanásveszélyes anyagok, illetve a veszélyes hulladékok kezeléséhez kap­csolódik: a szállító járművek alacsonyabb hőmérsékleten ke­vésbé, lassabban szaporodnak a baktériumok. — És a szabad strandokkal mi a helyzet? — A megye 8 tavi és 19 du­nai szabad strandja közül az előbbiek a tisztább vizűek. De alig található olyan nyílt fel­színi víz. amelyben — tilalom ide vagy oda — ne fürdené- nek az emberek. Például ta­valy 10 helyen, zömmel a Du­na Szob és Budapest között" szakaszán, tilos volt a szabad- strandok használata a folyó szennyezettsége miatt. Mégis, minden ellenőrzéskor találtunk lubickolókat. Gond az is, hogy ahol nincs zuhanyozó, WC, a tisztaság elemi feltételei sem teremthetők meg. A szabad strandokkal egyet tehetünk: vizsgáljuk a vizüket, s ha el­kerülhetetlen, betiltjuk a für­dést. Ám a tilalmat megsze­gőket mi nem büntethetjük.., Szükséges szigorúság — A medencés strandoknál több a lehetőségük a beavat­kozásra? — Igen. Először is úgv kezd­jük az idényt, hogy minden egyes medencére vonatkozóan, az üzemeltetővel együtt, meg­határozzuk a feltételeket. Fon­tos idegenforgalmi érdek, hogy a strandok vonzóak legyenek, ne riasztóak. Ezért idén pél­dául a három dunakanyari strandon megkívánjuk, hogy a jogszabályban előírtnál gyak­rabban cseréljék a vizet, s ta­karítsák fertőtlenítő szerekkel a medencét. Szorgalmazzuk a folyamatos vízcserét is, azt, hogy a lehető leggyakrabban s a lehető legnagyobb mennyi­ségű friss vizet adják. — Tehetnének-e többet a strandok gazdái a víz tiszta­ságáért? — Vitán felül áll, hogy a vízforgató berendezés drága. A medencék csőhálózatát na­gyobb átmérőjűre cserélni ugyancsak költséges. Ahhoz, hogy a kézzel beszórt, s egye­netlenül híguló klór, amivel fertőtlenítenek, ne okozzon ma­ga is ártalmat, bőr- és szem- irritációt. fontos lenne a be­ömlő víz klórozása. Ám az er­re szolgáló berendezés sem fil­léres apróság. Mégis azt kell mondanom: megengedhetetlen, hogy „jól felfogott anyagi ér­dekből” olykor elmulasszák a medence vizének előírt cseré­jét. Az általános kíp az: na­ponta kellene teljesen megújí­tani a meleg vizű ás gyermek- medencék tartalmát, s minden második esetben ez az idő 2—3 nap. Ezért idén szigorúan ellenőrizzük majd, hogy meg­tartják-e a szabályokat, s ha nem, a büntetés a pénzbírság tói a strand bezárásáig terjed hét. v. g. r. balesete során — s erre saj­nos már hazánkban is volt példa — veszélyes anyagok szabadulhatnak ki a tartá­lyokból. Orbán Sándor rendőr őr­nagy új közúti környezetvé­delmi mérőrendszert mutatott be a sajtó munkatársainak. A korszerű, hordozható elekt­ronikus berendezések regiszt­rálják a járművek szénmo- noxid- és füstkibocsátását, il­letve zajszintjét, s nyomtatott szalagon kijelzik az előírt normák túllépését. Az orszá­gos környezet- és természet- védelmi hivatal támogatásá­val á Belügyminisztérium ed­dig 117 környezetvédelmi mé­rőműszert vásárolt meg. Vár­hatóan az idén nyáron jelen­nek meg először útjainkon a berendezéssel felszerelt rend­őr járőrök. A műszeres kör­nyezetvédelmi ellenőrzéseket egyelőre tájékoztató, felkészí­tő jelleggel végzi. KISZ-OTP megbeszélés Fiatalok lakáshelyzete Egy tanácsi vállalat dilemmái (I.) Heten egy (kinőtt?) cipőben A rendőrség és a tűzoltóság együttműködése Környezetünk védelmében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom