Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-24 / 96. szám

PKsr .WftClß 198« A PRTT,IS 24., CSÜTÖRTÖK A vevő kedve szerint Az ICO embléma Iránban is Az elmúlt . tervidőszakban számos megrázkódtatást élt át a magyar ipar, nagy múltú, neves cégek közül is akadt, amelynek fejlődése megtor­pant, amely nem talált magá­ra a keményebb feltételek kö­zött. Ugyanezek az évek a dinamikus fejlődés esztendei voltak szűkebb hazánk ipari .szövetkezeteinél, amelyek megduplázták az előző terv­időszakban elért eredményei­ket. S ellentétben az ál­talánossal, úgyszólván csupa jót mondhatunk 1985-ről is, hiszen az ágazat 18 százalék­kal több árbevételt ért el, mint azt megelőzően, s nye­reségtömegük is tisztességes emelkedést mutatott Terme­lésük nagyobb ütemben növe­kedett, mint a bérkiáramlás — ezt sem mindenütt mond­hatják el magukról a vállala­tok. Mérce a kelendőség Piaci sikerek, nyereség, tér-- mékéletkor: az összefüggés egyértelmű közöttük. A Pest megyei ipari szövetkezetek termékeinek nagyobbik fele nem idősebb öt évnél, s az egészen új gyártmányok ará­nya eléri a 20 százalékot. Ami persze még nem min­den; a mércét végső soron a kelendőség jelenti. Az árbevé­tel és a nyereség imponáló adatai azonban azt mutatják: a szövetkezetek portékái nem a raktárkészletet duzzasztják. A korszerűség mellett a má­sik adu: a minőség. A megye 140 ipari szövet­kezetei számlál, közülük 4—5 a nagy és 15 a kisebb expor­tőr. Hagyományosan a jók, egyúttal a nagyok közé tarto­zik a pomázi ICO Írószer Szövetkezet. Ördögh Emánuel elnök irodájában valóságos kiállítás látható a sok színben pompázó rostirónokból, tol­iakból, zsírkrétákból, sorki­emelő pennákból és irodagé­pekből. Mindezek elegáns, színes, ICO-emblémás pros­pektusokon is viszontláthatók, több nyelvű ismertetővel a hátukon. A portékák születé­si helyén, a műhelyekben fel­hívták a figyelmemet az irat­fűző és lyukasztó kis masinák színére, amelyek a legújabb divatot képviselik. Vagyis fekete-fehérben, illetve barná­ban, drappban kelletik magu­kat. Divatszín egy ilyen hét­köznapi eszköznél? Nos, aki meg akarja vetni a lábát az exportpiacon és ott is akar maradni, annak bizony keresni kell a vevő kénye-kedvét. Színben, formában — min­denben. Mutatják magukat Az ICO-nak sikerült. Ex­portárbevételük az összes ár­bevétel kétharmadát teszi ki. Elsősorban szocialista orszá­gokba indulnak termékeik, de számottevő a nem rubel el­számolású értékesítésük is Míg a szocialista piacokra fő­ként írószereket szállítanak, a tőkés országokbeli megrende- I Korszerű, nagy teljesítményű extruder gyártósoron készül a hazai piacon rendkívül népszerű és olcsó golyóstoll, a Sig- netta műanyag teste Pomázon az ICO írószer Szövetkezet­ben. Több más termék mellett ez évben 670 millió forint ér­tékben készítenek különféle tollakat és egyéb irodai segéd­eszközöket. Képünkön Jordák Istvánná a célgépből kihulló kész tollszárakat vizsgálja. 1 lök inkább irodagépeik iránt érdeklődnek. Eljutnak az ICO- gyártmányok a szomszédos országok mellett távoli tájak­ra, újabban Iránba, a Közel- Keletre is. Európában pedig Angliába, NSZK-ba, Finnor­szágba, Jugoszláviába és ter­mészetesen a baráti államok­ba. Mindamellett, futballnyel- ven szólva, mutatják magu­kat; évente nyolc vásáron vesznek részt. Lipcsében ott vannak tavasszal és ősszel is, de standjuk van Milánó, Pá­rizs ipari seregszemléin úgy­szintén. No meg a BNV-n. — Látszani és látni. Ez a cél a vásárokon — fejti ki a szövetkezet elnöke. — Megra­gadjuk az alkalmat a bemu­tatkozásra, mert a magyar piac felvevőképessége korlá­tozott, a gépeink meg ontják milliószám a tollakat, iróno- kat. Másrészt viszont roppant fontos információs forrás egy-egy vásár, ahol képet ka­punk a vevők érdeklődésének változásairól éppúgy, mint az ármozgások irányáról és sok egyébről. Űj megrendelőkre is szert tehetünk, ez is szempont per­sze, de én amondó vagyok, a tartós üzleti kapcsolat, a kooperáció az igazán jó be­fektetés. Mi például már 16 éve együttműködünk az oszt­rák Sachs céggel. A tőlük vá­sárolt licenc alapján készül­nek az itthon is jól ismert SAX márkájú iratfűzők és lyukasztók. Két éve kötöttünk ugyancsak kooperációs meg­állapodást egy NSZK-beli partnerrel, onnan érkezett anyagból elektromos kap­csolókat gyártunk számukra, ilyen kapcsolókat egyébként az újfajta Ikarus-buszokban is látni már, s mivel többféle felhasználási lehetősége van, úgy néz ki, itthon is beindul a karrierje. Állják a versenyt A hagyományos ICO-cikkek mindeddig jó üzletnek bizo­nyultak, a filléres Signetta golyóstoliból például 14 mil­liónyit köpköd ki az automa­ta évente, szombat-vasárnap sem pihenve. Manapság azon­ban alig akad gazdálkodó, aki megmaradna a kaptafánál. Az írószer-szövetkezet is halad a korral; fejlesztési feladataik egyike egy a komputerlepo­rellók tárolására szolgáló iro­daeszköz kialakítása. A Pest megyei ipari szövet­kezetek eredményei nemcsak önmagukhoz mérve elismerés­re méltóak, de az országos megmérettetésben is megáll­ják a helyüket. Mindez annak köszönhető, hogy miközben alkalmazkodnak a szigorodó szabályozókhoz, érzékenyen követik a piac rezdüléseit. Terveik nem köbe vésett sza­bályok, aszerint alakulnak, hogy mikor mit vár el a meg­rendelő. Szigetül Teréz SZENTENDREI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA mKmmammmmmamammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmBmmmmmmmmmmmmmmmrnmm Ősztől új helyen A közélet fóruma legyen A Hazafias Népfront városi bizottsága mindeddig méltat­lan körülmények között dol­gozott. Azok az aktívák, akik szoros kapcsolatban vannak a mozgalommal, többször fejez ték ki elkeseredésüket az épü­let és az iroda láttán. Most a munkakörülmények érdeké­ben az országos központ meg­vásárolta a Jókai utca 3 szám alatti házat. Felújítás és kisebb átalakítás után mél­tó otthont kap a szervezet. Benkovits György, a Haza­fias Népfront városi bizottsá­gának titkára úgy látja, hogy a 160 négyzetméter alapterü­letű házban valóban lehetőség nyílik az eredményesebb mun­kára. A beköltözést szeptem­ber 1-jére tervezik. Máris el­határozták, hogy az irodák alapterületét .minimálisra csökkentik, mert az a vélemé­nyük. hogy sem a titkárnak, sem az elnöknek nincs szük­sége külön helyiségre, titkár­ságra. . Városunk népfrontvezetői azt szeretnék, ha az új épü­let a közélet fórumává, nyi­tott népfrontházzá válna. Csakhogy náluk is baj van a pénzzel. Kevés van belőle. A negyedévenként juttatott 10 ezer forint alig elegendő a fű­tés-, telefon-, villany- és víz- számlák kiegyenlítésére. A városi tanács úgy segít, hogy a postaköltség, az irodaszer, sokszorosítás és a rendezvé­nyek költségeinek 90 százalé­kát fedezi. E helyzet miatt tervezik a népfrontosok azt, hogy az új házban olyan tevékenységet alakítanak ki, amely bevé­telhez juttatja a szervezetet. Az előcsarnokban például mintegy 25 ember elhelyezé­sére van mód. Itt délelőttön­ként könyvárusítás, könyvköl­csönzés és büfé jellegű szol­gáltatások lesznek. A polco­kon kulturális programfüzete­ket, népfront-információkat, térképeket, képeslapokat, új­ságokat láthatnak majd a ven­dégek. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy a népfront ide­genvezetéssel, fizetővendég- szolgálat-közvetítéssel, építési tanácsadással. ügyintézéssel foglalkozik majd. A nagyterembe mozgatható közfal kerül. Lehetőség nyílik egy 15 és 45 fős csoport fog­lalkoztatására. Itt lesznek az előadások és nyelvtanfolya­mok. Népfőiskola címmel po­litikai, társadalompolitikai so­rozatot indítanak, az előadók a népfront országos tanácsá­nak tagjai lesznek. Itt lesz a helytörténeti gyűjtemény, vi­deóklub. kiállítások, itt fog­lalkoznak a KRESZ-, a kis­motorvezetői, a fűtő-, a mo­torcsónak-, a kisiparos-tanfo­lyamok részevevőivel. A felsorolt tervek közül mi nagyon érdekesnek tartjuk a Móricz Zsigmond Népfőiskola tematikáját. Ezért az ősszel induló sorozat néhány témá­ját és előadóját megnevezzük A demokrácia és közélet cím­mel Pozsgai Imre, a Társadal­mi csapdákról Hankiss Ele­mér tart előadást, a Nemzeti Parasztpárt és a népfrontmoz­galom kérdéseiről S. Hegedűs László, a Nemzeti sorskérdé­sekről Fekete Gyula, az 1968- as gazdasági reformról Bognár József és Nyers Rezső beszél majd az érdekődőknek. A többi az építőkön múlik. A Jókai utca 3. szám alatt levő ház átalakítási munkái máris megindultak. Este hatkor Tájékoztatók A városrészi tanácskozások a lakosság tájékoztatásának fontos eszközei. Most közöl­jük a május hónapban tar­tandó találkozók helyét és az előadó nevét. Az időpont: minden fórum este hat'óra­kor kezdődik. A VII, ötéves pénzügyi és fejlesztési terv vitája a Fel- szabadulási lakótelepi iskolá­ban május 5-én lesz, az elő­adó Havass Imre tanácselnök­helyettes. Ugyanerről a témá­ról ugyanezen a napon ízbé­gen az öregek napközi ottho­nában Színi István tanácsel­nök beszél. A Pannónia telep lakosságát a betongyár ebéd­lőjében május 12-én Havass Imre. a belvárosban élőket a városi tanács nagytermében ugyanezen a napon Színi Ist­ván tájékoztatja. Május 19-én pedig az Iskola utcai közéleti klubban lesz a lakosság ven­dége a tanácselnök. Az üdülőtulajdonosoknak a városi tanács nagytermében május 23-án Szini István ad tájékoztatást, az Iskola utcai közéleti klubban pedig má­jus 26-án a szamárhegyi pin­cék megerősítési munkálatai­ról beszél Lőcsei Katalin, a városi tanács vb városüze­meltetési osztályának főelő­adója. Az utolsó lakossági fó­rumra május 29-én a városi tanács nagytermében kerül sor. ahol az egészségügyi el­látás helyzetéről s a várható intézkedésekről beszél Szini István. Svéd vendégek Házilagos szervezésben A Vujicsics Tihamér Zene­iskola tanulóinak vendégeként nemrégen városunkban járt a svéd Halmstad város közép­fokú szakiskolájának 75 hall­gatója és 13 tanára. Már ez a tény is érdekes, hiszen a messze Észak-Európából rit­kán érkeznek ilyen nagy számban látogatók. Hát még ha a szervezés érdekességeit is eláruljuk. A lényeg az, hogy a csaknem 90 fős csoport magyarországi költségeit teljes egészében az úttörőzenekar­ban és a vonószenekarban játszó gyerekek szülei fedez­FcSytatás szeptemberben Anekdoták, tények és tervek Egyszer vei ő lesz 1 Ma még így néz ki Szentendre főterén a régi malom épü­lete. Most a tanács 30 millió forintos költséggel újjáépítteti e múlt századi létesítményt, s helyreállítás után pályázat ré­vén eladja vállalkozóknak. Az épület kiválóan alkalmas ven­déglőnek, szállodának A Szentendrei beszélgetések — amelyek a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a HNF városi bizottsága szervezésé­ben zajlanak — csatát nyer­tek. Nemcsak azért, mert ér­dekes emberekkel találkozhat a közönség, hanem azért is, mert a meghívottaktól a tele­pülés történetének nem publi­kált részleteit tudhatják meg. Mint legutóbb, amikor Szán­thó Imre festőművésszel és dr. Tóth Antal művészettörté­nésszel beszélgettek az érdek­lődők. Nehezen feledhető az, amit Szánthó Imre mondott a Czó- bel Bélával való megismerke­désükről. A fiatal, biciklizgetö gimnazista nem ismerte a hí­res festőt, aki az útszélen szorgoskodott ecsetjeivel. Rá­szólt, hogy vagy pasztellt, vagy tust, vagy akvarellt hasz­náljon. Czóbelnek tetszett, a kioktatás, s meghívta a fiút a műtermébe. Az ott szétnézett és így szólt: bácsi, előbb ren­desen kellene rajzolni, mert. csak aztán jöhet az olaj! Az­tán néhány hónap múlva kö­vetkezett Czóbel első Kossuth- díja. A barátság azonban megmaradt. Vagy ki emlékszik már arra, hogy milyen körül­mények között, jött létre 1951- ben a Szentendrén élő festők első tárlata? Nos, a település első múzeu­ma a szerb iskolában kapott otthont. Anyaga azonban nem volt. Plakátokat raktak a fa­laira a kolorádóbogárról, tip­pet adtak arra, hogyan lehet kémet fogni, a látogatók még a lótetű halhatatlanságát bizo­nyító műremekben is gyönyör­ködhettek Ekkor Szánthó Im­re azt mondta Soproni Sándor igazgatónak: állítsák ki a Szentendrén alkotó festők munkáit! A szót, tett követte Hosszú utánajárás után stráf- kocsjn húzták Apáti Béla, Bá­non szky Miklós, Onódi Béla, Szamosi Vilmos, Galitzer Imre (aki nagyon fiatalon meghalt) és mások műveit a hajdani iskolába. 1952-ben már cso- port.kiállításon mutatkoztak be a szentendrei festők. Vagy ki emlékszik már arra. hogy 1957-ben, amikor a Pest Megyei Hírlap szentendrei ol­dala megjelent, a fejléce a Nemzeti dal betűtípusaival ékesíttetett. És sorolhatnánk még a Szentendrei beszélgetések so­rán hallott érdekességeket Amit a híres cukrász, Surá- nyi István mondott a szakma titkairól, vagy a Vujicsics együttes tagjai a pályafutásuk­ról, Czája Mátyás a családjá­ról. a profi birkózásról, vagy éppen Antal Imre a szentend­rei kapcsolatairól. A PMKK kávéházát zsúfolá­sig megtöltő közönség pedig jól szórakozik. A beszélgetések a helyben élő, a településhez kapcsolódó érdekes és ismert, emberekkel a nyári szünet után szeptemberben tovább folytatódnak. ték. Azaz „szétosztották” a vendégeket a házakhoz. S ne higgye senki, hogy nehéz volt rábeszélni az apákat, anyákat. Szívesen vállalták a szállás- és élelemadást. Az eredmény az lett, hogy a svéd gyerekek és felnőttek kitűnően érezték magukat, elragadtatással be­széltek a Szentendrén töltött három napról. A barátságok azonban nem­csak az otthonokban szület­tek, hanem a koncerteken is. Régen telt meg zsúfolásig a PMKK színházterme komoly­zenei előadáskor. A halm- stadi diákok vendégszerep­lése idején egy tű* snm lehe­tett volna leejteni. A közép- iskolás korú fiatalok produk­ciójáról, fegyelmezettségéről még sokáig fognak beszélni Szentendrén. Kérdezheti az olvasó, hogy miért volt a mieink részéről a hosszú és gordos szervezés, majd magyaros vendégfoga­dás. A barátság és szakmai közösség mellett az sem el­hanyagolható. hogy a szent­endrei gyprelrek jövőre Halm­stadba utazhatnak, s ott ők is teljes ellátást kapnak. Igazolványos emberek A termeléstől a boltokig Április 2-án megalakult Szentendre Város Fogyasztók Tanácsa, melynek elnöke Jám­bor Árpád, az MSZMP Hl Kerületi Bizottságának nyugal­mazott titkára lett. Beszélgetésünkkor elmondta hogy a céljuk a fogyasztók érdekvédelmének képviselete Kísérni kívánják az ártik útját a termeléstől a boltokig. A munkatervükben több vizssá lat szerepel, többek között a kenyérellátás helyzetével is foglalkoznak majd. Szorosan együtt kívánnak működni a NEB-bel. s a városi tanács il­letékeseivel. Lesznek, lakossá g; fórumok, összehívják az üzletek előadóit, s megkérde­zik őket a tapasztalataikról, a szakembereik a vizsgálatok anyagát továbbkűldik a ha­tóságokhoz. A fogyasztó'* ta­nácsának tagjai igazolvánnyal rendelkeznek, amely feljogo- ^ sítja őket arra. hogy informá­ciókat kérienek. Jámbor Árpád hangsúlyoz­ta. hogy nem egy feladatra koncentrálnak hanem azokat az apró problémákat, bukta­tókat kívánják felfedni, ame­lyek az akadályait jelentik például a kenvér-. tej- vagy húsellátásnak Ezek megszün­tetése a legtöbb esetben nem igénvel anyagi befektetést, csak nagyobb figyelmet, törő­dést. Az elnökön kívül a testület tagjai: Hetényi Judit. Digruber ■József. Haller István. Lakatos Péter. Matusek Gvn'áné Ma­rosi Gvörgv és Hornvákné Szántosi Judit. Az oldalt Irta: Vicsolka Mihály Fotó: Hancsovs/ki lám» 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom