Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

ÉLJEN ÉS ERŐSÖDJÉK SZERETETT HAZÁNK, A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG! Hazay István köszöntése Tudományos ülés Ünnepi tudományos ülésen köszöntötték 85. születésnapja alkalmából kedden, a Magyar Tudományos Akadémia szék­házában Hazay Istvánt, az MTA rendes tagját, nyugal­mazott egyetemi tanárt, Kos- suth-díjas mérnököt. A tudományos ülésen a Ma­gyar Tudományos Akadémia revében Nemecz Ernő, az MTA rendes tagja, a föld- és bányászati tudományok osztá­lyának elnöke, Polinszky Ká­roly akadémikus, a BME rek­tora, Dénes Lajos mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes és Joó István, az MTESZ geodéziai és kartog­ráfiai egyesületének elnöke köszöntötte az idős tudóst, aki ezt követően A térkép méret­aránya címmel tartott elő­adást. Országgyűlési bizottság tárgyalta Kistelepülések ellátása Az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága kedden Kecskeméten Nyers Rezső el­nökletével ülést tartott. A testület a megye kereskedel­mének helyzetét elemezte, kü­lönös tekintettel a sajátos földrajzi és települési adott­ságaira. A testület elé terjesztett írásos elemző anyaghoz And- rikó Miklós belkereskedelmi államtitkár és Matos László, a megyei tanács elnökhelyet­tese fűzött szóbeli kiegészí­tést, majd a bizottság meg­hallgatta a Belkereskedelmi Minisztérium beszámolóját a városi piacok fejlesztéséről Eszerint a VII. ötéves terv időszakában több mint egy- milliárd forint értékű köz­ponti támogatás jut a piaci hálózat korszerűsítésére, bő­vítésére. Az ülésen megvitatták még a Bács-Kiskun megyei üdítő­ital-termelés alakulását, abból a szemszögből, miként lehet­ne bővíteni a jó minőségű italok exportját. A vitában két Pest megyei képviselő is felszólalt: Békési Istvánné (3. vk. Túra) ne­hezményezte, hogy a szerző­déses boltvezetők nem foglal­koznak az utánpótlás gyakor­lati nevelésével, s ez később a szakmát hátrányosan érint­heti. Cselötei László (2. vk. Aszód) szólt arról, hogy a kistelepülések ellátásának to­vábbi javítására új megoldá­sokat is föl kell kutatni. A termeléstől az árubemutatóig Vérbeli kereskedők nélkül Mire alapozza vajon a Me­chanikai Művek azt a tervét, hogy 1986-ban a tavalyinak a többszörösére növeli tőkés exportját, és bár kisebb mér­tékben, de fokozza szállításait a szocialista országokba is? Azokra a már megkötött szer­ződésekre, amelyeknek telje­sítése most elsősorban magán a vállalaton múliik. Nekik kell jó minőségben, határidőre szállítaniuk, s ehhez nekik kell időben biztosítani a több­százféle anyagot, alkatrészt, a gépeket, no és az embereket, hogy a termelés zökkenők nélkül menjen. De vajon — s ez a kérdés már nemcsak a szakembereket izgathatja — miként készítették elő a múlt évben az említett szerződése­ket? Emlékezetes, hogy néhány éve, amikor a Mechanikai .Műveknél abba1 kellett hagyni az olajkályhák gyártását, töb­ben is jósolgatták, hogy az eb­ből adódó kiesést bizony nem heveri ki egykönnyen a válla­lat. Végül is úgy tűnik, túl vannak az akkori mélyponton. A következő teendő pedig a hatékony kereskedelmi munka megszervezése. Hogyan? — kaphatják fel néhányan a fe­jüket. Hiszen eddig is eladták, amit megtermeltek! Igen, el­adták. De nem mindegy, hogy mennyiért és kinek. — Előfordult ugyanis — mondja a vállalat kereskedel­mi igazgatója, Jókúthy Zoltán —, hogy saját termékeink szo­rították ki egymást külföldön a piacról. Mert eladtuk az egyik kereskedő cégnek is, meg a másiknak is, ők pedig, felismerve helyzeti előnyüket, addig szorították le az árakat, hogy szinte elúszott a nyere­ségünk. Ezért a jövőben va­lamennyi területen tartós kap­csolatok kialakítására törek­szünk. Kondenzátorok, festékszó­rók, telefonkészülékek, szerszá­mosládák, radiátorra szerelhe­tő párologtatók, elektronikai alkatrészek. Termékeik igen sokfélék. S ez nagyon megne­hezíti számukra a döntést, hogy a helyesen megfogalma­zott céljaikat — azaz a tartós kapcsolatok kiépítését — mi­lyen gyakorlati módszerekkel próbálják meg elérni. — A kereskedelmi szemlé­iét kialakítása itt a termelő­üzemen beiül nem megy egyik napról a másikra. Mi sem várjuk el azoktól a dolgo­rulva is, valljuk be, ötszáz kérdezettből ma sem lenne több ismerője Zalka Máté írónak. „Csak egyetlen egyszer ha­zatérhetnék Magyarországra. Ha megérhetném a felszaba­dulást, saját kezemmel — ez­zel a két kezemmel — szá­molnék le a horthysta hóhé­rokkal” — mondta Hidas An­talnak. Erre nem volt lehe­tősége, de arra igen, hogy spanyol földön harcoljon a fasizmus éllen, a népek sza­badságáért. „Nem új vizsgák elé megyek — írta családjá­nak Leningrádból 1936. októ­ber 16-án. — Csak a régi leckét kell újra átvennem. Es nem érzek nyugtalanságot az »ismeretlen« előtt. Azzal a szilárd meggyőződéssel uta­zom, hogy hasznomat veszik, amire büszke leszek majd, s ami már most melegséget, erőt és harci kedvet önt a szívembe...” Amikor megérkezett Spa­nyolországba, az ellenség már Madrid alatt volt. Zalka spa­nyol milicistákból és külföldi önkéntesekből rögtön szerve­zett egy védelmi egységet. Szerzett egy teherautót a lö­vedékekkel teleszórt és nép- telen városban, és kivitte egy­ségét Albacetébe, ahol nem­zetközi brigádok szervezése folyt. Gyorsan kiegészítették és felfegyverezték az egysé­get, és 24 óra múlva Zalka már vissza is tért Madridba, s védelmi állást foglalt el a Menzanares folyó partján. Így született meg a második, szá­mozását tekintve pedig a ti­zenkettedik nemzetközi bri­gád, amely parancsnokával együtt több mint fél évig harcolt Spanyolországban. „A parancsnokok gyakorol­ják itt leleményességüket és kezdeményezőképességüket. Természetesen a találékony Lukács tábornok áll az élen. Nagyszerűen feltalálta magát az ismeretlen környezetben, szerzett néhány ügybuzgó gaz­dasági szakembert... A bri­gád jóformán szüntelen harc­ban áll, Lukácsnak mégis jut ideje arra, hogy fegyvermű­helyt, jó fekvésű tábori kór­házat, szabóműhelyt, mosodát kerítsen, vagy rendezzen be, és akkora autóparkja van, hogy legendákat mesélnek ró­la.” — írta Mihail Kolcov Spanyol naplójában. 1937 ta­vaszán valósult meg Zalka régi kívánsága: A különféle brigádokban, századokban el­szórtan szolgáló magyarokból megalakult az egységes ma­gyar zászlóalj. 1937. június 11-én egy fa­siszta lövedék telibe találta autóját a frontvonalon, Hues- ca alatt, és kioltotta a köz- társasági hadsereg egyik leg­népszerűbb parancsnokának, Magyarország nagyszerű fiá­nak életét. Amikor Valencia sokezer lakosa utolsó útjára kísérte, azt a napot (június 13-át) nemzeti gyásznappá nyilvánították. Halála után a köztársasági kormány a Spa­nyol Szabadságért Érdem­renddel tüntette ki. Koporsó­ját a temető kerítésébe fa­lazták, ahogyan az a köves földű ország sok vidékén szo­kás. Gmszkban — Pest megye testvérmegyéjében — egykor forradalmi harcra szervezett, Spanyolországban hősi halált halt, de utolsó leheletéig ma­gyar maradt. Leánya írja, hogy magyarországi látogatá­sa alkalmával látta: apja ne­vét utcák, terek, intézmények, szocialista brigádok viselik, s itt az volt az érzése: Zalka Máté vágya teljesült, haza­tért. Cseri Sándor zóinktól, akik évek hosszú so­rán az értékesítés adminiszt­ratív ügyeit intézték, hogy váljanak vérbeli kereskedők­ké, de a vállalati vezetés szemléletének megváltoztatá­sával igyekszünk példát mu­tatni, és teret engedni az új­fajta törekvéseknek — foly­tatja gondolatait a kereske­delmi igazgató. — Árubemu­tatókat, szakmai konzultáció­kat tartunk, és tavaly októ­berben megnyitottuk a minta­boltunkat is a Bajcsy-Zsi- linszky úton, Budapesten. Na­pi kapcsolatokat, kölcsönös érdekeltséget alakítottunk ki a külkereskedelmi vállala­tokkal is. Ok csaknem va­lamennyi nyugat-európai or­szágban képviselnek bennün­ket: ­Az ipari felhasználókkal a találkozók' mindkét fél, a 've­vő és a Mechanikai Művek számára is fontos. Hiszen az előbbiek gyakorlati tanácsokat kapnak a gyártótól, áz utóbbi pedig megismeri a felhaszná­ló igényeit, kéréseit a termék­kel szemben. A mintaboltban — ahol minden hónap első szerdáján az érdeklődőknek ingyenes energetikai tanácso­kat is nyújtanak a vállalat szakemberei — igyekszik a Mechanikai Művek teljes ter­mékszerkezetét bemutatni. Tavaly novemberben az Országos Piackutató Intézet Büszkeségeink címmel kiállí­tást rendezett. A látogatókat megkérdezték, hogy melyik kiállítót ismerik a legjobban, és kinek a termékei tetszet­tek. A Mechanikai Művek az Ikarus és az Elzett mellett a legtöbb voksot kapta. „Tá­maszkodhatnak múltbeli is­mertségüknek vivőerejére — állapították meg a tanulmány szerzői —. de azt egyben erő­sítenünk is kell.” El. E. Szükség van a kiegészítő tevékenységre Megtorpanás után fellendülés? Eleinte sokan sanda szem mel tekintettek a mezőgazda- sági nagyüzemek kiegészítő tevékenységének izmosodásé ra. Végül a közvélemény is tudomásul vette, mi több, el­fogadta a melléküzemágak lé­tét. A jól jövedelmező ágazat gyors fejlődése azonban az utóbbi két-három évben meg­torpant. Bizonyság erre, hogy amíg korábban a termelésnö­vekedés évi üteme elérte a 20 százalékot, mára szinte a nul­lára csökkent. Sajnos a távo­labbi kilátások sem túlzottan kecsegtetnek, sőt vannak üze­mek, ahol megfordulni látszik az ágazatok közötti arány: a sokszoros szorítás ellenére is helyenként dinamikusabb nö­vekedés tapasztalható az a lap­tevékenységben, mint a mel­léküzemága kban. Erre utalnak az összegezett számok is. Eszerint a kiegé­szítő ágazatban 1984-hez vi­szonyítva tavaly mintegy 2 milliárd forinttal kevesebb árbevételt értek el Pest me gye mezőgazdasági nagyüze­mei. Az ipari tevékenység csak kis mértékben 4—5 szá­zalékkal, az építőipar 30 szá­zalékkal marad el az 1984. évi teljesítéstől. Ezzel szemben az alaptevékenységhez szorosan kapcsolódó élelmiszeripar ter­melése meghaladja a tavaly előttit, sőt csaknem 8 száza lékkai növelte árbevételét. A képhez tartozik az is, hogy mintegy 20 százalékkal keve­sebben dolgoztak a kiegészítő tevékenységben. Van, ahol jel megy Érdekes ez a tendencia, sőt mi -több, figyelemreméltó. A helyzetelemzésben elmélyülve kibogozhatok azok a szálak, amelyek a kiegészítő tevé­kenység jövedelmezőségé­nek csökken éséhez vezettek. Az elmúlt két-három eszten­dőben a gmk-k, vgmk-k-meg­alakulásával egyértelművé vált, hogy a nagyipar ezután kevesebb tevékenységet en ged át a téeszek melléküzem- ágainak. Csökkent a megren­delés a hazai ipar részéről Emiatt sok korábbi tevékeny­séget kellett felszámolni, vagy új megrendelések után nézni. Viszont ez som egyszerű, mert erre csak újabb beruházással, célgépek beszerzésével lehelne vállalkozni. Az pedig -már köztudott, hogy a gazdaságok­ban is egyre kevesebb az er­re fordítható fejlesztési alap. A helyzet mégsem reményte­len, mert a hazai szűk élelmi­szerfeldolgozó kapacitás miatt ezek bővítésében van keres­nivalójuk a mezőgazdasági nagyüzemeknek is. Huzalzománcozó gépek Ebben az évben 40 darab különféle huzalzománcozó gépet gyártanak a Pestvidéki Gépgyárban. Az itt készülő nagy ér­tékű berendezéseket részint a Szovjetunióba, részint tőkés piacokra exportálják. Képünkön: Serényi Gczáné a PGZ—8/5 —AM típusú gép kapcsolószekrényét szereli a szigethalmi gyárban. (Hancsovszki János felvétele) És ahol idejében léptek, ott most kevesebb a gond. Több helyen azonban a jó piackuta­tó munkának, a megbízható­ságnak köszönhetően sikerült fejleszteni a fémipari és a vegyipari tevékenységet. Ebbe a körbe tartozik az Örkényi Béke Termelőszövetkezet, ahol a nehézségek ellenére is többi mint 30 százalékkal nőtt az üzemi termelési érték. De említhető a budakalászi Óbu­da, az albertirsai és dánszent- miklósi Micsurin, a tápióbics- kei Április 4. Termelőszövet­kezet jó példája is. Nagyobb arányú termeléscsökkenés kö­vetkezett be a hernádi Már­cius 15., a kiskunlacházi Pe­tőfi, a solymári Rozmaring, a gödi Dunamenti termelőszö­vetkezet ipari tevékenységé­ben. Ezek az üzemek más mó­don pótolták a kieső jövedel­meket. Szolgáltatások A mezőgazdaság a 60-as években látott hozzá önmaga iparosításához. Kialakulásá­ban az ipari termelés felfutá­sa mellett egy objektív ténye­ző, a föld termőképessége ját­szotta a főszerepet. Régi igaz­ság, hogy a rossz föld kevés embert tart el. Márpedig Pest megyében is sok olyan gazda­ság található, ahol a föld mi­nősége a 18—19 aranykoronát sem éri el. A tagságot viszont foglalkoztatni kellett, ezért aztán szinte kényszerítve vol­tak, hogy valami jövedelmező tevékenység után nézzenek. Ez tette lehetővé részben a köte­lező foglalkoztatás megoldá­sát, ugyanakkor jelentős jöve­delemhez is jutottak a gazda­ságok. Említésre méltóak a faipari ágazatok, amelyeket a számottevő erdővel rendelkező üzemek tartanak fenn. Az egyre bővülő fejlesztési forrá­sokból adódó beruházások an­nak idején szinte mindenhol életre hívták az építőipari ágazatot is, elsősorban azért, hogy az üzemen belül szüksé­ges épületeket hozza létre. Utoljára a szolgáltatások je­lentek meg a mezőgazdasági nagyüzemeiméi kiegészítő te­vékenységként. Ezek ma már kevésbé kötődnek az alapte­vékenységhez, így a föld ter­mőképességével legfeljebb csak olyan módon hozhatók kapcsolatba, hogy központjaik zömmel a legkedvezőtlenebb közgazdasági adottságú terüle­teken találhatók meg, míg munkájukat elsősorban a fő­városban végzik. Ha nagyító alá vesszük az alapon kívüli tevékenységeket, azt látjuk, hogy ezek a mezőgazdasági munkák szerves folytatása­ként is kezelhetők. Adókönnyítések A melléküzemágak sok he­lyen kisebb mértékben elégí­tik ki mások szükségleteit. Zömük szorosan az alaptevé­kenységhez kapcsolódik. Azon felül, hogy a mezőgazdasági munkák alapfeltételeit is biz­tosítják — a mezőgazdasági gépék karbantartása, pótal­katrészek készítése — a hely­beli foglalkoztatás révén hoz­zájárulnak az ingázók számá­nak csökkentéséhez és alkal­mat nyújtanak a bedolgozásra is. A különböző kiegészítő te­vékenységek részaránya at­tól is függ, hogy termelőszö­vetkezetről vagy állami gaz­daságról van-e szó. Amíg az előbbiben a tagsági viszonnyal járó foglalkoztatási kötelezett­ség azt eredményezte, hogy többféle melléktevékenység is helyet kapott, addig az utóbbi­ban szinte kizárólag az élel- miszeríeldolgozás honosodott meg. Ez év januárjától módosult a közgazdasági szabályozás. Az igazi verseny érvényesítése céljából érinti a mezőgazda- sági nagyüzemek ipari tevé­kenységét, jövedelmezőségét egyaránt meghatározó terme­lési adózást, valamint a kis­vállalkozásokat is. A termelé­si adókulcsok módosulása ön­magában elősegítené a kiegé­szítő tevékenységek újbóli felvirágozását. Ha ebből a szabályozás-módosulásból in­dulunk ki, feltételezhető az egyes tevékenységek jövedel­mezőségének javulása.. Tulaj­donképpen az ipari termelés fellendülésétől is függ, hogy a gazdaságok mekkora megren­delésekre számíthatnak. A gyorsabb ütemre kapcsolást segíti, hogy az árbevétel alap­ján adóztatott tevékenységek adókulcsai ez évtől mérsék­lődtek. A szántóterület arany­korona értékétől függően. a termelési adó 15—30 százalé­ka tartható vissza, s a fel- használását a jogszabályok nem korlátozzák. Változatla­nul megvan a lehetőség arra is, hogy a kedvezőtlen adott­ságú mezőgazdasági nagyüze­mek pályázat útján hitelhez juthatnak. Ezt kizárólag a kiegészítő tevékenységek meg­alapozására fordíthatják. A kölcsönt a létrehozott kapaci­tás termelési adójából fizethe­tik vissza. Béna Zoltán mb Tegnap történT mb Pártközi tárgyalások. titkára kedden, a KB székhazában megbeszélést folytatott Donisz Hrisztofinisszal, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) KB Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság külügyi titkárával, aki átutazóban rövid időt Bu­dapesten töltött. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélé­sen véleményt cseréltek a nemzetközi élet, valamint a nem­zetközi kommunista mozgalom néhány fontosabb kérdéséről, és áttekintették a két párt együttműködését. I/itfi kanrcnlatftlr Markója Imre jgazságügy-mi- JUgl aa(fWÜIOlím. niszter meghívására kedden küldöttség élén Budapestre érkezett Boriszlav Krajina, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság igazságügy-mi­nisztere. A miniszterek tárgyalásaik során áttekintik a két ország jogi kapcsolatait, és megvizsgálják a továbbfejlesztés lehetőségeit. Finn VPndPif Horn GVula külügyminisztériumi állam­l mii VGHUCg. titkár meghívására április 18-tól 22-ig Magyarországon tartózkodott Jaakko Kalela, a finn köztár­sasági elnöki hivatal vezetője. Megbeszéléseiken a nemzet­közi politika és a magyar—finn kapcsolatok időszerű kér­déseit tekintették át. F?vhá7Í VP7PÍnk Miklás Imre államtitkár, az Al- L.gjllCM.1 VCáCIUn. lami Egyházügyi Hivatal elnöke fo­gadta Vladislav Mitrovic metropolitát és Sava Vukovic püs­pököt, a szerb ortodox egyház püspöki szent szinódusának képviselőit. A szívélyes légkörű megbeszéléseken a magyar- országi görögkeleti szerb egyházat érintő kérdésekről foly­tattak eszmecserét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom