Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

ATOMFEGYVERMENTES VILÁGOT AZ EZREDFORDULÖRA! r Újabb szovjet békejavaslat (Folytatás az 1. oldalról.) Jat, amely azt igényli, hogy bármely fél, minden indokolás nélkül, a vegyi fegyverek gyártásának puszta gyanújá­val megvizsgálhassa más álla­mok bármely épületét, objek­tumát, irreális, és nemcsak a Szovjetunió, hanem sok más allam számára is elfogadhatat­lan — hagoztatta Viktor Isz- raeljan. A két éve előterjesz­tett washingtoni javaslat való­di célja, hogy zsákutcába jut­tassa a tárgyalásokat — mon­dotta. ★ Mihail Gorbacsovnak az NSZEP kongresszusán előter­jesztett javaslatát az európai hagyományos haderők és fegy­verzetek radikális csökkenté­séről szovjet részről úgy tekin­tik, mint az ez év január 15-i szovjet leszerelési program to­vábbfejlesztését és még konk­rétabb formába öntését — hangsúlyozta kedden Moszkvá­ban tartott sajtóértekezletén Vlagyimir Lomejko, a szov­jet külügyminisztérium sajtó­osztályának vezetője. A Mihail Gorbacsov által javasolt csökkentésre szovjet elképzelés szerint folyamato­san, pontosan megállapított határidőkkel és állandó ellen­őrzés mellett kerülne sor. A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kezdenék meg, s a többi európai ország folyama­tosan csatlakozna hozzájuk — mondotta Lomejko. A csökkentési folyamat ide­jén állandóan biztosítani kell a megfelelő ellenőrzést, ami nemzeti eszközök, nemzetközi módszerek, köztük a helyi el­lenőrzés igénybevételével va­lósulna meg. A csökkentés ide­jén biztosítani kell azt is, hogy Kiutasítás Nagy-Britanniáb ól Őrizetbe vettek huszonegy líbiait Az angol belügyminiszté­rium kedden elrendelte 21 líbiai állampolgár kiutasítá­sát. Douglas Hurd belügymi­niszter felhatalmazást adott őrizetbevételükre addig is, amíg kitoloncolják őket a szigetországból. A hivatalos magyarázat sze­rint olyan információk jutot­tak a hatóságok birtokába. amelyek tanúsítják, hogy a szóban forgó líbiaiak „aktív forradalmi diáktevékenység­ben'’ vettek részt angol föl­dön. Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter kedden . kö­zölte, hogy az EGK-külügy- miniszterek hétfői döntése nyomán Dánia is kiutasít több líbiai diplomatát. Terrorista testvérpár Jordániából jött pokolgépesek A londoni merényletkisérlet miatt őrizetbe vett arab ter­rorista testvére annak a pa­lesztinnak, akit a nyugat-ber­lini pokolgépes robbantás miatt tartóztattak le. A tényt kedden fedték fel a nyugat- berlini hatóságok. Mint emlékezetes, múlt hé­ten a londoni Heathrow repü­lőtéren pokolgépet találtak egy ír nő kézitáskájában, aki az El A1 légitársaság Izraelbe tar­tó járatára akart felszállni. Ki­derült: a nőnek fogalma sem volt arról, mit visz magával, a merényletet barátja, egy arab férfi tervelte ki. Az ille­tőt pénteken elfogták egy lon­doni szállodában, és útlevele alapján Nezar Hindavi 35 éves, Jordániából érkezett palesztin­ként azonosították. Ugyancsak a múlt hét végén Nyugat-Berlinben letartóztat­tak egy arab férfit azzal az alapos gyanúval, hogy köze volt a város La Belle nevű diszkójában április 5-én haj­nalban elkövetett merénylet­hez. (A pokolgép két embert ölt meg, 230-at megsebesített.) Kedden közölték: ez utóbbi férfi Ahmed Navat Manszur Házi 36 éves palesztin, aki Jordániából érkezett, és egy ideje Nyugat-Berlinben lakott. A két letartóztatott valójában testvére egymásnak. Nevük azért nem egyezik, mert a lon­doni arab hamis útlevelet használt.”" ’ ' egyik fél se mérhessen várat­lan csapást a másikra — hang­súlyozta Lomejko, aki sajnála­tosnak nevezte, hogy Washing­ton a javaslat alaposabb meg­ismerése nélkül, azonnal nega­tívan nyilatkozott az új szov­jet indítványról. PROGRESZ-BUCSU Befejezte küldetését a Prog- rcsz—-25 teherszállító űrhajó, amelyet 1986. március 19-én állítottak föld körüli pályára és március ai-én kapcsolódott össze a Mir—Szojuz T—-15 or- bitalis komplexummal. A Progresz—25 valamennyi előírt műveletét teljes egészében végrehajtották. A Mir űrállo­másról április 20-án lekap­csolt teherűrhajó a föld lég­körének sűrű rétegeibe érve megsemmisült. A békepoütikáról szólt a külügyminiszter Lenia-emlékünnep Moszkvában Fedőneve most Jefferson volt Nukleáris robbantás Ne vadában Az Egyesült Államok, közép­európai idő szerint délután fél öt óra körül újabb föld alatti nukleáris robbantást hajtott végre nevadai kísérleti tele­pén. A Jefferson fedőnevű kí­sérlet célját nem közölték, a hivatalos bejelentés szerint a felrobbantott töltet kapacitása 20 és 150 kilotonna között volt. Az első jelentések szerint a kísérlet a terveknek megfe­lelően ment végbe. A nukleá­ris kísérletek ellen küzdő. Greenpeace nevű szervezet rö­viddel a robbantás végrehaj­tása előtt azt közölte, hogy négy aktivistája behatolt az elzárt övezetbe, ezt azonban nem erősítették meg. Reagan elnök korábban je­lezte. hogy az egvik áprilisi kísérlet során Jci akarják pró­bálni azt az új rendszert is, amelyet az Egyesült Államok fejlesztett ki a föld alatti nuk­leáris robbantások megfigye­lésére. azok ellenőrzésére. Wa­shington általában e'lenzi az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetését, s érve’ésáben kü­lönösen na?v súlyt helyez ar­ra. hogy nincs meaáUavodás egy esetleges kísérleti tilalom betartásának ellenőrzéséről. A Szovjetunió korábban kifejez­te készségét, hogy a kísérle­tek eltiltása esetén hajlandó hozzájárulni ui ellenőrzési for­mák. köztük a helyszíni ellen­őrzés egyes módjainak beveze­téséhez. Királyi vendégek Londonban Nincs probléma, csak megoldás János Károly spanyol király felesége kíséretében kedden négynapos látogatásra az an­gol fővárosba érkezett. A lon­doni repülőtéren Károly walesi herceg, trónörökös és felesége fogadta a spanyol uralkodópárt. Spanyol koronás fő 81 év óta most először jár hivatalos állami látogatáson a szigetországban. Tekintettel a líbiai válságra, a látogatás megszigorított biztonsági in­tézkedések közepette zajlik. Előzetes nyilatkozataiban János Károly ismételten han­goztatta: Spanyolország és Nagy-Britannia között nincse­nek probléinák, csak megoldá­sok. Mindazonáltal udvarias formában utalt a legérzéke­nyebb, s mindeddig megold­hatatlannak bizonyult problé­mára: kifejezte reményét, hogy A csillagok háborúja ellen A portugál Zöldek képviselői Amodovar közelében tiltakozó plakátot állítottak föl, ezzel a szöveggel: Nemet mondunk a csillagok háborújára! Amodovárnál egy radarállomás építését tervezik, amely része lesz az amerikai űrfegyverkezcsi prog­ramnak látogatása új lendületet ad a Gibraltár kérdéséről kezdett brit—spanyol tárgyalásoknak. A nevadai atomrobbantást a TASZSZ szovjet hírügynök­ség azonnal jelentette, majd hírmagyarázatot is fűzött hozzá: — A robbantás szétzúzta az egyetlen esélyt arra, hogy ténylegesen megkezdjük a le­szerelési folyamatot. Az idei három amerikai kísérleti rob­bantás azt mutatja, az Egye­sült Államok olyan lépések­hez folyamodott, amelyek to­vább bonyolítják az amúgy is feszült világpolitikai hely­zetet — írta. Az Egyesült Államok már- már eszelős szívóssággal eről­teti nukleáris kísérleti prog­ramját — tette hozzá a wa­shingtoni tudósító. A Jefferson fedőnevű rob­bantás a harmadik volt az­óta, hogy a Szovjetunió egy­oldalúan vállalta: felfüggesz­ti a maga kísérleti robbantá­sait azért, hogy elősegítse az atomkísérlelek teljes és vég­leges megszüntetését minde­nütt. Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériumának adatai szerint 1951 óta az Egyesült Államok már 649 hivatalosan bejelentett atom­robbantást hajtott végre. Tisztán katonai, s egyben messzeható politikai célokat is szolgáló súlyos lépésnek ne­vezte az újabb nevadai atom­robbantást tegnap Valentyin Zorin, a szovjet televízió hír- magyarázója. — Washington tettekkel is bizonyítani akar­ta, hogy nem hajlandó elfo­gadni a Szovjetunió békekez­deményezéseit. Az amerikai kormányzat nem tudott és nem is akart élni azzal az egyedülálló lehetőséggel, ame­lyet a csaknem kilenc hóna­pos szovjet robbantási szünet nyújtott — mutatott rá. Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 116. évfordulóján kedden Moszkvában ünnepi ülést tartottak, amelyen jelen volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, más szovjet párt- és állami veze­tők. Az ünnepségen Eduard Sevardnadze, 'az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere mondott beszédet. Beszédében belpolitikai kér­désekkel foglalkozva a lenini hagyományok nagyszerű foly­tatásának nevezte az SZKP XXVII. kongresszusát. Hang­súlyozta : politikai akaratra, a gondolkodás bátorságára és határozott cselekvésre volt szükség ahhoz, hogy oly mó­don vessék fel az ország éle­tével kapcsolatos kérdéseket, ahogyan azt a kongresszus tette. Az SZKP KB tavaly áprili­si ülése .óta megtett útról szólva Sevardnadze megálla­pította, hogy az SZKP-nak si­került kedvezőbb irányba for­dítani a szovjet gazdaság fejlődését. Beszédének külpolitikai ré­szében a szovjeté—amerikai kapcsolatokról szólva Eduard Sevardnadze kijelentette: a Szovjetunió azt kívánja, hogy folytatódjon a Genfben el­kezdődött folyamat. Washing­ton lépései azonban nagyon megnehezítették a szovjet— amerikai kapcsolatok javítá­sát, s méginkább a két ország vezetői közötti találkozó gya­korlati előkészítését. Most az amerikai kormányzattól függ, hogy létrejönnek-e a magas szintű közvetlen párbeszéd folytatásához szükséges felté­telek. Olyan lépésekre van szükség, amelyek csökkenthe­tik a katonai veszélyt, növel­hetik az államok közötti bi­zalmat. A szovjet békepolitika tö­rekvéseiről szólva a külügy­miniszter hangsúlyozta: a Szovjetunióban nem váltott ki pesszimizmust az, hogy egyes nyugati országok eluta­sították a szovjet javaslatok megvalósítását szolgáló első lépéseket. Szovjet részről tudják, hogy még csak az út kezdetén tartanak. Eduard Sevardnadze beszé­dében figyelmeztetett arra is, hogy senki se értse félre a Szovjetunió békés szándékait, mert az ország mindenfajta kihívásra, köztük az űrhébo- rús kihívásra is képes vála­szolni. Erre azonban nemcsak neki nincs szüksége, de egyet­len népnek sem. Kiosztották a Lenin-djakot Magas kitüntetés új birtokosai Kedden hozták nyilvános­ságra Moszkvában azoknak a névsorát, akiket az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa kiemelkedő kulturális és tudo­mányos alkotómunkájuk elis­meréseként a legmagasabb szovjet állami kitüntetésben, Lenin-díjban részesített. Az idén hét művészeti Lé- nin-díjat osztottak ki. A ki­tüntetettek között van Nata- lija Besszmertnova, a Moszk­vai Nagy Színház világhírű prímabalerinája. Vaszil Bikov, a háborús témájú műveiből is­mert neves belorusz író Rossz jel című elbeszéléséért, Ivan Vassiljev író pedig a szovjet falu életét bemutató írásaiért kapta a magas elismerést. A Leningrad környéki palota- és parkegyüttesek helyreállítá­sáért kapta meg a Lenin-díjat egy építészekből, restauráto­rokból, művészettörténészekből álló csoport. Jevgenyij Lebe- gyevet, a Tovsztonogov vezette Gorkij Színház művészét pedig az utóbbi években nyújtott alakításaiért jutalmazták., Le- nin-díjat kapott a közelmúlt egyik legnagyobb port felvert, súlyos társadalmi kérdéseket boncolgató ’filmjének, a Te fiad, föld-nck grúz alkotógár­dája és Andrej Espaj, a neves mari zeneszerző. Kiemelkedő tudományos és műszaki eredményeik elisme­réseként az idén nyolc alkotó- csoportnak, ítélték oda a ma­gas kitüntetést. A legendás tábornok hazatért A tollal és fegyverrel har­coló alkotók sora hosszú a magyar irodalomban. Közé­jük tartozik Zalka Máté is, akinek a neve nemzetközileg inkább politikai és katonai tevékenysége, mint irodalmi alkotásai miatt vált ismertté. A legszigorúbb — mondhat­nánk: túlzó — kritikát saját maga írta könyveiről: „Ez csak nyersanyag, csak vázlat. De ha ezt a vázlatot én nem írom meg, azok az elvtársak, akik holnap nálam sokkal gondosabban fognak írni, eze­ket a kérdéseket, ezeket a hő­söket nem ismernék. A tör­ténelemírás majd megállapít­ja, hogy százezer magyar har­colt a Vörös Hadseregben, és azt is megállapítja, hogy jól harcoltak a magyar fiúk a szabadságért, a magyar jö­vőért. De ki tudja majd hol­napután, hogy mi fájt Kovács Jánosnak, mialatt Szibériában harcolt, és ki tudja majd, mit remélt Nagy István, ami­kor Taskent alatt ment szu­ronyrohamra? ... És ezt még­is tudniuk kell majd mások­nak, akik az új Magyarorszá­got építik.” S a magyar internaciona­listák érzés- és gondolatvilá­gát aligha ismerhette bárki is úgy, mint Zalka Máté, aki egy volt a százezerből, s az utókor csupán annyiban mó­dosíthat ezen az önértékelé­sen, hogy művei olyan kor­dokumentumok, amelyek mű­vészi értékekben is bővelked­nek. De éppen ezek az érté­kek sejtetik, hogy ha a poli­tikai és harctéri küzdelmek nem szólítják el folyton1 az íróasztaltól, nagyformátumú, hatalmas irodalmi életművet hátrahagyó alkotóművész vál­hatott volna belőle. A Szatmár megyei Matol- cson 1896-ban született Frank Béláról — aki csak a Szov­jetunióban vette fel a Zalka Máté nevet — senki sem sejt­hette, hogy a nemzetközi munkásmozgalom legendás hőse és mártírja lesz maj­dan, s Lukács tábornok né­ven ismeri a spanyol polgár- háborúban barát és ellenség egyaránt. Kocsmáros apja ügyvédi pályára szánta a kalandvá­gyó, fantasztikus terveket szö­vögető fiút, aki azonban az érettségi után színész lesz, irodalmi ambíciói is vannak, s 1915-ben önként jelentke­zik katonának. (Lehetetlen, hogy ne jusson eszünkbe a hasonlatosság Petőfi indu­lásával.) Részt vesz a dober- dói és volhiniai harcokban. Hazafias felbuzdulásának bó­dulatát azonban hamarosan kiábrándulás váltja fel, s a Bruszilov-féle áttörés idején hadifogságba kerül. Súlyos sebesülten viszik Szibériába, Krasznojarszkba, ahol kap­csolatba kerül a bolsevikok­kal, s forradalmárrá nevelő­dik. „A forradalom egy rop­pant nagy mágnes. Magához vonzza a vele rokonszenvező embereket... Engem magá­hoz vonzott. Lenyűgözött ere­iével” — írta később. 1918 februárjában Omssk- ban részt vesz a volt oszt­rák-magyar hadifoglyok konferenciáján. ahol arról tanácskoztak, meglartsák-e „semlegességüket” a polgárhá­borúban, ahogyan a reakciós tisztek kívánták, vagy csatla­kozzanak az orosz munkások­hoz és parasztokhoz. Mün- nich Ferenc itt találkozott vele, és így emlékezik visz- sza: „Viharos tetszéssel kí­sért, lelkes beszédben tett hi­tet a nemzetközi szolidaritás mellett, és aktív részt köve­telt az orosz forradalom vé­delmében. A közgyűlés egy­hangúlag így határozott.” Néhány hét múlva Zalka a magyar internacionalisták kis csapatával elindul a taj- gába, a szibériai partizánok és vörösgárdisták segítségé­re, akik már vívták egyenlőt­len harcukat Szemjonov ata- mán bandáival és a japán intervenciósokkal. Ettől kezd­ve alakja köré a valóságos tényekből táplálkozó legen­dák egész füzére szövődik. „Harcolt Szibériában, harcolt az Urálban, Közép-Ázsiában, Ukrajnában és a Krímben — írta róla Illés Béla. — Hét íz­ben sebesült meg... sok nagy­szerű tette közül katonai szempontból a legkiemelke­dőbbet a Krímet megszállva tartó Vrangel báró és annak angol támogatói ellen haj­totta végre. Ö vezette egyi­két annak a három gyalogez­rednek, amelyek apály ide­jén, a tengernek pár órára sekély vizű szélét taposva, megkerültek a bevehetetlen­nek hirdetett Perekopi erő­dül ...” Magas kitüntetéseket kap a háború után. diplomá­ciai futár, Máté, illetve Mat- vej Lukács néven; Kemál pa­sa hadseregében harcol az angolok ellen; színházat, könyvkiadót igazgat; s mind gyakrabban jelennek meg írá­sai az Üj Márciusban, a Sar­ló és Kalapács önálló köte­teiben. Az irodalmi tevé­kenységet azonban csak mel­lékesen folytathatja, mert to­vábbra is tevékeny pártmun­kás és katonai szervező. Se­gíti a kolhozok megalakítá­sát is. Sok regénye, elbeszélése kö­zül nálunk legismertebb a Doberdó, pedig a Mese egy magyar lányról, a Lázadás, Ä hadjárat vége, A kisdobos, a János, a katona, a Két alma című alkotásai is izgalmas ol­vasmányok. Nem vesztett idő­szerűségéből azonban .az a fájdalmas sóhajtása, hogy az ő műveit a Szovjetunióban, Amerikában, Nyugat-Euró- pában jobban ismerik, mint hazájában. Pedig írásait a legelevenebb fantáziát is fe­lülmúló kalandosság, esemé­nyesség, az alakok sokasága és változatossága, s a szín­terek szinte egzotikus szín- gazdagsága jellemzi. Képze­lete Mandzsúriától a Krímig csapong, kínaiak, szibirjákok, oroszok, magyarok, és min­denféle más népek fiai ka­varognak a forradalom és a polgárháború szédítő ese­ménysorozatában. Kiegyensúlyozott. nyugodt természetű ember vagyok, cs (amit büszkén említek) nincs bennem undorító irigység hó- társaimmal szemben... — vallotta önmagáról. — Enpe- met más nyugtalanít. Az, hogy rohannak az évek, köny­veim gyűlnek a könyvtárak polcain, de amikor egy olva­sói konferencián megkérdez­tem, ki ismeri Zalka Máté írót, ötszáz emberből 30—35 emelte fel a kezét. Bántó ez a százalék. De a tényekkel számolni kell.” Ha kicsit pi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom