Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJ ETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ SS A MEGYEI TINACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Ara: 1.80 forint 1986. Április 23., szerda A legendás tábornok hasaiért (2-3. oldal) Három művéss hitvallása (5. oldal) Támadás /át ék pisztollyal (7. oldal) A bérfísetések rendje (8. oldal) Versengő vasutasok Szobiak nyerték a vándorzászlót Több éves hagyomány már, hogy a szobi, illetve a cseh­szlovákiai sturovói vasutasok szocialista munkaversenyben állnak. Versengenek a menet­rend minél pontosabb betar­tásában, kölcsönösen kisegí­tik egymást kisebb ja,vitás! munkálatok elvégzésével. A tavalyi eredményeik alapján ebben az esztendőben a MÁV Budapesti Igazgató­sága szobi állomásának dol­gozói lettek az elsők. A ván­dorzászlót csütörtökön dél­után ünnepélyes keretek között hozzák át a határon kollé­gáiknak a CSD Bratislava!' Keleti Vasútigazgatóság stu­rovói állomásának dolgozói. Losonczi Pál a Nigériai Köztársaságban Vidéki látogatáson Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és hivatalos kísé­rete a hétfői tárgyalások után, kedden vidékre látogatott, a hatalmas nyugat-afrikai or­szág leendő, új fővárosába, Abudzsába. Lagostól csaknem hétszáz kilométerre, Nigéria középső vidékén épül hosszú évek óta Abudzsa. Az óceán­parti Lagos ugyanis ma el­viselhetetlenül nagyra duzzad, és a kontinens legnagyobb vá­rosa (a külterületeket beleszá­mítva legalább hétmillió em­ber lakja) helyett új közigaz­gatási központot szándékoz­nak teremteni, némileg Brasi- liához hasonlót. Losonczi Pál — mint ismert SZÁRNYASOK M ióta a világ világ, mindig: kúráltak tyú­kok, hápogtak ka­csák a falusi portákon. Az évek előrehaladtával nem piacolásra, csak annyira, hogy kerüljön a család asz­talára. A porták asszonyai hírét se hallották holmi beltartalmi értéknek, apró- jószágaikhoz viszont ben­sőséges kapcsolat fűzte őket, így hét ízokkal zsör­tölődtek az utóbbi időkben így: csak szórom elétek a tápot, falánk népség, de nehezen gyarapodtok! S már az is megfordult a fe­jükben, hogy inkább a megszépült ABC új hűtő­jéből viszik haza a mireli­tet. Azért csak kapirgálnak a szárnyasok továbbra is. de ahol ezerszám etették a ba­romfit. ott bizony előkerült a ceruza. S mivel a kiadás- bevétel rovatok nem mu­tattak ki nyereséget, sok háztájiban üresen marad­tak a csirkeólak. A bajt csak tetézte, hogy a nagy­üzemek is szabadulni igye­keztek a veszteséges ba­romfitenyésztéstől. Pedig — hallottam egy szakem­bertől — a csirke nem ís olyan régen még szent állat volt. És nem véletlenül, hi­szen a baromfiágazat jelen­tős exporttényező. Fontos tehát, hogy visszanyerje régi rangját. A megyei tanács mező- gazdasági és élei mezé--'-vi osztálya, a TESZÖV és a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szer­vezetének állattenyésztési szakosztálya nemrégiben a helyzetet saját bőrén ta­pasztaló hernádi Már­cius 15. Termelőszövetke­zetben tanácskozott a ba­romfitenyésztés időszerű kérdéseiről. Az eszmecse­rére meghívást kapták a Gabona Tröszt szakemberei is. Diplomáciai fordulattal élve azt mondhatjuk: a ta­nácskozás jó légkörben folyt. Mindenki elmondta a véleményét, a kölcsönös türelem jegyében, ám ezek a nézetek párhuzamosán haladtak egymás mellett, s jószeréx’el a végtelenben találkoznak. A takarmányt teljes áron vásároltuk, mi­közben az értéke csupán nyolcvan százalékos volt. A mínusz húsz százalék azt jelenti, hogy három, nappal tovább kellett nevelni a jó­szágokat — hangzott az egyik oldalról. Való igaz. a takarmány a költségék' két­harmadát teszi ki. mégsem a hatékonyság fogalmába tartozik, értékelésénél a mérce a hasznosulás — fejtegette e másik fél. Igaz. ismerte el ugyanak­kor a gyártó cég szakembe­re, ez a mutató valóban romlott. Van recept a jobbra, csakhogy az drágább. Ener­giában, fehérjében dúsabb tápot a mai áron előállíta­ni nem képesek. Márpedig az áremelésre nincsen mód­juk, így azután érvényes a mondás: olcsó húsnak híg a leve. Ami persze túlzás a gabonások szerint, akik váltig állítják, hogy a re- ceptúra lehet változó, de az a bizonyos beltartalmi ér­ték az állandó és megfele­lő. A tak-rmányhasznosu- lás mértékét, a helyenként 20 százalékos elhullást egyébként valóban számos összetevő befolyásolja. Az ósdi ólak, az elavult tech­nológiák, a higiénés hiá­nyosságok és így tovább. És még valami: a kész ta­karmányokat minősítik bel­tartalmi érték, mikrobioló­giai követelmények szerint. Ugyanezt a vizsgát nem kell ki állniuk' a feldolgozó cégekhez beguruló szállít­mányoknál. Márpedig az alattomos penészgomba sokszor megkezdi pusztítá­sát már a földeken. Az ilyen terményből pedig so­ha nem lesz minőségi ta­karmány. Mellesleg ez a roppant kárt erő gyakorta állítja szembe a növény- termesztőt és az állatte­nyésztőt ott is. ahol egy lobogó alatt hajóznak. V égül is üzlet a csirke vagy sem? Talpon maradt az ágazat — így fogalmaztak Hernádon. Hozzásegített ehhez a ter­melői áremelés és a tőkés exportra kapható szubven­ció. A valódi fellendüléshez azonban befektetés szüksé­ges, hiszen van keltetőház. amelyik már a huszadik évéhez közeleg. Fejlesztés nélkül pedig nehezen tud­ják a jó fajtáiú Hunnia- hibridben rejlő ■ genetikai lehetőségeket ^RvKnsznáipl. .noha van beprie tartalék. Bár igaz. ami igaz. a szer­vezett kistermelők mosto­hább körülmények között is valamelyest jobb ered­ményeket produkálnak. Gondossággal. Vagyis: tar­talék a dolgozó emberben is van. Kiaknázásához még csak nagy beruházás sem kell. Szigetid Teréz — vasárnap érkezett ötnapos hivatalos baráti látogatásra Nigériába, amely Magyaror­szág legfontosabb fekete afri­kai kereskedelmi partnere. Ta­valy 67 millió dolláros aktí­vum volt a kétoldalú kereske­delemben. Érdekesség, hogy Ibrahim Babangida tábornok, elnök tavaly nyári hatalomra- jutása óta Losonczi Pál az el­ső nem afrikai államfő, aki Nigériába látogat. Egyébként a szocialista országok közül Magyarország a legaktívabb gazdasági téren Nigériában az utóbbi évek átlagában. Családtagokkal együtt há­romszáz magyar él, illetve dol­gozik Nigériában, vállalva a kemény munkafeltételeket Különösen azt, hogy az éghaj­lat nem éppen az európai em­berek szervezetének való. La- gosban most 33—35 C-fok a hőmérséklet, azonban ezt kel­lemetlenné teszi a levegő ma­gas páratartalma. A leszerelési programról Újabb szovjet békejavaslat A Szovjetunió kész megái lapodul a vegyi fegyvereket gyártó • üzemek, berendezések rendszeres nemzetközi, hely színi ellenőrzés mellett törté nő leszerelésében. A jelentős új javaslatról kedden tájékoztatta a sajtót Viktor Iszraeljan nagykövet, a genfi leszerelési tárgyaláso­kon részt vevő szovjet kid döttség vezetője. Az új javas­latok, amelyeket Mihail Gor­bacsov, az SZKP főtitkára a napokban Berlinben már jel­zett, azt célozzák, hogy meg születhessen az egyezmény a vegyi fegyverek gyártásának eltiltásáról, a készletek meg semmisítéséről. A kérdésről 17 éve tárgyalnak Genfben, de — bizonyos haladás ellenére — áttörést még nem sikerült elérni. A megállapodás legfőbb akadálya a tervezett egyez meny ellenőrzésének kérdése. A Szovjetunió új javaslatai a következők: az egyezmény aláírása után az államok hi vatalosan bejelentik a terüle­Falugyűlés a Bős-Nagymaros vízlépcsőről Körültekintő kisajátítás Falugyűlést tartottak tegnap délután Saobon, a helyi ta­nács szervezésében, illetékes szakemberek részvételével. Az összejövetelen, amelyet Ritzl Ferenc, a nagyközségi közös tanács elnöke vezetett, meg­tudhatták az érdekeltek, hogy a Bős—Nagymaros vízlépcső megépítése milyen változáso­kat hoz a település életébe. A vízlépcsőről és a Szobon megépülő létesítményekről tervrajzokat hoztak magukkal a szakemberek, akik ismer­tették a kisajátítás és az esetleges ezekkel kapcsolatos viták intézésének módját is. Az elhangzottak általános tá­jékoztatásul' szolgáltak csupán, mert a lebontásra kerülő há­zak, illetve az ideiglenesen használatba vett területek tu­lajdonosaival egyenként tár­gyalnak majd. A hozzászólások előtt a ta­nácselnök leszögezte: akiknek otthona áldozatául esik a be­ruházásoknak, azoknak a ta­nács tud telkeket adni. A szo­biak örömmel vették tudomá­sul a bejelentést. A legtöbb észrevétel az úgynevezett koronagátra vo­natkozott, arra voltak kiván­csiak az emberek, " hogy lát­hatják-e majd a Dunát a part menti házak lakói. Nagy mo­rajlás fogadta a választ, amely szerint közvetlen rálátásuk a folyóra nem lesz. az új lát­ványt a rézsűs kiképzésű fü­ves töltés adja, minthogy az a megemelt vízszint fölé ma­gasodik még két és fél mé­terrel. E leggyakrabban fel hangzott kérdés mellett szá­mos egyébről is szó került, például az újonnan kialakí­tandó strandról, a sportpá­lyáról, a szennyvízelvezetés­ről. Az eszmecsere lapzárta­kor még tartott. Nyári modellek fináléja A PEMÜ ceglédi cipőgyárban vegéhez közeledik a tavaszi— nyári cipumodcllek gyártása, sőt már készítik az 198*-es kol­lekciók mintadarabjait is. Évente mintegy félmillió pár cipőt készítenek a hazai vásárlók részére, amelynek jelentős része gyermekcipő és szandál tűkön levő, vegyi fegyvereket gyártó állami és magántulaj­donban lévő üzemeiket, azok helyét. Az üzemek berendezé­sét meg kell semmisíteni, vagy le kell szerelni, mégpe­dig szigorú, rendszeres hely­színi ellenőrzéssel, mind nem­zeti, mind nemzetközi alapon. A Szovjetunió kész olyan el­lenőrzési rendszert kidolgozni, amelynek alapján a nemzet­közi ellenőrök jelen lehetnek a vegyifegyver-üzemek felszá­molásának minden fontos sza­kaszánál. Az üzemek leszere­lését az egyezmény megkötése után legkésőbb egy évvel meg kell kezdeni. A vegyifegyver­készletek megsemmisítését hat hónappal a szerződés aláírása után kezdenék meg, s a kész­letek felszámolásának tíz éven belül kell befejeződnie. (Te­kintettel a bonyolult feladat­ra, e határidőben a leszerelé­si bizottságban már korábban megállapodtak.) A korábbi amerikai javas- (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzási ünnepség Leninre emlékeztek Vlagyimir lljics Lenin szü­letésének 116. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget tartottak kedden a szovjet állam és a Szovjet­unió Kommunista Pártja ala­pítójának, a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének budapesti szob­ránál, a Dózsa György úti Felvonulási téren. Az emlék­mű talapzatán a fegyveres testületek tagjai — katonák, rendőrök és munkásőrök — álltak díszőrséget. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után az MSZMP Központi Bizottsága és a budapesti pártbizottság nevében Korom Mihály, a Központi Bizottság tagja és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára, a Mi­nisztertanács képviseletében Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter és dr. Markója Imre igazságügy-miniszter, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­sége részéről Borisz Sztuka- tin nagykövet, Vladlen Pun- tusz követtanácsos, Igor M'i- hejev, a pártbizottság titkára és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé he­lyezte el a megemlékezés és a hála virágait, a szobor talap­zatán. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság, a Fővárosi Ta­nács képviselői koszorúztak ezután. Virággal borították a szobor talapzatát a fővárosi dolgozók és fiatalok képvise­lői is. A koszorúzás! ünnepség az Internacicnálé hangjaival ért véget. A nap folyamán megyeszer- te is megkoszorúzták a Le- nin-emlékműveket. (A moszkvai megemlékezés­ről a 2. oldalon számolunk be.) Kibővítették a szociális otthont Pavilont avattak Ócsán Ócsán található a megye egyetlen olyan szociális ottho­na. amelyben zömmel alkoho­lista, antiszociális — tehát a többiekkel nehezen megférő — emberek élnek, ma már csu­pán ötvenen. A 30—65 éves nyugdíjasok többségének nem is volt saját hajléka, gondos­kodásra szorultak. Ám nem­csak ők. A megyében még 90- en várnak hasonló elhelyezés­re. s közülük 60-an napokon belül otthonba juthatnak. Ócsán ugyanis tegnap adták át rendeltetésének azt az új — 15. egyenként négyágyas szobát, ebédlőt, tisztasági helyi­ségeket magába foglaló — be­ton yp épületszárnyat, amely- lyel több mint duplájára nőtt az intézmény befogadóképes­sége. Az avatásra eljöttek a ter­vező verésegyházi és a kivite­lező dabasi költségvetési üzem vezetői, ott voltak az otthon lakói, dolgozói, akik maguk is részt vettek a berendezés elké­szítésében, s a vendégek is, Ádori Károly, a dabasi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára. Pétiké Jánosné, a körzetközponti tanács elnöke, dr. Kricsfalvi Péter, a Pest Megyei Tanács egészségügyi osztályvezetője és Viola Ká­roly, a 14. számú országgyűlési választókerület képviselője, valamint Ócsa vezetői. Az új épületszárnyat — mely rendkívül olcsónak szá­mít, a teljes berendezéssel együtt is mindössze 6,3 millió forintba került — dr. Bodá Ágnes körzetközponti főorvos, az Egészségügyi. Dolgozók Szakszervezete Pest Megyei Bizottságának elnöke avatta fel. Az új pavilont a szociális otthon vezetője, Farkas Báliát vette át. ,V7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom