Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-02 / 77. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM 1986. ÁPRILIS 2., SZERDA Ceglédi Horgász Egyesület Számadó és tisztújító közgyűlés A falu népe is átvette Fűzbarka rontás ellen Pogány eredetű népszokások Megtartotta zárszámadó és tisztújító közgyűlését a 307. számú Ceglédi Horgász Egyesület. Az elmúlt 5 éves ciklus eredményeiről és gondjairól Ocsai István elnök számolt be. Fokozott érdeklődés nyilvánul meg a horgászat iránt, talán azért, mert Cegléden nincs más, hasonló jellegű, üdülésre, pihenésre alkalmas terület. Így a jelentkezőknek mintegy 25 százaléka csupán vándorhorgászként űzheti kedvenc sportját. Az érdeklődő diákok és gyerekek viszont előnyt élveznek a tagsági kérelem, illetve engedélyek elbírálásakor. A felvétel követelménye többek között a sikeres horgászvizsga. Halőrök a tavaknál Az egyesületet 15 tagú vezetőség, ezen belül 5 fős elnökség irányítja, ami ugyan nem problémamentesen, de rendszeresen végezte vezetői munkáját. Természetesen voltak gondok is, ezek azonban nem okoztak visszaesést egyesületük életében. Bizottságaik — a felügyelő és fegyelmi, a környezetvédelmi, a verseny-, és az oktatási bizottságok — tevékenységükkel, javaslataikkal jól segítették a vezetőséget. Társadalmi halőri csoportban évente 6—10 személy szorgoskodott aktívan. Ellenőrzéseikkel csökkentek a fegyelmi vétségek és szabálytalanságok. De igazán az áprilisban és májusban bevezetett naponkénti halőrzés hozta meg a kívánt eredményt. A továbbiakban is ezt a módszert fogják alkalmazni. Az egyesületért végzett társadalmi munka mindig nagyon fontos volt. Most már az alapszabály írja elő a kötelező munkavégzést. Csak néhány dolog abból, amit a múltban valósítottak meg: KPM-segít- séggel bekötő utat építettek a Budai úttól a horgásztanyáig, 4 db WC-t létesítettek, kezelésbe vették a IV-es tavat, befejezték betelepítését, 500 facsemetét ültettek a tavak környékére, esőbeállókat készítettek, s a közgépes sporttársakkal kialakították a telepítőhelyeket. Természetes szaporodásra, nagyobb állományfejlődésre alig számíthatnak vizeikben, a nagy vízmélység és kevés ívóhely miatt. A kifogható halmennyiséget -ezért évenkénti telepítéssel juttatják tavaikba. Az 5 éves ciklus elején többször kellett elrendelni tilalmat a halak betegsége miatt. 82- ben végre megszűntek ezek a gondok. Azóta betegség, elhullás nem fordult elő. A halgazdálkodással kapcsolatos felA Magyar Nemzet február 4-i számában Bátyai Jenő emlékezik meg Baumhorn Lipót építészről, születésének 125. évfordulója alkalmából. A kiváló építész Magyarországon összesen 24 zsinagógát tervezett és épített, köztük a ceglédi egykori zsinagógát is, mely jelenleg a Ceglédi Vasutas SE sportszókháza. A Magyar Ifjúság január 31- én megjelent számában Kozá- ry Andrea Fiatalon adták életüket című írásában a magyar munkásmozgalom néhány mártírjára emlékezik. Közöttük Leél Leóra, aki a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg tengerész zászlóaljának politikai biztosa volt, a Tanácsköztársaság bukásakor fogságba esett, és 1919. auguszadatokat a szarvasi HAKI szaktanácsadása alapján látják ei. Tavasszal minden évben a tavak meszezése, ősszel a telepítés után gyógyszeres táppal etetik az állományt. Pontyból van a legtöbb, ám akad amur, harcsa, süllő, csuka is. A szerencsés horgászok olykor örülhetnek 25—30 kilogrammos harcsának és 8—9 kilogrammos pontyoknak. Fogási eredményeik ingazodóak voltak, 85-ben 21,4 kg/fő az átlag, de talán ebben az évben elérik a 30 kilós teljesítményt, ami az országosnak kétszerese. Kiadásaikat jelentősen növelte a halárak emelkedése. Ugyanakkor vásároltak nagyobb értékű felszereléseket: 2 db csónakot és egy csónakmotort. Konténerek bérlésével sikerült megoldani 85-ben a szemétszállítást. Szükséges a halnevelés megvalósítása, ezzel bizonyos bevételi többlethez juthatnának. 1986-ban megkísérlik a szilárd burkolatú út továbbépítését, a halnevelést a III-as tavi csatornákon, a parkolóhelyek kialakítását, a napijegyes horgászok helyének rendezését, közterületek tisztántartását, gondozását. Compoti'alom Szünet után a hozzászólások következtek. — Hiába vannak a konténerek — mondta az első felszólaló. A szemetet egyesek gyakran nem abba rakják, hanem mellé, csupán a földre. Egyre többen viszik ki gyermekeiket magukkal, rájuk nézve is veszélyes ez a hanyagság. Talán ezért szaporodtak el a kóbor kutyák. Hozzánk beköltözött egy, kölykei lettek. Olyan hamis, hogy a saját portámra szinte nem mehetek be. Kértem, hogy lőjék le, de a vadász nem tette meg, mondván, hogy anyaállatot nem pusztít el. — Nekem a vendég horgászok ellen van kifogásom — így a másik. — Az, hogy valaki meghívja barátját, ismerősét egy-egy alkalommal pecázni, rendben van. De hogy rendszeresen vendégül lát idegent, az már nem. Hangoskodnak, és rontják a mi esélyeinket. A másik dolog, amit kifogásolok, az éjszakai horgászás gyakorisága. A heti 2—3 alkalmat soknak találom. — Algásodik a víz. S ez azért van, mert a nyárfák levele belehullik. Szerintem ki kellene őket vágni — e1 adhatnánk valamilyen fafeldolgozó cégnek —, s helyettük gyümölcsfákat ültethetnénk. — Ellenőrzés során igazoltatni akartam valakit. Az illetus 7-én a románok Cegléden több társával együtt őt is kivégezték. Több napilap — így a február 12-i Esti Hírlap Kétmilliárd a húsiparnak, a február 13-i Tolna Megyei Népújság Versenyképesebb húsipar, a Veszprém Megyei Napló Fóliás sonka Pápáról és a Népszabadság Javítja versenyképességét a húsipar című tudósítása — beszámol arról, hogy a következő öt évben mintegy hét- milliárd forintot fordítanak a hazai húsipar fejlesztésére. A VII. ötéves terv időszakában Cegléden a teljes vágóüzemi rekonstrukcióra kerül sor, valamint egy új bontó-csontozó üzem felépítésére is. összeállította: Kósik Lajos tő először megtagadta a kérésem. Azt felelte, hogy lehetek én akár egy csavargó is. Végül némi vita után igazolta ma- 'gát. Hogy az ilyen eseteket elkerüljük, lehetne-e jelvényt, vagy karszalagot viselni, hogy senki ne nézze az embert csavargónak? — Aggasztóan megcsappant a compóállomány. Már szinte elvétve akad egy-egy horogra. Javaslom, hogy két évig védelmet élvezzenek, mielőtt teljesen kifogynának vizeinkből. Kár lenne a fákért Az elnök válaszolt a felvetett problémákra. — Csak röviden. Mindany- nydunk feladata, hogy a szeme- telőket figyelmeztessük. Kóbor kutyák: meg kell akadályozni, hogy bejuthassanak az udvarokba. A kölykeit nevelő anyát valóban nem lehet elpusztítani. Aztán: miért ne hívhatnánk vendégeket? A halállomány ezt lehetővé teszi. Viszont mindenki felel a vendégéért. Éjszakai horgászat: úgy érzem, ez sem gond. Ha valaki egy héten éppenséggel többször pecázik, ám betartja a 23 órás időpontot, akkor az ellen nem lehet kifogása senkinek. Algásodás: nagy vétséget követnénk el a szép környezetünkkel szemben, ha a nyárfákat kivágnánk. Ezt még az sem enyhítené, hogy gyümölcsfákat telepítenénk helyettük, és az esetleges értékesítés pénzt hozna az egyesületnek. Ellenőrzés: fölöslegesnek tartanám a jelvényt vagy karszalagot. A horgászigazolvány feljogosít az igazoltatásra. Compó: több mint 9 mázsát telepítettünk, s valóban aggasztóan kevés maradt belőlük. Feltétlenül egyetértek a compótilalmi javaslattal. A maratonira sikerült közgyűlés utolsó programja a tisztújító választás volt. A vezetőség és az elnökség — egykét új tag kivételével — szinte ugyanaz maradt. Feladatuk ebben az 5 éves ciklusban talán nehezebb lesz, mint eddig bármikor. Cegléden, az előző évekhez hasonlóan, megjelentek a piacon a szabolcsi kistermelők, és tömött zsákokból kínálják megvételre a jófajta burgonyákat. Bóka Antal őstermelő elmondta, hogy mi.ndany- nyien a Kisvárda melletti Ajak községből hozták a vetni valót. Hat-hét forint között kínálják a holland desirée, a kisvárdai rózsa és az igen korai kleopálra fajtákat. A tavalyi bő termés nem befolyásolja a vetőkrumpli pjacát, hiszen minden évben „A húsvéti ünnepkör kezdetét nagyjából virágvasárnaptól számítjuk. Az ünnepkörhöz fűződő szokások ettől az időponttól a húsvétvasárnapot követő fehér vasárnapig, illetve az ezt követő hétfőig tartó periódusban helyezkednek el. A húsvéti ünnepkör dramatikus (és nem drama- tikus) szokásainak igen sok eleme egyházi eredetű és jellegű. Ezek történeti múltját általában igen messze nyomon követhetjük, mert az írott források már régóta említik őket. Viszont ezek az egyházi szokások (tűzszentelés, vízszentelés. zöldágszentelés, ételszentelés) is többnyire és általában elterjedt pogány képzetekhez kapcsolódnak, és könnyen érthető, hogy az egyházi liturgiából visszakerültek a népi gyakorlatba és a mai napig is népszerűségnek örvendenek.” Dömötör Tekla írja a fenti sorokat a Naptári ünnepek című könyvében, a húsvéti népszokásokkal kapcsolatban. Most csak azokkal foglalkozunk kicsit részletesebben, amelyek valamilyen formában még élnek Cegléd környékén is. Az első a tojásfestés. A tojás számos nép mitológiájában az origó, az eredet jelképe, ebből következően a termékenység szimbóluma is. Még aki nem tud latinul, az is ismeri a kifejezést, ab ovo... Szendrey Ákos egy hazai avar női sírban díszített tojást talált, sőt a középkori források ugyancsak említik azt. A néprajzkutatók számos festési módszert írtak le, csak örülni lehet annak, hogy újabban a Kossuth Múzeumban az érdeklődő gyermekek a pingálás titkait megtanulhatják. Kár, hogy kevesen élnek a lehetőséggel. Mert mi tagadás, ma is van igazi lo- csolkodási hangulat, ahol a festett tojások fűvel bélelt kosárba kerülnek, amelyet a lányos anyukák eldugnak. Kisebb találékonyság is kell a locsolótudományon kívül. A vers ugyancsak elengedhetetlen. A Júdás, illetve Pilátus égetése, valamint verése már eltűnt, nem ismerik errefelé sem. A zöldághordás egyik formája azonban megvan. Szinte újból divat, hogy a kertbe vagy a hőbb it elekre ültessenek egy-egy fűzfát, ahonnan lehet majd hozni ágakat. Régen a vizenyős füzesekben gyűjtötték ezeket. Sokan nem gondolnak rá, hogy ez a pálmák vasárnapjának jelképe, ami Jézus jerűzsálemi bevonulását idézi. A mérsékelt égöv alatt a pálmaágakat, mint nádunk, a fűzbarka helyettesíti. Ezt az ágat megszentelik, a lakás védett szögletébe vagy Apáti-Tóth Sándor felvétele máshonnét származottat kell vetni a sikeres termés érdekében. Ezt teszik a szabolcsiak is. Jövőre jön az új, nemesített gülbaba krumpli, ami megőrizte elődje kiváló íz- és egyéb tulajdonságát. Állítólag ezt a fajtát nem kedvelik a kolorádóbogarak. A szabolcsiak ilyenkor kibérelnek egy lakást Cegléden, és addig maradnak, amíg el nem kel a burgonya, azután mennek haza, mert várja őket a munka, a család. az eresz alá kerül. Rontás ellen szolgált, villámcsapás ellen tartották. A száraz barkákból égetett hamuval jelölik meg a hívők homlokát hamvazószerdán, az azt megelőző vasárnap a valódi farsang. A városi folklórban a nyúl is tavaszjelkép, termékenységi szimbólum. Innen a kapcsolódás: a nyuszi hozza a tojást, holott a nyúlé, ha nem is mérges tojás, de azért nem az igazi. A hagyomány mai formájában azonban ötvöződött, s ma a falu népe is átvette. Csokoládéajándékok formájában, bakelitalakban egyaránt ismertek locsolkodás napján, mint azt hétfőn, az ünnep másnapján tapasztalhattuk. Surányi Dezső Vándor-kórus Városunk vendége lesz a Vándor-kórus. A megalakulásának ötvenedik évfordulóját ünneplő kar április 4-én 18 órakor lép fel a színházteremben. — Nagyon dühös? — Azt hiszem, van rá némi okom. — Ahhoz képest jól leplezi. — Mit csináljak? Őrjöngjek vagy hisztériázzak? Kínomban mosolygok. Hát ez egyszerűen kabaré. — Mert? — Tavaly októberben kezdődött. Hét végi mosás. Centri- fugázás közben arra lettem figyelmes, hogy füstöl a gép. Nem vagyok egy műszaki zseni, így hát azonnal kikapcsoltam. Elvittem az Árpád utcai Kolor Kisvállalathoz. Megnézték, azt mondták, nincs különösebb baja, ám ha ez engem megnyugtat, hagyjam ott, majd átvizsgálják. Nem kapkodták el, majdnem két hónapig bűvölték. A motort cserélték ki, hatszáz-egynéhány forintért, hat hónapos garanciával. Gyakorlatiasabb ismerőseim figyelmeztettek, hogy őrizzem meg a papírt. Még szerencse. Ugyanis a centrifuga kábé 1 hónapig bírta ... ::«r Újra a Kolor. Nem gondoltam, hogy bérletet váltok hozzájuk. íme, az átvételi elismervény. Rajta a nevem: Mészáros Lászlóné, a dátum: január 16., és hogy 21-re készül el. E jeles napon megkértem a szomszédom, ugyan, hozza már haza a masinát. Gépkocsival csak nem lesz olyan komplikált. Tévedtem. Bement, s az egyik szőke hölgy közölte vele: — Korán jött. — Akkor minek van a határidő? Legyen szíves, írja rá a papírra, mikor lesz kész. — Én semmi ilyet nem írok sehová. — És mikor jöhetek érte? A hölgy egyre flegmábban válaszolgatott: — Amikor erre jár. — Hát most itt vagyok — Talán két hét múlva. — Ne haragudjon, de ez megérne egy újságcikket. — Tőlem ... ahogy gondolja. E hangulatos csevely után három hét múlva. — Még mindig sehol semmi. Ettől kezdve naponta küldözgettem a tanítványaim, akik arra jártak haza, érdeklődni, nehogy csüggedjenek a kolo- rosok. S zz üzenetek? „Pár nap türelmet kérünk.” „Jövő héten talán készen lesz.” „Sajnos beteg a bácsi, aki csinálja.” „A bácsi éppen szabadságon van.” Hogy ennek a bácsinak mennyi baja van! Március 7-e váratlan fordulat. Na, végre. Sínen vagyunk. Erre: „Mondjátok meg a tanító néninek, hozza be az átvéTáiiiogatás A lakáshoz jutás segítése érdekében alapított városi támogatásról szóló javaslat névjegyzéke a városi tanács hirdetőtábláján ezekben a napokban megtekinthető. Az ezzel kapcsolatos észrevételeket a tanács hatósági osztályán lehet benyújtani. Tábori hívogató Országos hatáskörű szervek módszertani tábort szerveznek fiatal népművelők és pedagógusok számára. A tábor helye: Püspökladány; ideje: augusztus 1-től 10-ig. Célja, hogy a történeti játszóimé mint sajátos közművelődési forma alapelveit megismertesse, s felkészítse a részvevőket a játszóházi foglalkozások megtartására. Jelentkezni április 30-ig lehet a Nemzeti Múzeum köz- művelődési osztályán. Kissé távolabb pedig, Gödöllőn, szövőtábor lesz, június 13- tól 27-ig. Ezen részt vehetnek a népi szövéstechnikát még nem ismerő lányok, asszonyok, illetve alapfogásokat már ismerők. Jelentkezni május 1-ig lehet a gödöllői művelődési központban. ★ Mindkét táborról részletes információk szerezhetők a ceglédi Kossuth Művelődési Központban. teli elismervényt, mert nem találjuk a centrifugát, de valahol biztos megvan a raktárban.” Bevittem. — Heuréka, meglett! Velem egy megértő hölgy foglalkozott. Sajnálkozva írta rá a papírra, hogy nincs anyag. Tehát várnom kell. Nem rossz teljesítmény. Ehhez a megállapításhoz -majdnem két hónapra volt szükség. Ám vigyem el valamelyik maszek szerelőhöz, hogy újabb hat-hétszáz forintot fizessek? Nyáron is bosz- szantó lenne. De téjen, centrifuga nélkül, - ahol két gyerek van. Mért nem közölték velem az elején, hogy ez nem sima ügy, számítsak legalább három hónapra. Akkor oké, és nem álmodozom. így viszont minden mosáskor valamelyik szomszédomat boldogítom. Szörnyen kellemetlen. Persze az egészben az a legjobb, hogy a napokban jelent meg egy cikk a Kolorról, amiből kiderül, hogy már annyira jók ... És reklamáció? Hát az szinte alig van, és az is jelentéktelen. Lehet, hogy nem vagyok elég türelmes? Mindenesetre ne bízzák el magukat, mert én még bírom. (A hatvannegyedik napon aztán megtörtént a csoda.) Fehér Ferenc f önnek egymással J szembe, súlyosan, hallgatagon, jönnek egymással szembe, két ötvenes asszony, két konok kőszikla, két büszke sas, jönnek egymással szembe, odakinn szürke drapéria ráncosodik a város fölött, a levegő nyirkosán neszez, jönnek egymással szembe, az egyik tiszta kék ruhában, a másik kucsmával, bundába bújva, jönnek egymással szembe a ceglédi vasútállomás kijáratánál. Kék ruhás: — Állj már meg! De az nem áll meg, csak kissé lassít. Bundás: — Szemetekkel nem állok szóba. Kék ruhás: — Te vagy a szemét. Bundás: — Aki az urammal hentereg ... Kék ruhás: — Hol van neked urad?! S mennek egymástól távol, két büszke sas stb., stb. r ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Cegléd a hazai lapokban F. F. Egy (centri)fuga akkordjai Sajnos beteg a bácsi Csoda a hatvannegyedik napon Vetőkrumpli Szabolcsból
