Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

XIII. ÉVFOLYAM. 77. SZÁM 1986. ÁPRILIS 2., SZERDA A végrehajtó bizottság tárgyalta Közösségi érdekből kisajátítva Tangazdaság Az árpát megviselte a tél Kiszántani valószínűleg nem kell Felszabadulási ünnepség A felszabadulás negyven- egyedik évfordulója alkalmá­ból a városi és körzeti köz­ponti ünnepséget ebben az evben Gödöllőn rendezik hol­nap, április 3-án. Délután 2 árakor a Dózsa György úti temetőben levő szovjet hősi emlékműnél elhelyezik a ke­gyelet koszorúit a városi és a kerepestarcsai pártbizott- f'-.g, a gödöllői és az aszódi tanács, a KISZ, a népfront, a szakmaközi bizottság, a Vö­röskereszt, az MHSZ. a hon­védség. a rendőrség, a mun­kásőrség, az ideiglenesen ha­zánkban, állomásozó szovjet alakultatok, .a gépgyár, az ÁTK, a túrái termelőszövet­kezet, az állategészségügyi ál­lomás. valamint az úttörőcsa­patok képviselői. Ezt követően ünnepi meg­emlékezés lesz a művelődési központban. Köszöntőt mond Bárdi András, a megyei párt­bizottság osztályvezetője. A beszéd utáni műsorban föl­lép a Bolero pantomim- együttes, az Erkel iskola ka­nna rak órusá' és a Délutáni Csoport. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Művelődéstörténeti játszó­ház, az Erkel iskolában 15 órakor. A hónap gödöllői műtárgya: Nagy Sándor: A festő rémei, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A Magyar Iparművészeti Fő­iskola lí»86-ban végzett bőr- és textilszakos hallgatóinak dip­lomamunkáit bemutató kiállí­tássorozat: öltözködés, hétköz­napi, alkalmi, és sportos gyer­mek-. női és férfiruházati kol­lekciók. kiegészítő kellékek, ci­pók, táskák, ékszerek. Megte­kinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: Lóránt Zsuzsa szoborkiállí­tása, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, A városi tanács hatósági osztálya szokatlan érzelmes- seggel vezette be a végrehaj­tó bizottságának a kisajátítás­sal kapcsolatos előterjeszté­sét, kiemelve, hogy ez a te­vékenység igen összetett, sőt bonyolult területe az igazga­tásnak. Emberi oldalát tekint­ve azért, mert a kisajátítás a tulajdonosoknak, bérlők­nek, haszonélvezőknek min­dig kényszerintézkedést je­lent. Közérdekből egy emberi élet során létrehozott, meg­szerzett ház vagy más ingat­lan állami tulajdonba vételé­re kerül sor. Gyakran idős, nyugdíjas emberek vesztik el az addig biztos jövedelemki­egészítést hozó kertet, mű­helyt, s kénytelenek otthagy­ni évtizedek alatt megszokott környezetüket, ismerőseiket. Rövidehb kert Éppen ezért: az eljárás so­rán mindenekelőtt az ügyfe­lek érdekeit védő, garanciális szabályokat kell szem előtt tartani, s érvényesíteni a jog- politikai elveket, hogy a tu­lajdonos ingatlanáért kapjon megjelelő kártérítést, de ne fordulhasson elő munka nél­küli jövedelemszerzés. Hogy egyáltalán tárgyaltak erről a testületben, annak az a magyarázata, hogy Gödöl­lőn és körzetében jelentős a kisajátítások aránya, az álta­luk érintett személyek, csalá­dok száma. A városban 1984- ben tizenhárom, tavaly tizen­két kisajátítási kérelmet tel­jesítettek, négyet elutasítot­tak. A Kossuth Lajos utcá­ban házakat szanáltak, a Kö­rösfői utca páratlan oldalán kertvégeket sajátítottak ki. A kisegítő iskola bővítéséhez is így jutottak területhez. A községekben az utóbbi két évben a legkülönbözőbb indokokkal történtek kisajá­títások. Galgamácsán házépí­tési telkeket alakítottak ki, Nagytarcsán a szeméttelepnek kellett terület, Veresegyházon ugyancsak házhelyekre volt szükség. Bagón a Budapest— Miskolc csomópont bővítésé­hez vettek igénybe magántu­lajdonban volt területet. Ki­sajátítottak 1985-ben Aszó­don, Valkón, Ikladon is. Je­lenleg is vannak ilyen ügyek f ol ya.ma t ba n, Kerep ©stores án, Galgahévizen, Szadán. Mint a hatósági osztály képviselője is elmondta, a ké­relmek száma nem sokat mond, hiszen előfordulhat, hogy egy-egy akár hatszáz ügyfelet érint. Tény, hogy 1984-hez képest a múlt évben kétszázzal többnek volt dolga ilyen, ügyben a hivatallal. Ta­valy az ügyfelek mindegyike- vel sikerült egyezséget kötni a városban a kártalanításra, bírósági per nélkül. A körze­tet is beleértve, mindössze négy per volt 1985-ben. A ha­tósági osztály szerint ez je­lentős tény, azért is, mert a bírósági útra került ügyek többe kerülnek, mint azok, amelyeket közös megegyezés­sel intéznek el. Vitafórum Mivel kényszerintézkedés­ről van szó, szükséges az az érintett lakosok vélemé­nyének a megismerése. A várható kisajátításokról a kellő időben illik tájékoztat­ni az érdekelteket, s a közér­dekű célok elfogadtatására szükséges megteremteni a de­mokratikus, vitára is lehető­séget adó fórumokat, így a hatósági osztály. A tájékoztatást azonban gyakran nehezíti, teszik hoz­zá., hogy a településfejlesztést szolgáló beruházásokat el­avult rendezési tervek tartal­mazzák, $ ezeknek a változ­tatása bizonytalanságot szül. Előfordul, hogy húsz-harminc év múlva derül ki, a szaná­lásra ítélt házakat mégsem bontják le, tesszük hozzá mi. S nem is ez a legnagyobb, bizonytalanságot okozó baj. Hanem az, hogy húsz-har­minc éve az akkori döntést mondták az egyedül lehetsé­gesnek, ma pedig az ellen­kezőjét ... Innen, onnan Az osztály kritikusan foly­tatta: a kisajátítási tervek, dokumentációk sem készül­nek el mindig, pontatlanok a munkarészek, záradékolá­sok, s ezért döntésre alkal­matlanok. A kisajátítási ter­veket ott készítik el szaksze­rűen, ahol erre jól fölkészült apparátus áll rendelkezésre. Az összehangoltabb előké­szítéshez szükséges volna a községekben is a fejlesztési programhoz kapcsolódó szaná­lási térv, melynek alapján időről időre egyeztethetnék a feladatokat, megjelölhetnék a felelős személyeket, s rögzít­hetnék a határidőket. Röviden összefoglalva, ilyen a kisajátítás a hatósá­gi osztály ablakából nézve. Az egy élet során létrehozott, megszerzett ingatlan tulajdo­nosa értelemszerűen egészen másképp látja ugyanezt. Fáj­dalmasnak, kuszának érzi, ha abba a csoportba tartozik, amelynek az ügyeit nem kel­lő körültekintéssel intézik. Ügyes fickónak tartja magát az, aki anyagilag gyarapod­va fejezheti be az ügyet. Mert ilyen is akad. Rapszodikus volt az elmúlt esztendőnek mind a négy év­szaka, az idei sem ígérkezik kiszámíthatónak. Ahogy most is történt, egyik napról a má­sikra beköszöntött a várt, rügyfakasztó tavasz, amikor gyorsan kel! cselekedni a föl­deken. Az Agrártudományi Egyetem Tangazdasága gödöl­lői központjában Szeműk András növénytermesztési osz­tályvezetővel beszélgettünk a jelenlegi helyzetről, terveik­ről. Szántóföldi területük 7021 hektár, melyből több mint kétezer hektár a búza. A ke­lés nem volt egyenletes, sok táblán a hótakaró alatt kelt a mag. Tavasszal elvégezték a búza fejtrágyázását, zömé­ben repülőgéppel. Télen nem pusztult ki a vetés, de fajtá­tól és termőhelytől függően nagymértékben változik a megmaradt tőállomány. Az őszi árpát jobban megviselte a tél. A gödöllői kerületben termesztik, ahol a leggyen­gébb talaj található a gazda­ságban. Jelenleg úgy látszik, nem szántják ki. A tavaszi feladatok igen nagyok, hiszen 3777 hektáron kell elvetni a kora ‘tavaszi növényeket. Ezek nagy reszp mag- és zöldborsó, de vetnek mustárt, napraforgót és siló- kukoricát, illetve lucernát. 1986-ban a tervek szerint nap­Az országos diákszínpadi minősítő verseny megyei be­mutatóján vett részt a városi művelődési központ középis­kolásokból és felnőttekből ál­ló társulata, a Délutáni Cso­portA szentendrei találkozón hét csoport nyolc előadását láthatta a főleg részvevőkből, az éppen nem szereplő szín­játszókból álló közönség. A zsűri értékelése szerint csupán két produkoió felelt meg az Kedves Elvtársak! A Gödöllői Hírlap 1986. feb­ruár 27-i számában megjelent Lesz még jobb című cikkében foglalkozik Valkó postahivatal új távbeszélőközpontjának el­helyezésével, ami a hivatalve­zető közlése szerint közös te­remben a felvétel, kézbesítők, raforgót és ipari mustárt ex­portálnak. A feladatokhoz megfelelő gépparkkal rendel­keznek. A téld gépjavítással időre végeztek, és ebben nagy szerepe volt annak, hogy sa­ját műhelyeikben az alkat­részfelújítást is meg tudták oldani. Sajnos az Importgépek be­szerzése eléggé nehézkes, er­re csak egy példát említünk meg, a Zetor Christal-ra más­fél éve várnak. Ennek hiá­nya a munka tervezésében gondot okoz. Az alapos szer­vezés és a szakembergárda a problémán átsegítette a gaz­daságot. Befejezték a tavaszi munkákra a felkészülést, meg­határozták a technológiai fel­adatokat. Teljes egészében végeztek az álló lucerna fo­gasolásával. Ahogyan az idő, a talaj engedi, teljes erőbedo­bással dolgoznak majd a föl­deken a gépek. Már a nyári feladatok is foglalkoztatják a szakembere­ket. Június 18-án Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen rendezik meg az országos bú­zatermesztési tanácskozást. A gyakorlati bemutatóra a gaz­daság nagygombosi kerületé­ben, az egyetem növényter- mesztéstani tanszékével közös kísérleti telepen kerül sor. Itt mutatják be a legújabb búza­fajtákat és az agrotechnikai kísérletek eredményeit. Cs. J. országos minősítési követel­ményeknek. Az egyik a gödöl­lői. A Délutáni Csoport Törek­vő tanerő című diákkabaréja ezüst, a Groteszk ballada bronz minősítést kapott. A megyei bemutató előválo­gatás volt a csurgói országos diákszín játszó-fesztiválra. A szentendrei zsűri szerint a Törekvő tanerő esélyes az or­szágos döntőre. távbeszélőközpont — zavarja majd a postai munka ellátását. A közölt észrevételeket meg­vizsgálva közlöm önökkel, hogy Valkó postahivatal új épületében erre a célra léte­sített külön helyiségben gépi kapcsolású távbeszélőközpont létesül. Ezzel .egyidejűleg Val­kó postahivatalban megszűnik a távbeszélő kapcsolószolgálat, mert a helyi beszélgetések le­bonyolítása gépi kapcsolású lesz, a távolsági beszélgetése­ket pedig a távolsági bejelen­tőn leadott előjegyzések alap­ján Gödöllő távbeszélőközpont bonyolítja le. Az új gépkapcsolású központ üzembe helyezésére előrelátha­tóan a II. félévben kerül sor. Siristye Mihály távközlési és műszaki igazgatóhelyettes Budapest-vidéki Postaigazgatóság Szoborkiállítás Minket a szívünk győzni in­dít című irodalmi összeállí­tással nyílik meg ma Rajki László szobrászművész kiállí­tása a Ganz Árammérőgyár­ban. Maróti István irodalom- történész mond megnyitót, s Neumann Nándor szavalatá­val, Joó Ibolya gordonkajáté­kával emeli a megnyitó ün- nenélyességét. A vállalat köz- művelődési bizottságának szer­vezésében megrendezett kiál­lítás védnöke a szakszerveze­ti bizottság és a Kandó Kál­mán szocialista^ brigád. Megnyílt Gödöllő, Ktanka utcá­ban, a 30-as főút mellett, a tüze­lő- és építőanyag-kereskedés, ahol mindennemű tüzelő- és építő­anyag kapható. Fürdőszobai be­rendezések. csempék, padlólapok, iparművészeti csempék és más burkolólapok nagy választéka. Házhoz szállítást behordással vál­lalunk. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) megtekinthető 10—18 óráig. A Galga két partján A kisközség élelmiszer- üzletében felvágottat vásá­rolt egy kisfiú. Csak otthon vette észre, hogy romlottat csomagoltak be nekii. Visz- szavitte és megszagoltatta az eladóval. Az habozás nélkül válaszolt: — Nincs ennek semmi szaga, fiacs­kám! — Nem hazudott, mert olyan náthás volt, hogy nem érzett semmiféle illatot sem. ★ A gimnázium levelező ta­gozatán izgatottan készü­lődtek a felnőtt diákok sze­retett osztályfőnökük név­napjára. A nevezetes na­pon, a tanítás befejeztével megtörtént a virágcsokor és a finom italféleségekkel megtöltött csemegekosár át­adása. A köszöntőt követő néhány perces beszélgetés után keresni.kezdték a be­cses ajándékot, de az sző­rén-szálán eltűnt. Nem sokkal később derült csak ki, hogy az ünneplők torka kiszáradt a beszélgetésben, megitták hát a gazdátlanul hagyott italokat. ★ A kisközség kocsmájá­ban, feltűnő helyen, a kö­vetkező mondatot olvas­hatja az alkoholra szom­jazó vendég: Az ital az ember ellensége, de aki az ellenség elől elfut, az gyáva. Ügy látszik, abban az italboltban csak ke­vés vendég ismeri az ide­vágó közmondást: Inkább legyek gyáva nyúl, mint bátor oroszlán. ★ A tavaszi nap meleg sugarai végigsimogatták az az emeletes ház erkélyeit. A leplezetlen bátorításra sorra kezdték az emelete­ken lakók ledobálni a fe­leslegessé vált téli lomo­kat. Kis rakások jelezték az erkély alatt, kik vet­ték komolyan a friss ta­vasz ígéretét. A rendha­gyó takarítások módja pe­dig teljességgel érthető volt: A bérlőknek azért nem volt erejük levinni a szemetet, mert elemi erő­vel tört rájuk a tavaszi fáradtság. ★ Az enyhe éjszakában tántorgó részeg kíváncsian állt meg az egyik lakás félig nyitott utcai ablaka alatt. A szobából kiszűrő­dő hangfoszlányok halla­tán váratlanul felcsillant a szeme, és vidáman dú­dolni kezdte a népszerű dal átköltött szövegét. Piál a föld, piál az em­ber ... Nagyon boldog volt. Legalább annyira, mint azok, akik az ere­deti szöveget énekelték. ★ A nagyközségben levő büfé falán jól olvasható felirat figyelmeztette az ivásban magukról megfe- ledkezőket, hogy hol ta­lálható az illemhely. Hiá­ba követett el jó szándé­kú intézkedéseket az üz­let vezetője, csak nem volt foganatja. Éppen ezért a közeli fák körül jelleg­zetes és átható szag ter­jengett. Az egyik este kis­sé kapatos vendég lopako­dott a facsoport felé, ami­kor belebotlott egy szüksé­gét végző kutyába. Bele­rúgott, és felháborodottan utána kiáltott á menekülő állatnak. A fene egyen meg! Hát már mindenüvé odarondíttok? ★ A pincében nagy erőlkö­déssel vágta a fát az öreg­asszony. A súlyos fejsze egyre ritkábban zuhant a farönkökre. Amikor várat­lanul elébe toppantam, kis­sé szégyenkezve kezdett magyarázkodni. — Tudja, a hozzátartozóim nagyon segítőkészek, ezért mindig veszekednek, ha valamelyi­kük idekészülődik a pin­cébe dolgozni. A vitának mindig az vége. hogy egyik sem jön le. Hát ezért va­gyok itt. K. I. Cs. K. P. Mesterhármas Kerepestarcsán Egymás után háromszor érte el az aranykoszorús szocialista címet a PEVDI bőrdíszműgyár­egysége kerepestarcsai üzemének Rákóczi Ferenc brigádja. A hattagú csoport jó teljesítménye, szelleme hatással van az egész üzem légkörére. Képünkön a brigád négy tagja látható, Otye- hel Istvánné, Sinkó Istvánná, Albitz Károlyné, Klemán Jánosné, akik átvizsgálják, majd csomagolják a kivitelre készülő szabadidőtáskákat. (Hancsovszki János felvétele) Délutáni Csoport Esély a döntőbe jutásra Válasz cikkünkre Gépi kapcsolás Valkón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom