Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám

1ÄB0NYI KRÓNIKÁI Olcsóbb is, jobb is Folyékony vagy szilárd? Az iparvágány felőli kapun lépdelünk be a nagycsarnok­ba, talpunk alatt cuppog a híg' sár. De nemcsak a közle- kedőplacc viseli a beázás nyo­mait, vízfoltok húzódnak a fából emelt, barna térelvá­lasztó falakon, is. Rejtélyes fehér hegyek ülnek a nagy­csarnok alján, egyikükrői- másikukról karcos surrogással alázúdul néhány kilónyi alap­anyag. Megkezdett, megmart oldalaikon a sötét gyűrődé­sek plakátként hirdetik, a vasúti kocsik miféle szennye­zőkéivel társultak a szállítás során. Csönd van, műszakvég az abonyi folyékonymű trágya- készítő üzemben. Csupán a kádóriások bendőjében forgó lapátok zaját hallani. A folyékony műtrágyával a második világháború után kezdtek el komolyabban fog­lalkozni, főként a nitrogén hatóanyagúakkai. Ez idő sze­rint az USA-ban 4 ezer, Ma­gyarországon 30 helyen gyárt­ják. A honi viszonyok között több-kevesebb sikerrel. Ez a siker persze ma már legkevésbé a gyártáson mú­lik. Már csak azért sem, mert a szilárd halmazállapotú mű­trágya kiszórására nincs iga­zán megfelelő gép az ország­ban. Ami van, az egyenetle­nül szór: vagyis egy táblának legfeljebb a 70 százaléka kap megfelelő mennyiségű műtrá­gyát, 30 pedig nem, hiába számolták ki pontosan az ada­gokat. Arról van szó, hogy a földre helyenként elégtelen mennyiségű, másutt pedig túlzottan sok hatóanyag jut, de a végeredmény szempont­jából mindkettő rossz. Csupán a levegőből, mondjuk, heli­kopterről látni igazán, hol foltosodnak a szántó sovány és kövér fertályai. A megoldás jó ideje ismert: folyékony állapotú műtrágyát keil a földre permetezni, s ez a nagy teljesítményű, széles szórókeretű masinákkal ko­rántsem ördöngős mutatvány. A hagyományos (szilárd álla­potú) szer rovására írható, hogy a tsz kénytelen a beve­tés előtt egy esztendővel meg­rendelni a kellő' tételt, ami­nek illő tárolására, ha megér­kezik, a szövetkezetek 95 szá­zaléka — megfelelő épület hí­ján — nincs fölkészülve, így hát az idő múltával a ható­anyag jó része elvész. Ráadá­sul igen hosszadalmasan, egy csomó gép, eszköz segédleté­vel juthat csak rendeltetési helyére, a termőtalajba. A folyékony vegyszer hát­ránya, pontosabban elterjedé­sének hátráltatója, hogy egy­ségnyi hatóanyaga drágább. Mégis az eddigi tapasztalatok és a számítások alapján vitat­hatatlanul állítják: amellett, hogy hihetetlen pontossággal juttatható ki a földekre, egy­szerű, takarékos módszerek­kel, mire valamennyi költség a számlára kerül, a műtrá­gya pedig a szántóra, máris olcsóbbnak mutatkozik, mint hagyományos vetélytársa. Te­hát hatékonyságát és árát te­kintve egyaránt jeleskedik. Akkor hát miért, hogy noha az abonyi telep esztendőnként 40 ezer köbméter folyékony műtrágyát képes kikeverni, az idén kénytelen megeléged­ni 16,5 ezer köbméternyi rendeléssel? — Ma még nagyon sok fenntartás él a termelőszövet­kezetekben — mondja Molnár János, a folyékonyműtrágya- készítő üzem létrehozására alakult gt igazgatója. — Tény, hogy ezzel az anyaggal dol­gozni magas fokú szervezett­séget igényel. Máshol a fej­lesztési alap hiányára hivat­koznak. Közel a konkuren­cia: a budapesti és a szolnoki vegyiművek, de néhol a pere- martoni hatása is észlelhető. Hogy miért nem kutatunk fel partnereket az ország tá­volabbi részein? Mert bizton­ságos szállítás csak az üze­met övező 50 kilométeres körzetben képzelhető el. A hosszabb út azzal a veszély- lyel jár, hogy leülepszik a hatóanyag. Sajnos, még a gt alapító tagjainak is csupán kisebb hányada tért át a fo­lyékony matériára. Lehet, hogy némiképp megijedtek, mert tavaly, amikor a telep munkába állt, egy rosszabb minőségű szériát adott. Hozzá kell fűznünk: jelen­leg is csupán a próbaüzemelés folyik, a teljes átadás a nyári időszakban várható. Korai lenne még a vészharangot kongatni. Am az bizonyos, hogy az abonyi egységnek évente 20 ezer köbméter fo­lyékony műtrágyát kellene kevernie ahhoz, hogy csupán állandó költségei megtérül­jenek. S hogy nyereségessé váljon? Egy sor kiegészítő te­vékenység terve készen áll. Az elképzelések biztatóak. V. S. Zacskóelmélet A selejtet kicserélik A Hazafias Népfront ceglé­di bizottsága mellett működő Fogyasztók Tanácsa és az abonyi népfrontbizottság nemreg fórumot rendezett Abonyban, amelyen a telepü­lés kereskedelmi ellátottságá­ról volt szó. Csipkó Rudolf, a Füszért ceglédi fiókjának vezetője el­mondta, hogy a vegyi áruk szállítását — részben szerve­zési okok, részben raktárszű­ke miatt korábban megszün­tették. Elképzelésük azonban nem vált be, ezért mór újra foglalkoznak az említett áru­cikkek szállításával.. A hús- és töltelékáru-el­látással kapcsolatos észrevé­telekre Takács Mihály, a Penomah képviselője vála­szolt: — Szolnokról is szállítanak húskészítményeket Abonyba. és az onnan érkező termékek egy részét jobbnak minősí­tették a vásárlók. Az termé­szetes. hogy két hasonló pro­filú vállalat más és más ter­méket gyárt, Ezt az alap­anyag és a technikai felké­szültség indokolja. Mi jelen­leg 40—50-fele terméket ál­lítunk elő és továbbítunk a boltokba. Ebből 20—25 fajta készítmény azonos a szolno­kiakéval, a többi egyedi, amit csak mi gyártunk és fordítva. A múlt év elején valóban voltak húskészítményeinkkel minőségi gondjaink. Termé­szetesen, s ezt tanúsíthatják a boltvezetők is, hogy ha emiatt kifogást emeltek, nyomban intézkedtünk, kicse­réltük az árut. Szerencsére ezen már túlvagyunk, és 1986 elejétől termékeink bármely húsipari vállalatéval felvehe­tik a versenyt. A húsellátással kapcsolat­ban Takács Mihály kifejtette, hogy az első negyedévben marhatőkehúsból 40, sertés­húsból 5 százalékkal többet szállítottak a környékbeli te­lepülések üzleteibe. A jövőt illetően figyelemre érdemes elképzeléseik vannak. Miután technikai korszerűsítés ment végbe, egy esztendő alatt 15 fajta új termékkel bővült kínálatuk. Ezeket részben már megismerték a vásárlók, a többiből rövidesen kóstoló­val egybekötött bemutatót rendeznek. Újdonság lesz például a csomagolt szelet, amit önkiszolgáló rendszerben vásárolhatnak meg. Kovács Károly, a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat ve­zetője arról beszélt, hogy mennyire nehéz némelykor a különböző termékekre vonat­kozó napi igényt előre meg­állapítani. Visszautasította némely kereskedők állítását, amely szerint az esetleges áruhiány a sütőipar mulasztá­sa, hiszen a megrendelt meny- nyiséget még mindig meg­kapták az üzletek. A minőség­ről szólva kifejtette, hogy ké­szítményeik nem lehetnek egységesen kiválóak, előfor­dulhat, hogy néhány kenyér A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLVAM, 90. SZÁM 1986. ÁPRILIS 17., CSÚ'IÖKTÖK Jobb irányítással, szervezéssel Saját cipővel tőkés piacra Cipők, cipők. Vitrinek rej- tekében álldogálók. Lassan át­lépdelnek képzeletem zsúfolt csarnokán a hirtelen fénytől tántorgó valóságba. Derűsek, színesek, picik és nagyok, ti- tos- és hegyesorrúak, kecsesek, sportosak, a járdák aszfalthá­tához talpukkal szolidan simu­lok, és beképzelten pipiske- dók. — Itt megtalálható a teljes kollekció. Azok is, amelyek a bemutatók során sikert arat­tak, és azok is, amelyek nem kerülnek gyártásra — mond­ja Balázs János, a PEMÜ ceg­lédi cipőgyárának igazgatója. — Hogyan zárták az elmúlt évet? — Rendkívül látványos ered­ményeink voltak. Nem aka­rok unalmas számadatokat fel­sorolni, hisz valószínű, hogy csak számunkra érdekesek. Csupán kettőt említenék, s azok önmagukért beszélnek. 1985-ben 150 millió forint ár­bevételt terveztünk, 180-at va­lósítottunk meg. 15 milliós nyereséget irányoztunk elő és 22,5 lett. — Honnan kapják az anya­got? — Mi nem kapjuk, vesszük. Amikor már ismert a gyártási program, ahhoz igazodik az anyagigényünk. Ami a szín­től a különböző bőrökig — puha legyen, vagy vastagabb —, textüanyagokon keresztül a ragasztókig, mindenre kiter­jed. Az alapanyaggyártókkal szerződést kötünk.. Olykor akadnak bonyodalmak. Mond­juk, nem érkezik meg szá­mukra a festék — például im­portstop vagy egyéb ok miatt —. s nem képesek szállítani időben a kívánt bőrt. Mit tehetünk? Átallunk a következő programra. Persze, ez láncszerűen folytatódhat to­vagy kifli nem sül meg töké­letesen. Ez az úgynevezett tűrt selejt, ami minden ter­melőüzemnél lehet. Ha ilyen áru kerül az üzletekbe, ki­cserélik. A Tejipari Vállalatot Éder- majer Józsefné képviselte. Neki elsősorban arra kellett választ adni, miért folyik a tej a zacskókból. Mint el­mondta, ennek " gyakorlatilag nem szabadna előfordulnia, ugyanis a rakodás során a folyós zacskókat vissza kell tartani. Ha mégis ilyen tasak kerül a boltokba, az a szállí­tás során sérült meg. Az ilyen árut viszont az üzletek nem kötelesek átvenni. Egy­ben nehezményezte, hogy a 120—130-féle termékükből az ABC-kisáruház kivételével alig-alig vagy egyáltalán nem rendelnek az abonyi kereske­delmi egységek. A tanácskozáson szó esett Abony kereskedelmi, hálóza­tának várható fejlesztéséről Nagy Imre, az Áíész megbí­zott elnöke egyebek között erről beszélt. Elmondta, hogy amilyen gyorsan csak lehet, szeretnék a bérelt bolthelyi­ségeket felszámolni. Ennek érdekében kívánnak egy új. összevont ruházati' boltot nyitni a Kossuth téren, és a jelenlegi méteráru- és rövid­árubolt épülettömbjében egv 430 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat kialakítani. ai;i> Hí:':: Ehhez a fejlesztéshez az Áfész, a helyi tanács és a MÉSZÖV 16 millió forintot tud összehozni. Ez azonban kevés, legalább 5—6 millió forint kellene még, amit a lakosságtól kérnek és várnak, célrészjegyek vásárlásából. Gy. F. vább, mert mi meg hasonló gond következtében nem tehe­tünk eleget a kereskedelem­mel szembeni kötelezettsé­günknek. Így hát kölcsönös türelemre, megértésre van szükség. — Hogy döntik el azt, hogy mit termelnek? — Mi azt termelünk, ami a piacnak kell. Az igényeket a kereskedelem figyeli. Állandó gyártmányfejlesztéssel elé me­gyünk a vásárlók óhajának. Évente mintegy 100 új mo­dellt tervezünk, melyből 50— 60 évi két alkalommal, keres­kedelmi bemutatón és szakvá­sáron méretik meg. — Ezek szerint saját terve­zőik vannak? — Igen. Ök, amikor csak le­hetséges, elmennek mindenfe­le cipőkiállításra és -bemuta­tókra, akár külföldre is. Az ott látottakat megpróbálják le­fordítani, átformálni, s alkal­mazni a mi profilunkhoz. — Tehát koppintanak. — Végül is mindegy, hogyan nevezzük. Tulajdonképpen a cipőt már nem lehet „kitalál­ni”, mivel régóta megvan. Ter­mészetesen nem veszik meg minden modellünket. A ke­reskedelem szakemberei kö­rülbelül a kiállított termékek felére vevők. Nos, számunkra ettől a pillanattól kezdődik a felkészülés, ami összehangolt­ságot, folyamatosságot igényel minden téren. — Kooperáció? — Gyárunk 260 fős. Lét­számhiányunk van, ami szűk keresztmetszetet okoz egy-egy üzemrészünknél. Ezért a fel­sőrész készítéséhez az elmúlt három évben széles kooperá­ciós rendszert építettünk ki a ceglédi Lenin Tsz-szel, de vannak partnereink Jászapá­tiban, Jászivánban, Tisza- kécskén. Külső kooperációban 250—300 ezer felsőrész készült 1985-ben, az évi termelésünk­nek ez valamivel több mint a fele. — Export? — Tőkés. A nyugatnémet Romika céggel van szerződé­sünk. Bérmunkában felsőrészt gyártunk számukra. Ez három szempontból fontos. A ma­gunk szerény módján hozzá­járulunk a külkereskedelmi mérleg javításához. Anyagilag jó üzlet nekünk, s végül meg­tanulunk olyan minőségi szín­vonalat produkálni, ami bárhol megállja a helyét. Ma már ha­zai piacon sem lehet létezni nívótian termékkel, mert egy­szerűen nem veszik' meg. Ak­kor viszont nem kell csinálni. Egyébként nem titkolt szán­dékunk, hogy általunk gyártott cipővel akarunk betörni a nyugati piacra. Előrehaladott tárgyalásaink vannak modern géppark beállításáról, NSZK közreműködéssel. Új műhelyt alakítanánk ki. amely remél­hetőleg október I-jén indulna be. — Fel tudnak-e nőni a ma­gasabb színvonalhoz? — Feltétlenül. Jobb irányí­tással, szervezéssel, takaréko­sabb gazdálkodással, a lét­szám ésszerűbb kihasználásá­val —, amit húsz ember elvé­gezhet. azt ne csinálja har­minc. S az sem lehet védő­pajzs valakinek, hogy például 20 éves törzsgárdatag. És nem az éveket kell megfizetni, ha­nem a hosszú idő alatt meg­szerzett, tevékeny, a terme­lésben hasznosan kamatozó rutint. Egyébként, mért ne kereshetne többet az, ki csak három éve van nálunk, de agi­lis, vitatkozó, érdeklődő, haj- tós típus. — Lehet-e találkozni a ci­pőikkel Cegléden? — Hogyne. A ceglédi. Skála Áruházban és a PIK rendőr­ség melletti cipőboltjában. — De gyerekcipő, az nem nagyon van. — Véleményem szerint vi­szont igen. Esetleg terítési gondok lehetnek. — Sokan kifogásolják a tar­tósságot. Ráadásul a magam­fajta földi halandót — aki nem tud a vízen járni — egy cím­ke figyelmezteti, hogy az áru nem bírja a nedvességet, vagy csak közepesen és akárhogy. Hát ez nem valami szívderítő. Akkor a főid fölött...? |1 — ...egy dologba bele kell törődni. Történetesen abba, hogy nincs vízálló cipő, leg­feljebb a gumicsizma. A cipő nem olyan viszonylag kiméit termék, mint a nyakkendő, az ing, vagy egy szép kalap. Sok kellemetlenségnek van kitéve: víznek, hónak, sárnak. És ugye, néha még ápolni is kell. Ezért aztán szidjuk — jómagam is. Azt elvárjuk, hogy a nedves­séget ne engedje be. De a láb egész nap benne szenved, iz­zad, s valahogy ennek a gőz­párának távoznia kell. Ehhez viszont olyan bőr szükséges. Az igazság az, hogy nálunk eddig nem alakult ki a cipő használatának kultúrája. Jól­lehet drágák a lábbelik, s ez is közrejátszik ebben. Általá­ban két pár van, s azt szeret­nénk minél jobban kihasznál­ni. De túl e2en, nem vesszük figyelembe az alkalmat és az időjárást. Ugyanabban me-i gyünk a munkába, sétálni, színházba. S azt vesszük fel, akár esik az eső, akár hétág­ra süt a nap. Fehér Ferenc Ingyencirkusz —... anyádat... — ... te meg a. A két nő egymást kergeti a strandnal, az I. világhá­borús emlekmú körül. 3 óra 6 perc, Hogy az előadás mivel kezdődött, nem tu­dom — megérdemli az, aki nem kepes pontosan érkez­ni. Mindenesetre megy a műsor. Ingyencírkusz pe­reg a csodálkozástól kigu­vadt, szemek előtt. Íme a jótékonyság újabb — 'geIi eredeti — bizonyítéka. Amit látunk, igazi amatőr produkció, ordenáré stílus­ban. Átkok geppuskasoru- zatát adják le egymásra. Ha csupán a tized« betelje sül, akkor ezeknél az ezred- tordulóig csak vakok és nyomorékok születhetnek, vagy világra sem jönnek Nagy-nagy siker, A Rá­kóczi és Széchenyi út ke­reszteződésénél all a gyalo­gos- és kerékpáros-forga­lom. Sőt az autók is las­sítanak. A szereplők kellő átéléssel hozzák a tes tükre szabott figurát. A legtemperamentumosabb olasz nők sem mondják különben egymásnak a Film vásznán, legfeljebb azok bugyi- és melltartóte- regetés közben. Váratlan fordulat, egyi­kük elmenekül az állomás felé. Még 15—20 méterről is lökik egymásnak, ám a káromkodások belevesznek az erősödő délutáni zaj­ba. Ez az előadás este el­marad, a szereplőik egyéb elfoglaltsága miatt. Kár mert az is telt ház előtt ment volna. F. F. Vízilabda Úttörősiker Az úttörő II./B-ben Cegléd —Ü. Dózsa II. 18-0 (4-0, 5-0, 5-0. 4-0). Cegléd: Tóth, Szebenyi, Kó­nya, Lendór, Revuczky Gy., Dangi, Kógler. Csere: Zoltán, Protovin, Dóczi T. Góllövők: Revuczky Gy. 7, Szebenyi 4.. Dengi 3, Lendér 2, Kónya, Kógler. Edző: Pákozdi József. Nehezen változik az életünk (I.) A hagyomány és a jelen A Pest Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottsága 1982-ben foglalkozott a megyei cigány lakosság élet- és munkakörül­ményeivel. Akkor e témáról beszámolt a Minisztertanács Tanácsi Hivatala előtt. Az azóta eltelt időszakra vonatkozó megállapításokat idézzük Váradi Gézától, a Pest Megyei Tanács cigány­ügyi koordinációs bizottságá­nak titkárától. Előítéletek „... Az országban végbe­ment társadalmi-gazdasági fejlődés, a központi és helyi intézkedések, valamint a tár­sadalmi és tömegszervezetek tevékenységének hatására, megyénkben is tovább javul­tak a cigány lakosság életkö­rülményei, folytatódott társa­dalmi beilleszkedésük. Válto­zatlanul fontos társadalompo­litikai feladat a cigány lakos­ság életszínvonalának javítá­sa és beilleszkedésük javítása. Ennek megoldását a helyen­ként még meglévő előítéletek, illetve cigány lakosság el­maradott rétegeinél tapasz­talható fenntartások leküzdé­sével, következetes felvilágosí­tó és nevelő munkával igyek­szünk elősegíteni. Jelenleg a legfontosabb fel­adatok közé tartozik a cigány lakosságnak a társadalmi szer­kezetben történő arányosabb integrációja. Ezt elsősorban a lakásviszonyok javításával, az iskolázottsági és műveltségi szintjük emelésével, a foglal­koztatásban kibontakozott po­zitív folyamatok kiterjeszté­sével, következetes nevelő, életmódformáló tevékenység­gel, valamint a cigány kultú­ra és a hagyományok megőr­zésével lehet és kell elősegí­teni Pest megyében is .. Becsült számok A továbbiakban néhány lé­nyeges adattal sz^mléltejük a népességi arányokat: Pest megye összlakossága tavaly 954 429 volt. A megyei cigány lakosság létszáma meghaladja a huszonötezret. 1980-ban hat- vankilenc százalékuk állt ál­landó munkaviszonyban, ta­valy már csak alig több mint ötven százalékuk. Rend­szeres időszaki munkát öt év­vel ezelőtt tíz százalékuk vég­zet. az elmúlt évben 11,6 szá­zalékuk. Természetesen szűkebb pát­riánk. Cegléd és vonzáskör­zete ide vonatkozó adataiból is kell közölnünk a. yiszonyít- hatóság,- a jelen helyzetről al­kotható tiszta gép megrajzo­lása érdekében. Cegléd városában több mint hatszáz cigány származású személy él. A tényleges lét­szám ennél nyilvánvalóan nagyobb, de pontosan nem tudni, mennyi. Abonyban 800, Albertirsán 130, J ászkarajenön 180, Törteién 200 körül van a cigány állampolgárok száma. Ennek az etnikumnak az élet- és .munkakörülményeiről lesz szó beszámolónk további fejezeteiben. Aszódi László Antal (Folytatjuk.) ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom