Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

\ mf .ittfc » 1986. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK / Itt a tavasz Fatelepítők Ha nehezen is, de legyőzi a tavasz a telet. Ennek szá­mos bizonyítékát tapasztalhat­juk. többek között azt, hogy a faiskolákban növekszik a forgalom. Az Óbuda Kertészeti és Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet budakalászi gyümölcs­ös díszfalerakata március el­sején nyitotta meg a kapuit. Vatai Szabolcs üzletvezető és és Berta Erzsébet eladó el­mondták, hogy a választék jó. Meggyből tízféle, álmából nyolcfajta kapható. Nem pa­naszkodhatnak azok sem, akik körtét, őszi- vagy kaj­szibarackot, netán szilvát szeretnének vásárolni. Hiány­cikk kettő van. A birs és a naspolya. A telepen egyébként mű­trágyát, virágföldet és perme­tezőszereket is árulnak. És ehhez hozzátesszük, hogy a 11-es főút Lupasziget felőli oldalán, a Hermész áruházban a szerszámoktól a kész fahá­zakig az áruk széles skálája várja a vásárlókat. Azt, hogy Budakalász tér­ségében kialakult egy nagy beszerzőcentrum. mutatja, hogy az Óbuda faiskolájában a napi átlagforgalom megha­ladja a 15 ezer forintot. Hét­végeken azonban ennek a há­romszorosa is befolyik a kasz- szába. Mindez bizonyítja: a Dunakanyarban tovább tart a gyümölcs- és díszfatelepítés reneszánsza. SZENTENDREI *cftíiian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A program 2000 után fejeződik be Megszűntek a veszélygócok Már többször írtunk a pinceprogram megvalósításá­nak egyes részleteiről. Most a tanácsülés elé terjesztett anyagból idézzük a lehető legrövidebben azokat az adatokat, amelyek az olvasókat érdekelhetik. A hatodik ötéves terv ide­jén a Szamárhegy alatt fel­tártak 146 üreget, amelyeknek hossza csaknem öt kilométer, s negyezer négyzetméteren te­rülnek el. Az ismert pincék száma azonban ennél jóval több, s hosszuk 7 és fél kilo­méter. Többségük a 18. század végén épült. Az állaguk erősen leromlott, ráadásul a Szamár­hegy szenny- és csapadékvíz­elvezetése teljesen megoldat­lan volt. Az üregek esetleges beomlósa tragikus helyzetet teremthetett volna a törté­nelmi belvárosban. Ezért a hatodik ötéves terv időszakára kapott 65 millió forintból megszüntettek 25, megerősítettek 11 pincét, öt­ven méter hosszú támfalat emeltek a malomépület és a dombon álló házak védelmére. A nyugágyakat keresik A létükért küzdenek Mire jutott a pomázi faipari szövetkezet? Erre a kérdésre próbált felelni a részközgyűlésre készített be­számoló. Már megírtuk, hogy a száz főt foglalkoztató kollektíva a létéért küzd. Kétségtelen, hogy igen ne­héz — régi gépeken és műhelyekben — néhány ter­mékből összehozni a folyamatos, netán bővített terme­léshez a pénzt. A gondok A szövetkezet új elnöke, Decsi Béla. a beszámolóban száraz tényfelsorolásra szorít­kozott. Megtudtuk, hogy a múlt évre tervezett 18 millió forintos árbevételi tervet augusztusban másfél millióval csökkentették. A nyereségük mindössze 239 ezer forint volt. A bérszínvonal nem érte el a 48 ezer forintot sem. A ledolgozott órák száma 1984- hez viszonyítva 1,6 százalék­kal csökkent. A termékek jö­vedelmezősége alacsony volt, a minőségük többször nem felelt meg az elvárhatónak. A szerződésekben vállalt kötele­zettségeiket néhányszor ép­pen csak teljesítették. A szál­lítási határidők csúsztak. Érdekeltségi alapjukat sú­lyos kötelezettségek terhelik. Kénytelenek voltak a szigorí­tott központi keresetszabályo­zást választani. A béremelés tavaly és az idén sem haladja meg a három százalékot. A munkaidő kihasználása rossz. E súlyos tényekből követ­kezik, hogy fejlesztésről szó sem lehet. Mindössze a kar­bantartásra futja az anyagi erőkből. A felmérések tanúsá­ga szerint ötmillió forint kel­lene ahhoz, hogy a termelési eszközeiket, épületeiket úgy- ahogy rendbe szedjék. A feladatok Ezek után joggal kérdezheti az olvasó, hogy van-e remény arra, hogy a faipari szövet­kezet hosszú távon életképes­sé válik? Decsi Béla bízik ebben. Több okból is. A tőkés exportjuk ilyen körülmények között is meghaladta az öt­millió forintot. Ez pedig az árbevételüknek a harmada. Van tehát lehetőségük a kivi­tel növelésére. A belföldi megrendelésekkel sem volt baj. A piac tehát megvan, csak a versenyképességhez olcsóbban kell termelni, s bő­víteni kell a gyártott áruk skáláját. A nyugágyak például keresettek. Igény van a desz­kákra is. A házon belüli rendteremtéssel komoly hala­dást lehet elérni. Itt vannak például az üzemszervezési, tervezési hiányosságok. A munkaidőalap rossz kihasz­náltsága. Sok a hulladék. A gépek és szállítási eszközök javítása indokolatlanul hosszú ideig tart. Az elmúlt évben például az IFA-teherautójuk pótkocsija hónapokig állt, emiatt bérfuvarozók szállítot­ták a félkész árukat a tápió- györgyei telepükre. A realitás A szövetkezet a gondok szo­rításában is képes arra, hogy a valóban magas teljesítmé­nyeket magas fizetéssel is­merje el. Az sem elhanyagol­ható, hogy a dolgozóknak is alapvető érdekük a jobb mun­ka, hiszen a kenyérkereset ide köti őket. Az egyéni és a kö­zös cél egybeesik. Ez évi tervük reális. A leg­fontosabb céljuk a piaci kö­rülmények változásához való rugalmas alkalmazkodás. Eredmény: a dolgozók és a vezetők is tudják, hogy a sa­ját fennmaradásukért küzde­nek. És a többség nem elmen­ni, hanem maradni akar. Eseményekről sorokban Szakmunkásképzés. A Víz­gazdálkodási Intézet kútfúró- és kútásó-tanfolyamot indít a 13. életévüket betöltött fér­fiak részére. A képzési idő két év, jelentkezni lehet a Vízgaz­dálkodási Intézet vízügyi to­vábbképző és közgyűjtemény irodájában, Budapesten az Alkotmány út 29. szám alatt. Irodalmi programok. Április 11 -én este 6 órakor a viseg­rádi könyvtárban Papírhajók címmel világirodalmi összeál­lítást hallhatnak a résztvevők a költészet napja alkalmából. Az előadó Csernák Árpád, a kaposvári Csiky Gergely Szín­ház művésze lesz. Április 14-én este 6 órakor Czine Mi­hály irodalomtörténész tartja meg a Magyar irodalom a nagyvilágban című előadásso­rozatának hatodik, befejező részét. A Szamárhegyen két és fél kilométer hosszon csatornáz­tak, s 4400 négyzetméter út­burkolatot készítetlek el. A szakemberek véleménye sze­rint e területen a szennyvíz 100, a csapadékvíz-elvezetés 50 százalékban megoldott. Az is­mert pincék kétharmadát fel­mérték, ezek háromnegyedé­nek a kiviteli terved készen állnak. Gyakorlatilag a 65 mil­lió forintból eddig a legveszé­lyesebb üregeket megszüntet­ték vagy megerősítették. Mi várható a hetedik öt­éves tervben? Befejezik 1988-ig a szamárhegyi pince- rendszer rendbetételét. 1989 és 1990 között megkezdik a munkákat a Várdombon és a környékén. A pályázatot a Központi Bányászati Kutató és Fejlesztő Intézet nyerte. A megerősítésekre a koráb­biaktól eltérő, olcsóbb megol­dással kerül sor. Űjabb három kilométer hosszon hárítják el a veszélyt 1990-re. A támfalak hossza 170 méterre növekszik. Ez évre 12 millió forint áll rendelkezésünkre. Mintegy harminc pincében folynak majd munkák. Többek között a Vöröshadsereg út 34. szám alatti malomépületből nyíló háromágú üreg rekonstrukció­jára kerül sor. Támfalat emel­nek a Feísőhegy út 4. szám alatt, s a Mátyás király út alatt. A Felsőhegy -utcában el­készül a csatorna is. Az üregkutatást kiterjesztik az egész belvárosra. Azokon a helyeken, ahol a munkákhoz terület-előkészítésre lesz szük­ség, terepet rendeznek. A Pro Űrbe tulajdonosai Évtizedeken keresztül a városért Vujicsics együttes Az elmúlt héten emlékezetes, hangulatos tanácsülés volt a városháza sokat látott dísztermében. A napiren­di pontok között szerepelt ugyanis a Pro Űrbe Szent­endre megtisztelő cím adományozása. S a hangulatot éppen a kitüntetettek szították forróvá. A városatyák az 1978. évi 1. számú tanácsrendelet által biztosított joguknál lógva úgy határoztak, hogy az idén a Pro Ur­be címei s az ezzel járó oklevelet és plakettet a Vuji­csics együttesnek és Szánthó Imre festőművésznek jut­tatják. zik, nevel, kutat, taníh Már 1954-ben tárlatot szervez a Papszigeten a fiatal művé­szek számára. Mozgatója 1958- ban a karikatúra-kiállításnak, majd 1959-ben következik a nagy visszhangot kiváltó be­mutatkozás, tárlat a Szent­endrén ólő művészek alkotá­saiból. Szántrió Imre részt vállalt a Ferenczy Múzeum megala­pításában, majd a Boromisz- sza-emlékszoba létrehozásá­ban. Segítette Soproni Sán­dort és Ónodi Bélát, az im­már Európa-szerte ismert szentendrei múzeumi hálózat kialakításában. Aktív közre­működője volt a Dalmát Baráti Kör szervezésének, programja tervezésének. Hosszú éveken át a Szentendrei Nyár postai emlékbélyegzőjének megálmo­dójaként és kivitelezőjeként tevékenykedett. A település kulturális intézményeiben mű­emléki, képzőművészeti és honismereti témákból előadá­sokat tartott. Máig szenvedélyes részvevő­je a város művészeti öröksé­A Vujicsics együttes 1974 tavaszán alakult, végzett ze­neiskolai növendékekből. A fiatalok szentendrei és kör­nyékbeli lakosok voltak. A céljuk az volt, hogy a délszláv zenei hagyományokat magas színvonalon ápolják. A nemes elképzelés megvalósítását a névadó Vujicsics Tihamér is teljes erővel segítette. Az olvasók bizonyára emlé­keznek arra, hogy az együttes 1977-ben Ki mit tud?-ot nyert. A hínevüket ez alapozta meg. Az ezt követő szűk évtized­ben bejárták a fél világot, igé­nyes, színvonalas koncertek tucatjain vannak túl. Szentendrétől azonban nem szakadtak el. Nyaranta elma­radhatatlan részvevői a ren­dezvényeknek. A repertoár­jukat töretlen fejlődés és mind magasabb művészi színvonal jellemzi. Most készül a má­sodik önálló nagylemezük. Je­lentős mértékben járultak hozzá a nemzetiségi kultúra hagyományainak ápolásához, a délszláv népzene népszerű­sítéséhez, Szentendre idegen- forgalmi hírnevének öregbíté­séhez. Szánthó Imre Szánthó Imre festőművész a város képzőművészeti életé­nek egyik legrégibb, legaktí­vabb reprezentánsa. Több év­tizede szervez, alkot, vitatko­ge ápolásának, a kulturális ér­tékek feltárásának, azok köz­kinccsé tételének. Kezdemé­nyezései. hasznos ötletei köz­tiszteletet biztosítanak szá­mára Szánthó Imre mindent tud Szentendréről. Szerelmese a városnak. Nerúcsak ecsettel, hanem tollal is öregbítette a település hírnevét. A Szocia­lista Kultúráért miniszteri ki­tüntetésben részesült 1982-ben'. Vállalások S végül a válasz arra, hogy miként tették emlékezetessé és hangulatossá a tanácsülést a Vujicsics együttes tagjai és Szánthó Imre. Az előbbiek felajánlották, hogy a második önálló hanglemezük anyagából a város baráti körének szer­vezésében ősbemutatót tarta­nak. a hangverseny teljes be­vételét befizetik a kör csekk­számlájára, s az összegből fi­nanszírozzák a régi zenéi fesz­tivál költségeit. Szánthó Imre pedig azt vállalta, hogy elké­szíti e koncert plakátjait. Mi pedig még hozzátesszük, hogy a következő Szentend­rei beszélgetések című prog­ram vendége Szánthó Imre lesz. Ismerve személyiségét, állíthatjuk,1 hogy az érdeklő­dők hasznos hatvan percet tölthetnek társaságában. Kitüntetettjeink Kiemelkedő munkájukért A Pest Megyei Hírlap ün­nepi számában közöltük azok nevét, akik a Munka Érdem­rend ' valamelyik ' fokozatát va gy_ a n n áf jpa gaspbb_; el isme- rést kaptak". Mösí íéisoi ’ azokat, akik körzetünkben ki emelkedő munkájukért más kitüntetéseket vehettek át. Mint alábbi cikkünkben ol­vashatják, a Vujicsics együt­tes és Szánthó Imre Pro Űrbe Pomázon segítik az idős embereket Épület van, munkát ajánlanak Pomáz tanácsának végrehajtó bizottsága a közel­múltban foglalkozott a szociálpolitika helyzetével. A testület határozati javaslatba foglalta, hogy a művelő­désügyi és szociálpolitikai bizottság kebelében létrehoz­nak egy albizottságot, amelynek tagjai csak az idős­korúak problémáival foglalkoznak. Feladatként jelöli meg a döntés az étel házhoz szállításának megszerve­zését, s azt is, hogy jövőre ismét vb elé kerül e téma. Mi az oka a kiemelt törődésnek? Többek között az, hogy az I984-es széles körű felmérések során 1700 hat­van éven és 400 hetvenöt éven felüli lakost írtak össze a társadalmi aktívák. Csaknem félszáz azoknak a szá­ma, akiknek a nyugdíja nem éri el a 2500 forintot. Segélyek Az eltelt esztendő során a segítségre szoruló idős embe­rek problémáit nagyrészt megoldották. Többen részesül­nek ingyenes étkeztetésben, közgyógyellátásban. Mintegy 36 főnek nyújtanak rendszeres szociális segélyt. A tanács 1984-ben e célra több mint hatszázezer forintot fordított. Rendkívüli szociális segélyben tavaly 275-en részesültek. Az összeg meghaladja a félmil­liót. Segítséget kapnak a va­kok, a sorkatonák hozzátar­tozói (természetesen abban az esetben, ha a hozzátartozót a bevonult fiatal saját kerese­téből tartotta el, s az apa. anya vagy testvér munkakép­telen), s azok is. akiknek az eltartásáról a tartásra kötele­zettek nem gondoskodnak. S itt álljunk meg egy pillanat­ra! Nagyon nehéz ugyanis fel­fedezni a hozzátartozók mu­lasztását. Az idős emberek inkább nélkülöznek, tűrnek, mintsem jeleznék a méltány­talanságot. Sőt, inkább takar­gatják a dolgot. Pedig jog­szabály gondoskodik arról, hogy az idős vagy magatehe­tetlen hozzátartozót a kereső köteles támogatni. Pomázon már volt felelősségre vonás, figyelmeztetés ilyen esetek­ben. Az idős emberek társadalma is igen differenciált. Ezt mutatja a Pomázon összeállí­tott kívánságlista is. Vannak, akik étkeztetést, segélyt, köz­gyógyellátást vagy éppen ott­honi gondozást igényelnek. Mások napközi otthonba men­nének. Önzetlenül Étkeztetésre harmincketten, napközi otthonba harmincán jelentkeztek. A halmozottan hátrányos helyzetűeké az el­sőbbség. Sorsuk legpontosabb ismerői a helyi tanácsok. Ért­hető, hogy a pénzügyi keretek egyre inkább a települések testületéinek a kezébe kon­centrálódnak. Ez a törekvése az Egészségügyi Minisztérium­nak is. A segélyezési rendszer tűnik a leginkább alkalmas­nak az egyedi gondok gyors és hathatós megoldására. Ezenkívül kedvező a fogadta­tása az idősek körében az ét­keztetésnek. Pomázon ezt a Pipacs vendéglő oldja meg. Húszán kapnak itt naponta meleg ebédet Az otthoni gondozás azért kedvelt, mert nem szakítja ki az időskorút a megszokott környezetéből, a segítés nem mások szeme előtt zajlik, ami a hetven-nyolcvan évesek ér­zékenységét ismerve igen fon­tos szempontot jelent. Hátrá­nya, hogy a gondozást válla­lóktól nagyon nagy erőfeszí­tést igényel, csaknem teljesen önzetlen tevékenység, mert a tiszteletdíjak valóban csak képletesek. Pomázon két négyórás munkaidőben tevé­kenykedő aktíva végzi e ne­héz munkát. A társadalmi ak­tíva kevés. Félmillió S végül a napközi otthonos ellátásról. Az időskorúak ezt a formát nagyon szeretik. Tetszés szerinti időt tölthet­nek ott, a kötöttségük mini­mális, beszélgetőpartnerekre találnak, programokat szer­vezhetnek. Kiderülnek á nyo­masztó egyedüllétből, de ami­kor magukban kívánnak ma­radni, megtehetik. Csakhogy megfelelő egészségi állapot kell hozzá, ami az évek mú­lásával egyre kevésbé adatik meg. Azonkívül jelenleg az egy személy részére kialakí­tandó tárgyi és személyi fel­tételek félmillió forintba ke­rülnek. Pomázon ennek ellenére kö­zeli cél az öregek napközi otthonának létrehozása. Az épület megvan, a lakosság a munkáját szívesen adja hoz­zá. A tanács vezetői is szor­galmazzák az ügyet. Az idő is szorítja őket, mert az idősko­rúak száma a nagyközségben növekszik. Szentendre oklevelet • és em­lékplakettet kapott a városi tanácstól. A szövetkezeti ipar kiváló dolgozója, lett,.AgftüL, Gyula- kei fparry-Saö- vejtkezetböl. miniszteri dicsé­retet vett áj Lép Barnáné. a Hazai Fésúiíonó- és Szövő­gyár pomázi gyáráhól, Kiváló Munkáért elismerésben része­sült Sándor Istvánná, az MSZMP leányfalui üdülőjének dolgozója. Rozgonyi Ernöné dr., az MSZMP Szentendrei Városi Bi­zottságának első titkára, Gon­dos János őrnagynak és Gál Lászlónak, a Papíripari Vál­lalat szentendrei gyára KISZ- titkárának a Kiváló Társadal­mi Munkáért oklevelet nyúj­totta át. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott dr. Czink József, a po­mázi tanács vb-titkára és Van- csó Géza, a leányfalui nagy­községi tanács műszaki fő­előadója. A KISZ KB dicsérő okleve­lét kapták a szentendrei vá­rosi tanács KlSZ-alapszerve- zetének tagjai, valamint Páli- né Szappanos Zsuzsanna, a Lenin úti általános iskola ta­nára és Vízhányó József, a pomázi Ifjúság KlSZ-alap- szervezet titkára. A Magyar Űttörőszövetség- től Kiváló Üttörővezető cí­met kapott Faragó Zsuzsan­na, a pomázi I. számú általá­nos iskola igazgatója, Lászlók Andrásné, a 921-es Ligeti Ká­roly úttörőcsapat kisdobosve­zetője, Nádasdy Gyuláné, a 2540-es számú Hunyadi János úttörőcsapat gazdasági felelő­se és Szekeres László, a cso- bánkai általános iskola igaz­gatója. A Magyar Úttörők Szövetsé­ge Országos Tanácsának di­csérő oklevelét Bálint Zsu­zsanna, a 493-as számú Pető­fi Sándor úttörőcsapat vezető­je, Gerlai Péterné, a 921-es Ligeti Károly úttörőcsapat raj­vezetője, Gillinger László, a 96-os Zrínyi Ilona úttörőcsa­pat vezetője, Mészárosné Jó­nás Mária, a 1188-as számú Bajcsy-Zsilinszky Endre úttö­rőcsapat vezetője, Szigetiné Lőrincz Mária, a 3926-os szá­mú Hunyadi Mátyás úttörő- csapat vezetője, és Veress Kál­mán, a pomázi 254-es számú Hunyadi János úttörőcsapat vezetője kapta. Az oldalt Irta: Vicsotka Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom