Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-10 / 84. szám

1980. ÁPRILIS 10., CSÜTÖRTÖK mr .»/ff.» Napirenden a vízlépcső Bős-Nagymaros Straub F. Bruno akadé­mikus elnökletéve] szerdán a Parlamentben ülést tartott az Országgyűlés település- és környezetvédelmi bizottsága. Az ülésen — amelyen részt vett Cservcnka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke — Ko­vács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke tájékoztatta a képviselő­ket a Bös-r-Nagymaros víz­lépcsőrendszer építésének je­lenlegi állásáról, a környezet­re és az emberi településekre gyakorolt várható hatásairól. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter beszélt a településrendezési tervekről és felhívta a helyi szervek figyelmét a vízlépcső- rendszer felépítésével kínál­kozó infrastrukturális, üdülé­si, idegenforgalmi lehetőségek kihasználására. Perczel Ká­roly meghívott szakértő — egyebek között a szennyvíz- tisztítási program kibővítését szorgalmazta. Az érintett települések ve­zetői közül Niedermüller Fe­renc nagymarosi tanácselnök, valamint dr. Olajos Mihály, az MSZMP Vác Városi Bi­zottságának első titkára a tér­ség lakosainak véleményeiről számolt be. Berdár Béla (Pest megye 25. vk.) arról beszélt, hogy a felszínre került ellen­tétek feloldását nagymérték­ben segítheti a rendszeres és kölcsönös tájékoztatás. Dr. Sághy Vilmos, a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottság elnöke szólt arról, hogy szá­molni kell az előre nem látha­tó környezeti hatásokkal is. Az bizonyos — mondotta —, hogy a nagy beruházás összes­ségében pozitív hatású lesz. * • Tiszteletet a dolgozó embernek Szakszervezetiek fóruma A szakszervezeti mozgalom szerepének növekedését, a fi­gyelem élénkülését is jelzi, hogy alig hat héttel a XXV. kongresszus után összesen húsznál több kérdést kapott írásban, s tegnap a tanácsko­záson helyben is az előadó. Kósáné dr. Kovács Magda elöljáróban elmondotta: már megtörtént az ágazati szak- szervezeti kongresszusok által tett ajánlások feldolgozása, s a szakszervezetek, valamint az országos kongi-esszuson fel­szólalók írásos választ is kap­nak javaslataikra a SZOT el­nökségétől. A mozgalom tanácskozá­sain rendre szóvá tették, hogy nem kap elég nyilvánosságot az: miként is képviseli a kor­mánnyal folytatott tárgyalá­sokon a SZOT a tagság érde­keit. Két hét múlva kerül sor újabb tárgyalásra, s ezen át­adja a mozgalom a javaslato­kat — vastag kötegnyit —, amelyek a kongresszusi mun­ka során születtek, s a bér­ből és fizetésből élők közér­zetének javítását szolgálják. A SZOT titkára a továb­biakban arról beszélt, hogy a jövőben elmélyültebb, elem­zőbb szakszervezeti munkára lesz szükség, hiszen tapasztal­hatók bizonyos hangsúlyel­tolódások. így például az elő­ző országos szakszervezeti kongresszuson, s azt követően is sok szó esett a mozgalom társadalmi, politikai szerepé­ről, most azonban a figyelem az alap, a gazdaság felé irá­nyult. Érthető ez, hiszen a XXV. kongresszus határozata csak úgy válhat valóra, ha sikerül egyidejűleg megőrizni vívmányunkat, a teljes foglal­koztatottságot, ugyanakkor növelni a munka hatékonysá­gát. Szó esett a kongresszuson arról is, hogy a termelő em­ber egyben tulajdonos, mun­kavállaló és fogyasztó. Sokfé­le érdeke közül a szakszerve­zet egyértelműen a munka- vállalói érdek képviseletét, védelmét tartja feladatának. Ily módon a vállalati tanács a vállalatvezetést képviseli, a teljes tagságot, a dolgozó kol­lektívákat pedig a bizalmi testület. A SZOT titkára azt is el­mondotta, hogy a tagság mindinkább elvárja a szak- szervezettől, hogy valameny- nyi dolgozó réteg érdekeiért szervezetten álljon ki. Az if­júsági tanácsok, tagozatok most vannak kialakulóban, s igazi vonzerőt kell majd ad­niuk. Egy kérdésre felelve azt is említette a SZOT titkára: a szakszervezeti vezetésnek nagy feladata lesz, hogy rangsorolja a megyék súlyo­sabb problémáit a megoldás sürgőssége szerint. A SZOT vezetése előtt ismertek Pest megye évek óta halmozódó gondjai. Végezetül arról beszélt Kó­sáné dr. Kovács Magda, hogy a dolgozó ember teremtheti meg csak az előrelépés felté­telét. S ha most be is kell érnünk a rászorultság elvé­nek érvényesítésével, így csak a legalacsonyabb nyugdí- jú rétegen segíthettünk, cé­lunk továbbra is az, hogy a nyugdíj értékmegőrzését min­denkinek biztosítsuk. V. G. P. Több millió forint hiányzik A középiskolák mind felépülnek IbAdi tata) ‘ÄtstVit í. > R Dr. Bánfalvi Barnabást, a Pest Mfegyei Tanács tervosztályának a vezetőjét azzal a céllal kerestük meg, hogy beszélgessünk a szűkebb hazánkban található át­húzódó beruházások jelenlegi állapotáról és jövőjéről. Az osztályvezető mondandóját rövid történeti visszate­kintéssel kezdte. Ennek a lényege az, hogy Pest megye s kiemelten az agglomerációs övezet lakóinak létszá­ma, az V. és VI. ötéves terv időszakában igen dina­mikusan növekedett. Emiatt a megyei vezetés a külön­böző beruházásokat nagy ütemben fejlesztette. Erre égetően szükség volt, különösen az oktatás és a vízellátás területén. Csakhogy ezeknek a létesítményeknek — amelyek egy részének az építése már 1984—85-ben kez­dődött — a befejezése mos­tanra vált égetővé. Éppen olyan időszakban, amikor a megye pénzelosztó szerepe je­lentősen csökkent. Vagyis kezdetét vette az új tanácsi gazdálkodás. Nem tagadható, hogy e szisztéma bizonyos részletei csak az utóbbi hó­napokban váltak ismertté. Mindez ahhoz vezetett, hogy a befejezetlen beruházások folytatása, illetve befejezése a megyében igen nehéz prob­lémává nőtt. • Mit tudnak önök tenni a gondok megoldása érdekében? — Kidolgoztuk a szigorúan normatív alapokon álló céltá­mogatási rendszert. Meghatá­roztuk például, hogy a megye mennyi pénzt tud adni új tanterem építéséhez, illetve a régi felújításához. A települé­sek pályázatot nyújtottak be a céltámogatási összegek el­nyeréséhez. Alapos elemzés és rangsorolás után született döntés arról, hogy melyik vá­ros vagy község kaphat segít­séget. A kivitelezéshez szük­séges további összegeket a he­lyi tanácsoknak kell előte­remteniük, hiszen a központi elosztásból származó anyagi kondíció 53 százalékával ez év január 1. óta ők rendelkez­nek. Ezenkívül hozzájuthatnak érdekeltségi bevételekhez, la­kossági felajánlásokhoz és a tehóhoz is. • A beruházások kivitelezé­sének lassulása és az a bizony­talanság, amely az anyagiak előteremtése körül uralkodik, nemcsak nyugtalanságot szül, hanem nehéz helyzetbe hozza azokat a vállalatokat is, ame­lyek versenytárgyalásokon nyerték el a munkát. — Valóban így van. Pél­dául tavaly is voltak verseny- tárgyalások, sőt engedélyok­mányokat is adtunk ki isko­lák, óvodák s más objektumok építésére. Sajnos nem kerül­hető el az, hogy esetenként módosítsák a kiviteli szerző­déseket. Tudniillik az a gaz­dálkodási rend, amelyre a pályázatos, versenytárgyalásos struktúra felépült, megszűnt. Ezért az esztendő harmadik negyedében az ország min­den megyéje átformálja a sa­ját beruházási szabályzatát. A vállalatok június 30-ig szű­kebb hazánkban is megtud­ják, hogy melyik beruházá­soknál kell a kivitelezés üte­mét esetleg lassítani. Hiba lenne hallgatnom arról, hogy ennek a megértetése, az elfo­gadtatása — a vállalatokkal és a lakossággal — nehéz po­litikai feladat. • Beszéljünk konkrétan az egyes beruházásokról. Ismert, hogy az iskolaépítésre szánt pénzekből több millió forint hiányzik például Gyálon, Inár- cson, Gyömrön, Tápiószőlősön, Tárnokon, Kókán, Pilisen, Ér­den, Szigethalmon, Szigetúj­falun és még folytathatnánk a sort. Több helyütt félig kész épületeket ver az eső, s a he­lyi tanácsok vezetői is tanács­talanul állnak a falak mellett. Mi lesz ezeknek a sorsa? — A megye politikai és ál­lamigazgatási vezetése hosszú elemzés után úgy döntött, hogy o középiskolákat min­denképpen be kell fejezni, mert ennek a korosztálynak a létszáma, elhelyezése, az okta­tási körülmények indokolják, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű tanterem álljon rendelkezésükre. Más a hely­zet az általános iskolákkal. Nem azért, mert ott nem szo­rítok a gondok, hanem azért, mert ebben az oktatási for­mában jobban elviselhetők a tárgyi feltételek hiányosságai. Ez esetekben is a normatívák szigorú alkalmazásával dön­töttük el, hogy a rendelkezé­sünkre álló nagyon kevés pénzből kik kapják meg a céltámogatást. A megye tehát nehéz hely zetben van az áthúzódó be­ruházások miatt, amelyeknek a sorából most konkrétan csak az iskolákat emeltük ki. Ezek volumene a felsorolt okok miatt nagyobb, mint az országos átlagé. A települések egy részének arra kell felké­szülnie, hogy a helyi beruhá­zások költségének egyre na­gyobb hányadát saját erőből kell előteremteni. További központi támogatást azért nem várhatnak, mert a me­gyének is csak a legégetőbb feszültségek enyhítésére van pénze. Vicsotka Mihály Vállalati ellenőrzési tapasztalatok Tüzet gyűjt a felelőtlenség A Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága ülése Témájukban eltérő, lénye­güket tekintve nagyon is egy­mással rokon tevékenységi köröket tekintett át — az el­fogadott napirend alapján — a Pest Megyei Tanács végre­hajtó bizottságának szerdai ülése. A'testület jelentést vi­tatott meg a megye tűzvé­delmi helyzetéről, az 1985. éyi pénzügyi-gazdasági ellenőrzé­sek tapasztalatairól, a tanácsi Közös értékeink ésszerű védelme mindenütt rendet, fegyelmet követel A gazdálkodási feltételek változása előtérbe állítja a kezdeményezőket Batériában a kismalacok Szépen fejlődnek a kismalacok a batériás rendszerű nevelő­ben a monorl Kossuth Termelőszövetkezet sertéstelepén. A 30 napos korukban ide kerülő, átlagosan 6 kilogramm súlyú állatok két hónap alatt mintegy 25—30 kilósra nőnek meg. Évente, több turnusban, hatezer jószágot nevelnek. Felvételünkön Borbola József sertésgondozó a tápot szórja ki a reggeli ete­téskor. (Hancsovszki János felvétele) Sokféle számadat érzékel­tette a testületi tagok előtt a megye tanácsi vállalatainak tavalyi munkáját, ám min­denféle csoportosítás azt mu­tatta, hogy a fejlődés mérsé­keltebb tempójú volt 1985- ben, mint egy évvel koráb­ban. A piaci kereslet vissza­fogottabbá válása erőteljesen befolyásolta például az ipari cégek termelését és értékesí­tési munkáját, ugyanakkor a termékszerkezet korszerűsíté­sével, a célszerűbb költség- gazdálkodással lehetőség nyílt a nyereség növelésére. Részletes, egy-egy vállalat példáját is említő összegezést kaptak az ülés résztvevői ar­ról a bonyolult folyamatról, amely napjainkban egyszerre szülője gondoknak és örömök­nek a gazdálkodás terepén. A legfőbb tanulság, amire többen is rámutattak: egyre kevésbé lehet sematikusan kezelni a vállalatok tevékeny­ségét, annak eredményeit, mi­ként hiba lenne észrevétlenül hagyni azt is, hogy a koráb­biaknál gyakoribb a kezde­ményezés, a kockázat vállalá­sa a cégek nagyobb csoport­jainál. A sütőiparban például a kenyérfélék iránti mérsék­lődő keresletet a termékössze­tételnek a korszerűsítésével ellensúlyozták, másutt — nem csak termelő, hanem szolgál­tató vállalatok esetében is — új tevékenységi lehetőségek után kutatva, hasznos koope­rációkat alakítottak ki az ál­lami ipar néhány nagyüzemé­vel. Kellő figyelmet kapott a téma tárgyalásakor az a fontos tapasztalat, hogy a ta­nácsi vállalatok folyamatosan csökkenő létszámmal oldották meg feladataikat, növelték ár­bevételűket és nyereségüket, azaz talaját veszti a korábbi makacs hit, haladni csak lét­számbővítéssel együtt lehet. S ami szintén nem mellékes: a létszám alakulása a diffe­renciálódás jegyében megy végbe, azaz korántsem lehet egy kalap alá venni a gaz­dálkodókat, hiszen néhány he­lyen már jelei vannak annak, hogy a tevékenységek válto­zásával együtt mozog a lét­szám is, bővül vagy csökken. Ez — húzta alá az egyik felszólaló — kétségtelenül a jövőben általános kell, hogy legyen, mert tarthatatlan az az állapot, amikor a jelentő­sen visszaesett igények elle­nére az adott gyártási terüle­ten változatlan marad a lét­szám. Áttekintette a testületi ülés a fogyasztói szolgáltató kis­vállalatok, valamint a hu­szonhét költségvetési üzem tavalyi munkájának fő jel­lemzőit is. A kisvállalatoknál, a szolgáltatások bővítésének köszönhetően, 15,5 százalékkal gyarapodott az árbevétel, a létszám 4,6 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel ko­rábban. A nyereség mértéke viszont már jelentősen diffe­renciálódott az egyes cégek­nél, s ez — több más ellen­őrzési tapasztalattal egyetem­ben — arra figyelmeztet, nem mindenütt kamatoztatják kel­lő módon a tartalékokat. Ha­sonló a helyzet a költségve­tési üzemeknél is, bár vesz­teséggel csak két helyen — Gyál és Monor — fejezték be az esztendőt. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága, az ellenőrzések megállapításainak birtokában, határozatban kötelezte az érintetteket a tanulságok hasznosítására, a kellő in­tézkedések megtételére. m. a kedvező, illetve kedvezőtlen irányban. örvendetes fejlődés ment végbe a legutóbbi években a szövetkezeti kereskedelemben, az élelmiszeriparban, s a gyermekintézményekben, az iskolákban is fokozatos válto­zás tapasztalható. Szerény a haladás a mezőgazdaságban, minden figyelmeztetés ellené­re gyakori a szabálytalan tar­lóégetésből bekövetkező tűz. Sajnálatosan elő-előfordul még mindig, hogy a túlfeszí­tett tempójú munka, valamint a kellő karbantartás hiánya miatt nagy értékű mezőgaz­dasági gépek válnak a lán­gok martalékává. Tennivalókat, feladatokat magába foglaló jelzőszámként értékelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy míg a megelőző fél évtized­hez képest 1981 és 1985 között a tűzesetek 6záma 55, a kár­érték 76 százalékkal emel­kedett. Az állami tűzoltóság a megye területén tizenkét­ezer fős táborra, önkéntes társadalmi segítőkre támasz­■ kodhat — a tűzvédelmi bi­■ zottságok tagjaira, vállalati és ■ települési önkéntes tűzoltó­■ egységekben áldozatosan te­■ vékenvkedőkre éppúgy, mint ■ tűzvédelmi felügyelőkre, meg­■ bízottakra —, mégsem hiheti ■ senki, hogy ez elegendő. A ■ tanácsoknak, a társadalmi , szervezetekkel együttműköd- . ve, minden lehetséges jó esz­• közt fel kell használniuk a t biztonság növelésére. Megfe- : lelő alapot ad ehhez — sok- mással egyetemben — az ún. • körzeti készenléti bázisok fo­- lyamatban levő kialakítása, 5 az adott keretek közötti fel- , szereltségének korszerűsége.- A végrehajtó bizottság, kö­- szönetét fejezve ki mintl- i azoknak, akik hivatásos és • önkéntes munkásaiként a tűz­■ biztonságnak, hatásos erőfe- i szítéseket tettek és tesznek a , felelőtlenség fészkéből köny­- nyen felröppenő vörös kakas- megfékezésére, határozatban- jelölte meg a további teen- . dókét. vállalatok és költségvetési üzemek 1985. évi tevékenysé­géről, a vállalati felügyeleti ellenőrzések főbb jellemzői­ről és megállapításairól, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Az alábbiakban a napirendnek a tűzvédelemről, illetve a ta­nácsi vállalatok és a költség- vetési üzemek tavalyi tevé­kenységéről szóló részét is­mertetjük részletesebben. re a faházas építkezés a jel­lemző, ráadásul szokássá vált az állandó lakásban már fö­lösleges holmiknak, lomoknak az üdülők falai közötti felhal­mozása. A tapasztalatok még azt is intő jelként állítják elénk — hangzott el a véle­mény —, hogy ezeken az üdülőterületeken az emberek, a családok egy része túlságo­san is elengedi magát, a mi­nimális óvatosságot is fölös­legesnek tartja, bármilyen fi­gyelmeztetést zaklatásnak vél. Meghökkentő és megdöb­bentő tényként vette tudo­másul a testület azt az ada­tot, hogy tavaly a tűzesetek­nek már a 44 százaléka a la­kóházakra jutott, a növeke­dés évek óta tart töretlenül, minden erőfeszítés ellenére is. Nem feledteti ezt, de az át­fogó helyzetet árnyaltabbá teszi az olvasó előtt annak említése, hogy a termelőága­zatokban kitapintható a ha­ladás. Élénk érdeklődést kel­tett például a testületi ülés vitájában az a megállapítás, ami szerint a jó szervezett­ségű, gazdálkodásában "Sike­res cégeknél a tűzbiztonságra is megfelelő figyelmet fordí­tanak a vezetők, s amint egy­re érzékelhetőbb a vállalati jövedelmek differenciálódása, úgy mutatható ki e differen­ciálódás vonzataként a tűz­biztonsági fejlesztések értéké­nek, színvonalának eltérése is, Erősen kétséges értékű második hely: 1981 és 1985 között, az azt megelőző öt esztendőhöz mérten, Hajdú- Bihar után Pest megyében emelkedett a leggyorsabban a tűzesetek száma. Csupán ta­valy, azaz mindössze tizen­két hónap alatt 1481 esetben lobbant fel a veszedelmet je­lentő láng a megye különböző területein, s ez a kedvezőtlen, olykor súlyos károkkal járó növekedés — hangzott el a vi­tában — nem a tűzoltóság munkáját minősíti, hanem a rend, a fegyelem lazaságaira, hiányaira vet a szó szoros ér­telmében éles fényt. Miben körvonalazódott a végrehajtó bizottság ülésén a megye tűzvédelmi helyzetének változása a legutóbbi öt év­ben? Több tényező is hatott erre az átalakulásra. Egye­bek között az ipar és a mező- gazdaság fejlődésének a tűz­biztonsági korszerűsítést meg­haladó tempója, a közúti köz­lekedésnek — különösen a fő­városi bevezető szakaszoknál — az érzékelhető zsúfoltabbá válása és az emberi feidőt- IfspséS'titejj^se, . agai már több esetben is tömeges bal­esetekhez vezetett. A kedve­zőtlen irányú változásokban szerepe van annak is, hogy az agglomerációs övezeten belül a tanácsok egyre nehezebben birkóznak meg a bejáró dol­gozók lakóhelyi tűzmegelő­zési ismereteinek megadásá­val, ezeknek az embereknek az önkéntes tűzoltóság mun­kájába való bekapcsolásával. Hiba lenne hallgatni arról — és a felszólalók ezt nyomaté­kosan hangsúlyozták —, hogy csökkent az emberi óvatosság, lazult az állampolgári fegye­lem. Megnőtt azoknak az ese­teknek a száma, amikor a megromlott családi élet, a rossz szomszédi viszony, a mértéktelen alkoholfogyasz­tás szándékos tűzokozással való bosszúálláshoz, illetve ilyen módon elkövetett ön- gyilkossághoz vezet. Az sem ’ teszi egyszerűbbé, könnyebbé a tűzmegelőzéssel foglalkozó szervek, személyek dolgát, hogy a megye üdülőterületei­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom