Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

1986. ÁPRILIS 9., SZERDA Időnk gazdái N ehéz jól gazdálkodni az idővel. Közismertek a munkaidő kihasználásával kapcsolatos gondok. A veszteségszámítások néha megdöbbentő adatokat pro­dukálnak. A nem megfelelő munkaszervezés, a koope­rációs gondok, a szerződé­ses fegyelem lazaságai is okozhatják, hogy éppen nem érkezik a műhelybe a szükséges anyag, s ez gá­tolja a folyamatos terme­lést. Van azután olyan eset is, amikor a dolgozó tehet róla, ha nem megfelelően osztja be az idejét. A ta­nácsi, s más hivatali foga­dóórák például hiába hosz- szabbodtak meg, az ügyfe­leknek nem akaródzik ilyenkor jönni, hanem to­vábbra is szinte kizárólag munkaidőben. Időnknek sok gazdája van. Amikor hiába várja a megrendelő félnapokon, né­ha napokon át a szolgál­tató szerelőt, mesterembert, a várakozással töltött fél­vagy egész napokat a sza­badsága bánja, amely ilyen módon szétíorgácsolódván, kevesebb pihenésre ad le­hetőséget. Ilyenkor dolgoz­zon a mester bármilyen lel­kiismeretesen, nem va­gyunk elégedettek a minő­séggel, mert idővesztesé­günket, utánjárásunkat is bekalkuláljuk — teljes jog­gal —, s így már kevésbé egyértelmű és biztató a kép. Mindezt felismerve ren­delettervezet született a kö­zelmúltban: a szogáltató, amikor felveszi a megren­delést, legyen köteles két­órás időszakot megjelölni, s kötbért fizetni, ha, mond­juk, reggel nyolc és tíz óra között nem ér a helyszínre. Az adminisztratív szabályo­zás nélkülözhetetlen, fon­tos dolog, ám semmiképp sem válik be. A szolgáltató vállalatok ugyanis felhör­dültek a tervezet hallatán, s a maguk szempontja sze­rint, okkal. Azt mondták: a műszerész, a szerelő so­hasem tudhatja, milyen meglepetés várja, mi van a falon belül futó csövek­ben, a mosógép, a hűtő- szekrény, s más elromlott berendezés belsejében. Elő­fordulhat, hogy több a munkája, mint ahogyan tervezte, s elcsúszik az idővel. Vagy sebtiben ösz- szecsapja a munkát, hogy idejében érhessen a követ­kező címre, vagy pedig reggelente eleve kevesebb megrendelőhöz kell elin­dulni, hogy mindegyikük biztonsággal, sőt, rátartás­sal beleférjen az időbe. Így viszont a műszerészek tel­jesítménye lesz jelentősen kisebb, s ennek következ­tében a keresetük is keve­sebb. Ezt meg nyilvánva­lóan sem az egyén, sem munkáltatója nem vállal­hatja. Ember és technika csak együtt lehet igazán haté­kony, és a korszerű meg­oldások a szolgáltatóipar­ban sem odázhatók el so­káig. A munkaszervezés javításának egyik fontos eszköze lehetne például a CB-rádió. Ennek segítségé­vel az újabb címeket a szerelők a központtól anél­kül is megkaphatnák, hogy vissza kellene térniük a központba. így időt, ener­giát takaríthatnának meg, a megrendelők pedig sok­kal kevesebbet várakozná­nak. Feltétlenül szükség van tehát a CB-rádióra, s a technikai eszközökkel pár­huzamosan másra is. Pél­dául arra, hogy a szerelők a jelenlegi egy helyett két műszakban dolgozzanak, mert késő délután sok megrendelő időbeosztásá­hoz lehetne alkalmazkodni. M indez többletkiadással jár, mint ahogyan a technikai fejlesztés is, mert ebben az esetben műszak- pótlékot kellene fizetni, így viszont esély van arra, hogy — rendelet nélkül, inkább a feltételek megte­remtésével és jobbá téte­lével — javuljon a szolgál­tatás. Varga Zsuzsa Szigetszentmiklós hétköznapjai Amikor nemcsak a tanács fizet Elosztás pályázat útján ^ A várossá avatás körüli ünnepi hangulat ma már a ^ múlté, Szigetszentmiklós hétköznapjait éli. A tanács- ^ tagok — akiket az állampolgárok tavaly még a nagy- ^ községi testületbe jelöltek, s ma már a várost kép- ^ viselik — azt mondják, ezekben a hónapokban, de ta- ^ Ián még a jövő évben is azon munkálkodnak, hogy ^ Szigetszentmiklós minden körzete méltó legyen a vá- rosi ranghoz. Arányosan Pongrácz Gábor tanácselnök asztalán vaskos aktacsomók sorakoznak — több, mint 20 tanácstagi körzet pályázata. — Amikor az év elején a tanácsülés megtárgyalta és jóváhagyta az idei pénzügyi tervet, határozat született ar­ról, hogy kapjon nagyobb sze­repet a fejlesztéseknél a he­lyi kezdeményezés. Ezért lét­rehoztuk a tanácstagi pénz­alapot, körzetenként 50 ezer forinttal, vagyis évente 2 mil­lió 250 ezer forintot fordítha­tunk olyan fejlesztések meg­valósítására, amelyet a lakó­körzetek szeretnének elvégez­ni — mondja a tanácselnök. — Mi a feltétele annak, hogy egy-egy körzet elnyerje ezt a támogatást? — Nem titkolt célunk, hogy elősegítsük a 1 település ará­nyosabb fejlődését. Éppen ezért elsősorban az a terület kaphat ebből az alapból, amely a saját részét is hajlandó hozzátenni e pénz­hez, társadalmi munka vagy anyagi hozzájárulás formájá­ban. Nézegetjük a beadott pá­lyázatokat. A legtöbb járda­vagy útépítéshez, esetleg busz­váró létesítéséhez, játszótér építéséhez vagy karbantar­tásához kér segítséget. Van olyan körzet, amely segély­kérő telefont szeretne, és el­végeznék társadalmi munká­ban az építésnél adódó föld­munkákat. Természetszerűen más társadalmi munka egy Megsüllyedt üstök, kiszakadt vezetékek... Pánik után - gyors segítség s Bezárták a ráckevei köz- ^ ponti konyhát. Ez április ^ elsején történt, mégsem ^ volt kedve senkinek moso- | lyogni, tréfára venni a dol- got, hiszen két és fél hó- $ nappal a tanév vége előtt ^ több mint ezer gyermek ^ maradt meleg étel nélkül % Ráckevén, Szigetbecsén és ^ Lóréven ... Érthető volt te- ^ hát » pánik, ám önsajná- latra nem maradt idő. Sür- % gósen tenni kellett valamit! Két nap alatt Senki sem gondolta volna, hogy a ráckevei általános is­kola 1975-ben épült konyhája tíz esztendő alatt tönkreme­het. Az épületrész megsüly- lyedt, az 500 literes üstök megbillentek, a falból kisza­kadtak a vezetékek. A szak­emberek megállapították, hogy a felújítással nem szabad megvárni a tanév végét, mert a konyha életveszélyessé vált. Az óvodásokról, az iskolások­ról mégis gondoskodni kell valahogy. F,bből indultak ki a tanács, a Gamesz és a gyer­mekintézmények illetékesei, s pontosan két nap alatt talál­tak megoldást. Mint már sokszor — ami­kor sürgős segítségre volt szükség — ezúttal is először a ráckevei Aranykalász Tsz- hez fordultak. S úgy, mint eddig, most sem csalatkoztak. A közös gazdaság vezetői fel­ajánlották a saját 1500 adagos konyhájuk még szabad kapa­citását. Méghozzá úgy. hogy az iskolai konyha szakácsai ott a helyszínen állíthatták össze, főzhetik meg a gyere­keknek megfelelő menüt. Az iskola kocsija szállítja ki a meleg ételt, amely ezután sem kerül többe, mint korábban. Mindez olyan gyorsan és zök­kenőmentesen történt, hogy az intézmények, a gyerekek sem­mit sem vettek észre belőle. Önzetlenül A tsz-nek köszönhetően Rác­keve öt óvodájában, a sziget­becsei és a lórévi iskolákban, óvodákban biztosítani tudták az ellátást. Ám még mindig hiányzott 600 adag, a ráckevei diákok ebédje. Egyetlen tele­fonhívás kellett hozzá, hogy ez a gond is megoldódjék. Ami azért is figyelemre méltó, mert egy olyan cég segített, amelynek alig van köze Rác- kevéhez, a megyéhez. A Ho­rizont Afészről van szó, amely a ráckevei Savoyai-kastély- ban üzemeltet egy étter­met. A felső tagozatosok oda járhatnak ebédelni, míg a kisebbeknek gépkocsi­val szállítják ki az iskolába az ételt. Azzal a kis teher­autóval, amit az Áfész buda­pesti központja teljesen in­gyen bocsátott rendelkezésre. Méghozzá magától, mert ezt senki sem kérte... De nemcsak ebédhez, hanem reggelihez és uzsonnához is hozzájutnak a ráckevei diá­kok. A helyi iskolaszövetkezet a Ráckeve és Vidéke Áfész közreműködésével a tavaszi szünet után kibővíti tevékeny­ségét. Minden kapható lesz az iskolai büfében, amire szükség van. Helyreállítják A ráckevei művelődési ház­ban, a napokban megtartott összevont szülői értekezlet résztvevői megnyugvással fo­gadták a tanács, a Gamesz és az intézmények vezetőinek tá­jékoztatását a gyors intézke­désről, s tegyük hozzá: az ösz- szefogás szép és hatásos pél­dájáról. Am az is nyilvánvaló, hogy a mostani állapot hosz- szú távon nem tartható. Meg­kezdődött az iskolai konyha felújítása, amely előrelátha­tóan körülbelül félmillió fo­rintjába kerül a tanácsnak. (Az építkezés kivitelezőihez sajnos nem lehet fordulni, mert a cég azóta megszűnt.) Le kell szerelni a konyha ösz- szes berendezését, a tűzhelye­ket, az üstöket, a mosogatókat. Ki kell cserélni a víz- és a szennyvízhálózatot. A szakem­berek szerint ez utóbbi meg­rongálódása és az abból eredő csőtörés okozhatta a bajt. A tanév végére megint főzhet­nek a helyreállított konyhá­ban. És milyen jó leírni: az ellátás addig is folyamatos. K. L. Autópálya­felüljáró Hamarosan elké­szül az M5-ÖS au­tópálya bevezető szakaszán épülő felüljáró. A XX. kerületi Hunyadi utcát összekötő kétnyílású, előre­gyártóit szerke­zetű híd építését tavaly nyáron kezdték. Újdonság, hogy itt próbálják ki az Aszfaltútépí­tő Vállalat és a Főmterv közösen kifejlesztett előre­gyártóit támfal- szerkezetét. Ez rö­vid idő alatt sze­relhető, esztétikus. ilyen beruházásnál nem vé­gezhető. Ám a pályázatok java része egyes munkákhoz csupán az anyagot, a járdá­hoz a sódert, cementet, par­kosításhoz a fűmagot és a virágokat kéri. Bizottság határoz a pénz odaítéléséről, ebben a testü­letben a tanács elnökén és a fejlesztési bizottságon kívül részt vesznek a Hazafias Nép­front képviselői is. Csak a fele — Végignézve a pályázato­kat, kiderül, hogy elsősorban azok a körzetek jelentkeztek és ajánlották fel társadalmi munkájukat is, amelyek min­dig kevesebbet kaptak a közösből és eddig is többet dolgoztak lakóhelyükért. A körzeteknek csupán a fele pályázott. Elosztják közöttük a teljes összeget? — Igaz ugyan, hogy a be­adási határidő március végén volt, s az is, hogy elsősorban a régi lakótelepen, tanácsi lakásban élők nem nyújtottak be pályázatot. Régi gondunk, hogy itt máig sem alakult ki közösségi szellem. A Munkás- őr utcai új lakótelepen élők viszont egyre .inkább környe­zetük gazdáinak érzik magu­kat, mind gyakoribbak önálló kezdeményezéseik. — A pályázati felhívásban a tanács javaslatot is tett ar­ra, hogy hol, milyen célok megvalósítását tartaná a leg­fontosabbnak. Mennyiben tükrözi a kívánalmakat a pá­lyázat? — Ügy tűnik, a lakosság és a város vezetésének igénye ismét találkozott. Míg az ófalusi részen elsősorban a tömegközlekedéshez kapcsoló­dó egybefüggő járdák építése, a csapadékvíz-szikkasztó ár­kok létesítése volt a javaslat, addig a lakótelepen elsősor­ban a játszóterek felszerelésé­nek bővítése, javítás'a, újabb hullladékgyűjtők elhelyezése és parkok létesítése volt a legfontosabb feladat. És első­sorban ezeket vállalták a pá­lyázó körzetek. Nem osztjuk ki a teljes pénzalapot, hanem új célok kitűzésével és hatá­sosabb agitációval szeretnénk elérni, hogy újabb területek pályázzanak. Felelősséggel A tanácstagok és a lakos­ság kezdeményezésein túl is számos olyan munka folyik, a fiatal városban, amely az ott- élők jobb ellátását, a vá­rosi igények magasabb szin­tű kielégítését szolgálja. Épül az új fogorvosi rendelő, a Munkásőr utcai lakótelep kör­zeti orvosi rendelője, szom­szédságában és a tervek sze­rint ide költözik majd a tüdőszűrő-állomás is. A város egyik büszkesége a rendkívül jól szervezett központi orvosi ügyelet, amely a felújítás előtt álló régi lakótelep egyik házának földszintjén dolgozik. A tervek szerint a későbbiek­ben a központi ügyeletet is a Munkásőr utcai lakótelep kör­zeti rendelőjéhez költöztetnék ki, s akkor megoldódik vég­re az ügyeleti gépkocsi el­helyezése is, hiszen a mai helyen nincs garázs. A gyártelepen a 208. sz. Szakmunkásképző Intézet és a szakrendelő között járdát terveznek. Ennek feltétele, hogy a Csepel Autógyár egy kisebb földterületet átenged a _ tanácsnak, a gyalogút itt készülne el, a fennmaradó helyen pedig parkolót épí­tenének, hiszen ezen a kör­nyéken ez is állandó gond. A napokban zajlott a Szi­getszentmiklós és környéke általános rendezési tervprog­ramjának a társadalmi vitá­ja, ahol sokan és nagy fele­lősséggel mondtak véleményt a város és a három Csepel- szigeti település, Halásztelek, Szigethalom és Tököl jövő­beni fejlesztési elképzelései­ről. M. K. Járőrben A tavasz beköszöntővel meg­kezdték szolgálatukat a BRFK közbiztonsági parancs­nokság lovas járőrszolgálati alosztály beosztottjai. A vá­ros különböző pontjain, a Margitszigeten, a Népligetben, a Városligetbe», és a perem- kerületekben teljesítenek szolgálatot, ahová a nehéz terepviszonyok miatt a gép­kocsizó járőrök nem juthat­nak el. Az idegenforgalmi lát­ványosságnak is beillő lovas- rendőröket a gyermekek is nagyon megkedvelték. Hulladék- és melléktermék-hasznosítás Begyűjtik a selejtet Az ócsai Vörös Október Tsz képviseletében műkö­dő Tudományos Takarmánygazdálkodási Kutatás-Fej­lesztési Társaság, a Keszthelyi Agrártudományi Egye­tem szellemi bázisára építve tíz éve foglalkozik külön­féle biotechnológiák kialakításával, azok laboratóriumi szintű félüzemi és üzemi kifejlesztésével, a hulladékok hasznosításával. Az 1979 óta eltelt időszak­ben több miint 15 és fél ezer tonna hulladék kenyeret gyűj­tött be és dolgozott fel a kö­zös gazdaság. Az így nyert terméket főként a tőkés pia­cokon értékesítették, illetve értékesítik. A begyűjtést a sü­tőipari vállalatok technológiai selejtjeire és több mint 1500 fővárosi eladóihelyre, vala­mint kórházakra, laktanyák­ra, gyermekélelmezési intéz­ményekre terjesztették ki. így sok olyan hasznosítható alap­anyagot gyűjtenek össze, amely korábban a szemétbe került, így például az édesipari üze­mekben a kakóbab héját, amely korábban környezet­szennyező anyag volt, ma ér­tékes alapanyag. Ide sorol­ható a söripari melléktermék is. A tsz az ország sörgyárai­ban képződött, mintegy 8—10 ezer tonna sörélesztő 70 szá­zalékát is hasznosítja. Jelen­leg csak Kőbányán és Nagy­kanizsán oldották meg a fel­dolgozást teljes egészében. Nem hagyják veszendőbe menni a sörtörkölyt sem. Hasznosítják a malátagyárban feldolgozásra kerülő árpama­radványokat, a malátacsírát és a malátaport. Az ebből nyert koncentrátum mennyi­sége tavaly meghaladta a 10 ezer tonnát. Az idei szerződés­ben már 16 ezer tonna szere­pel, s a tervidőszak végére 50 ezer tonnára számítanak. A növekedés annál is inkább kívánatos, mert e termékek iránt egyre nagyobb a piaci igény külföldön is. A vegyipari hulladékokat ugyancsak hasznosítják. Éven­te mintegy 3 ezer tonna kar- boxil-metilcellulózt dolgoznak fel. Ezenkívül foglalkoz­nak a nátronlúg, mint kör­nyezetszennyező anyag feldol­gozásával és a vágóhídi toll emészthetővé tételével is. __________ B. Z. Iskola-szám ítógép Típusváltás A középfokú oktatási intéz­ményekben használt számító­gépek közül mintegy három­ezret a Híradástechnika Szö­vetkezet készített. A modern oktatási eszköz iránt változat­lanul nagy az érdeklődés, ezt igyekszik kielégíteni a szövet­kezet, amely új típusú, nagy teljesítményű iskola-számító­gépet fejlesztett ki. A maga­sabb műszaki színvonalú, na­gyobb tudású gép színes kép­ernyővel, és beépített finom írószerkezettel készül. Egy- egy feladat megoldása a ko­rábbinál kevesebb időt vesz igénybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom