Pest Megyei Hírlap, 1986. április (30. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
1986. ÁPRILIS 9., SZERDA Tájoló színtársulatok — gonddal, örömmel Ha vidéken felgördül a függöny Vállalhatja-e manapság akár egy nagyobb művelődési központ is a színházak esztétikai szerepét? Egyáltalán akad-e hely, aho) — önálló társulat híján — meglelek) körülmények között fogadhatnák a házaló társulatokat? Mindenesetre vitathatatlan, hogy bizonyos színházi produkciók megélnek úgymond a kevéssé jó technikai körülmények közepette is. Így aztán az előadások tájoltatása nem lehet vita kérdése. Mindenkeppen szükség van arra, hogy ott is helyben jusson a közönség az élő előadás élményéhez, ahol nincs erre épület és gárda. nak, amikor egy-egy társulatot megihív, számolnia kell a produkciók nagyságrendjével és megfizethetőségével. Cegléd a középső árfekvést győzi, ez a tapasztalat. így hát a ka m araszínházi produkciókból lehet jobban választani. Vidéki vagy fővárosi társulaté volna-e az előny? A tapasztalat, hogy számít a főváros közelsége és kínálata. Ám a vidéki színházak nyitot- tabbak és repertoárjuk a város lakóinak igényéhez jobban alakul. Cegléden Milyen darabok jutnak el vidékre? Ugyanolyan szinvo- nalúak-e az előadások, mint az eredeti színtéren? Egyáltalán: milyen lehetőségek vannak a befogadó színterek megteremtésére? — Ezek azok a gondok, amelyekkel érdemes foglalkozni. Már csak azért is, mert Pest megyében tanúi lehetünk a kísérleteknek, a gondoknak és eredményeknek egyaránt. Cegléden esztendőkön át nem tartottak valamirevaló, igazi színházi előadást, a művelődési központ nagytermének hosszan tartó átépítése, korszerűsítése miatt. Voltak ugyan, akik egy-egy előadásra jegyet váltottak a szolnoki, a kecskeméti vagy valamelyik budapesti színház előadására, de ez elenyészően kevés ahhoz képest, ahányan a helybeli előadásokat látogathatták volna. Tavaly április 4-én úi fejezet nyílt a város közművelődésének történetében, akkor adták át ugyanis rendeltetésének a felújított színháztermet. Rendezvény rendezvényt követett, s követ azóta is. Az igazgatóság igyekezett a közönség igényét felmérni, szinte kóstolót tartottak a műfajokból. melyik nyeri el tetszésüket. A társulatok is érdeklődtek az új lehetőség iránt, beleértve a korszerű színpad adta játékteret. A megnyitást követő első évad alapiában véve jól sikerült. Járt Cegléden nyíregyházi, debreceni, békéscsabai, szegedi, pécsi és kecskeméti színházi társulat. Listavezető a szegedi és a debreceni színház volt. Budapestről a József Attila, a Katona József, a Jószefvárosi Színiház, valamint a Vidám Színpad és a Radnóti Irodalmi Színpad lépett föl Cegléden. Az előadások jórészt telt házasaik voltak. Tény, hogy a ceglédiek közül többen sokallják némely színházjegy árát. Az is tény, hogy a művelődési központBérletesck A múlt és a jelen évadban is voltak bérleti sorozatok. A mostanira hat előadást hirdettek és ebből öt meg is valósulhatott. A B-s lett a legsikeresebb a Paraszt dekame- ronnal, a Jövőre veled ugyanitt, a Hongkongi páráira, a Bástya-sétány 77 és A kertész kutyája című színdarabbal. Külön műfaj a zene és hozzá a zenei bérlet. Cegléden például operaelőadást — az utóbbi négy évtizedet nézve — most tartottak, a szegedi, illetve a debreceni társulat szereplésekor. A zenei bérleteket zömmel a város pedagógusai vették meg. A tornacsarnok megnyitása óta nemcsak a sport, hanem a könnyűzenei és az úgynevezett sztárelőadások színhelye. Fellépett már ott a Cate Rock, a Neoton família, a Lokomotív GT, Soltész Rezső is műsorával. Itt tartják a kemény rock-koncerteket. Tapasztalat, hogy a popzene több fiatalt vonz. yan-e sok dolguk a Kossuth Művelődési Központ munkatársainak? Van, rengeteg. Sajátos népművelői feladat alakult itt ki, mivel a színielőadások miatt színházhoz sorolják inkább a művelődési központot és a követelmények is ekként alakulnak. Igényekhez mért műsorpolitikát igyekeznek folytatni. Tavaly január 1-jétől számítva mostanig több mint 83 előadás zajlott. A tervek közt fő helyen szerepel, hogy felkészült, jó szervezőhálózatot alakítanak ki, munkahelyek, iskolák, intézmények képviselőit is bevonva ebbe. Vácott Ahogyan végiglapozgatjuk a váci művelődési központ műsorfüzeteit, kibontakozik előttünk a színházi előadások rendje. A koncepció: az ország vidéki társulatainak friss, színvonalas műsorait hívják a házba. Itt a színházterem adottságai közepesek. A túlságosan nagy és felvonásról felvonásra váltakozó díszletű darabok eleve kizártak. Kis Edit népművelő gondja mindez. Véleménye szerint még mindig a könnyed, szórakoztató előadások hírére lesz telt ház. fgy aztán megpróbálják az igényeket egyeztetni a kínállattal. Ebben az esztendőben jelentős változást jelentett, hogy hosszú huzavona után megszüntették a bérletrendszert, ami semmiképpen sem kedvezett a háznak. Változatlan viszont: a vidéki társulatok nemigen tudják az előre megbeszélt előadások időpontját tartani. Meglehetősen nehéz a szervező népművelő dolga, ha a meghirdetett dátumokat állandóan korrigálnia kell. A másik; csaknem minden előadás zsákbamacska. Kísérletek Leginkább a tízen túliak színházánál sikerült következetesen megvalósítani az esztétikai nevelés célkitűzéseit. Ezeken az előadásokon a tanulmányokhoz kapcsolódó irodalom- és színháztörténeti jelentőségű művek kerülnek színre. A dunaújvárosi bemutató színháztól, a győrieken, a szolnokiakon át a pécsiekig sokan megfordultak már Vácott. Most éppen a győriek előadását várják, Az öreg hölgy látogatása című darabbal. Egyelőre kísérleteznek, hogyan alakulhatna ki állandó színvonalas műsorkínálat és az azt befogadni tudó közönség. Két jellegzetes befogadó színházi koncepciót próbáltunk tetten érni. A gondok és az eredmények egyaránt azt célozzák, hogy színvonalas produkciók jussanak el a művelődési központok színpadaira. Er—Esz IALLITOTERMEKBOL Egy festő tisztázott látomásai A hét, végén nyílik a százhalombattai Barátság Művelődési Központ és Könyvtárban a szentendrei alkotók tárlata keretében Balogh László kiállítása, amely április 27-ig várja a közönséget. Szerves egységben Balogh László a szentendrei festészet és a magyar grafika egyik mértéke. Világos képi fogalmazásával, embk- matikus tömörségével, hiánytalan műgondjával, érlelt, érett gondolatgazdagságával s as~al, hogy a felfedezett konstruktív lehetőségek méltó örököse, nemcsak szövetségese Barcsay Jenő eszményeinek, hanem folytatója és to- vábbteremtője, egy alkotó kontinuitás következő állomása. Balogh László 1930-ban született Szentendrén, 1957-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő és Kádár György tanítványaként. Tehetségének kibontakozását segítette az itáliai, jugoszláviai, szovjet, lengyel és német tanulmányút. Már 1938 óta kiállító művész, alkotásait bemutatták 1963-ban a III. Párizsi Bien- nálén, továbbá Bukarestben, Meiningenben. Bécsben, Ankarában, Athénban, Bázelban, Dachauban. Itthon önálló tárlata nyílt többször is Szentendrén, Budapesten, 1973-ban Esztergomban. Maupassant írta Flaubert- ről: Élete az irodalom. Balogh László történései ugyancsak belül zajlanak. Ezernél is több plakátja, terve, festménye, szitanyomata, rajza, murális alkotása tanúskodik erről. A sokrétűség és a folyamat szerves egység. Kritikusának ösz- szegezései szerint a sokféle törvényt feltáró szentendrei piktúra képviselője; alkotásain szilárd, racionális látásmóddal idézi anyagi és szelem! környezetét. Sokoldalúan felkészült grafikus, a szín- ellentétek dinamikus kiakná- zója. Ezen emberi és festői erényeiért részesült 1980-ban a Dunakanyar Tárlat díjában, kapta meg 1981-ben a Pro Űrbe Szentendrét. Hibátlan arányok Kétségtelen; szellemi gyarapodása mindig kettős, rajzi Arkagyij Raj kin Budapesten Aesopus nyelvén beszélnek Két férfi cseveg az asztalnál, most megszűnt számukra a világ. Itt ülnek, közvetlen közelünkben, s mégis oly távol, ezer kilométerekre. Hangjuk ismerős, ízes orosz mondatok peregnek. A tolmács kedvesen csendre int, ne zavarjuk őket, két hete találkoztak először, sok mondanivalójuk van egymásnak, hadd beszélgessen apa és fia: Ar- kagyij Rajkin és Konsztan- tyin Rajkin. Hadd váltson szót a Lenin-díjas érdemes művész — és legfrissebben a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényével kitüntetett művész — az OSZSZSZK érdemes művészével. Hát megint Magyarországon, ismét Budapesten. A Fővárosi Operettszínház április 15-ig a szovjet Állami Miniatűr Színház társulatának ad helyet, Rajkin színházának. A művész negyvenhét éve Le- ningrádban alapította a Miniatűrt. Négy éve állami döntésre Moszkvába költöztek, új helyük azóta is épülőben, a társulat bővült a fiatal generációval, amelyhez már a márkás név mellé magának szintén elismerést és kitüntető címei szerezve a fiú is hozzá tartozik. Sas fia, aki nem Sasfiók. (Napóleon apjától tehetségben és érdemekben oly távol maradt fiát nevezték így.) A két művészt kiválasztottak kis csoportja ostromolta az imént kérdésekkel. Túrni, miért jöttek, de mit hoztak a tarsolyukban? Mivel áll elő a Miniatűr és bíznak-e a közönségben, hogy mint máskor, most is érinteni fogják műfajukat, a szatírát. Arkagvij Rajkin említette: sokat változtak. Repertoárszínház lett a mini, egyszerre öt darab is fut a programban, tájolnak. Most Tbilisziből jöttek Budapestre, két színdarabot hoztak, Szemjon Altov Békesség a házadnak című színpadi művét és Mihail Misin Arcok című improvizációját. Az elsőnek Arkagyij Rajkin a főszereplője és mindkettőn _k Konsztantyin Rajkin a koreográfusa. Az improvizáció a társulat ifjú tagjaira épül, így mondta a koreográfus, aki ebben szereplőként is bemutatkozik. Mi, hazaiak, úgy három évtizede, hogy megismerhettük, s megszerethettük Rajkint s művészetét. Jelentőségteljes hangsúllyal, tudálékos fullán- kosisággal szállóige egy régi mondása, a válámi ván. Ván, de ném áz igázi. Magyarul mondta. Most, hogy ismét nyelvünkön szólt, kicsit faradtan említette, de éppoly fontosán: Nincs idő. — Az embereket a szatírával gondolkodásra akarjuk bírni — magyarázta. — Misz- sziónk elsődlegesen ez és csak eszköz a szórakoztatás. Könyvet ír életéről. Színházáról mondja: bár a jelenetek helyett egységes darabokat adnak most elő, az elv mit sem változott. Kedvenc városa Leningrad után Budapest, és kedvence a magyar közönség, mivel az mindig hullámhosszon van, veszi a lapot. A pályatársak közül egy nevet említ: Komlós — és arcán egy vonás rezdül. Konsztantyin? Apja mása és mégis egészen más. — Nagyon sokat kellett dolgozni, hogy így legyen — említette. — A Szovremeny- nyik Színházban tíz kemény évem ment erre. Apámtól f üggetlenül akartam a talpamon megállni. Csak ezek után mellette, vele egy társulatban. Ugye, megérti, miért? A színház jellege közel áll különben az én esztétikai programomhoz. — Nyelvünk Aesopus nyelve — mondták átvitt értelemben a csípős, szúrós, telibe találós, de mindig nevelő szándékú szatíráról. Sok függ az előadó művészektől, mint ahogyan a szülőktől is függ, milyen lesz a gyerek. A beszélteit» két férfi, az asztalnál csevegők, tekintetén látni, újra visszatért közénk. A Pest Megyei Hírlap olvasóinak, a megye lakóinak minden jót kívánnak. Azoknak, akik eljutnak valamelyik előadásukra itt, vagy világjáróként moszkvai színházukban, jó szórakozást! Eszes Katalin 4 rf>£ZT yieWE/'UtblAP OLVASÓIT K bS? ó'/V T ): erőben és a gondolkodás intenzitásában egyaránt. Racionális, azaz nem engedélyezi képzeletének felületes áramlásait, a vonal lendülése többszörösen ellenőrzött, nincs benne semmi esetleges, mert csak a végérvényes megoldásokat kutatja és testesíti meg. A szín külön törvény. Éppen elmélyülésének koncentrációja eredményeként, egy paradox ténnyel állunk szemben: Balogh László piros, kék, zöld árnyalatai szellemükben fehérek, mert tiszták, a kép központi eszméjének maradéktalan megnyilvánulásai. A magyar grafika horizontját tekintve, Balogh László elsősorban abban példa, hogy műveiben egy morzsa fölösleget nem találni. Megsemmisíti azt fantáziájában a kép, a rajz szerkesztése előtt. Tehetség és aszkézis ötvöződik e magatartásban. Eredmény, hogy ez a fajta takarékossága a legnagyobb gazdaság jele; az arányok mindig hibátlanok. Ez határozza meg Balogh László művészetének erős karakterét; a nyugalom, a harmónia feszültségét, azt, hogy a rajz. a szerkesztés, a színek optimális rendje alkotó nyugatlanságot, és türelmetlenséget kelt bennünk. Ars poeticája Rilkéi szavakkal kér, sürget minket: Változtasd meg élted! Balogh László alkotásai változtatnak, szabályozzák a tér rendszerét, szigorú és integrált szépségükkel tisztítják az időt, s a létezés ősjeleinek tökélyével érvelve immár az emberi életvitel tökéletességét sürgetik — egyéni és társadalmi méretekben. Ez a sűrített tisztaság és rend Balogh László ars poeticája. Losonci Miklós MOZIMŰSOR április io-étöl 16-Aig ABONY 10: Egy asszony visszanéz 11— 14: Poszeidon-katasztrófa* (este) 15: Nehéz fiúk* (este) BUDAÖRS 10—13: Agyúgolyófutam 14— 15: ördögi kísértetek* CEGLÉD, Kamaraterem 10—11: Egy magyar nábob — Kárpáthy Zoltán 12— 13: Sivatagi show (du.) Nyomorultak I—II. (este) 14: Malambo 15— 16: Szerelem Montreálban* CEGLÉD, Szabadság 11: Piedone Afrikában (este) 12—13: Ellopták Jupiter fenekét (este) 14—15: Gyanútlan gyakornok (este) 16: Valaki kopogott* (este) DABAS 10—16: A kis egyszarvú (du.) 10—13: Poszeidonkatasztrófa* (este) 14: A Legyőzhetetlen Vutangf* (este) DUNAKESZI, József Attila 10—16: Nincs előadás DUNAKESZI, Vörös Csillag 10— 13: Te már nagy kisfiú vagy* (este) 14: A győzelmi díszszemle ÉRD 10: Jöjj és lásd! I—II.** 12— 14: Bogáncs (du.) 13— 14; Szenvedély végszóra* (este) 15: Hajókkal a bástyák ellen 16: Piedone Afrikában (du.) FÓT 10: Tien-jün-hegyi történet lt—15: Vük (du.) 11— 12: A tenger zamata* (este) 13— 14: Túlorony (este) 15: Búcsú** GÖDÖLLŐ 10—11: A bosszúállás ideje* (este) 12— 13: Meztelenek és bolondok* (este) 14— 15: Szerelem az első vérig* (este) 15— 16: Alma (este) GYÁL 10—11: Hajókkal a bástyák ellen 12—13: Gviikos bolygó** (este) 14—15: Seriff az égből (este) KEREPESTARCSA 10—11: Franees** 12—13; Altatódal nászágyon** 14—15: A smaragd románca* MONOR 10—ll: A legyőzhetetlen Vutang* (este) 12—13: Piedone Egyiptomban (este) 14: Szupermodell 16: Flashdance NAGYKÁTA 10—11: Seriff ar égből 12—13: Jíirgensen, a zsaru» 14— 15: Családi vészkijárat 15— 16: Szerződés* NAGYKÖRÖS, Arany János 10— 11: Szerelem az első vérig* 12—13: Szupermodell** 14—16: Gyilkos bolygó** NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 10: Családi vészkijárat 11: Montenegro*** 12—13: Donald kacsa (du.) Házibuli (este) 14—16: Jöjj és lásd! I—II.** PILISVÖRÖSVÁR 10: Ben Hur I—II. 11: Idő van** 12— 14: Álmodik az állatkert (du.) 13— 14: Balekok POMÁZ 10: Orvosnők* 11— 12: Gregory barátnője 13— 14: Szupercxpressz* RÁCKEVE 10—11: A borotvás gyilkos* 12— 13: Frances** 14— 15: Halló, taxi!* SZENTENDRE 10—13: A piszkos ügy* (este) 14—15: A nevem: Senki (este) 16; a bosszúállás ideje* (este) SZSGETSZENTMIKLÓS 10—13: A smaragd románca* (este) 12— 13: Egy fiú és egy lány (du ) 14—15: A borotvás gyilkos* TÁPIÓSZELE 10—11: Az elefántember* 12: A hülyeség nem akadály* 13— 14: D. B, Cooper üldözése* VÁC 10—11: Bombajó bokszoló* (este) 12—13: Szuperexpressz* (este) 14— 16: Te már nagy kisfiú vagy* (este) VECSÉS 10—ll: Farkasverem I—II.* 12—13: A borotvás gyilkos* (este) 14—15: öt láda aranyrög (este) * 14 éven aluliaknak nem aiánlott. ** Csak 16 éven felülieknek. •** Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben.
