Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM 1986. MÁRCIUS 5., SZERDA Józanul a bódulatról A mámormúiasztás pillanatai A kórház is kiállíthatná a számlát Ahogy a kórház főbejárata felé veszem az irányt, a por­tás azonnal a kapunál terem, es gyanakodva néz végig raj­tam. Változatos beteganyag — Hová, hová? — kérdi olyan hangsúllyal, ahogyan azt a hivatala megkívánja. Miután elárulom, hogy a sürgősségi beteg jelvételi rész­leget óhajtom meglátogatni, még jobban elcsodálkozik. Oda nem gyalogosan szoktak a betegek érkezni. Szombaton este háromnegyed kilenckor főleg nem. — Valóban. Hozzánk a be­tegek — sajnos — ritkán jutnak el a saját lábukon — mondja immáron a főépület­ben dr. Szepesi Gábor főor­vos, a szombat éjszakai ügye­letes. — A sürgős esetek közül hozzánk kerülnek az összes belbetegséggel, de mi foglal­kozunk a toxikológiai problé­mákkal, tehát a mérgezéseic- kcl, valamint az öngyilkossági kísérletet elkövetőkkel és a részegekkel is. Változatos be­teganyag fordul meg nálunk. A diagnosztikai vizsgálatok elvégzése után a megfelelő osztályokra továbbítjuk a rá­szorulókat. Most csend van, nyugodt az éjszakánk. De ez nem mindig van így. A délután fét öttől másnap reggel 8-ig ügyeletet tartó szolgálat Ceglédet és a körzetet látja el. Ez durván 150 000 embert jelent. A sáto­ros ünnepeken vagy fizetések környékén bizony jó néhányan alaposan a pohár fenekére néznek, de sok gondot okoz­nak az időjárási frontok is. Az is tény, hogy jócskán iddo- gálni kell annak, aki itt köt ki egy-egy névnap vagy házi­buli után. — A kezelésnek nincs jogi, anyagi következménye. Kór­házban vagyunk, s nem kijó­zanítóban. Reggel — alapos kivizsgálást követően — záró­jelentéssel engedjük el a ki­józanodott pácienst. Szolnokon vagy Budapesten már mélyen a zsebbe kell nyúlni egy ilyen eset után, bár nekünk is módunkban állna kiállítani a számlát — jegyzi meg Sze­pesi doktor. Az. ügyeleti szolgálat felada­ta könnyen körvonalazható: reggelig őrizni a részeget az osztályon, aztán visszaenged­ni a veszélyeztető környezet­be. Többet az orvos nemigen tud tenni. Vannak azonban esetek, amikor az ide kerülő páciensek afféle utókezelésen vesznek részt. Itt azonban kórházi éjszakánk újabb fázi­sába érkeztünk. T el2f onszolgáiat Dr. Kovács Sándor, a 2. sz. pszichiátriai osztály vezető­je tíz éve ténykedik a ceglé­di kórházban. Hozzá • vezet utam a hosszú folyosón. Ö az a szakember ugyanis, akikhez a sürgősségi osztály betegei — félig-meddig kötelező érvény­nyel — kerülnek. — Krízisosztályok lenné­nek hivatva az ilyen problé­mák megoldására, de ez csu­pán a Korányi Kórházban van. Mindenesetre a betegpk további sorsáról pszichiátriai konzílium dönt — mondja a szintén ügyeletben lévő főor­vos. — A legtöbb problémát nyilván azok a betegek jelen­tik, akik mély krízisben van­nak, nem látnak megoldást, kilátástalan a helyzetük. — Mintha kissé divat is lenne a neurózis, korunk mo­dern betegsége. Mindenkit jölvesznek az osztályra? — Ha mindenkit nem is, de azért elmagyarázzuk, na­gyobb baj esetén hol lehet megtalálni az ideggondozót. Kovács doktor nem csupán a kórházi gyakorlatban ka­matoztatja ismereteit. Mint az alkoholizmus elleni bizottság körzeti központjának vezetője elmondja, hogy a közeljövő­A dalmáciai tavasz gpugye Sárga pomponok a vázában A Gubody utcai virágbolt jól döntött, amikor a főváros­ból virágzó akáciaágakat fo­gadott, mert akár tudták a vevők a nevét, akár nem — vitték. Kevesen tudnak e jeles cserjéről, amelynek növény- élettani szempontból is rend­kívül fontos, egyedülálló faj­rokona is van, a növényi érintéses ingervezetésnek klasszikus példája — a mi­móza. Nagyon hasonlít a mos- tapi növény hozzá, de nem az, hanem akácia, noha a botani­kakönyvek is leírják, hogy a kereskedelem „mimóza” néven árusítja. Az akácia Ausztráliából származik, annak is a medi­terrán tájairól, bár egyes fajai megélnek a Közel-Keleten. Haynald Lajos mint mézgafát írta le a múlt században, a Biblia és a Korán több helyen is említi, dicséri szépségét és hasznosságát. A mézgaterme- lés nem ritka a növényvilág­ban, a legismertebbek talán a csonthéjasok, de utána azon­nal az akáciák következnek, valamint a nagyon fontos kaucsukfa. Más nemzetségek­ben csak kevés fajra jellemző, illetve igen kevés mézgát ter­melnek ezek a növényfajok. Ernyőszerű koronát képez a fácskája, levelei kétszeresen szárnyaltak, kora tavasszal, szinte a télben virágoznak, apró, sárga gömböknek tetsze­nek a virágzatok, majd nyár végén beérik hüvelyes termé­sük. A közel-keleti akáciákból nyerik a gumiarábikumot, amelyet a mikroszkópia és a kozmetikai ipar egyaránt is­mer. Rokonfaja a mimóza is. Csak cserepes növényként tartható, mert vízigényes, vagyis ebben ellenkező az akáciák szárazságtűrő képes­ségével. A mimóza pedig bra­zil eredetű félcserje, levélzete hasonlít az akáciára, de a vi­rágzata lilás rózsaszín. Ter­mészetesen szükségesnek lát­juk azt is megemlíteni, hogy az akácia. a mimóza szép ro­konjaja megél Cegléden. Az albizia egy szép példánya díszük városunkban, már van­nak magoncai, ezekkel együtt Varga Ilona becses fája — megyei védettséget élvez. A „mimóza” a tavaszt idéz­te néhány órára a Gubody ut­cában. S bár vasárnap ismét hullt a hó, talán Sándorék mégis meghozzák a mele­get... Surányi Dezső Kilowattok Ha valaki többet akar 1983-ban vezették be azi úgynevezett hálózatfejlesztési hozzájárulást. A befolyó pén­zeket az áramszolgáltató vál­lalat salját berendezéseinek karbantartására fordíthatja Mi fán terem a hozzájáru­lás, ki, mikor fizeti? — erről érdeklődtünk Cegléden a Dé- másznál. A mérföldkő a 3,3 kilowatt­nál húzódik, akinek a fogyasz­tása túinan esik, az hálózat- fejlesztési hozzájárulást kény­telen leszurkolni, akinek in­nen, az nem. De mennyi is voltaképpen ez a 3,3 kW? Hát nagyjából egy modern ház­tartás fogyasztása, a nélkülöz­hetetlen gépezetekkel. És eny- nyi az átlagigény is. Nos, aki ennél többet akar, annak bi­zony ki keit nyitnia a buk­száját. Ha mondjuk egy elekt­romos meghajtású kis ter­ménydaráló, netán egy vil­lanytűzhely kerül a portára, kezdődhet a számolgatás. Mert korántsem biztos, hogy min­denütt növelhető a teljesít­mény, annak igencsak határt szab a hálózat műszaki álla­pota. Éppen ezért a fogyasztó­nak ilyen esetekben jelentkez­nie kell a Démásznál, hogy IVIárciüs IC—11-én Elsősök beiratkozása kiderüljön, teljesíthelő-e a ki vánsága. Ugyanis sok a zárolt terü­let Cegléden, ahol az áram- szolgáltató cég a hálózat el­avultsága és túltelítettsége miatt nem tud 2,2 kilowatt­nál nagyobb teljesítményt produkálni. Am ahol igen, ott a meghatározott tarifák sze­rint állapítják meg a hozzá­járulás összegét. Ha például 3,3-ről 4.4 kW-ra emelkedik a fogyasztás, az hálózatfejlesz­tési hozzájárulásban kalkulál­va 2200 forintot jelent, ha pe­dig 9,9 kilowattra, akkor az 19 800 forintot. Egyébként, ha bárki meg­növeli fogyasztói teljesítmé­nyét — függetlenül attól, hogy így meghaladja-e a 3,3 kW- ot vagy sem —. jeleznie kell ezt a Démásznak, hogy a vállalat követni tudja az igé­nyeket. Nem nagy dolgokról van szó, de teszem azt, telje­sítménynövekedéssel járhat, ha az ember régi masinája helyett újfajta automata mo­sógépet vesz használatba, még akkor is, ha esetleg nem csap­ja ki a biztosítékot, Ipari jellegű fogyasztóknál természetesen más a díj­szabás. ben telefonszolgálatot indíta­nak be, amelyhez már a ta­nács is beleegyezését adta. A telefon innenső végén nem­csak orvosok lesznek, hanem gyógyult, betegek is. A bizott­ság és a mozgalom legfőbb célja: a megfelelő önsegítés kialakítása. Többéves tapasz­talat jelzi: a kórházi terápiás eljárások mellett alkalmazni kell az egyént ösztönző más módszereket is. Éjszakába nyúló beszélgeté­sünkben helyet kap néhány számadat is. A pszichiátriai osztályon húsz ágy lenne az ideális — tízezer emberre számítva. Ehelyett a kórház 9 férőhellyel rendelkezik. Pe­dig 1984-ben 1100, 1985-ben 1071 beteget ápoltak. A mo­dern ipari társadalomban ug­rásszerűen növekszik a men­tális betegségek aránya. Tény: a fejlett ipari országokban a kórházi férőhelyek mintegy fele pszichiátriai természe­tű ... S a mi világunkban sem mindegy: milyen az egyén — mondjuk a Cegléd környéki ember — pszichés közérzete. Igazi csattanó Kifelé menet már a portás­nak sem vagyok feltűnő.“ Bé­késen ücsörög kuckójában. Ti­zenegy óra, hideg van, meg sötét. Aztán a Törteti út sar­kán — igazi csattanónak — pityókás öregúr támasztja ke­rékpárját. Elindítom a Széche­nyi úton. — Most már gyerünk haza, papa. Nehogy ügy járjunk, hogy még a varjú sem károg utánunk. Rab László Hamarosan megkezdődnek az általános iskolai behatá­sok. Ezúttal az 1979. szeptem­ber 1. és 1980. augusztus 31. között született gyerekeket indítják az első osztályba. A szülők, gondviselők a kör­zethatár szerinti iskolába kö­telesek beíratni gyermeküket, akinek adatait a szülők sa­ját személyi igazolványukkal, a gondviselők| a gyerek anya­könyvi kivonatával, az iskola­érettséget orvosi bizonyít­vánnyal igazolják. A beiratkozás március 10-én hétfőn és 11-én, kedden dél­előtt 8-tól 12-ig és délután 14-től Í8 óráig lesz. Ekkor keH- a -szülőnek -a gyermek napközis felvételi igényét is jeleznie az iskolában. Az iskolák körzetei az aláb­biak szerint alakulnak: Földváry Károly iskola: Szabadság tér 4. (orosz—angol tagozat) a Szabadság tér déli és keleti oldala, a Puskin, Szolnoki út felezővonala, Kos­suth tér keleti oldala. Petőfi. Csutak Kálmán utcák által határolt terület. Mészáros Lőrinc iskola: Például a bedei csata Hajdani hadaké! szó! Ismét kapható a Zrínyi Ki­adó nagy vállalkozásaként megjelentetett Magyarország hadtörténete című kétkötetes munka. Minden lényeges kér­désről olvashatunk benne. A csak a hely- és névmuta­tó alapján tájékozódó olvasó könnyen ráfizethet, mert nem teljes, sőt esetenként a lap­számra utalás nem is pontos. Ennek ellenére számos fontos ceglédi, ceglédberceli, abonyi, nagykőrösi adat is megtalál­ható a két kötetben. A név­mutató szűkös, így egyébként méltán elvárható személyek nem szerepelnek benne, noha olvashatunk róluk a kötetek­ben. A Dózsa-parasztháború had­műveleteiről, a Rózsa Gergely féle seregrész Cegléden ke­resztül Buda felé mozgásáról olvashatunk, amely 1514. jú­nius 20-án érte el a várost. Dózsa György csapatai Ceg­léd, Mezőtúr és Gyula útvo­nalon naponta 20 kilométert tettek meg május folyamán. 1703 szeptemberében Ocskay csapataihoz csatlakozott a há­rom város. Vak Bottyán por- tyázó serege nyugtalanította az itt-tartózkodó császáriakat Perczel Mór seregei január 7-én Ceglédig értek 1849-ben, ekkor már a bábolnai és móri vereség után vagyunk. A be­dei csata visszavetette Ottin- ger huszárait, egészen Cegléd- bercelig szorultak vissza. Megváltozott a katonai hely­zet, amikor Windischgraetz hadserege felvonult e vidéken. A II. hadtest Körösön bizto­sította a III. hadtest Cegléd­ről Cibakháza felé való előre­törését és átkelését a Tiszán. Április 3-án a horvát Jella­sics bán csapatai tartózkodtak Cegléden és Cegléd környé­kén. Viszont mikor Klapkáék Nagykátára érkeztek, felvet­ték a harcot, a tápióbicskei csata 1849. április 4-én zaj­lott le. A cári intervenciós seregek Pest felé törtek 1849 júliusá­ban, Wysocki Hatvanból Ceg­lédig vonult vissza az oroszok elől, közben egyesültek a kör­nyéken a kisebb csapatrészek, s Perczel Mór tartalékhadtes­tével együtt a létszámuk 27 ezer főre emelkedett. Július 20. után Haynau megnyomta a frontot Cegléd—Abony— Szolnok vonaláig, már csak idő kérdése volt az elkerülhe­tetlen vereség. A Vörös Hadsereg 1919. évi hadműveletei, a II. világhá­ború idevonatkozó eseményei már szemtanúk elmondásából is ismertek A város és kör­nyékének gyakori említése jelzi, milyen fontos szerepe volt ennek a területnek. Ezek az események történelmünk eseményei, a honismereti munkát is gazdagítja a Liptay Ervin szerkesztette nagysze­rű monográfia. S. D. Látogatási tilalom A ceglédi Toldy Ferenc Kórház értesíti a lakosságot, hogy a mai naptól az inf­luenzajárvány miatt a beteg- látogatás szünetel. Pesti út 2—4. (orosz—testneve­lés tagozat) délen a Pesti és a Szolnoki út felezővonala, északon a Külső-Kátai út, Malomtószél, Virág, Széche­nyi, Rákóczi utak felezővona­la által határolt terület. Táncsics Mihály iskola: Eöt­vös tér 8. (ének—zene—orosz tagozat) a Pesti út, Kossuth tér nyugati oldala, Petőfi, Csutak Kálmán utcák felező­vonala által határolt terület. Várkonyi István iskola: Széchenyi- tér (matematika tagozat) a Külső-Kátai út, Malomtószél, Virág, Széche­nyi, Rákóczi út felezővonala által határolt terület. Külterületi iskolák: beirat­kozás a körzetileg illetékes tagiskolákban. Tamilnak a kertbarátok Időszerű témáról hallgat­hatnak előadást azok, akik nem sajnálják a fáradságot, hogy felkeressék március 6- án, csütörtökön délután öt Órákor a ceglédi helyőrségi művelődési központot. Ott tartja legközelebbi előadását a Hazafias Népfront keretében működő kertbarátkor. Tagjai most a Dél-Pest Megyei Áfész szakembereitől megtudhatják, mit érdemes termelni 1963- ban. Várhatóan azokról a zöldség- és gyümölcsfajtákról lesz szó, amelyet az áfész is felvásárol a kistermelőktől. Tízszerese A Ceglédi Hírlap március 3-i számában Szigorú takaré­kossággal címmel a Pest Me­gyei 5. számú Építőipari Szö­vetkezeti Közös Vállalat mun­kájáról írtunk. A cég évi ár­bevételi terve nem nyolc, ha­nem nyolcvanmillió forint. Olvasóink elnézését kérjük. Színes cserepek Az országban egyedül a Dél­alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat készít színes tetőfedő cserepet. Az évről évre kere­settebb termékből hamarosan lényegesen többet gyártanak az eddiginél. A vállalat bé­késcsabai üzemében ugyanis befejeződött egy újabb színes — piros és barna mázas be­vonatú — tetőfedő cserepet előállító gépsor szerelése. Néhány héten belül meg­kezdi a termelést, s attól kezd­ve mintegy húsz százalékkal több színes cserepet égetnek évente. Ebben az esztendőben várhatóan húszmilliót gyárta­nak belőle; ez több mint 6500 családi ház tetőzetének befe­désére elegendő. Ki n^er ma? Március 7-én, pénteken 12 óra 30 perckor a Ki nyer ma? — Játék és muzsika tiz perc­ben című helyszíni rádióköz­vetítés a ceglédi zeneiskola kamaraterméből hangzik el. Várják a versenyzők jelent­kezését. A műsor a Kossuth rádióban hallható. A félezreik... A népi kollégiumokról A Váci Pedagógusklub — amelynek munkáját Cegléden is jól ismerik — szerda es­ténként a helyi Madách Imre Művelődési Központ egyik ter­mébe hívja össze tagjait, ahol előadások, diavetítések, él­ménybeszámolók színesítik a programot. A közelmúltban sor került az ötszázadik elő­adásra: Kováts Sándor nyu­galmazott iskolaigazgató fel­idézte a népi kollégiumok megalakulásának, s a fényes szelek nemzedékének törté­netét. A szemtanú hitelességével beszélt arról, hogy negyven évvel ezelőtt Tildy Zoltán köztársasági elnök fővédnök­sége mellett, Darvas József író-politikus, mint ügyvezető elnök hogyan szorgalmazta a népi kollégiumokat építő moz­galmat. Csakhamar megala­kult a NÉKOSZ, a Népi Kol­légiumok Országos Szövetsége. Cegléden egy volt hadiárva- otthont jelöltek ki etre a cél­ra. A kollégium első vezetője Kováts Sándor volt. Kétszáz ablakszárny pótlásáról kellett gondoskodniuk. Először három szobát tettek lakhatóvá. Az Elhagyott Javak Kormánybiz­tossága használt bútorokkal sietett a segítségükre. Fa- priccseket ácsoltak, szalmazsá­kokat tömtek. A fűtéshez a fiúk termeltek ki gyökértus- kót a pusztavacsi erdőből. 1946. október 20-án megnyílt a ceglédi Dózsa György Kö­zépiskolai Népi Kollégium. Húsz községből érkezett 33 la­kóját befogadta. A többség­nek csak egy pár cipője vagy egy rend ruhája volt. 1946— 1947: a mozgalom hőskora volt, bátor vállalásokkal, ke­mény küzdelmekkel. Nevelők és diákok jó kapcsolatot tar­tottak a helyi üzemekkel. Fa- luszociográfiai munkák anya­gát gyűjtötték, ebből kettő — Jászkarajenő és Törtei — tel­jesen elkészült. Kováts Sándor hat évet töl­tött Cegléden, majd csepeli, váci diákotthonok vezetője, végül a váci általános iskola igazgatója lett. A Dél-Pest megyei évekre emlékezett ab­ban a fejezetben, melynek ő volt a szerzője, s amely he­lyet kapott a népi kollégiu­mok testes kötetében. Papp Rezső Vízilabda Vízmű Kupa, Kecskemét Kecskeméten hat csapat részvételével zajlott le a Víz­mű Kupa. A résztvevő csapatok: „A” csoport KSC „A”, Cegléd KSC ..C", „B” csoport: Budapesti Spartacus, KSC „B”, Dunaúj­város. Eredmények: KSC „A”—Cegléd 11-7. Góllövők: Revuczky Gy. (4), Lendér (2), Csizmár. Cegléd—BVSC „C” 23-0. Góllövők: Dengi (7). Re­vuczky Gy. (5), Csizmár (3), Lendér (3), Kónya (2), Hágler, Zoltán, Szebenyi. A 3. helyért: Cegléd—BVSC „B” 19-0. Góllövők: Revuczky Gy. (10), Dengi (2), Kónya (2), Lendér (2), Szebenyi, Zoltán, Csizmár. A harmadik helyet elért csa­pat tagjai: Pákozdi, Tóth, Dengi, Kónya, Lendér, Re­vuczky Gy., Zoltán. Szebenyi, Csizmár, Hágler, Mohos T. Protovin. Edző: Pákozdi József. Beck Mihály ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom