Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-05 / 54. szám
Csak gyakorlat volt Mentés az emeletre! Csaknem mindenki megborzong a sziréna hangjára. Gödöllőn is összefutottak jó páran, amikor egyszerre több visított fel. Szerencsére most nem volt veszély, gyakorlatot tartottak a váci, a budapesti és a gödöllői tűzoltók. A Szabadság tér egyik házának 6. emeletéről kellett a képzelt tűzből az embereket kimenteni és a tüzet oltani. Palik István főhadnagy, gödöllői tűzoltóparancsnok rádión leadott riadója után azonnal indultak a kocsik. A gödöllőiek IFA-létrája beállt a ház mellé. Látszólag fejvesztett rohangálás kezdődött, de az összeszokott mozdulatok hatására két perc múlva már emelkedett felfelé, a létra. Ezalatt a felderítő csoport is munkába állt, vizsgálták a , körülményeket, a gyulladás okát. Hamarosan megérkezett a váci és budapesti egységekből álló segítség. Autójuk az épület mögé állt, és a negyvennégy méteres, Magirus létrát a hatodik emeleti ablakhoz irányították. Szakavatott kezek gurították a tömlőket, tekerték a tűzcsapokat. A légzőkészülékes mentőosztag belülről közelítette meg a tűz fészkét. Ők a szabályok értelmébn az ötödik és hetedik emeletet is elfoglalták, hiszen a tűz, a füst továbbterjedhet. A jelzés óta nem telt el húsz perc és a létrára szerelt lift lehozta az első megmentettek aki ebben az esetben egy tűzoltó volt. A gyakorlat zökkenőmentesen sikerült. Combor István századostól, a megyei tűzoltóparancsnok helyettesétől azt kérdeztük, mi volt a céljuk ezzel a mostani gyakorlattal. — A munkarendben meghatározott alkalmakon túl az újonnan épült lakótelepeken programon kívül is gyakorolunk. így megismerjük a házaikat, tapasztalatokat szerzünk, hogyan lehet ezeknél menteni. Figyeljük a magunk munkáját, min kell esetleg javítani. Legnagyobb problémánk, hogy sokszor nem tudjuk megközelíteni a Jüzet. Hiába van kijelölve a terület, amit szabadon kell hagyni, odaáll- nak az autósok. Itt ráadásul ki is írták, mégis útban volt egy kocsi. Sok helyen lezárják a lakók a tűzcsapszekrényeket, nem lehet a tömlőkhöz férni. Mi le tudjuk verni a lakatot, de az két-három percbe is telhet, és azalatt lehet, hogy egy embert megmenthettünk volna. B. E. Domony Bordásfali csicsergők Mindig felharsant az éljen Egyre zajosabb a tornaterem Domonybán. Gyülekezik a nézőközönség. A gyereksereg figyeli most a tanárok és diákok kosárlabda-mérkőzését. Olyan pedagógusok játszanak ezen a meccsen, akik 10—20 éve nem próbálgatták a kosárlabdadobást, mert más elfoglaltságuk adódott. Detre Zoltán képesítés nélküli tanár, de olyan igyekezettel végzi munkáját, hogy nem volt szívünk nemet mondani javaslatára. Mosolyogva mondta: munkahelyi testnevelés, tessék játszani velünk egyet. Ilyen kérést nem lehetett visszautasítani. Elmentünk. A végeredmény lényegtelen. A játék, a hangulat, a közös vidámság volt a főnyeremény. Ebben mindenki nyertes volt. A szurkoló gyereksereg ott csicsergett a bordásfal legföíső fokán, mint megannyi kismadár. Jó volt hallani, hogy hol társaiknak, hol tanáraiknak drukkolnak. Minden gól után felharsant az ÉLJEEEN! Hát igen. Éljenek a gyerekek, éljenek a játékosok, és éljenek a bátor szervezők is! Röpke egy óra alatt felmelegedett a hangulat, röpült a labda, lepottyant egy játékos, lesántult egy tanár, megmozdult jó pár ember, és biztatóan mosolyogtak egymásra a kisközösség tagjai. Az se baj. ha mellédobtál, megesik az NB I-es játékossal is. Az se baj, ha leestél, csont nem tört, könny nem potyogott, esetleg vidám örömkönny. Az volt jó, hogy így együtt nevettünk, ügyes- és ügyetlenkedtünk. Az is jó, hogy ez nem az első, és nem is az utolsó ilyen közös sportdélutánunk volt. F. Nagy Piroska LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. Évfolyam. 54. szám 1986. MÁRCIUS 5., SZERDA Gűdöüón gazdaságtalan Paradicsomot nem termesztenek Az Agrártudományi Egyetem Tangazdasága Gödöllőn régi paradicsomtermesztő. Több mint negyedszázada, még Csányból és Hort községből szerződtek minden termelési idényre a dinnyetermesztéstől abban az időben elpártolt munkások. Ahol elég Persze a paradicsomtermesztés sokat fejlődött azóta. Korszerűbb, gépi feldolgozásra alkalmas fajták terjedtek el a köztermesztésben és a termelés munkafolyamatait is nagy részben gépesítették. A tangazdaság 1978—85 között 300 hektárról fiü-ra csökkentette gazdaságában a pa- rádicsömtermő területét, az idén pedig már egyáltalán nem foglalkoznak paradicsomtermesztéssel. — Miért? — tettük fel a kérdést Melisek István köz- gazdasági igazgatóhelyettesnek. — Mert nem tudjuk nyereséggel termeszteni. A konzervgyár pedig nem emel annyit a felvásárlási áron,^ amennyit mi kénytelenek'lennénk kérni erle — mondja Melisek István. — Vannak üzemek, ahol a jelenlegi felvásárlási ár elég a nyereséghez, ott kell megtermelni a szükséges mennyiséget. — 1982 óta — a 83-as év kivételével — minden évben veszteséges volt az ágazat. 1983-ban 2 forint 13 fillérről 2 forint 78 fillérre emelték a paradicsom kilónkénti fel- vásárlási árát. Abban az évben 307 ezer forint nyereséget hozott az ágazat. Ám a költségek nem 10 fillérrel nőttek azóta, márpedig a Hatvani Konzervgyár tavaly is 2 forint 88 fillérért vette át tőlünk a paradicsomot. Leszokni érés akarattal Isiiét Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelszava volt 1980-ban: „Dohányzás vagy egészség — válasszon!” A kérdés hazánkban is több millió embernek tehető fel — megszállottan vagy kevesebb szenvedéllyel — sokan rabjai, minden propaganda ellenére, a nikotin élvezetének. Magyarországon hat évvel ezelőtt 28 milliárd cigarettát füstöltek el a dohányosok. Erős akarat . Tessék számolni: tízmillió lakos, 28 milliárd cigaretta. Ez azt jelenti, hogy lakosonként — a csecsemőket is beleértve — évente kétezer* nyolcszáz különböző fajtájú, minőségű cigaretta jut minden állampolgárra. Ez naponta 7—8, idegnyugtatónak kinevezett méregadag. De ha szűkítjük egy kissé a kört, és csak a tizenöt évesnél idősebb lakosokat vesszük számításba, akkor ez a szám már megközelíti a háromezerkétszázat, és ha azt is figyelembe vesz- szük, hogy a felnőtteknek sem mindegyike rabja a dohányzásnak, akkor a dohányosok fejenként és naponta 20—26 cigarettával teszik próbára szervezetük eííenáiió- képességét. Nyolc éve minden cigarettacsomagon ott áll a felírás: ,.A dohányzás káros az egészségre." Ennek ellenére a nikotin élvezőinek száma nem csökken, hanem az utóbbi húsz esztendőben megkétszereződött. Különösen megnőtt a dohányzó nők (fiatalok, középkorúak) száma. Dohányzásban sajnos a világranglista harmadik helyén állunk, s ez a „bronzos helyezés” is „szépén mérgez”. Mark Twain amerikai író mondta: „Az egyik legköny- nyebb dolog a világon: leszokni a dohányzásról. Hogyne lenne könnyű, amikor én már 457-szer leszoktam, nem kell hozzá más, csak erős akarat”. Szerény véleményem az, hogy Mark Twain nem akart igazán leszokni a dohányzásról, ezért kellett olyan sokszor újra kezdeni. Jómagam nagy „pipás” voltam és 25 évvel ezelőtt mégis sikerült leszoknom a pipázás- ról. Leszokni csak erős akarattal lehet; a dohányzást egyszerre keli abbahagyni. ürügyet keres A nikotin három betegség kialakulásában a íőbűnös, róégpedig: az infarktusban, a tüdőrákban és a kóros szív- betegségben. Hazánkban százezer lakos közül 1954-ben 13, 1970-ben 35. 1980-ban 40 ember halt meg tüdőrákban. S a kép teljességéhez még any- nyit: a tüdőrák aránya a nem dohányzóknál egy százalék, azoknál pedig, akik 15 éves koruk előtt kóstolták meg ezt zz élvezeti cikket, és azóta Kódolói e szenvedélynek, a tüdőrák aránya tizenhét százalék. A legnagyobb veszély az anyák magzatát éri, ha a terhes nő a legkritikusabb időben nem tud lemondani a dohányzásról. Sem az anyánál, sem az apánál nem magánügy a dohányzás. Az édesanya terhessége alatt hagyja abba a pö- fékelést, az apa se dohányozzék abban a helyiségben, ahol gyermekek tartózkodnak. A nem dohányzó gyermekek, felnőttek passzív dohányzókká válnak, ha a dohányzó családtagokkal együtt kényszerülnek élni. A szenvedélyes dohányos ürügyet keres: „nekem nem árt”, „János bácsi mar negyven éve dohányzik, s nincs semmi baja” stb. Ezek az emberek elfelejtik, hogy hazánkban minden ötödik kór- . házi ágyon olyan beteg fekszik, akinek egészségét a mértéktelen dohányzás rongálta meg. Gondoljuk meg, a nikotin rabjai átlag 10 évvel korábban halnak meg. Ezenkívül mennyi munkanap esik ki a munkaképtelenség miatt, és végül a népgazdaság mennyit veszít azon, hogy van egy káros szenvedélyünk. Nyilvános helyeken (étteremben, szórakozóhelyen, munkahelyen, hivatalban) ki van téve a tiltó tábla: „Tilos a dohányzás'.” vagy udvariasabban : „Kérjük a dohányzás mellőzését!" A legtöbbször ez falra hányt borsó. Egy [jöliuszcn Dohányosok és nem dohányosok egymás mellett, egy glóbuszon élünk. Meg kell férnünk egymás mellett. Tiszteljük a nem dohányzókat azzal, hogy nem füstölünk az orruk alá. Anélkül is elégséges mérgező anyag van a levegőben. Dr. Lengyel Ádám — Az ágazat múlt évi vesztesége 534 ezer forint volt, amelyhez még a gazdaság saját előfeldolgozó üzeme úgynevezett lévonalának 120 ezer forintos veszteségét is hozzá kell adni. Az elmúlt négy évben átlag 868 ezer forint veszteség terhelte minden évben a gazdaság paradicsomtermesztését, ezt pedig már egyik mezőgazdasági üzem sem engedheti meg magának. — A termesztési adottságokat bizonyos mértékig lehet befolyásolni. De a ráfordítási költségek végső soron meghatározó tényezők a gazdaságos termesztés szempontjából. Teljes a léüzeni — Végül is a Hatvani Konzervgyárral folytatott több hónapos tárgyalásunk nem volt teljesen eredménytelen, mert az előfeldo'lgozó lévonalat továbbra is működtetni fogjuk. E téren olyan egyezségre jutottunk, hogy a konzervgyár garanciát vállalt a léüzem kapacitásának lekötésére, egy, a szerződésben vállalt mennyiség biztosítására. Ezenkívül 13 forintról 17-re emelte az üzemeltetési költségtérítést, bár az amortizációs és a fenntartási költségtérítés változatlan marad. A gazdaság mégis elfogadta a feltételeket, mert ha teljes a léüzem kapacitásának kihasználtsága, akkor lehet gazdaságosan üzemeltetni. Szckaüan kép A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága tehát már nem foglalkozik az idén paradicsomtermesztéssel, léüzemében pedig mások termését fogják feldolgozni. Kissé szokatlan ez a kép, de a közgazdasági szempontok egyre erősebb érvényesülése, még sok hasonló esetet fog felszínre hozni, akkor is, ha mindenki tudatában van annak, hogy a paradicsom-, s általában a zöldségtermesztés politikai kérdés, kivált a főváros és környéke piacain! S. T. E. Karikás iskola Az ezredfordulóról nézve Gödöllő várossá válásának 20. évfordulója alkalmából a Karikás iskola és úttörőcsapata honismereti vetélkedőt szervezett a helytörténeti gyűjteménnyel együtt. A közös cél a város múltjának, értékeinek, jövőjének jobb megismertetése, ezáltal megszerettetése volt. A felkészülést segítette Polónyi Péternek, a helytörténeti gyűjtemény igaz" gatójának Gödöllő múltját és műemlékeit ismertető előadása. Az alsó tagozatosok házi verseny keretében mérték össze tudásukat. Előzetes feladatként sok érdekes. makettet készítettek; szabadidőparkot, szállodát, toronyházat, sípályát felvonóval képzeltek el 2000-re Gödöllőn. A felső tagozatosok versenyében a város történelmét és jelenét felölelő villámkérdések megválaszolása volt az első feladati majd diaképekről kellett felismerniük a nevezete-, sebb műemlékeket, személyeket. Rajzos terveikben az Alsó-parkban uszodát és strandot, a lakótelepekre parkolóházakat, új mozit, szállodát — lapos tetején úszómedencével — készítettek. Az előzetes feladatként kiadott magnós riportok közül kettő-három kiemelkedően jói sikerült. Idős emberekkel régi szokásokról, szórakozási lehetőségekről, a ha idani iskolákról és az általuk elért eredményekről beszélgettek. Voltak, akik a régi Gödöllő és Vidéke újság 1905—1910-es évfolyamaiból válogattak érdekes cikkeket. Nagy tapsot kapott a 8. a-s lányok ötletes előadása, akik a mai Pest Megyei Hírlap gödöllői vonatkozású cikkeiből úgy adtak elő egy csokrot, mintha 2000-ben lennénk, s érdeklődve böngésznék az 1986- os újságokat, időnként csodálkozva, néha hitetlen- kedve. A gverekek részéről kritikai megjegyzések is elhangzottak: a kivágott fákat, a parkok állap-tát, pusztuló műemlékeket tették szóvá. A csapatok emléklapot kaptak, a helyezettek könyvjutalomban részesültek. A vetélkedő után megkérdeztük Polónyi Pétert, a zsűri elnökét, mi a véleménye a látottakról ? — Nagyon örültem a jó kezdeményezésnek. Az iskolák közül a Karikás Frigyes Általános Iskola úttörőcsapata kezdte meg a város jubileumához kapcsolódó rendezvények sorát, ezt egyben tekinthetjük a Gödöllői tavasz előhírnökének is. örülök annak, hogy ez az iskola új létesítményei mellett, a szellemi gyarapodásra is gondot fordít. A gyűjtemény más irodákkal is szívesen együttműködne, ha a Karikás kezdeményezése követőkre találna. Z. B. A. Ma kezdődik Elsősök beíratása A lakókörzet szerint Gödöllőn az elsősök beíra- tása március 5-én, szerdán és 6-án. csütörtökön délelőtt 8 és 12, délután 2 és 6 óra között lesz. A gyerekeket a lakókörzetüknek megfelelő iskolába kell beíratni, méghozzá azokat, akik 1979. szeptember 1-je és 1380. augusztus 31-e között születtek. A szülőik vigyék piagukkal személyi igazolványukat, a gondviselők a gyérek születési anyakönyvi kivonatát. Ksrepestarcsa Gabenaipari álomszerek A gabonaipari élelmiszerek jelentősége a korszerű táplálkozásban lesz a fő témája a ma, szerdán 14 órától megtartandó rendezvénynek, melyre a Pest Megyei Tanács Flór Ferenc Kórházának első emeleti tanácstermében kerül sor. Az előadással egyidejűleg árubemutatót tartanak sütőipari, valamint gabonaforgalmi és malomipari vállalatok. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Iskolásoknak művelődéstörténeti játszóháza, 15 órakor az Erkel Ferenc Általános Iskola 6. osztályosainak. Hang-játék. Zenei játékok óvónőképző szakközépiskola tanulóinak, 15 órakor. Kerpestarcsa, ldállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Az Iparművészeti Főiskola 1985-ben textil szakon végzett hallgatóinak diplomamunkái, megtekinthető 10—18 óráig. ■■ Moh Tündér Lala. Színes, magyar film. Csak 4 órakor! Esküvő. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 6 és 8 órakor. Cégtábla a háztetőn Vett helyette egy kefét. Nem tehetek róla, szeretem a régi bollokat. Azokat, ahol pici helyen ezerféle árut tárolnak; élvezet ott böngészni, kíváncsiskodni, rátalálni az oly régen áhított szögre, lakatra. Az olyanokat, amelyekben meg érezni lehet a ma már divatjamúlt szemléletet: mi vagyunk a vevőkért. Ahová betérünk egy mérőszalagért, ami éppen nincs, de rábeszélnek, vegyek vasalót, ez biztosan jobb, mint az otthoni. Valami ehhez hasonló helyre bukkantam a napokban Ke- repestarcsán, a Széchenyi út 92. szám alatt. A Gödöllő ts Vidéke A fesz, 33-as számú szerződéses boltja működik itt július óta, kissé eldugott helyen. Szibilla László boltvezető és munkatársai a IlÉV-alul- járó melletti völgyben elhelyezkedő üzletnek nem mindennapi reklámbt csináltak. A kéményen, a háztetőn, a cserepeken is ott virít nagy betűkkel: vas-műszaki bolt. Ide érdemes eljönnie annak, aki a lakását korszerűsíti. Panaszkodik az üzletvezető, Gödöllőn is szerelik a gázt, Tol- nát-Baranyát bejárják, keresik a vevők a szükséges felszerelést, de nem itt keresik. Pedig sok egyéb mellett éppen a víz-, gáz- és fűtésszerelési anyagok a specialitásuk, ezekből bőven talál náluk a vevő mindent. Ha \ esetleg a raktárban nincs valamilyen áru, kívánságra beszerzik, de kérésre haza is szállítják a vásárolt hűtőszekrényt, gáztűzhelyet vagy idomacélt. Emlékszem, mennyit szaladgáltam, míg a fürdőszoba-felszerelést összeválogattam. Itt együtt megtalálható a mosdó, a zuhanyrózsa, a csaptelep, de könyökből is nagy a választék. A havi hárommillió forintos forgalmat lebonyolító háromtagú kollektíva a szalagfűrésztől a függönycsipeszig, a szeneskannától az egérfogóig. mindent kínál. Árulnak húsdarálót, fejszét, üvegmosót és csiszolóvásznat. Ott van a polcon a sokszor hiánycikknek számító szúnyogháló és a tipli is, de a kőművesszerszámok — serpenyő, vakolókanál és colstok — mellett. Aki családi háza építését befejezte, vagy tart a hóolvadástől, a csatornavastól a különböző-, formájú hófogókig mindent megtalál ebben az egységben. A vevőkör bővítése miatt csütörtökön bevásárló- napot tartanak, este halig vannak nyitva, szombaton délig lehet felkeresni az üzletet. Várakozásom, nézelődésem nem volt hiábavaló. Jól éreztem, itt is szeretik, ha bármivel, de kiszolgálják az embereket. Egy bácsika utolsó mentségként idejött 105-ös zománcozott kályhacsövet keresni. Azt nem kapott, de nem távozott üres kézzel, vitt helvette egy kéménykotró kefét. . Báskai Erzsébet ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) r
