Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-28 / 74. szám

(Folytatás az I oldalról.) leülős részét is az ifjúságvé­delmi feladatok megvalósítá­sára. kell fordítani. Mindenki egyetértéssel hallgatta Balázs Gézáné fejtegetését, amikor a tanács irányító, ellenőrző sze­repéről, a gyámhatóság mun­kájáról, a gyermek- és ifjú­ságvédelem VII. ötéves terv ideje alatti lehetőségeiről be­szélt. Mondotta: tíz tanácsi tes­tület fóruma, 41) tanácsi vég­rehajtó bizottság előtt sze­repéit napirenden e téma. Al­bizottságok segítik a tanácsok tevékenységét, valamint más társadalmi aktivisták sora. a tanácskozások önmagukban csak azt árulják el: figyelem­mel kísérik e témát, ám ha a forma mögött a tartalmat is vizsgáljuk, már arra is fény derül, milyen áldozatos gon­doskodás húzódik az értekez­letek mögött. A VII. ötéves tervben például 600 millió fo­rintot fordítanak a gyermek, és ifjúságvédelemre. De.ez a szám- ennél jóval magasabb, ha az egészségügy, az oktatás, a sport, a lakásépítés gyer­mekek sor,sát is befolyásoló itatását tekintjük. Sgigetszenlmiklóson — Nagy József né is szólt róla — 180 személyes ifjúságnevelő ott­hont építenek. Foton kimoz­dult holtpontjáról az ifjúsági otthon építésének befejezess... 12 millió forint' fedezetet kap­nak rá. Az erőt igyekeznek a leg­kritikusabb pontokra fordí­tani. Az óvodák, az iskolák szerepe előtérben van. Hasonlóan nagy a felelős­ségük a gyámhatóságoknak, a felkészült, szívvel-és-szel egy­aránt felvértezett apparátus­nak, hiszen döntéseiken na­gyon sokszor múlik, sérül-e és milyen lelki sérülést szen­ved valamely ártatlan gyer­mek. ’. 'Korrekciós óvodai Hálózatra m fokban a nelyi erőforrásokból elsősorban, illetve azokon t» településeken, ahol kisegítő is­kola működik. S ahol már vannak kisegítő iskolák, ott a működés feltételeit kell javi- ífini, hiszen az itt tanuló gye­rekeknek 30 százaléka veszé­lyeztetett. Csak kicsit többet A megyei tanácsra vár a családsegítő központok fel­ad atren d s zer én ek kid ol go zása, a tnegyei hálózat kiépítése Elsőként Érden és Vácott szerveznek ilyen központot. Kiemelt feladat a hivatásos nevelőszülői hálózat kiterebé- lyesítése, mert már bebizonyo­sodott, hogy e pótszülői kör­nyezetben jobban megtalálják boldogulásukat, nyugalmukat a1 gyerekek. Legyen bármilyen szervezett, korszerű is egy ne­velőotthon — mert a megyé­ben működők ilyenek többsé­gükben képtelen egyen­ként azt a szeretetet nyújtani áz ott lakóknak, mint ami­lyenre egy fejlődő teremtés­nek szüksége lehet. Cegléden ebben az ötéves tervben a Művelődési Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatá­sával épülnek e feltételeknek megfelelő lakások. Akik pedig otthonban él­nek — felnőve, elérve a nagy­korúságot —, kapjanak az ed­diginél is nagyobb támogatást új életük megkezdéséhez. Nagy Istvánná beszélt erről nagyon szépen: mi mindent nyújt a Nagykőrösi Konzerv­gyár sok nődolgnzója a kö­rükben dolgozó lányoknak. Nekik is köszönhető, hogy a társadalomba beilleszkedés za­varaival ott kevésbé küsz­ködnek. De még ők is tapasz­talják az elbizonytalanodást, amikor 18 éves korukban .szárnyra kelnek ezak a leá­nyok. Számos egyéni és közössé­gi kezdeményezést említettek fel a pártbizottság ülésén. Mindenkinek csak egy kicsit kell többet tennie a kötele­zőnél, és ezzel is mérhetetlen hatásokat lehet elérni — mon­dotta Jónás Zoltán. Említette a sződligeti családi nevelést segítő tábort, amelynek e na­pokban is van folytatása: minden második szombaton 110-®n jönnek össze (pedagó­gusok, orvosok,' pszichológu­sok, szociális igazgatók ...), folytatják a megkezdett mun­kát — érdemes. A KISZ, a Vöröskereszt, a pedagógusok, a tanácsok, a bíróság, az ügyészség, a szak- szervezetek, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága, a művelődési intézmények és nem utolsósorban a munkahe­lyek tudják, értik, milyen súly nehezedik rájuk a gyermek- és ifjúságvédelemben. Nagy J ózs ef né mo n d o t ta: amikor a gyermekekről szó­lunk, tulajdonképpen a ve­szélyeztetett szülőkről is be­szélünk. Gyakran a társada­lom vállalja át az alkoholis­ta, munkakerülő szülő fele­lősségét — így a szülők neve­léséről, a velük foglalkozás­ról sem mondhatunk le. Szé­les a skála —- ezt hangsúlyoz., ta Solymosi Sándor is, rész-, 'íéíesfetv sorolva,: ‘mi mindent' kezdeményezett már eddig is a KISZ — eredményesen. Szigorú erkölcsöt Aranyosi László — mint hangoztatta — a Vöröskereszt lényegéből fakad a gyermekek, az ifjúság védelme. Kétezer­ről már ötezerre nőtt azok­nak a száma, akik vállalják a családvédelemmel való fog­lalkozást. Kétezer mozgássé­rült gyermekkel is törődnek, segítve azok családjának gondján. Nyári táborozást szerveznek és fel sem sorol­ható itt, mi minden fűződik nevükhöz. Dr. Csarnok Gyula és ha­sonlóan dr. Horváth Boldi­zsár a bűnözés és a családi kötelékek bomlásának ag­gasztó növekedéséről szólott. Öt év alatt kétszeresére nőtt az ifjúkori bűnözők száma. Lazultak az erkölcsök bizo­nyos körökben, van bizony­talanság is a morál normái­nak megítélésében, nem ala­kult ki széleskörűen az iga­zi családmodell— Figyelmeztetett dr. Csernok Gyula a kommunista erkölcsi magatartásra, a kommunista példamutatásra — ennek fej­lesztésében a pártszervezetek­nek van teendőjük. Utalt a né­ha elképesztő válóperekre, a gyerekek hányódására az egyébként a munkahelyükön tisztességgel dolgozók között. A szocialista erkölcs követel­ményeit szigorúbb mércével mérjük. Nem ítélhetjük ma­gánügynek mindazt, ami a munkahely kapuján kívül tör­ténik! Visszafordítható Stark Antal őszintének, fe­lelősnek és nagyon előremu­tatónak értékelte felszólalásá­ban mind az írásos, mind a szóbeli előterjesztést, mind azt a szenvedélyes vitát, amely a tegnapi pártbizcttsági ülésen kibontakozott. Elismerte: a gondok Pest megyében kon­centráltabban jelentkeznek, de ez nem jelenti, mintha az ország más táján nem küsz­ködnének ugyanezekkel a problémákkal. Az általános is­kolát 16 éves. korig 7—8 szá­zaléka az iskolára kötelezet­teknek nem fejezi be. 130 ezer a veszélyeztetett gyermekek száma. A gyermekek nem szü­letnek rossznak — hangoztat­ta Stark Antal is —, a fel­nőttek, a társadalom tagjai között válnak olyanná, ami­től óvni szeretnénk őket. Ne­héz munkával — 'mint ahogy ezt mindenki kifejtette —, de visszafordítható a kedvezőtlen folyamat. Anyagi, tudati ha­tással, a család szerepének előtérbe helyezésével, a jogi intézményrendszer korszerűsí­tésével, a tanácsok gondosko­dásával: hová fordítsák leg­sürgősebben a pénzüket, de van mit tenniük a lakóhelyi és a munkahelyi kollektívák­nak is. Jól koordinálva, reá­lis teendőket meghatározva. Hivatkozott Stark Antal Nagy Sándorné szavaira: a gyer­mek- és ifjúságvédelem térért stratégiai váltás következett be. Alakult a szemlélet, sok jó elképzelés van a változta­tásra. , Túl jutottunknál .üelismet- rás szákaszán, a tennivalókra helyeződött a hangsúly. Még­is az értékzavarok, a társa­dalmi különböző hatások elemzésében még sok a fel- tármvaló is. Stark Antal utalt arra: a központi szervek megkétsze­rezték az e célokra fordítható összegeket, fgy jut lehetőség a szigetszentmiklósi ifjúsági nevelőotthon megépítésére, az aszódi nevelőotthon bővítésé­re és Fót megkezdett beruhá­zásának befejezésére. A kor­mány 400 millió forinttal se­gíti a legrosszabb helyzetű is­kolákat. Utalt a Központi Bi­zottság osztályvezető-helyette­se azokra a felsőbb pártállás- foglalásokra, amelyek a csa­ládjogi törvény módosítását, az alkoholizmus elleni hatá­sosabb és szigorúbb küzdést, a munkahelyi magatartást, az erkölcsi normák magasabb ér­tékét határozzák meg. A szocializmust építő tár­sadalomban nem nyugodha­tunk abba, hogy a minden gyermeknek egyaránt járó fényből egyeseiknek csupán tartós árny jusson. Tenni kell ellene. S. A. Somogyi István és Csernus Lajos festőművészek április 3-án Nagykátán állítják ki festményei­ket. Kiállításukat a battonyai S. O. S. Gyermekfalunak ajánlják Berit is vagyunk, kint is vagyunk Csak a munkás lenne a vétkes? Amint az már számos fórumon elhangzott, messze elmaradt a várakozásoktól az cbnúlt esztendő gazdasági teljesítménye. Az okok, amelyeket szakemberek elemeztek mélyreható ala­possággal. természetesen összetettek. Egy azonban bizonyos: a munkaidőalap veszteségei előkelő helyet foglalnak el a bajok listáján. A 20 százalékos kiesés annyit jelent, mintha egymil­lió ember tétlenül töltené idejét az üzemekben, intézmé­nyekben. A valóságban persze nem így van: a tetemes kieső idő közös produktum. A napközbeni ügyintézés, az el­öregedett géppark miatti állásidő, az akadozva érkező anya­gok, a szervezetlenség, a laza munkafegyelem mind-mind lu­das az immár tarthatatlan helyzet kialakulásában. De bízvást ide sorolhatják a munkaidőben megtartóit számtalan érte­kezletet, tanácskozást, amelyek egy részét — érdeklődés hiá­nyában — talán meg sem tarthatnák, ha délután kezdődné­nek. Hálóban a renitensek Bélyegzőóra egy termelőszö­vetkezetben! Bizony meghök­kentő' sokak számára. Ritka­ságszámba' megy, hogy egy mezőgazdasági nagyüzemben, ahol a növény biológiájához alkalmazkodik a munkarend, időmérővel rögzítsék a dolgo­zók érkezését, távozását. Az abonyi Újvilág Termelőszö­vetkezetben mindez már nem újdonság. Mint Mészáros Gyu­la elnök elmondotta, 1977 óta van bályegzőóra a gazdaság­ban, felszerelését a munka­idő jobb kihasználása indo­kolta. Nem mintha addig minden­ki arra ment volna, amerre akart, de így kiszűrték azt a néhány renitenskedőt is. A módszer bevezetése után ki­derült: csökkent a késés, a dolgozók jobban betartották a munkaidő kezdését és befe­jezését. Természetesen azért előfordulhatnak késések, a kieső időt azonban az elszá­molás alapjául szolgáló mun­kaidőből levonják a termelő- szövetkezetben. Amire nem számítottak, a napközben tör­ténő eltávozásokra is jótéfco- nyan hatott az óra felszere- lése.JA kílépéáfr■cstski-igen im-, dökolt esetben engedélyezik, a portán eltávozási fü­zetet rendszeresítettek, s eb­be nemcsak a fizikai dol­gozóknak, hanem a vezetők­nek is be keli jegyezniük az előzetesen engedélyezett eltá­vozás időpontját, a visszaér­kezés idejével együtt. De még ez sem elegendő a felelős be­osztásban levők esetében, akiknek visszaérkezésekor személyesen kell jelentkez­niük a termelési elnökhelyet­tesnél. Az eltávozás, illetve a tá­voliét miatt kiesett munkaidő bérét — a havidíjasokat ki­véve — levonják a dolgozók fizetéséből. Ettől csak akkor tekintenek el, ha a termelő- szövetkezet belső szabályza­tai engedélyezik a fizetett távollétet. Mivel különböző munkahe­lyekről van szó, a munkaidő- alap kihasználásának mértéke ágazatonként eltérő. Az édes­ipari üzemben, ahol futósza­lag mellett dolgoznak az em­berek, szinte 1Ö0 százaléko­san kidolgozzák a műszakot. De a gazdaság egészére ve­títve sem kedvezőtlen a kép. A munkaidő kihasználása 80 —90 százalékra tehető, ami lényegesen jobb az országos átlagnál. Bejárás félfogadáskor — Szinte elenyésző az ügy­félforgalmunk hétfőn, ami­kor este, fél hétig várjuk az állampolgárokat. Hogy mégis legyen érdemi munkánk, és az embereknek se kelljen szabadságot kivenniük, ek­korra idézzük a hagyaté- téki, szabálysértési ügyek szereplőit — állítja Tokody Zoltán, a Nagykovácsi Köz­ségi Tanács elnöke. — Kedd és csütörtök kivételével dél­után fél ötig állunk a lakos­ság rendelkezésére, szomba­ton pedig ügyeletet tartunk. Ennek kivált tavasztól őszig van szerepe, amikor a telek- tulajdonosok keresnek fel bennünket ügyes-bajos dol­gaikkal. A Nagykovácsihoz hasonló kistelepüléseken mindenki is­mer mindenkit. Gyakori, hogy a tanács apparátusának dol­gozóit az utcán csípik el ta­nácsért. így aztán, ha az el­nöknek vagy a vb-titkárnak valami dolga akad a falu­ban, bizony órákba is bele­telik, míg visszajut a hiva­talba. A többi dolgozót ők engedik el ebédidőben, ha otthon lázasan feleszik a gye­rek, de esetenként bizony előfordul, hogy az asszonyok beugranak a közeli közértbe — munkaidőben is. — Feletteseink, akik jól is­merik ügyfélfogadási rendün­ket, gyakorta ezeken a napo­kon rendelik be munkatár­sainkat továbbképzésre, vagy akkor jönnek hozzánk „bejá­rásra”, mint például ma is — mondja az elnök. A tanácshoz tartozó intéz­ményekben, óvodákban, is­kolákban kötöttebb a mun­karend. hiszen csengetéskor a katedra nem maradhat üresen. Más a helyzet a gaz­dasági műszaki ellátó szolgá­latnál, ahol a munkások kinn, a területen dolgoznak. — Sajnos, a múlt héten az egyiküket a kocsmából hoz­tam ki — mondja Tokody Zoltán. — Ha elküldöm, amit ugyan beígértem neki, hóna­pokig nem találok a helyére másik szakembert... Szigorúbbak a vezetők? A Pest Megyei Műanyag- ipari Vállalattal szemközti ABC-ben délelőtt 10 órakor alig lézeng néhány vevő. Fő­ként idősebbek, gyermeküket Tegnap Császár Ferenc el­nök irányításával ülést tartott a Pest Megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság és Báthy Ti­bor előterjesztése alapján megtárgyalta A diákélelmezés helyzete az alsó- és középfokú oktatási intézményekben című összefoglaló jelentést. A terü­leti népi ellenőrzési bizottsá­goknak e tárgykörben folyta­tott vizsgálatairól lapunkban ■már beszámoltunk, ezért most csak azokat a javaslatokat ismertetjük, amelyekkel a me­gyei testület az intézkedésre jogosult tanácsi szervekhez fordult. Az iskolai tanulók számára főző konyhák működése, túl­zsúfoltsága, veszélyeztetettsé­ge szempontjából legrosszabb a helyzet Cegléden, Gödöllőn. Dunakeszin és Foton, nem megfelelő Monoron, Gyomron Nagykátán és Dunabogdány- ban. Éppen ezért a megyei ta­nács művelődési osztályára vár a feladat, hogy a tények ismeretében, a helyi tanácsok­kal egyetértésben, meghatá­rozza a szükséges tennivaló­kat. Még mindig sok szakkép­zetlen szakács dolgozik a diák­élelmezés konyháiban, s to­vábbképzésük is megoldhatat­lan jelenleg. Márpedig a kor­szerű táplálkozásra csak a szakképzett konyhai dolgozók toló kismamák, mindössze egy munkaruhás férfit látok ci­garettát vásárolni. Ez általá­ban így van — közli a pénz­tárosnő. — Nyitástól fél nyol­cig jönnek sokan a gyárból, de hét óra után már csak azok, akik lista alapján kol­légáiknak is beszerzik a tíz­órait. Másodszor pedig kettő után, amikor mennek hazafe­lé a délelőttös műszakból az asszonyok. Nézem a bolt nyitva tartá­si rendjét: kedd és péntek ki­vételével — ilyenkor korán zárnak — reggel hattól este hatig állnak rendelkezésre. — Régebben azért ez nem így volt — jegyzi meg az el­adó. — Nyilván szigorúbbak lettek a vezetők a PEMÜ-ben. Hogy valóban szigorúbbak lettek-e, arra Osztás Sándor, a vállalat vezérigazgató-he­lyettese válaszolt. Kezdjük mindjárt a tényekkel; a mun­kából kieső idő — ebbe be­letartozik a fizetett szabadság és a táppénz is — korábban átlagosan 47.3 nap volt, míg tavaly már csak 45,6 nap ju­tott egy-egy emberre. Hogy ez nem jelentős csökkenés? De igen. Ha kiszámoljuk, hogy a két nap plusz személyen­ként, a vállalat összlétszámát figyelembe véve már 5000 nap, és ha ezt elosztjuk az évente átlagosan ledolgozott napok számával, akkor kide­rül, hogy az a bizonyos két nap négy ember egész esz­tendei munkáját pótolja. Amikor azonban munkafe­gyelemről beszélünk, elsősor­ban azokra az egy-két órás kimaradásokra gondolunk, amelyek külön-külön nem tűnnek soknak. Míg 1984-ben az ilyen kiszaladgálásokból — orvoshoz, ügyet intézni, halaszthatatlan családi dolgo­kat rendezni — egy dolgozó átlagosan 84 órát hozott ösz- sze. addig a múlt évre ez 76- ga.': csökkent'. 'Be nem jelen­tett eltávozás gyakorlatilag nem fordulhat elő — állítja Osztás Sándor —, mert a ka­punál igen szigorúan ellen­őrzik a kilépési engedélyeket, és azt csak az illetékes igaz­gató írhatja alá. által készített ételekkel lehet a gyermekeket rászoktatni. A helyi tanácsok a mainál ösz­tönzőbb bérezéssel bírhatnák rá a főzés irányítóit a szak­munkásképző elvégzésére. A gyermekélelmezési kony­hák ellenőrzési naplóiban se­hol nem jegyezték be észre­vételeiket a városi és körzet- központi művelődési osztályok munkatársai. Pedig hiba, ha a gazdasági felügyelők figyel­me nem terjed ki a gyerme­kek táplálékának készítőire. Az iskolaorvosok a szülők akadémiáját és a szülői érte­kezleteket felhasználva az ed­digieknél többet tehetnének azért, hogy a tanulók otthon ne az egészségre hátrányos, hanem a korszerűi egészséges étkezési szokásokat sajátítsák eb Ugyancsak az iskolaorvo­sok segíthetnék az étlapok összeállítását is, vagy leg­alább azok ellenőrzését, mert jelenleg az ételsorok egyhan­gúsága és az életkori sajátos­ságok figyelmen kívül hagyá­sa számos iskolában tapasz­talható. A megyei NEB tegnapi ülé­sén fogadta el idei munka­tervét és határozta meg a hatásköri jegyzékében szerep­lő állami és gazdálkodási szervek körét is. Cs. S. Valami megmozdult. Mint láthatjuk, a munkahelyi vezetők igyekeznek megfogni a kezünk közül kicsúszó időt. Mindez azonban még kevés, és sajnos, nem általános. Aminthogy nem hoz érezhető eredményt, ha csupán az eltávozásra ügyel­nek szigorúbban. A munkát, az anyagellátást kell úgy meg­szervezni, hogy ne legyenek üresjáratok. Mindez vezetőre és beosztottra egyaránt igaz. És egyszersmind a munkamorált is javítaná. Az összeállítást készítették: Béna—EUer—Fazekas—Szigetid A Pest Megyei NEB tárgyalta A diákélelmezés teendői A gyermek- és ifjúságvédelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom