Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-27 / 73. szám

Barna héjúból piros tojás Évente mintegy 16 millió tojást értékesít a Rákosmezeje Ter­melőszövetkezet. A három tojóházban egyidejűleg 70 ezer Tet­ra SE íojóhibrid gondoskodik e hatalmas mennyiség utánpót­lásáról. Vincze Istvánná szedi le és készíti elő szállításra a húsvéti ünnepek előtt különösen kelendő, szép, barna tojáso­kat. A java nyilván az ünnepi asztalokra kerül, de sok vándo­rol majd a kis locsolók zsebébe is — piros tojásként (Hancsovszki János felvétele) Kulturális programok Eeseren csütörtökön 10 órá­tól nyitott ház, 15.30-tói logo­pédia, 16-tól nyugdíjasklub­foglalkozás, 18-tól a számítás- technikai szakkör foglalkozá­sa. Gyomron 8-tól az obsitosok búcsúztatása, 14-től művészi torna, az úttörőházban 14-től a német szakkör foglalkozása. Maglódon filmvetítés a mű­velődési házban 16.30-tól és 18.30-tól: Szerelem Montreal­ban. Mendén 17-től KRESZ-tan- folyam, 18-tól klubfoglalko­zás. Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Egy kirándu­lás képei. Vecsésen 10-től: A csillag­szemű juhász, mesejáték ki­csiknek, 14-től a bábcsoport foglalkozása, 19-től az ifjúsá­gi klub összejövetele. Szennyvíztisztítás Megölik a baktériumokat Űj eljárást dolgoztak ki a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ szakemberei az ipari szennyvizekben levő mérgező anyagok megkötésére. Hazánkban jelenleg 300 bio­lógiai szennyvíztisztító telep működik. Az ipari üzemek, el­sősorban a vegyipari vállala­tok évről évre több ipari szennyvizet bocsátanak ki, en­nek mennyisége 1990-re eléri az évi 4,5—5 millió köbmétert. A telepeken a jelenleg alkal­mazott módszerrel az iszapban levő baktériumtenyészet a kör­nyezetkárosító anyagoknak alig felét emészti meg, a többi az élő vizekbe jut. A mérgező anyagok bizonyos határon túl elpusztítják a szennyeződést felfaló baktériu­mokat. Ezért fontos, hogy a mérgező anyagokat egy időre megkössék és csak fokozato­san engedjék szétáramlani a tisztítandó vízbe, ahol a bak­tériumok apránként ezeket is képesek elpusztítani. A ma­gyar kutatók éppen erre talál­tak megoldást. A szabadalom­ra váró módszer lényege az, hogy a biológiai szennyvíztisz­títás során egy keményítőszár­mazékot, bétaciklo-dextrint adagolnak a szennyvízbe. Ez az anyag' gyűrűbe fogja, mint­egy becsomagolja a szennyvíz­ben levő mérgező anyagokat és csak fokozatosan engedi vissza a baktériumok táplálékául. Ez­zel a módszerrel a szennyező­dés 70—75 százalékától tudják megtisztítani ,a vizet. Á most kidolgozott módszert elsősorban a mérgező anyago­kat — például a klórfenolt és klórozott szénhidrogént — is kibocsátó ipari üzemek szennyvíztisztító telepein ajánlják bevezetni. Ezeken kí­vül azokban a tisztítóművek­ben érdemes alkalmazni, ahol a házi eredetű kommunális szennyvizekhez is hozzákeve­rednek az ipari üzemek mér­gező anvagai. A szakemberek elkészítették a keményítőszármazékot ada­goló szerkezet mintadarabját. Egv-egy szennyvíztisztító tele­pen a becslések szerint 100 ezer forintos költséggel meg­oldható a berendezés üzembe helyezése. A víztisztításra al­kalmas bétaciklo-dextrint je­lenleg csak a Chinoin gyártja, Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik szeretett édesanyánk, nagyanyánk, dadnagyanyánk. özv. Yalúai Istvánné temetésén Mono­ron részt vettek és fájdalmunk­ban osztoztak. Gyászoló családja. gyógyszeralapanyagként. Eb­ben az évben azonban a győri szeszgyárban is megkezdik a vegyi anyag nagyüzemi gyár­tását. A nagy jelentőségű módszer gyakorlati alkalmazása mellett ázol az is, hogy viszonylag ol­csó. A számítások szerint 50 köbméter szennyvízbe mind­össze egy kilogramm, 35 forint értékű keményítőszármazékot kell adagolni. Olyan mérési módszerről is beszámoltak, amellyel ellenőrizhető, hogy a szennyvíztisztító telepeken hogyan változik az iszapban levő baktériumtenyészet szennyeződésemésztő képessé­ge. Az automatikus berendezés meghatározott időnként méri a baktériumtenyészet aktivitá­sát, s a telep kezelői ennek megfelelően adagolhatják a tisztításra váró szennyvizet. ŐRI ínon A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1986. MÁRCIUS 27., CSÜTÖRTÖK A saját ellenőreik A bajok gyökereit kutatják Az ellenőrzőbizottságok fel­adata igen sajátos, de ugyan­akkor nélkülözhetetlen a me­zőgazdasági üzemekben. Egy korábban kiadott rendelet ér­telmében feladatuk a közös vagyon kezelésének, a gazdál­kodásnak. a tagokkal való el­számolásnak, a közgyűlés, ha­tározatai végrehajtásának el­lenőrzése. És ekkor még nem szóltunk mindenről. A monori Kossuth Tsz-ben öt tagja van a bizottságnak, feladataikat igyekeztek tavaly is a szabályok szellemében el­látni. A szövetkezetben az alaptevékenységen kívül számtalan melléküzem .műkö­dik, ezek munkáját is folya­matosan figyelemmel kísérte az ellenőrzőbizottság. Felül­vizsgálták a zárszámadási mérleget, amelyet megfelelő­nek tartottak, s javasolták el­fogadásra a közgyűlésen. A tavaszi mezőgazdasági munkákat is ellenőrizték. Az emlékezetes kései kikelet el­lenére a legfontosabb tenni­valókat időben és jó minőség­ben be tudták fejezni a Kos­suth Tsz-ben — állapította meg a bizottság. Konstatálták továbbá, hogy az ősszel elve­tett gabonák állapota és tő­száma jó. A vetések a telet átvészelték, károsodás nem ér­te a táblákat. A burgonyatáblák vizsgálata során kiderült, hogy a vegy­szerezés nem járt teljes si­kerrel, úgynevezett kultúr- gyomként nagy mennyiségű napraforgókelés mutatkozott amit vegyszerezéssel nem si­került teljes egészében eltávo­lítani. A tavaszi vetések jól sike­rültek : előfordult foltokban újravetés, azonban az nem volt számottevő. A naprafor­gó és a kukorica gyomtalaní­tása szakszerűen megtörtént A gyomirtás utáni hirtelen csapadék a kötöttebb talajo­kon depressziót váltott ki, kö­Jegyzet A rák útját járják? K edves vásárlóink! Szí­ves elnézésüket kér­jük. leltár miatt zárva tar­tunk. „Értesítjük vevőinket, tatarozás miatt az árusítás szünetel.” „Áruátvétel miatt zárva.” „Betegség miatt... — ilyen és hasonló kiíráso­kat számtalanszor olvasha­tunk üzletajtókon. Miután van a miheztartáshoz tájé­kozottságunk, tudjuk, mité­vők legyünk. De tudja-e az a vevő, aki Vecsésen, a Baj- csy-Zsilinszky út és Somo­gyi Bacsó út sarkán levő — hajdan volt üzletházban — a cipőboltot próbálta keres­ni? Volt ugye az országos en­gedményes vásár, a téli vá­sár. De itt nemhogy rek­lám, árleszállítási propa­ganda nem volt, de még a fent sorolt eligazítások egyikét sem olvashatták a komor, lehúzott üzleti redő­nyön. Olyan vevő is akad, aki panaszkodik: az ezerné- hány forintos, idő előtt tal- paveszett cipőjét próbálta reklamálni ... A segítség, ami egyáltalán nem szíves­ség lett volna — elmaradt. Jó tanács ugyan akadt: — Keresse fel a monori főtéri cipőboltot, ott majd rende­ződik a gond... A felháborodott kedves vevő időt, fáradságot és az útiköltséget is ráfizethette volna, ha megfogadja a jó tanácsot. Nem sokkal ké­sőbb már a „tanácsadás” is megszűnt. Mert nem tudni, mi okból, megszűnt vagy csak téli álmát alussza a Pest Megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat Ve­csésen egyedülálló boltja. A jobb sorsra érdemes üzlet amúgy is sok vándorlás után az egyre rosszabbra törekvés áldozata. Mert hisz ez a cipőbolt szép árukíná­lattal már a 40-es évek vé­gén is megvolt, ugyanennek a háznak a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti oldalán. Később a mai Ferroelektrika szövet­kezet irodaházában „üze­melt'’. Jócskán megnagyob­bodott akkor. Kellett ez a nagyobb bolt, vélték az em­berek. Kellett? IVI íg más vállalatok rek- lámhadjáratot: folytat­nak a vevőért és fejleszte­nek, egyre szélesebb a vá­laszték, hogy versenyképe­sek legyenek, ez a vállalat Vecsésen évtizede másképp csinálja. Miért? Fekete Gizella vétkezésképpen a növény fej­lődésében visszaesés követke­zett be. Mindezek ellenére bur­gonyából rekordtermést, nap­raforgóból, kukoricából jó ter­mést takaríthattak be a kö­zös gazdaságban. A szőlészetben a téli, de még inkább a tavaszi fagy tetemes károkat okozott. Na­gyon sok tőke nem hajtott ki, ahoi, kihajtott, új termő­karokat kell kialakítani, ami két-három évre visszaveti a termést. A bekövetkezett fagy­kár miatt 6,2 hektár öreg sző­lő kiszántására kerül sor. A szőlészeti ágazat vezetőinek figyelmét felhívták arra, hogy a költségek csökkentésével próbálják az eredményességet növelni. Az erdőgazdálkodás ki­egyensúlyozott volt 1985-ben is, amit a 2,3 millió forintos üzemi eredmény is alátámaszt. Az alaptevékenységet kiszol­gáló segédüzemágak is ered­ményesen dolgoztak, amit a sikeres gépszemlék is bizonyí­tottak. Az ágazatokat kiszolgáló erő- és munkagéppark elöre­gedett; az ott dolgozók áldo­zatos munkájának köszönhető hogy a szükséges munkákat valóban befejezték — állapí­totta meg az ellenőrzőbizott­ság a tavalyi beszámolójában. Biztató, hogy — pályázat út­ján — új gépek és eszközök beszerzésére nyílt lehetősége a közös gazdaságnak. Az állattenyésztés a korsze­rűtlen tartási körülmények között alacsony és szerény eredményt produkált. Az alaptevékenységhez tar­tozik a háztáji ágazat, amely tavaly állat- és zöldségfelvá­sárlással foglalkozott. Az előb­biből az éves forgalom csak­nem 22 millió forint volt, a zöldségforgalom 2,1 milliót tett ki. Az állattenyésztéshez ha­sonlóan mostoha körülmények között működik a zöldségfel­dolgozó üzem. Tavaly a 28,1 millió forint árbevétellel pár­huzamosan csak 654 ezer fo­rint nyereséget tudtak felmu­tatni — elsősorban objektív okok akadályozták a kibonta­kozást. Az alaptevékenységen kívü­li ágazatok közül a budapesti építőipari főágazat nem telje­sítette tervét. A rossz gazdál­kodás miatt felszámolták a Budaépszert és a Monorszerg GT-t. Banda Cürűn érkeznek a vo- natok a gyömrői vas­útállomásra a késő délutá­ni, esti órákban. Az állo­más hátsó, sötét peronján tizenéves suhanc fiúk vi- háncolnak, nem kis riadal­mat keltve a hazafelé in­dulók körében. Jön egy málházó — az állomás al­kalmazottja —, de tőle sem riadnak meg a tíz-egy- néhány éves fiatalemberek, tovább folytatják a raj- csűrt. Elindulok a sínekkel párhuzamos utcában. A töltésről rikácsoló hango­kat hallani, nem kétséges, hogy ők folytatják dicste­len, eléggé el nem ítélhető portyájukat. Egy fiatalasszony a szomszédjától igyekszik ha­za, egyszer csak hatalmas kődarab landol mellette a földön. Majdnem eltalál­ták ... A vasúti betonkerí­tésből hiányzik egy szelet, ott jönnek ki az ifjak és jó nagyokat nevetve folytat­ják útjukat — valamerre. Mert, hogy nem haza, az biztos. Pedig már este nyolc óra is elmúlt. Soraikban ott látni azt a 15 éves fiút, aki ellen már több rendőrségi eljárás in­dult, kevés eredménnyel. Úgy látszik, ö a példakép a többiek szemében. Jó lenne, ha ezeknek a suhancoknak elvennék a kedvét az ilyen randalíro- zásoktól. Az állampolgárok szeretnének békésen haza­térni otthonukba. A közel­múltban lapunkban is megírtuk, hogy kielégítő a közrend, a közbiztonság helyzete a körzetben. Szer­vezett bűnbanda nem oko­zott riadalmat sehol sem. Az ilyen példák azonban figyelmeztetnek. Nem ártana a még gyakoribb ellenőrzés a forgalmasabb helyeken. Ezt a csapatot pedig külön is az illetéke­sek figyelmébe ajánljuk. A melléküzemek 19,9 millió forint nettó üzemi eredményt produkáltak. A Pest Megyei TESZÖV tavaly komplex vizs­gálatot tartott a monori Kos­suth Tsz-ben. A vizsgálat zá­ródokumentumait ismertették az ellenőrzőbizottsággal is. G. J. Locsolóbál Locsolóhált rendeznek már­cius 29-én, szombaton 20 órá­tól Maglódon, a Petőfi Sán­dor Művelődési Házban. Ga­rantált zene, büfé, tombola. Báli belépő kaiphatő a műve­lődési ház irodájában. A mendeiek másnap, va­sárnap 20 órakor tartják a húsvéti locsolóbált. Kosárlabda A sportszerűség veresége A szeghalmi gimnázium el­leni fiú kosárlabda visszavágó mérkőzésre 12 pont előnnyel indult el a monori JAG csa­pata. A játékosok, kísérők és szurkolók különbusza 3 órás kellemes út után érkezett meg a meccs helyszínére.. A tét nagy volt: az ország legjobb 8 középiskolai csapata kö*é ju­tás. Zátrok Károly még az autóbuszon kérte a játékoso­kat a becsületes helytállásra és jó játékra, a nagy számú szur­kolót pedig a tisztességes biztatásra, a sportszerű légkör megtartására. Hatalmas hangorkánban kezdődött a mérkőzés, pereg­tek a dobok, szólt a kereplő és trombita, a zománcos fedők is sűrűn csattantak össze. Az el­ső kosarat a monori fiúk ér­ték el. A mérkőzés első fél­idejének feléig kiegyenlített kosárlabda játék volt. Ettől kezdve a mérkőzést vezető — egyetlen! — helyi, Békés me­gyei bíró csak a monori sza­bálytalanságokat látta meg. Egymást követték a téves íté­letek a monoriak ellen. Zátrok Károly időkérését többször nem vette figyelembe a játék­vezető, személyes reklamációra került sor emiatt is. Ez az ide­gesítő és igazságtalan állapot megviselte a fiúkat. A szerencse is elpártolt a csapattól. A bírói pártatlanság a második félidőben sem érvé­nyesült. A mérkőzés helyen­ként rögbijelleget mutatott, de a labdarúgás és kézilabda elemeit is fel lehetett ismerni az ellenfél játékában. A végig fegyelmezetten, sportszerűen játszó monori fiúk tehetetle­nek voltak az elengedett szeg­halmi középiskolásokkal szem-, ben. Kár ezért a 93-62-es vég­eredményért. Szomorúan hagy­ták el a pályát a játékosok, a csapatkapitány sportszerűen kezet fogott az ellenféllel és a bíróval is. Legjobban a fiúk érezték meg és tapasztalták a mérkőzés tanulságait. Az egyik játékos véleménye így szólt a monori edzőhöz: „Tanár úr, minket itt megverettek .. Nagyon hiányzott a csapat kulcsembere, Marosi György, aki műtétje után csak a kis- padról nézhette az öldöklő tu­sát. A történtek ellenére dicséret illeti Zátrok Károly edzőt, hogy eddig eljutott csapatával. A játékosok megnyerték a Pest megyei bajnokságot. Le­győzték a debreceni Csokonai Gimnázium csapatát. Szegha­lommal szemben egy győzelem, egy vereség a mérleg. Bízunk abban, hogy a fiúk igazságér­zetét és a kosárlabda iránti szeretetét nem nagyon viselte meg ez a vesztett mérkőzés. A Monori kosár. Akik a labdát „bűvölik” fehér nadrágban: Gábor Attila és Sahin Tóth Zoltán csapat tagjai: Mátyás F„ Gá­bor A., Veress G., Kovács A., Kollár A., Sahin T. Z„ Mátyás Zs., Rambocz R., Bokros T. voltak. Egy a ritkán megítélt monori büntetők közül. Dobáshoz ké­szülődik Veress Gábor, mellette a sokat emlegetett játékveze­tő. (Kép és szöveg: Péter László) ISSN 0)33—2fi51 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom