Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

1986. MÁRCIUS 26., SZERDA 3 Miniszteri sajtótájékoztató a Parlamentben Az egészségügy és a társadalom i A megyei népfrontelnökség ülése Javaslat az ötéves tervre Kéri és szervezi a támogatást Az egészségügyi ágazat ki­emelt jelentőséget tulajdonít a következő öt évben a szív­ás érrendszeri betegeik ellátá­sának és rehabilitációjának, az onkológiai, pszichiátriái, baleseti ellátásnak és rehabi­litációnak, a népesedéspoliti­kai célokhoz kapcsolódó anya- és gyermekvédelmi programoknak, s a gyógyítás hátterét adó laboratóriumi, vérellátási, radiológiai és pa­tológiai szakágaknak. A töb­bi között ezekről esett szó tegnap azon a parlamenti saj­tótájékoztatón. ahol dr. Med­ve László egészségügyi mi­niszter és helyettesei ismer­tették az újságírókkal az egészségügy VII. ötéves ter­vét. Mint a miniszter kiemelte, a lakosság egészségi állapota nem csupán az ágazat fejlő­désétől függ, hanem például az érvényben lévő környezet- védelmi előírásoktól, a lakás­építés, a munkakörülmények alakulásától, az életmódra ha­tó nagyobb társadalmi prog­ramoktól is. Természetesen az egészségügy is csatlakozik a maga eszközeivel olyan társa- daloimpolitkiai célok elérésé­Erősíteni a piaci munkát — hangzik hivatalos megfogal­mazásban, amit hétköznapira így fordít Hajzuk József, a Pest Megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat főmérnö­ke: keresni kell manapság az üzletet, a hagyományos meg­bízatások mellé újakat is fel­kutatva. Export- és hazai rendelte­tésű áruk csomagolása, bér­munka, textiltisztítás és mo­sás — ezek adják a vállalat tevékenységét. A nagykőrösi központi mosoda és tisztító több mint egy éve leányvál­lalatként működik. Az új sza­bályozók lehetővé tették, hogy egyes kijelölt fogyasztói szol­gáltatásokra kisvállalkozások alakuljanak, amelyek az álta­lánostól eltérő, kedvezőbb adó­feltételek mellett működhet­nek. Ily módon a sokak által igényelt szolgáltatásra a mo­soda és az anyavállalat sem fizet rá. A nagykőrösi mosó-, tisztító üzem eredményessége ugrásszerűen megnövekedett, a központi kassza pedig a leányvállalat nettó nyereségé­nek 15 százalékával gyarapo­dik A Pest Megyei Szolgálta­tó és Csomagoló Vállalat azon­ban két évig húz hasznot az együttműködésből, a „leány” határozott szándéka ugyanis az elszakadás. Erre azonban — némi alkudozás eredménye­ként — csak jövőre kerül sor, hogy megtérüljön valamelyest az esztendők során oda kon­centrált fejlesztés. Biztos üzlet a Taurus szá­mára végzett bérmunka; a légrugófelépítés. Évente 170 ezer darab készül ebből az al­katrészből Pilisvörösváron. Fo­lyamatosan csomagolják és szállítják szerte az országba a sütéshez szolgáló szalalkáli port is. A csomagolórészleg újab­ban a Váci utcai Konsumex- Aranypók Áruháznak is dol­gozik. Olasz, osztrák és NSZK- áruk kerülnek ki tőlük — így mondják — pultrakészen. Im­portot helyettesít a plastofix nevű műgyanta, amelynek ve­vője a Tungsram. Az Egyesült Vegyiművek .területén, tőlük bérelt gépsoron készül az évi 160—170 tonnányi termék, négy ember keze munkája nyomán. Rátalálni új megrendelők­re, nyereséges üzletekre, ez létkérdés. De a sikeres műkö­dés összetevője a költségek le­faragása is. A központ létszá­mát éppen ezért tudatosan le­csökkentették. 1984-ben 38-an, ma viszont 24-en dolgoznak itt, ami azt jelenti, hogy egy- egy ember 2—3-féle funkciót hez, mint a népesedési hely­zet jobbítása vagy a szociális gondoskodás sokszínűbbé té­tele. Sok a súlyos gond, például naponta 250 ezren vannak be­tegállományban, többen men­nek rokkantnyugdíjba, mint a kor okán öregségibe, s a halá­lozási statisztikában feltűnően nagy azok aránya, akik még produktív életkorban távoz­nak közülünk. E jelenségek megváltoztatására kevés öt esztendő, de a tétlenség csak tovább rontaná a helyzetet. Ezért a minisztérium rendkí­vül fontosnak tartja a követ­kező ötéves tervidőszakban a már említett kiemelt szak­mai programok következetes végrehajtását az egészségügy minden szintjén. Ehhez nélkü­lözhetetlen, hogy erősítsék a betegségmegelőző szemléletet, s alkalmazását például az alapellátásban, a gondozás­ban, a körzeti, gyermekkörze­ti és üzemi orvosok, védő- és gondozónők tevékenységének közelítésével, azzal, hogy fi­gyelmük egységesen a család­ra irányuljon. Ez emelné az alapellátás presztízsét is. Sok még a kihasználatlan is ellát. Ott azonban nem spó­rolnak, ahol ez hátrányt jelen­tene; ötmillió forintot szánnak arra a fóti beruházásra, amelynek nyomán korszerű csomagoló üzemcsarnok léte­sül a hozzá tartozó kiszolgáló létesítményekkel. lehetőség az integrációban, a beteg nem mindig az állapo­tának megfelelő helyen kap végleges ellátást, ezért pél­dául kívánatos erősíteni a szakorvosi hálózat konzulta­tív munkáját, ahelyett, hogy magához vonná a körzetben is ellátható betegeket. Javíta­ni kell a felelősségi rendsze­ren is, hogy megszűnjön a ma gyakori eset: az orvosát sza­badon választó beteg kettős gondozást kap, s nem a gon­dozását vállaló orvos az egye­düli felelős azért, hogy min­den vizsgálatot elvégezzenek nála, minden kezelésben — amire szüksége van — része­sítsék. Ami az ágazat munkájának feltételeit illeti, a cél az el­avult intézmények rekonst­rukciója, korszerűsítése, a gép- és műszerellátás javítá­sa, s a szakemberképzésnek a kor igényeihez igazítása. Eb­ben benne foglaltatik az is, hogy az egészségügyi dolgo­zók felkészítésében kapjon nagyobb teret a betegségmeg­előzés módszereinek ismerte­tése. Végül: az ágazat vezetői lé­nyegesnek tartják, hogy ja­vuljon az egészségügy és a lakosság kapcsolata, szeretnék elérni, hogy kevesebb legyen az ápolással kapcsolatos kifo­gás, hogy megoldódjon a kör­zeti orvos és páciense iga­zán „négyszemközti’’ beszél­getése, hogy ritkább legyen az indokolatlan küldözgetés, s hogy a gyógyító intézményele legyenek nyitottabbak, az ott dolgozók vállaljanak nagyobb részt például a környék egész­ségvédő klubjainak munkájá­ból. Hiszen az egészségügynek fő célja, hogy a társadalom egészének sajátjává tegye a megelőző szemléletet, életvi­telt; ez hozhat igazán érdeimi . változást a .népesség egészségi 1 állapotában. Cservenka Ferencié köszöntése Cservenka Ferencnét, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagját, az országgyűlés al- elnökét, a munkásmozgalom régi harcosát párttagsága 50. évfordulója alkalmából ked­den Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára köszöntötte és át­adta a Központi Bizottság emléklapját. Jelen volt i o- vács Jenő, a Központi Bizott­ság osztályvezető-helyettese. Dinamikus volt a termelésbővítés A tervezettnél dinamiku­sabban fejlődtek Pest megye ipari szövetkezetei az elmúlt évben. Hozzájárult a jó ered­ményekhez a kisszövetkezetek többlettermelése is, amely ma már a termelés 3 százalékát adja — hangzott el a KISZÖV elnökségének tegnapi ülésén. Megyénk ipari szövetkeze­teinek árbevétele 18 száza­lékkal haladta meg az előző évben elértet, és 10 százalék­kal volt magasabb a terve­zettnél. Még friss festés, mázolás szaga keveredik a bor átható illatával a Rákosvölgye Ter­melőszövetkezet új, mogyoródi borpalackozójában. A jókora csarnokban NDK-gépsor dol­gozik; óránként 3700 literes palackot tölt meg a napérlelte Falugyűlések, lakossági fó­rumok tapasztalatait sűrítette annak idején a megyei nép­frontelnökség, amikor megvi­tatta és megtett észrevételei­vel egyetemben helyeselte a megye hetedik ötéves tervé­nek koncepcióját. A tervező- munka végső szakaszához érke­zett, a javaslat elkészült, rö­videsen a megyei tanács elé kerül. Kedd délutáni, a moz­galom megyei székházában tartott ülésén a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottsága elnöksége örömmel fogadta te­hát, hogy sokféle formában viszontlátja az eléje terjesztett, a megye hetedik ötéves tervét összefoglaló javaslatban azt amit tavaly kiegészítésként tanácsként a koncepcióhoz fű­zött. Ezért is, a terv tartalmáért is a testület elismerését fejez­te ki a tervezőmunka irányí­tóinak és megvalósítóinak egyben megállapította: a terv- javaslat az adott keretek kö­zött megadja a fő helyet azok­nak az égető ellátási problé­máknak — mint a lakásgaz­fehér nedűvel. Hetvenmillióba került a beruházás, az üzem­csarnok és az 50 ezer hekto­liter tárolókapacitású raktár. A hegy levét palackozó ma­sina első fázisban az üvegeket mossa. Roppant zörgéssel in­dulnak útjukra a zöld flaskák, amelyeket fürge asszonykezek raknak sorba. Ahogy elnézem a falánk gépeket, lelki sze­memmel látom apadni a pesti közértek vészesen megnöveke­dett üveghegyeit, megannyi bosszúság okozóit. De sajnos nincs indok az örömre, a csilingelő üvegek ugyanis hutatiszták, ahogy a szaknyelv mondja, s Lengyel- országból származtak hozzánk! Importáljuk, mintha itthon nem lenne elég... Vándorolnak tovább a fris­sen mosott, öblített palackok, s rövidesen mogyoródi fehér kotyog a hasukban. A nagy tartályok, mint a mesében, sosem ürülnek ki. Nem va­rázserő, hanem elektromos szintérzékelő gondoskodik er­ről. Ha apad a bor, máris működésbe lép az utántöltő, s a 24 fejből csoroghat a tő­kén termett lé tovább sebe­sen. Ezután következik a le­zárás, amely kommersz borról lévén szó, úgy megy most, mint a soméi. Amit mi csak kupaknak hívunk, azt itt hi­vatalosán koronazárnak tisz­telik. Így hát — mondhatjuk — a mogyoródi fehérre felteszik a koronát. Igaz, nem mindig si­mán. Mert hogy a hazai kupa­kok hat tized milliméterrel alacsonyabbak, mint a KGST- szabvány szerint készült tár­saik, amilyenekre a Nagema gépsort is beállították. És ez már elég ahhoz, hogy Kubik- sza Istvánná gépkezelőnek sű­dálkodás, a közüzemi vízháló­zat fejlesztése, az egészségügy és szociális gondoskodás —, amelyek falugyűléseken, a helyi népfronttestületekben a leginkább foglalkoztatják ala­kosságot, s amelyek az 1985. évi általános választásokat megelőző jelülőgyűléseken is középpontban álltak. Az elnökség helyesli a terv­javaslatban megfogalmazotta­kat, egyetért a célokkal, egy­ben aláhúzza: a helyi tanácsi és népfronttestületeknek a ko­rábbiaknál sokkal nagyobb lesz a felelőssége a gazdálko­dás ésszerűségéért, a fejleszté­si célok kiválasztásáért. A nép­frontmozgalom, amint eddig is, a jövőben szintén kéri és szervezi a lakosság áldozatot, a közösséget gyarapító társa­dalmi munkáját. Ehhez jó ala­pot ad, hogy a most befejező­dött hatodik ötéves tervben a megyében minden korábbinál nagyobb értékű társadalmi munka valósult meg, öt esz­tendő alatt 4,9 milliárd forin­tot tett ki. meg-megakadásra hajlamos üveglezárót. Ami azonban csöppet sem rontja az asszony örömét, hogy itt dolgozhat. A szadai jércetelep csipogó lakóit hagyta ott ezért a mun­káért, amelyet ugyancsak megkedvelt. Persze nemcsak a rakoncátlankodó koronákkal kell bajlódnia. Feladata az ellenőrzés is. Például, hogy repedt üveg ne menjen tovább a szalagon. De kiemeli a jók közül azt az italos fiaskót is, amelybe valami idegen anyag került. A megtelt, lezárt borosüve­gek végezetül címkét kapnak, hogy azután targoncán tartsa­nak a raktár felé. Egyelőre még csak bort palackoznak Mogyoródon, ám hamarosan további egységekkel egészül ki a gépsoruk. Az úgynevezett csavarzáró a vermutok tölté­sére teszi alkalmassá a masi­nát, míg a dugózó-fóliázó a nemesebb borokhoz szükségel­tetik. Tudvalevő, hogy a finom boritalok arany-, illetve ezüst- sapkácskát viselnek aszerint, hogy édes kontyalávalók avagy száraz jellegűek-e. Mol­nár Jenő művezető azt is el­mondta, hogy a tsz töltőüzem' egy pezsgőpalackozóval les: teljessé. A helyét már kialakí­tották, s amint meglesz a vá lutára a bankhitel, megvásá­rolják a berendezést. Az üvegbe valót részben a péceli termelőszövetkezet sajá szőlőültetvénye szolgáltatja részben felvásárlásból szárma­zik. Kapacitás van, csak a szüret jó legyen! Jobb, min: az elmúlt két szűk esztendő­ben. Bortermelőkkel és bor­kedvelőkkel egyetemben ez várják Mogyoródon, az újdon­sült palackozóban is. Szigethi Teréz Kell némi segítség a koronazáráshoz. (Barcsa Zsolt felvétele) A központi kassza Az üzlet nem jön házhoz Tudatosan csökkentették a létszámot Sz. T. A fásítási hónap országos megnyitója Élő térkép Gödöllő határában A város alapításának huszadik évfordulóján Gödöllő fájánál munkálkodnak: Krasznai Lajos, Szerdahelyi Péter és dr. Ábrahám Kálmán (Folytatás az I. oldalról.) elképzelhetetlen lenne faülte­tés nélkül. Ezt még a kedve­zőtlen időjárás sem tudja megakadályozni. Az ünnepség végére még a nap is kibújt a felhők mögül, amikor a népes vendégsereg a város határában levő jubileumi emlékparkba vonult. A város új ligetének alapjait rakták le itt, ami nem jelenti azt, hogy a többi zöld terület ne lenne továbbra is fontos, gondozásra méltó, de ez az emlékhely az ország környezetvédőinek buzgalma előtti tisztelgés. A Dózsa György úton, az autópálya-csomópont közelé­ben Gödöllő városi rangra emelkedésének 20. évfordulója alkalmából kezdték meg a park kialakítását. (Gödöllő egyéb­ként azzal büszkélkedhet, hogy az országban itt a legnagyobb az egy lakosra jutó zöld terür let.) A park egyelőre még csak sejteti a tervezők elképzeléseit: Magyarország élő térképét va­rázsolják majd a tájba. Az or­szág határait jelző sövényen már most is zöldellnek a leve­lek. A városok helyét tábla és egy-egy fa jelzi, ezek ma ke­rültek helyükre. A Gödöllőt jelképező fát dr. Ábrahám Kálmán és Szerdahelyi Péter ültette el az alaposan felázott talajba. Ez mintegy a park épí­tésének jelképes alapkőletétele is volt. Az 5,4 hektárnyi terü­letre 25 fafajtát telepítettek, amelyék az adott tájegységre jellemzőek. A park sétaútjai az országos főútvonalak nyomvonalát kö­vetik majd. Mi a 6-os számú főúton közelítettük meg a fő­várost és Gödöllőt, egyelőre még csak ez járható a későn érkező tavasz és a sok csapadék miatt. A jövőben színes nö­vények jelzik majd a Balatont és a főbb folyókat. Igazi pi­henőparkot álmodtak ide a tervezők, olyat, ami például oktatási célokat is szolgálhat. A természet színeiben pom­pázó élő térkép szép látványt nyújt majd az autópályán köz­lekedőknek is. A park — amely szimbólu­ma az életnek, környezetünk szépítésének, az egészséges la­kóhely megvédésének —, nem véletlenül került erre a hely­re. A város lakótelepe ebbe az irányba terjeszkedik, az itt élők felüdülést találhatnak majd az addigra kiterebélye­sedő fák között. Másrészt az autópálya mindenképpen meg­követelte, hogy a forgalmas út és a város közé védő erdősá- vot telepítsenek. A tegnapi ünnepélyes meg­nyitó után országszerte kezde­tét veszi az egy hónapig tartó akoiósorozat,, amelynek kere­tében fákat ültetnek, parkokat, ligeteket alakítanak ki. A MÉM ebben az esztendőben is több millió forinttal járul hoz­zá a fásításhoz. Csaknem ki­lencmillió csemetét adnak té­rítésmentesen az ültetőknek. Ezekhez a Hazafias Népfront helyi szervezeteinél, illetve a tanácsok közvetítésével 150 er­dészeti egységnél lehet hozzá­jutni. A rendelkezésre álló cse­meték többsége gyorsan növő nyár, illatos virágú akác, szép lombú tölgy és szárazságot jól tűrő nyír és fenyő. M. N. P. Tsz-palackozó Mogyoródon Automata tölti a hegy levét Arany, illetve ezüst sapkácskát viselnek majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom