Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
1985. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Vetés előtt A legtöbb tavaszi vetésű növény szaporító anyagából jó ellátást ígér a V etőmagtermelte- tő és Értékesítő Vállalat, úgy tűnik, nem lesz hiány semmiből, a tavaly nálunk termett kevés uborka és bab szaporító anyagát importból pótolták. Idén is több újdonsággal jelentkeznek: a kertészeti ágazatban például három fejeskáposzta-, négy paradicsomfajtával bővítik a választékot, jobb termőképességű fajtákat ígérnek sárgarépából, retekből és uborkából. Képünkön Nagy Natália uborkamagokat csomagol. Előtérbe került az automatizálás Szerszámgépek szigetei, sejtjei A demokrácia játékszabályai szerint A meccsnek két győztese van Ennek a mérkőzésnek akadtak sportszerűtlen jelenetei is, ám a résztvevők mégis megérdemelnék a fair play-díjat. A sportnyelvből vett hasonlat annál is inkább helytálló, mert Budaörsön egy sportpálya építésének terve korbácsolta fel az indulatokat. A városi tanács és az Ifjúság utca lakóinak találkozóján végül igazságos döntetlen született. Pálya és lelátó Az eseményeket odáig kell visszapörgetnünk, hogy a tanácsi tervekben már régóta szerepel egy korszerű sport- létesítmény megépítése. Mégpedig annak okán, hogy Budaörsön régi hagyományai vannak a 'portnak, még ha az eredményeken ez nem is látszik. A jelenleg a megyei II. osztályban harcoló labda- rúgócsapatnaik az volt a legemlékezetesebb tette, hogy egyszer beverekedte magát a Szabad Föld Kupa döntőjébe, s a Népstadionban játszhatott. A női kézilabdások ennél jobban szerepelnek: a Nemzeti Bajnokság II. osztályában gyűjtögetik a pontokat. A cselgánccsal ismerkedő gyerekek a korosztályos vetélkedőkön hívták fel magukra a figyelmet. Ennyi, nem több, amennyit az előzményekről tudni kell. — Kézilabdapályából jól állunk, a tornatermeket is rendesen kihasználjuk, de nincs igazi sporttelep — mondja Fehérváry János tanácselnök. — A futballpálya olyan állapotban van, hogy éppen csak megtarthatók a mérkőzések, s helyszűke miatt nincs lehetőség a bővítésre. Ezért gondoltunk arra, hogy kellene gyeptéglás pályát, mellette pedig edzőpályát építeni. Méghozzá olyat, ahol az atlétika különböző ágait is lehet művelni, s ahol legalább 500 nézőt le lehet ültetni. Olyan területet kerestünk, amelyik állami tulajdonban van és közművekkel viszonylag könnyen és olcsón elérhető. Egyetlen ilyet találtunk, a két lakótelepi iskola között. Ügy gondoltuk, hogy a régi sportpálya kiparcellázásából befolyó összeg elegendő lehet a munka elkezdéséhez. Nagyobb köíísóg A tanácsi tervek azonban nem találkoztak a lakosság osztatlan lelkesedésével. A majd két esztendeje tartott közvélemónykutatás alkalmával a megkérdezett? 800 lakótelepi lakos 10 százaléka nemmel szavazott. Főként azok féltik a nyugalmukat, akik a legközelebb laknak a kiválasztott helyhez. A sportklub aktivistái azonban nem adták fel: felkeresték a kérdéses házak lakóit, hátha megváltoztatják a véleményüket. Ezúttal 163 ember közül 43, azaz már 25 százalékuk utasította el a sportlétesítmény építését. Ám hamarosan kiderült, hogy a lakók nemcsak a nyugalmukat féltik, más oka is van ellenkezésüknek ... — Az év elején összehívtuk egy találkozóra azt a 43 embert, hogy kölcsönösen megismerhessük egymás érveit — folytatja Fehérváry János. — Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudjuk a lakosság álláspontját befolyásolni. Olyan hangok is hallatszottak, hogy Budaörs egy mesterségesen felfuttatott futballcsapattal akarja reprezentálni városi létét. Véleményük szerint nem sportpályára, hanem annál sokkal fontosabb dolgokra kellene a pénzt költeni. De ha már minden áron a sportot akarjak támogatni, akkor inkább egy olyan szabadidőparkot építsünk, ahol pályák is vannak, ahová bárki, bármikor bemehet. — Munkatársaimmal még aznap este eldöntöttük, hogy a kiszemelt helyen nem lesz sportpálya — mondja a tanácselnök. — Még akkor is figyelembe kell vennünk a lakosság véleményét, ha amiatt csak bonyolultabb, költségesebb megoldást választhatunk. A létesítményről ugyanis semmiképpen nem akarunk lemondani, hiszen az szerepel a. fejlesztési tervekben. Igaz, nem az első, de nem is az utolsó helyen. A következő tanácsülés megszavazott kétmillió forintot az építkezés megkezdésére azzal, hogy annak helyszínét később kell kijelölni. Erre leginkább a Szivárvány utca mögötti hepehupás területen kínálkozik lehetőség. Sajnos az a földdarab nem a tanácsé, s könnyen előfordulhat, hogy az építkezés helyett a kisajátításra kell költeni a pénzt. A közművek kiépítése is többe kerül, mint az először kiszemelt területen. Érdekegyeztetés — Az érdekeltekkel történt találkozó után 170 aláírással jegyzett levelet kaptunk az Ifjúság utcából, amelyben a lakók megismételték korábbi érveiket — mondja Fehérváry János. — Ez bizalmatlanságra utalt, hiszen megígértük, hogy figyelembe vesszük az álláspontjukat, s nyilvánvaló volt, hogy azon a helyen egyetlen kapavágás sem lesz. Ám az egyik tanácstag közvetítésével nemcsak ellenvetéseiknek, hanem együttműködési készségüknek is hangot adtak. Fölajánlották, hogy — a tervezést is beleértve — sok társadalmi munkával létre akarják hozni a szabadidőparkot. Elfogadtuk és támogatjuk a javaslatot. Még majd részletesen meg kell vizsgálni, hogy mit tudnak ők adni, s hogy miben segíthet a tanács. Tény az, hogy mindkét félnek teljesül a kívánsága: lesz szabadidőparkunk és sportpályánk is. K. L. Nem mondhatjuk, hogy az utóbbi évtizedekben a szerszámgépiparunk könnyedén vette az akadályokat. Azonban az 1930-as esztendők némi fellélegzést hoztak az iparágnak. A szakemberek véleménye szerint ez az állapot csak átmeneti, mert az elkövetkező években az erősödő külpiaci verseny, valamint a kereslet visszaesése miatt újra nehéz helyzetbe juthat a szerszámgépgyártás. Az átlagot jelző számok mindig eltakarják a valóság sokszínűségét, mert a gyenge és a kiemelkedő teljesítményeket eggyé olvasztva ösz- szegzik. A sokféle terméket, köztük a nagy értékű egyedi gépeket készítő Szerszámgép- ipari Művek történetének esztendőkkel ezelőtt íródott lapjain nem vonulnak fel az iparág gondjai. Az öt gyárat és a halásztelki fejlesztő intézetet összefogó nagyvállalatot kivételnek tekinthetjük. Nevét azzal tette ismertté, hogy az utóbbi években korszerűbb gépekkel látta el a hazai gépipart. Ezzel jelentősen hozzájárult a technológiai színvonal emeléséhez és az exportképesség fokozásához. Ezt tükrözik a termelési adatok is. Míg 1980-ban a nagyvállalat árbevétele 2,2 milliárd forint volt, 1985-ben elérte a 3,3 milliárd forintot, úgy, hogy az öt esztendő alatt az itt dolgozók száma csaknem ezerötszázzal csökkent. Az 1980. évi nyereségét a kollektíva a VI. ötéves tervidőszak végére csaknem ötszörösére növelte. Tőkés exportjuk tavaly 519 millió forint volt. Az igényes nyugati piacokon elsősorban a számítógép vezérlésű CNC-esztergagépekct, központokat és köszörűgépeket adtak el. Vezetői ctletnapck Évek óta gondosan ügyelnek a tőkés import helyes arányaira is, hiszen a nyugati behozatal 1985-ben az árbevétel öt százalékát tette ki. Ezt a mennyiséget szükséges- nek tartják, többek között azért, hogy a gépek magas színvonalon álló minőségét tartani tudják. A 200—220 millió forint import megtartása mellett azonban tudatosan törekednek egyes termékek helyettesítésére. Például 1931- ben a revolvereszíergák egy fontos egységét, 1983-ban a közúti fékberendezésekhez használt rugókat helyettesítették hazai termékekkel. — De mivel is foglalkozik a fejlesztő intézet? — Főként' a nagyvállalat műszaki fejlesztésének irányítását végezzük — magyarázza dr. Jakkel Ottó, az intézet igazgatója, a nagyvállalat vezérigazgató-helyettese. — A rövid és a hosszú távú fejlesztési stratégiák kidolgozása, de egyéb központi funkciók is a feladataink sorába tartoznak. Így a különböző gépvizsgálatok, azok központi átvétele, a munka-, a környezet-, és az iparjogvédelem, önálló konstrukciókat fejlesztenek ki szakembereink, amelyek prototípusait legyártva, kipróbálva adják tovább egy-egy vállalatnak sorozatevártásra. Ilyen jellegű fejlesztő munka ereménye volt legutóbb pélAlkatrészkészítés házilag Jól haladnának a munkagépek felújításával a Szilasmenti Termelőszövetkezetben, ha lenne elegendő pótalkatrész. Sajnos, csak az igényeltek 30 százaléka érkezett meg, így kénytelenek maguk előállítani a hiányzókat. (Barcza Zsolt felvétele) A környezetet egy találó megállapítás szerint éppen az az életmód pusztítja, amelyet mi, emberek annyira szeretünk. Háromszázharminc jogszabály érvényes, a helyzet mégis elkeserítő. Mert önmagában a kötelmek mit sem érnek, ha rájuk fittyet hányva eldobáljuk, vagy kocsival egyszerűen az erdőre hordjuk a háztartás szemetét, ha kirándulásaink alkalmával tüzet gyújtunk a tiltott helyen, ha egy-egy majális után a rét leginkább a csatatérhez hasonlít. Egyébként a pilisi An- na-rét újrafüvesítése a Vasas-juniális után egymillió forintjába került a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaságnak, mígnem itt megszüntették a sokezer embert összehozó rendezvényt. Akadt olyan is, aki csokorba gyűjtve árulta a védett törpemandula gyönyörű virágát. Az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal négy nemzeti parkot és 32 tájvédelmi körzetet tart nyilván. E védett országrészek hazánk területének öt százalékát adják. Közülük az egyik legértékesebb a budai tájvédelmi körzet, amely Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Pi- liscsaba, Pilisszentiván, Solymár, Telki, valamint a főváros II., III. és XII. kerületének közigazgatási területén fekszik. Földtani értékei, a dolomitsziklák, a forrásbarlangokkaí átjárt mészkőtömegek változatos kőzetei végigvezetnek a földtörténet középkorától a napjainkig eltelt 230 millió év eseménysorozatán. E* a táj számos ritka növénynek ad DIÓFAÜLTETŰK otthont. Botanikailag a legnagyobb kincs a Piliscsaba, Pilisszentiván, Nagykovácsi között elterülő Kis- és Nagyszénás, mert a világon csak itt tanulmányozható a dolomitlen. Solymár környékén nyílik egyedül az országban a hegyi tarsóka, a budaörsi kopáron a sárga daravirág. Igen gazdag a madár- és állatvilág. A sövénysármány például Közép-Európában nagyon ritkán jelenik meg, Budaörs térségében viszont már 1975-ben fiókákat költött a madár. A budakeszi Vadasparkban a bemutatókarámokban és a szabadban is megfigyelhető számos vadfaj. Kultúrtörténeti szempontból szintén nevezetes ez a vidék. A Hűvösvölgy, Határnyereg, Görgényi út által körbezárt területén volt Mátyás király kőfallal körülvett vadászterülete, kastély- lyal és nyári lakkal. Itt alapították 1300-ban a pálos szerzetesrend buöa- szentlőrinci kolostorát is. Nagykovácsi határában a Remeteszurdok barlangjai híres őslénytani és régészeti lelőhelyek, hogy csak néhányat említsünk a védetté nyilvánított értékekből. E rövid felsorolásból is érzékelhető, hogy felelősségünk — azoké, akik e vidéken élünk és azoké, akik csak kirándulni, nézelődni járnak ide —, milyen nagy. Üdvözölendő és támogatandó tehát a Budakeszi Szépítő Egyesület törekvése, mert tagjai arra is szövetkeztek, hogy erejükhöz, lehetőségeikhez képest megóvják térségük értékeit. Erre kötelezi az a rang, amelyhez a természet adta szerencse juttatta őket. Mit tehet a helyi ember? Elsősorban a saját portáját tegye rendbe, az utca háza előtti kis fészét csinosítsa. A gyermek az iskolaudvart, az épület előtti területet. Ha mindez már nem hagy kivetnivalót, csak akkor szabad távolabb is ténykedni. A külterületeket érdemes inkább meghagyni az intézményeknek, az erdőgazdaságnak. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy ebben az ügyben a szerepcsere még soha nem vezetett eredményre. O lyan a környezet védelme, mint a diófaültetés. Sokkal inkább a holnapnak, a jövő nemzedékének dolgozunk, miközben persze magunk is élvezzük munkánk kezdeti, apró gyümölcseit. A budakesziek — a budai tájvédelmi körzet kellős közepén — felismerték a feladat szépségét, hasznosságát. E vidék szívében, szívből és szívesen dolgoznak környezetükért. Kérdés most már csak az, miként lehetne melléjük állítani a többi érintett település és fővárosi kerület lakóit. Mert a világ bajai közötti ranglistán az előkelő második helyen áll a környezetszeny- nyezés, pusztítás, megelőzve olyan társadalmi jelenségeket, mint az éhínség, az alkoholizmus vagy a terrorizmus. Fazekas Eszter-i dóul a KUN—250—01 típusú számítógép-vezérlésű palástköszörű, amelynek sorozatgyártását már a székesfehérvári gyár megkezdte. Fejlesztési stratégiának másik jelentős eredménye az úsvnevezett MC típusú megmunkáló központcsalád újabb tagja, melynek gyártását, fejlesztését teljes egészében az intézet végezte. A közelgő Lipcsei Nemzetközi Vásáron, ahol először mutatjuk be az új gépet, reméljük, megkapja az aranyérmet is. A fejlesztésekkel csaknem kétszáz jól felkészült szakember foglalkozik Halásztelken. Természetesen ezenkívül feladatuk a termelés is. Hogy milyen eredménnyel gazdálkodik a csaknem négyszáz dolgozót foglalkoztató fejlesztési intézet? Tavaly például 25 millió forintos nyereséget értek el. Vezetőik azonban még úgy érzik, hogy a kollektívának vannak tartalékai, amelyek jobb kiaknázásával tovább növelhetik eredményességüket. Ezek feltárása érdekében például bevezették a vezetői ötletnapokat. Ahol ki-ki szabadon elmondhatja, hogy hol folyik el feleslegesen a pénz. Nem maradtak el a jó ötletek, amelyeknek értéke már elérte az ötmillió forintot. Nyilván ez is közrejátszik abban, hogy az idei nyereségtervüket 30 millió forint fölé emelték. Együttműködések — A kiegyensúlyozott, sikeres fejlesztő munka érdekében milyen kapcsolatrendszert épített ki az intézet? Tudnak-e segítséget adni a Pest megyei hasonló profilú ipari üzemeknek? Szorosan együttműködünk a nagyvállalat gyáraival, szinte együtt dolgozzuk ki a különféle fejlesztési elképzeléseket. A gyártási profilunkból adódóan évek óta kapcsolatunk van egyetemekkel, a különböző vezérlőegységek, részegységek gyártóival. Kutatómunkájukat pénzzel is segítjük. Mivel fejlesztő kapacitásunk vállalati szinten is eléggé lekötött, így csak ritkán vállalkozunk külső megbízások teljesítésére. A halásztelkiek a VII. ötéves tervidőszakban sem ülnek majd téílenüi; állítják, muszáj fejleszteni, korszerűsíteni a hazai iparpolitika igényeinek megfelelően, mert a műszaki-technológiai fejlettsége a vállalatokat piaci előnyökhöz juttatja. Szakemberek véleménye szerint a szerszámgépgyártó iparágon belül is szerkezeti átalakulás megy majd végbe. A SZIM azon kevés vállalatok közé tartozik, amelyek az éves 120 —130 millió forint tervezett fejlesztési alapját 10—12 millió forinttal meg is told ja a nyereség terhére. Bár a következő öt eszendőben a korábbi beruházások miatt nem számolhatnak újabbakkal. A tervidőszakot mégis egy beruházás előkészítésével szeretnék zárni. Addig is a gyártmányszerkezet és a gyártási lehetőségek közötti harmóniát néhány nagy pontosságú, termelékeny kulcsgóp bérlésével próbálják biztosítani, hogy a jelenlegi gyártási keresztmetszetet bővíthessék. Robottechnika — Milyen új feladatokat ad a VII. ötéves tervre szóló népgazdasági program a fejlesztő intézetnek? — Az a törekvés, hogy a SZIM-nél még magasabb automatizál ási szintet érjünk el. Előtérbe kerül a robotosított, integrált gyártórendszerek fejlesztése a fizetőképes keresletnek megfelelően. Gépeinket a szocialista országokba is exportáljuk, így például bekapcsolódunk a szovjet gépipar fejlesztésébe is. A hosszú távú terveink alapján a szerszámgépek úgynevezett gyártó szigeteinek, sejtjeinek fejlesztése köré csoportosítjuk a munkánkat, hogy a jövőben számítógéppel irányított gyártási folyamatokat valósíthassunk meg a vállalatnál. Surányi János
