Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

1986. MÁRCIUS 1.; SZOMBAT Lapunk első oldalán, a megyei tanács tegnapi ülé­sén történteket összefoglaló tudósításunkban megemlí­tettük: az elfogadott anyagok jó ideje tartó, sokrétű tervezőmunka eredményei, s ugyanakkor tükrözői azok­nak az elemzéseknek, vitáknak is, amelyekkel a külön­böző megyei politikai vezető testületek — elsőként a megyei pártbizottság, valamint a megyei párt-végre­hajtóbizottság — járultak hozzá a minél megalapozot­tabb programokhoz. Ezek az előzetes eszmecserék jóté­konyan éreztették hatásukat a megyei tanács tegnapi ülésén, mind az előadó mondandójában, mind a hoz­zászólásokban. Az alábbiakban a tanácstagokhoz elő­zetesen eljuttatott terjedelmes írásbeli anyagok, a szó­beli kiegészítés," valamint a felszólalások alapján is­mertetjük a három, hosszú távú feladatokat sűrítő kon­cepciót. A PEST MEGYEI TANÁCS ÜLÉSE Hosszú távú koncepció kétezerig Rangsorolás, koncentráció A Minisztertanács 1982-ben hozott határozatot arról, hogy megjelölt körben, a tanácsok­nak terület- és településfej­lesztési koncepciót kell készí­teniük. Valójában, tehát a teg­nap a megyei tanács elé ke­rült első dokumentum — Pest megye hosszú távú terület- és településfejlesztési koncep­ciója — kidolgozásának kez­dete is a jelzett időpont. A munkának — amint ez elhang­zott az ülésen —, fontos alap­köveit adta, hogy a megyei pártbizottság 1983-ban állást foglalt a terület- és település- fejlesztés fő irányait illetően. A tervezésben illetékesek az idén januárban már a megyei pártbizottság ..elé . terjeszthet­ték a koncepciót ‘és lapunk­ban, a párttestület üléséről be­számolva, részletesen ismertet­tük is azt, valamint a vitában elhangzottakat —, majd to­vábbi megméretése követke­zett a tervezetnek, E megmé­retés egy-egy állomása volt a Hazafias Népfront Pest Me­gyei Bizottsága elnöksége, a Szakszervezetek. Pest Megyei Tanácsa elnöksége, a Kom­munista ifjúsági Szövetség Pest Megyei Bizottsága, vala­mint a megyéi tanács "tervgaz­dasági, továbbá környezet- és természetvédelmi bizottsága, végezetül pedig ja megyei ta­nács végrehajtó bizottsága ülése. Ezek a testületi mérlegelé­sek sokféle nézőponttal gyara­pították a koncepció szövegé­nek véglegesítését, az egyes fejlesztési irányok összehan­golását. Az öt fő fejezetre ta­golt koncepció felöleli a me­gye egészét, a termelőágazato­kat éppúgy, mint a lakossági ellátás javítását, az időhori­zontot, ameddig a kémlelő pil­lantások eljutnak, 2000-ben adva meg. Igaz, volt olyan vé­lemény is, vajon a mai, bonyo­lult nemzetközi, világgazdasá­gi helyzetben lehet-e ennyire távolra tekinteni, ám a közös álláspont szerint: szükséges. Ilyen koncepció híján ugyan­is a középtávú tervek esetle­gessé válhatnak, nehéz elérni a fejlesztések ésszerű rangso­rolását és koncentrálását, ami­re pedig a megyében, éppen az ellátási feszültségek okán, nél­külözhetetlenül szükség van. A koncepció vitája ugyan­akkor arra is fényt vetett, nem könnyű új szemlélettel megközelíteni rész és egész kapcsolatát, azaz település és megye, körzetközpont és a vonzásában levő községek vi­szonyát, egymásra utaltságát, kölcsönös törekvéseit az érde­kek egyeztetésére. Pia maguk , a megyei tanácstagok ilyen ne­hezen váltanak át új vágá­nyokra gondolkodásmódjuk­ban, akkor nem meglepő,, ha- helyben, a lakosság körében sem lesz gyors ez a folyamat — mondotta a felszólalók egyike. Véleménye jól jelzi a megyei tanács által jóváha­gyott koncepció iránytűként való használatának tudati fel­tételeit, mert a sikeres meg­valósításhoz ez éppúgy nélkü­lözhetetlen, mint a kellő anya­gi fedezet előteremtése. feltételeinek folyamatos javí­tása. Sem a szóbeli kiegészítés, sem a tanácstagi megítélés nem csinált titkot abból, hogy a másfél évtizednyi idő­nek az első felében ugyan le nem becsülhető a fejlődés, de sokféle jogos igény kielégíté­sére nem nyílik lehetőség. A haladáshoz bőségesebb forrá­sokkal az időszak második felében számol a tervezet, például akkorra érnek meg a feltételek — amennyiben a termelőmunkában erre létre­hozzuk a fedezetet — a . la­kásellátás minőségi jellemzői­nek érzékelhető javításához, a környezeti elemek lénye­ges jobbításához. Célként, mondja ki a kon­cepció — és mind az előze­tes viták, mind a tegnap hal­lottak azt mutatták, az elvi helyesléstől nagyon nehéz el­jutni a gyakorlati megvalósí­tásig —, hogy a termelőága­zatokban az alacsony haté­konyságú tevékenységeket, te­lephelyeket meg kell szüntet­ni. Ugyanakkor célszerűnek látszik az agglomerációs öve­zeten belül a kisebb, gyors igazodásra képes, háttéripari egységek létrehozása, fejlesz­tése. Sokféle olyan feladatcso­portot jelöl meg a testület ál­tal elfogadott program — amit egyébként a Fővárosi Tanács egy korábbi ülésén már jóváhagyott —, amelyek­nél a megye és Budapest a kölcsönös előnyök, az ésszerű munkamegosztás alapján ösz- szehangolják a teendőket. Ér­vényes ez a többi között a tömegközlekedés feltételeinek javítására, a víznyerő helyek közös hasznosítására éppúgy, mint az egészségügyi ellátás­ra, az oktatásra. Indokolt igényként merül fel — és a tervezet feltételes módját a megyei tanács Szót kérő tag­jai nagyon is kijelentő mód­ra változtatták — egy új kórház építése a megyében, az idős korúaknái pedig el­engedhetetlenül szükség van a szociális otthoni hálózat bővítésére. Másfél évtizedről lévén szó, teljesen kialakult, települések nevével jelezhető célok nem szerepelnek az agglomeráció hosszú távú fejlesztési kon­cepciójában, azt azonban örömmel üdvözölték a testü­leti tagok, hogy differenciált településfejlesztéssel elérendő néhány, arra alkalmas kör­zetközpont várossá fejlesztése. Kt. is régi óhaj — és a me­gyei tanács ülésein is visz- sza-visszatérően hangot ka­pott —, amit most végre tar­talmaz a terv: felül kell vizs­gálni az agglomerációs öve­zet településeinek körét, a tényleges helyzetnek megfele­lően szükséges kijelölni az agglomeráció határvonalait. program tizenhat középfokú ellátó központot jelöl meg az agglomerációs övezeten belül Lényeges jellemzője a terv­nek a lépések összehangoltsá­ga a fejlesztésben. A közle­kedésben például úgy hatá­rozza meg új vasútvonalak építését, meglevők korszerűsí­tését, a HÉV-vonalak gyors- vasúttá fejlesztését, a metró és, az autóbusz-közlekedés hálózatának gyarapítását, hogy az egyszerre szolgálja a főváros és az ingázók min­dennapjainak könnyebbé téte­lét. Hasonló a helyzet a víz­ellátás és a szennyvízelveze­tés feladatainál is. Meghatá­rozza a program a megye te­rületéről kielégítendő fővárosi vízigényt, de ugyanakkor megjelöli azoknak a megyei településeknek a körét is, amelyek számára a fővárosi ellátó rendszer kell hogy szol­gáltassa ezt a nékülözhetet- len folyadékot, mert más mó­don nem juthatnak hozzá. Az ilyen ésszerű feladatmegosz­tásnak is része van . abban, hogy a terv szerint az ezred­fordulóig az agglomerációs övezetben az otthonok 98—100 százaléka vezetékes vízhez jut. A megyei tanács ülésén — mindhárom napirendi pont­tal kapcsolatban — vissza­visszatérő motívuma volt a véleményeknek, hogy a tár­sadalmi összefogásnak talál­koznia kell az országos irá­nyító szervek mindennapos gyakorlatában érvényesülő felismeréssel: az agglomerá­ciós övezetben jelentős fe­szültségek halmozódtak fel, szembeszökőek az indokolat­lan különbségek az ellátott­ság színvonalában nem is a fővárost, hanem az országos átlagot nézve. A megyei ta­nács úgy határozott, hogy el­fogadva a budapesti agglo­meráció regionális rendezési tervét, ilyen szellemben ter­jeszti a Minisztertanács elé azt végső jóváhagyásra. M. O. Regionális rendezési terv Javuló középfokú ellátás Fejlesztés az agglomerációban Kölcsönös előnyök alapján Szemben az előbbiekkel, amikor az olvá’sók már a ko­rábbiakban megismerhették a megyét átfogó koncepció fő vo­násait, a tanács tegnapi ülésé­nek második napirendi pont­jaként előterjesztett program — A budapesti agglomeráció hosszú távú fejlesztési koncep­ciója címmel került a tagok kezébe — több újdonsággal szolgál. Már maga az a tény, hogy első ízben készült az or­szág központi térségére ilyen, egységes koncepció, érdekes is, új információ is, s tovább nö­veli az anyag súlyát, hogy az abban megfogalmazott célok­kal a Minisztertanács egyet­ért. A tegnapi ülésen megtár­gyalt anyag — amely az Or­szágos Tervhivatal, Budapest Főváros Tanácsa, a Pest Me­gyei Tanács, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közös munkája — első feje­zete elemzően áttekintést ad a budapesti agglomeráció társa­dalmi és gazdasági fejlődésé­nek fő jellemzőiről a hetvenes évek eleje óta, s megállapítja: attól az időtől kezdve az agg­lomeráció döntően a kijelölt irányokban fejlődött. Az inf­rastruktúra nagymértékben bővült, ennek ellenére — és ez tükröződött a tanácstagi véle­ményekben is — jelentős ellá­tási feszültségek maradtak fenn, sőt bizonyos területeken újabbak alakultak ki. Részletes áttekintést nyújt a dokumentum az egyes terü­letek — a termelőágazatoktól az egészségügyi ellátáson át a környezetvédelemig — hely­zetéről, majd azt vázolja fel, milyen főbb tényezőkkel kell számolni a további haladás­ban az évezred végéig Ezek­nek a tényezőknek egy része az. eddig megszokottakkal fo­nódik össze — így például a bevándorlás folytatódásával, a nagymértékű ingázás fennma­radásával —,. egy másik cso­portja viszont lényeges válto­zásokat jelez. A települések népességmegtartó képességé­nek erősödése következtében a tervezők arra számítanak — a testületi ülésen azonban másféle vélemény is hangot kapott —, hogy mérséklődik a nagyobb távolságról a fővá­rosba történő ingázás. Szintén a változások között említen­dő, hogy az országos irányzat­tal ellenkezően, az agglomerá­ciós övezetben az évezred vé­géig nem csökken, hanem nö­vekszik — számítások szerint 22—23 százalékkal! — a mun­kaképes korú népesség. Olyan bonyolult feladatcso­portokat ölel fel a megyei ta­nács tegnapi ülésén jóváha­gyott koncepció, mint a teljes és hatékony foglalkoztatás együttes megoldása, a ter­melőágazatok intenzív és sze­lektív fejlesztésének össze­hangolása, a lakossági inf­rastrukturális ellátás indoko­latlan területi különbségeinek csökkentése. Olyan további teendők sorolódnak ide, mint a gyermekekről és az idős kordákról való fokozott gon­doskodás, a tömegközlekedés Szoros egyégben az előb­biekkel, egyben^-logikailag is teljesen indokoltan került elő­terjesztésre ezt követően — a napirend harmadik pontja­ként — a budapesti agglome­ráció regionális rendezési ter­ve. Ez a tervezet — kidolgo­zói a Budapest Főváros Taná­csa V. B. városrendéz.ési és építészeti főosztálya ‘és a* Pest Megyei Tanács V. B. építési és vízügyi osztálya irányításá­val a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat és a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat kijelölt munkacsoportjai voltak —, szemben a fejlesz­tési koncepcióval, már megkí­sérli a válaszadást arra, hogy hogyan alakulhat a kétezre­dik évig — némely tekintet­ben azon is túl, mintegy há­rom évtizednyi időhorizonton belül — a változás, a haladás elemei. Szűrők seregén jutott át a tervezők egy-egy részanyaga, majd összefoglaló javaslata, amíg kikerekedett belőle az a testes, majdnem másfél száz oldalas album, amely aj megyei tanács tegnapi ülésén a vélemények alapja volt a szóbeli kiegészítéssel egye­temben. A tervezés új, két­ségtelenül a szakemberek számára nehezebb, de az ál­lampolgár szemszögéből néz­ve demokratikus formája ér­vényesült a rendezési terv kidolgozásakor. Az előzetes tervanyagot megtárgyalta és véleményezte a megyei ta­nács tervgazdasági bizottsága és a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága, ezt követően pedig fórumok serege adott alkalmat a vélemények, né­zetek ütköztetésére, a hogyan tovább meghatározásának elősegítésére. Ilyen eszmecse­rék alkotta szűrőkön ment át a tervezet a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottsá­gán, a budapesti népfrontbi­zottságon, az Urbanisztikai Társaságban, az Építőművé­szek Szövetségében, az Épí­téstudományi Egyesületben. Véleményt nyilvánított az el­képzelésekről Pest megye, va­lamint a főváros területren- dezéi tervtanácsa, majd az. Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium központi tervtanácsa. S érzékeltetendő, a társadalmi érdekek minél sokrétűbb érvényesíthetősége okán, azok védelme érdeké­ben mi történt, folytathatjuk a további szűrök említését, hiszen a kiegészített tervja­vaslatot ismételten megtár­gyalta a megyei tanács terv- gazdasági bizottsága — és ilyenkor derül fény arra, mi­lyen érdemi munkát fejthet­nek ki a tanács munkabizott­ságai, mutatott rá az egyik felszólaló — és a környezet- védelmi bizottsága, valamint a végrehajtó bizottság. Egybecsengő volt a szóbeli kiegészítéssel a tanácstagi vé­lemény: a terv tükrözi a sok­féle szűröt, alapos munka, beleépültek azok az észrevé­telek, javaslatok, amelyeket a tervezők kaptak a „laikus” fórumoktól. Az elfogadott tes­tes dokumentumnak az a legfőbb szerepe, hogy a vár­ható fejlődés területi rend­szerét, területi és ágazati kapcsolatait hosszú távra, kétezerig meghatározza. Olyan szándék is testet ölt a terv­ben, hogy bizonyos területe­ken további másfél évtized­del — azaz 2015-ig — nyújt­sa meg a felmérés, előre pil­lantás sugarait, hiszen külön­böző mai döntések — elég itt az úthálózat kialakítására, fejlesztésére, a nagy értékű közművek telepítésére stb. utalni — valójában több év­tizedre előre megszabják a mozgási kereteket, hiszen a létrejöttét súlyos vétek lenne csupán azért felszámolni, mert annak idején valami fontosat nem vettek figye­lembe az érintettek. Ami megkülönböztetett hangsúlyt kapott a testületi ülésen: a tervezetet véglegesítés előtt megkapták a helyi tanácsok, azaz mód volt az első vonal­ban levők számára is véle­ményt alkotni arról, mi ké­szül tágabb és szűkebb kör­nyezetükben a következő kö­zéptávú tervidőszakok felada­tául. A regionális rendezési terv kimondja, hogy a település- rendszert a decentralizálás irányában kell és lehetséges továbbfejleszteni, csakis így érhető el az agglomerációs övezet középfokú ellátásá­nak lényeges javítása — ami­re a felhalmozódott feszültsé­gek égető szükséget teremtet­tek s ez egyben a fővá­rost is tehermentesíti. Ennek jegyében a tegnap elfogadott A HÉT HÍSEBHH UVIGCSUR @ Budapesten lezajlott az országos idegenforgal­mi forum © Az építők szakszervezetének központi vezetősége az ágazat idei feladatait tekintette át. © Nemzetközi műszerkiállítás nyílt a fővárosi Petőfi- csarnokban. © Az MTESZ elnöksége a műszaki inno­váció helyzeterői tárgyalt. © A hét híre az is, hogy Orosháza volt a helyszíne az üvegipari vezetők orszá­gos tanácskozásának. Északról jártak le a megyé­be, az Északi-középhegység hutáiból szerezték be áruju­kat a vándorüvégésék. Tevé­kenységük, bajaik, törvény­nyel való horzsolódásuk nyo­ma már a 18. század elején kelt vármegyei hatósági ira­tokban felbukkan. Egyben annak is jeleként, ekkor kez­dett bejutni az urak addigi kiváltsága, az üvegablak a paraszti portákra. Mai ismereteink szerint a legrégibb, hiteles, épségben fennmaradt üvegesmunka a valamikor Abaúj vármegyei Teresztenye templomában csodálható meg; 1797-ben ké­szült. A köznapok közönséges holmija lett az, ami korábban — nehezen előteremthető ára okán — féltett értékként lé­tezett az átlagos háztartások­ban, főként faluhelyen. Érté­két, különlegességét jól jelzi, milyen sok mesében bukkan fel az átlátszó, a világra szó szerint ablakot nyitó anyag, mert Iám, Mirká királyfinak is mit mond a lova?! Gazdá­jával azt közölte a különle­ges, beszélni tudó ló, azaz táltos, hogy a „végesvégtelen hosszú üvegösvényen” kell végigmenniük... S úgy lát­szik, némely tekintetben az üveg maga is végesvégtelen hosszú ösvényre kényszerült. Lapunk az elsők között tette szóvá azt a zavart, amelyet az üveghiány okozott Nagy­körösön és Dunakeszin a kon­zervgyárakban, a folyamatos termelésben. Nem ez az egyetlen kacskaringós ösvény! Említhetjük az üvegvisszavál­tások már nem is bosszantó, hanem nevetséges kálváriáját, a hol hiányzó, hol heggyé magasodó palackokat, mint jeleit annak, nemcsak az anyag maga törékeny, hanem termelésének, forgalmazásá­nak, ismételt felhasználásá­nak terepén is sok minden üvegből van; roppan, hasad, szilánkokra hull. Eleink, építési formájukra hagyatkozva, kezdetben üveg- csűrnek nevezték a hutákat, melyek gyomrából nagyobb mennyiségben a 18. század elején kezdett kikerülni a si/cüveg, akkor honosodott meg ugyanis az új technoló­gia, az öntés. Napjainkban az üveggyártásban sok tucatnyi technológia ismert, ám amint kezdetben, úgy ma sem nél­külözhető az alapvető nyers­anyag, a kvarchomok (békasó), igazolásaként annak, nem ok­vetlenül anyagaink hagyomá­nyossága az oka a gondnak, némely árunkért ritkán tüle­kednek a külföldi vevők . .., igaz, az üveg azért pénzel. Négyszázmillió forint feletti értékben adunk el külföldön finom díszműüveget eszten­dőnként. S azért, hogy köze­lebbi legyen az (üveg) kép, ide írjuk, akkora összeg ez, mint amekkorát a sertészsiradék kivitele hoz...! Persze az üvegkép hez — amit egyéb­ként fordított sorrendben kell festeni, először a befejező vo­násokat, majd a hátteret, vé­gül az alapot — az is, első­ként hozzá tartozik, közönsé­ges üvegből milyen az ellátás. A megyében most már évek óta ismétlődik a panasz, ún. háztartási idenyüvegből — ez a hivatalos neve a jó öreg befőttesnek — kevés van.' Síklapú formájából szerencsé­re mindig elegendőt találtak az építkezők, korszerűsítők, el is fogy belőle évenként a me­gyében 300—350 ezer négy­zetméternyi. Laikusnak meghökkentő nagyságú számokkal találko­zunk az üveghegyek között járva, hiszen esztendőnként csupán üvegampullából és -fiolából 800 millió darab ké­szül, s akkor még hol van a negyedmillió tonnás palack­termelés, a konzervipari és háztartási idényüveg 100 ezer tonna feletti mennyisége, a hengerelt, húzott sík- és pro­filüvegek csillogó tengere...! A népgazdaságban csupán húzott síküvegből 16,5—17 millió négyzetméternyit hasz­nálnak fel évente. Az üveg­csűr alá sok minden odafér tehát, az is, hogy mindenna­possága ellenére ennek az anyagnak a megyében alig valamivel több mint másfél száz mestere van — ha min­denkit, az üvegezőt, az üveg­művest, az üveg- és síküveg­csiszolót, a tükörkészítőt ösz- szeszámolunk —, akik a kis­iparosok egy százalékát ad­ják. Az esztendőnként! szapo­rodás mostanában tíz-húsz fő, azaz kevesen vélik úgy, szép pénz rejlik, az üvegcsűr alatt. A szép pénzek másfelé vannak. Mondjuk, ott, ahol a betérők üveges táncot jár­nak, s nem a lépésekre, sokkal inkább a flaska tartalmára ügyelnek... Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom