Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
1986. MÁRCIUS 22.. SZOMBAT S. (Folytatás az l. oldalról.) munkaerő-gazdálkodást stratégiai kérdésként kell kezelni. KOLTAI IMRE: Most készülnek a vállalati ötéves tervek. Kapjon á tervekben ez a fontos kérdéskör kiemelt jelentőséget. Termelés és támogatás — Ismét abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy megköszönhetem a kormánynak, amiért megerősítette, megkezdődhet az Állami Tervbizottság által jóváhagyott rekonstrukció a Cement- és Mészművek váci gyárában, gondoskodva a lendületesebb építés anyagi erőforrásairól is — mondotta bevezetőül a CEMÜ vezérigazgatója. Pest megye 28. választókerületének országgyűlési képviselője. Ezután tájékoztatta képviselő- társait arról, hogy e rekonstrukció nem csupán környezetvédelmi szempontból jelentős, hanem azért is, mert mivel megújíthatják az elavult technológiát, nagyobb lesz a termelési kapacitás, amellett, hogy az új kemencék kéményében fölszerelt elektrofilte- res berendezés már a nyersanyag-előkészítő malmoknál kiszűri a port, ami a levegőbe juthatna. Miközben b:~- tonságosabbá lesz a rekonstrukció befejeztével a főváros és a környék cementellátása, magoldódik Vác régi problémája is: megszűnik a túlzott légszennyezés. Utalt arra a képviselő, hogy a cementipar rendszeresen részesül jelentős ártámogatásban, adókedvezményben, a bérfejlesztési lehetőségei is jobbak az átlagosnál. Ennek oka az, hogy termelési lehetősége, a gazdálkodás minősége nagymértékben függ külső tényezőktől. Vannak belső gondok is, egyebek közt újabb másztermeiő kapacitásokat kell teremteni, korszerűsíteni a rakodást, szállítást, csomagolást, és így tovább. Az ilyesmit Önerőből kell megoldani — hangsúlyozta —, ám akadnak olyan kérdések, amelyekben segítségre szorulnak. Ezek közül a termelői ár és az állami támogatás okozta ellentmondásos helyzetet ele-, mezte, kiemelve, hogy a támogatásnak ez a formája nem ösztönöz kellőképpen takarékosságra, korszerűbb anyagok felhasználására. A termelői árak rendezése a VII. ötéves terv során elkerülhetetlen, a dotáció átcsoportosítva a tavaszi ülésszakon is kifogásolt lakás-áremelkedések mérsékléséhez járulhatna hozzá, a tárcán belül. A képviselő nem tartja kielégítőnek a munl^a- és technológiai fegyelem javulását. Ezt tűzni konkrét célul a nemzeti közmegegyezés egyik sarkalatos pontja lehetne — hívta föl az Országgyűlés figyelmét. Érintette a versenytárgyalásos vállalkozói rendszer eredményeit — egyetértve ebben a miniszterrel —, majd befejezésül megállapította, hogy az építő- és építőanyag- iparban is a termelékenység növelését egyértelműen ösztönző szabályozókra van szükség. hogy az építőipari vállalatok kihasználatlan telephelyeit a magánlakás-építés szolgálatába állítják. Mégpedig úgy, hogy vagy a félkész terméket, vagy a Tüzép-telepeken is ~forgalmazott építőanyagokat árusítanak ezeken a helyeken. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését es a felszólalásra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az elnöklő Sarlós István egy, a vitában elhangzott képviselői javaslatra reagálva elmondta: az alkoholizmusellenes törvény megalkotásának gondolatával a kormány foglalkozik, az ezzel kapcsolatos álláspontról várhatóan a következő ülésszakon tájékoztatják a képviselőket. Interpellációk hangzottak el Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház művésze a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a szolgáltató és üzlethálózatban gomba módra elszaporodott idegen nyelvű elnevezések miátt Felkérte a minisztert, hozzon rendeletet, amely a kiemelt idegenforgalmi ' központok, intézmények többnyelvű feliratainak kivételével megtiltja a szolgáltató és kereskedelmi hálózatban »a Somogyi László válasza Somogyi László — a képviselői észrevételekre reagálva — árkérdésekről szólva elkerülhetetlen tényezőként értékelte, hogy a telkek, a közművesített területek fogyásával a lakásárak továbbra is növekedni fognak. A tárca lényeges feladatának mondotta ugyanakkor az árak emelkedésének mérséklését, korlátok között tartását. A „kalákában”, tehát családi-baráti összefogással végzett munkával kapcsolatban kifejtette, hogy ezt a munkát a végcél szempontjából egyenértékűnek tekintik bármilyen más lakásépítéssel, tehát segíteni kell azokat, akik ebben részt vesznek. A gondot ezekben az esetekben az okozza, hogy ki az építkezés lebonyolításáért felelős személy. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy kötelezővé teszik: a kalákában végzett házépítésnél a felelős a tervező legyen. A jövő nagy feladatának nevezte a miniszter a paneles lakóházak felújítását. Az első próbálkozások megkezdődjek Budapesten és vidéken is, s a tapasztalatok alapján kívánják eldönteni, hogy különösen a gépészeti, hőtechnikai berendezések rekonstrukcióját miként lehet elvégezni. A miniszter megerősítette a tárcának azt a szándékát, nem magyar elnevezések használatát. •Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszában a helyzet pontosabb megvilágítása érdekében elmondta, a kereskedelmi és vendéglátó- egységek túlnyomó többségének jelenleg is magyar neve van. Ugyanakkor a vendéglátásban használatos néhány olyan megnevezés — büfé, bisztró, eszpresszó —, amely már a köznyelv részévé vált. Az idegenforgalomban is kívánatos, hogy a nemzetközi szállodákban, éttermi láncokban, idegenforgalmi központokban legyen néhány nemzetközi jelzésű felirat. Az interpelláció jogosságát a miniszter a tekintetben nem vitatta, hogy a magánkereskedelemben és az úgynevezett szerződéses üzletekben elszaporodott a nem magyar elnevezések használata. Elmondta, hogy tervezik a belkereskedelmi törvény, valamint a magánkereskedelemmel foglalkozó törvényerejű rendelet módosítását. Az interpelláló és az Országgyűlés Juhár Zoltán válaszát tudomásul vette. Farkas Lajos (Budapest, 11. vk.), az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat karbantartó asztalosa az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez interpellált két munkaszüneti nap, április 6-a és december 28-a munkanappá nyilvánításával kapcsolatban. Mint mondotta: választókörzetében azt tapasztalta, hogy a lakosság nagy része nem érti meg az intézkedés szükségességét, s a szülőket az is zavarja, hogy e két nap egybeesik a tavaszi és a téli isko'aszü n ettél. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Képviselőtársai gratulálnak Koltai Imrének felszólalásához Hivatal elnöke elmondta: visszatérő tapasztalat, hogy az évi nyolc fizetett munkaszüneti • nap gyakori torlódása megnehezíti a termelés szervezését, esetenként zavarokat okoz a szolgáltatásban és a lakosság ellátásában. Ezért alakult ki a munkanap-áthelyezések eddig is alkalmazott gyakorlata. Idén azonban a hagyományos megoldás nem lenne kielégítő, mert 'a nyolc fizetett munkaszüneti nap mindegyike munkanapra esik. így néhány hónapban jelentősen összetorlódnak a munkaszüneti napok, s ez a már említett feszültségekhez vezetne. Ezért — más országok gyakorlatához hasonlóan — munkanappá nyilvánították április 6-át és december 28-át. Ez a megoldás két nappal megnöveli a társadalmi munkaidőalapot — tehát végső soron hozzájárul a nemzeti jövedelem növeléséhez —. erra pedig jelenlegi helyzetünkben nagy szükség van. Ugyanakkor a dolgozók jogait is tiszteletben tartja, mivel két szabadnap kötelező kiadásával jár együtt. Rácz Albert államtitkár válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Szalai Istvánné (Vas m., 1. vk.) a Latex fonó- és szövőgyár művezetője, az Országos Anyag- és Árhivatol elnökéhez interpellált a magyar ipar védelme ügyében, az import- termékek belföldi forgalmazásával kapcsolatban. Mint monA jegyzői poszton Balogh László (Pest m. 29. vk.) intézményesen szervezett kalákának is? A csúcs a kere- pestarcsai kórház. Ám azóta számos óvoda, bölcsőde, orvosi rendelő, ABC-áruház, miegyéb létesült kisebb horderejű megmozdulással, de hasonló módszerekkel. Azt mondja a tanácselnök, hogy erre nagy lehetőséget adnak a megye építőiparának szervezeti keretei. Jellemző ugyanis, hogy az állami ipar mellett szinte ugyanolyan termelési értékkel jelen van szőkébb hazánkban a szövetke-. zetek, szövetkezeti közös vállalatok, termelőszövetkezeti ágazatok, gazdasági társulások, egyebek sora. E kisebb szervezetek rugalmasabban képesek befogadni a társadalmi munkát. Inkább alkalmasak arra is, hpgy kisebb igényeket kielégítsenek, amint Somogyi László miniszter is említette, jól szolgálják a vidéki építkezéseket (hozzátéve, hogy nem szereti ezt a szót: vidéki, mert ennek valamilyen leértékelő jelentést tulajdonítanak, teljesen méltánytalanul). Megértem a képviselőket, ha úgy vélik, lehet bízni a miniszter ígéretében. A tárca beszámolója rendkívül tárgyilagos volt, hasonlóan a miniszteri zárszó. Az építő- és építőanyag-ipart ért bírálatokat megfontolva, önkritikusan reagált Somogyi László, az elhangzott felszólalásokra, szerértyen kérve, hogy mi, magyarok, vegyük észre azért azt is, amit jól csinálnak. Erre — kiváltképp ilyen őszinte megnyilvánulás után — kérni sem kell minket. Boldogan dicsérjük azt, ami valóban szép, ami valóban hibátlan, hiszen mi is azt akarjuk. több legyen a siker a kudarcnál, ez állampolgári érdekünk. ÉRDEKES, amit a sikerről s a kudarcról szólva — nem a fenti összefüggésben, hanem az egész tavaszi ülésszakra vonatkozóan — vallott Viola Károly, a megye 14. számú választókerületének képviselője, a néphadsereg üzemmérnök polgári alkalmazóttja. Mint első ízben megválasztott képviselő, örömmel töltötte két napját a T. Házban, mivel úgy látja, nem akként mennek a dolgok, ahogy korábban, átlagpolgárként, az egyes ülésszakokról szóló — tisztesség ne essék: sematikus — tudósítások alapján hitte. A törvényhozó testület tagjai valóban maguk hozták a törvényt — mint mondja —, aktívan vettek részt az előkészítésben, megvitatták a bizottságok ülésein, majd az Országházban, a plénumon. Így beszél: a legöregebb honatyák sem emlékeznek arra, hogy valaha szavazatszámlálókat kellett volna az ülésterembe rendelni, mint csütörtökön, az illetékről szóló törvény kapcsán. S az, hogy az Országgyűlés egyik képviselőjének javaslatát fogadta el, nem a kormányét a konkrét témában, nem jelent mást, mint azt: a Parlament a birtokában levő több, megfelelőbb információ alapján, alkotmányos jogával élve döntött a többség érdekében. Ez siker vagy kudarc? Kinek ez, kinek az? Egyik sem. Annyi történt csupán, hogy a korábbiakhoz képest életre kelt az Ország- gyűlés. TÖBBEN jól éreztük magunkat ezen az ülésszakon, Viola Károly első ciklusos képviselővel együtt. Mintha megmozdult volna a víz, ami már-már állónak bizonyult. A legutóbbi pártkongresszuson többször elhangzott: pezsgőbbé kell tenni a közéletet, benne a parlamenti demokráciát is kibontakoztatni. Ügy tűnik, sikerül. Erről tanúskodik az őszinteség, a nyíltság, a korrekt vitákra sarkalló légkör, ami körülvett bennünket a tavaszi ülésszak mindkét napján. dotta, egy korábban kiadott árhivateli rendelet hátrányos helyzetbe hozza a hazai ipart. A rendelet lényege, hogy az importtermékek forgalmazásánál a kereskedelmi vállalatok a hazai eredetű árukkal szemben nagyobb árréssel dolgozhatnak: a különbség két-há- romszoros. Ezért a kereskedelem természetesen az. importot szorgalmazza. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhi- vatal elnöke elmondta, hogy a kifogásolt rendelkezés csupán a f o gyas ztusic i kk-na gyk er es - kedelem néhány vállalatára tartalmaz az általánostól eltérő árképzési előírásokat. Az áruforgalomban ugyanis még vannak olyan termékcsoportok, ahol nem megfelelő a választék és az árszínvonal. A rendelet ilyen területeken írja elő, hogy a nagykereskedelem csak akkor juthat a kalkulál- hatónál nagyobb jövedelemhez, ha kedvezőbb beszerzési forrásokra tesz szert, például áralku révén csökkenti a korábbi beszerzési árat, vagy szocialista importból származó termékeket értékesít. A többletjövedelem egy részét viszont más cikkek árának mérséklésére kell fordítani. A jogszabály tehát előnyben részesíti a jobb kereskedelmi munkát, s a fogyasztót, a vásárlókat védi. Az olcsóbb, választékot növelő importtal nem a hazai .termelőket akarják hátrányos helyzetbe hozni, hanem a verseny révén a fogyasztók számára előnyös vállalati magatartást és áruösz- szeitételt kívánnak elérni. A kormány Gazdasági Bizottsága ugyanakkor már előírta a szóban forgó rendelkezés felülvizsgálatát. Ennek célja természetesen nem a verseny kikapcsolása, hanem annak elemzése, hogy hód, milyen területeken szűntek már meg a rendeletet kiváltó okok, hol alakult ki olyan, a kereslet- kínálat egyensúlyára utaló piaci helyzet, ahol a lakosság ellátása és az árszínvonal védelme már biztosított — mondotta végül Szikszay Béla. Az államtitkár válaszát a képviselő nem fogadta el, mert megítélése szerint az nem érintette a konkrét kérdés lényegét. Mint mondotta, véleménye szerint sem az import leállítására, vagy annak hatósági korlátozására volna szükség, sokkal inkább arra, hogy ne működjék olyan érdekeltségi rendszer, amely hátrányos a hazai ipar számára. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés sem fogadta el. így az ügyrendnek megfelelően az Országgyűlés elnöke a kérdésit továbbítja a kereskedelmi állandó bizottságnak, hogy az alaposan vizsgálja meg. A testület az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán számol be munkájáról. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János, befejezte munkáját. Oszlopok közt fények, fények Az ülésszakról tudósított az MTI és Bálint Ibolya. Fotó: Barcza Zsolt.
