Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-21 / 68. szám
198«. MÁRCIUS SÍ., PÉNTEK 3 ÜHb tanácskozik az ORSZÁGGYŰLÉS tavaszi ülésszaka mondta Markója Imre —, hogy a javaslat egy valóban demokratikus, az állampolgári jogok érvényesülését fokozott mértékben elősegítő jogi szabályozás alapjait fektette le. Végezetül arról a kérdéskörről szólt a miniszter, amelynek a jelentősége éppen azáltal növekedett meg, hogy a javaslat szabályai a sajtó mozgásterét, cselekvési szabadságát lényegesen megnövelték, ez pedig a sajtószervek vezetőinek a felelőssége. A javaslat — a jelenlegi szabályozással azonos módon — a sajtószerv vezetőjét teszi felelőssé a sajtópolitika elveinek érvényre juttatásáért és a vezetése alatt álló szerv tevékenységéért. Mindez nem érinti az egyes belső szervezeti egységek (főszerkesztők, műsorszerkesztők) vezetőinek és az újságíróknak a felelősségét. Az előbbieket az általuk szerkesztett műsorokra vonatkozóan egyéni felelősség terheli. Befejezésül Markója Imre kérte az Országgyűlést, hogy a sajtóról szóló törvényjavaslatot fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Szemben, felelősséggel csorba. Biztosítanunk kell a tájékoztatás elsőbbségét, hogy az ezzel járó kétségtelen előnyöket még alkalomszerűen se használhassák ki a szocialista államunkkal szemben álló, ellenséges, idegen tájékoztatási szervek. A tájékoztatás kétoldalú folyamat. Fontos, hogy az ál- . lami, társadalmi szervek önmaguk is kezdeményezzék a közvéleményt érintő dolgaik megvitatását a sajtóban. Föl kell ismertniök: nem csupán társadalmunk egészének érdeke a közös gondolkodás, hanem hasznára lehet minden egyes szervezetnek külön-kü- lön is. S nem csupán akkor kell nyilatkozni, ha valami jót, valami reklámértékűt lehet mondani. Az őszinteség, a nyíltság bizalmat kelt. S ez javára válhat mindenkinek. — Tények és tapasztalatok alapján mondom, hogy sok kiváló, elismert újságírónk van. A televízió, a rádió, a sajtó kollektívái, vezetői nagyobbrészt felelősségteljes munkát végeznek, vagy erre törekszenek. Időnként azonban társadalmi érdekeinket, erkölcsi normáinkat sértő cikkek, műsorok is nyilvánosságot kapnak. Az újságírói közösség belső követelménye is, hogy ne vállaljon közösséget az ilyen magatartással. BANYASI REZSŐ: A politika nyilvánosságát erősítjük segítheti a nemzeti közmegegyezés formálását, építőmun-. kánk, gazdasági fejlődésünk meggyorsítását, a társadalom- és a művelődéspolitikai feladatok végrehajtását. Segíti a békéért és a társadalmi haladásért folyó nemzetközi küz. delem, a békés egymás melIsméi vetőnek tekinthető intézmé- nyenek, a Magyar Rádiónak, e Magyar Televíziónak és a Magyar Távirati Irodának is. , ,A törvényjavaslat rögzíti az újságírói hivatás gyakorlásával összefüggő jogokat és kötelességeket. Ezek a maguk összességében kifejezik azt a különleges helyzetet, amelyet az újságíró társadalmunkban elfoglal. Ezek a rendelkezések az információ megszerzésé- ne‘\ és felhasználásának, az újságíró és a felvilágosítást adó személy közötti kapcsolat kérdéséinél:, végül az újságírói tevékenység önállóságá- nak és függetlenségének szabályaival foglalkoznak. E szabályozás kialakításánál is a jogok és a kötelezettségek összhangjának megteremtésére _ törekedtünk. A javaslat ezert _ kinyilvánítja, hogy az újságíró bárkitől jogosult fel- ' tagosítást kérni, a kapott felvdagositast azonban csak kellő körültekintéssel, mindenoldalú alapos ellenőrzés titan használhatja fel. Az újságíró jogosult a fel- világosiíás-t adó személy ne- vét titokban tartani, ha azonban a tájékoztatás bűncselekményre vonatkozott, az informátor neve már nem hallgatható el. Hasonlóan jelentős ez a rendelkezés is, amely erra kötelezi az újságírót, ,,a közlésre előkészített nyilatkozatot bemutassa a nyilatkozatot adó személynek. Ha a nyilatkozatot adó ezt követően úgy dönt, hogy a közzétételhez nem járul hozzá, ez csak akkor fogja a közzétételt megakadályozni, ha a hozzájárulás megtagadásara azért került sor, mert az újságíró a nyilatkozatot megváltoztatta. A közzétételhez vpló hozzájárulás alaptalan megtagadása tehát nem sértheti a tájékoztatás igényét. Miután a sajtó tevékenysége^ a tájékoztatás a szó legteljesebb értelmében a köz érdekeit szolgálja, gondoskodni kellett ezért az e tevékenységet művelők, tehát az újságírók fokozott védelméről is. A javaslat ennek érdekében az újságíró számára ugyanazt a jogi védelmet biztosítja, amely a közérdekű bejelentőket megilleti. Ezen túlmenően pedig a tevékenységének elősegítésére a törvény végrehajts! rendelete új szabálysértésig tényállást is meghatároz. A jövőben szabálysértést követ el és ennek alapján pénzbírsággal sújtható az a személy. aki az újságírót hivatásának jogszerű gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel szándékosan megakadályozza. A javaslat önálló fejezetet szentel a sajtóigazgatási szabályoknak. A törvényjavaslat a viták során elhangzott szélsőséges nézeteket elkerülve alapvető elvként azt tartotta fenn. hogy a sajtótermékek előállítóéhoz és nyil— Fontos törvény elfogadására készülünk: a sajtóról szóló törvény tervezete azt mutatja, hogy politikai rendszerünk demokratizálódásának, államéletünk fejlődésének újabb állomásához érkeztünk. A meghatározó társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyokat, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit már több törvény szabályozza. Fontosságát tekintve — elfogadása után — a sajtótörvény is ezek sorába tartozik majd. A szocialista társadalom építése, a szocialista demokrácia fejlesztése, a népi-nemzeti egység állandó erősítése magas színvonalú munkát kíván a sajtótól. Kötelességünk, hogy ehhez a jog eszközeivel is megefelelő támogatást nyújtsunk — mondotta elöljáróban Berecz János. — A sajtó munkásainak is köszönhető, hogy népünk egyre hitelesebben látja országunk belső helyzetét, a világban elfoglalt helyét, fejlődésének lehetőségeit és akadályait. A magyar sajtó kiállta és ma is kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. Helyesek, beváltak a sajtó- politika elvei, gazdagok a tapasztalataink, s megérett a helyzet arra, hogy törvényben is rögzítődjenek. Közismert, hogy nálunk a sajtó irányítását az önállóság, a fele- lelősségvállalás és a köz szolgálatának követelményei határozzák meg. Ideológiai ellenfeleink öncenzúrának nevezik ezt az állapotot, rájuk jellemzően, mert csak a cenzúra burzsoá alkalmazásában képesek gondolkodni. Nagyon szeretnék, ha az általunk régen elvetett cenzúra elemeit azért itt fellelhetnék. De erre nincs semmi reményük. Hiszen a mi irányító gyakorlatunk az öntudatra, a magyar nemzet szolgálatának elvére és a felelősség felemelő vállalására épül. Ezt rögzíti az elfogadásra ajánlott sajtótörvény. A sajtószabadság a társadalom érdekeivel ellentétes törekvések támogatására eddig sem vonatkozott és erre ezután sem ad lehetőséget. Alkotmányos rendet, nemzetközi érdekeket, szocialista vívmányokat, nemzeti, történelmi, erkölcsi alapértékeket kétségbe vonni Magyarországon semmiféle indokkal, így a sajtószabadság ürügyén sem lehet. — A törvényjavaslat határozottan kimondja a tájékoztatás-adás kötelezettségét, és nem gondolom, hogy feleslegesen. A hiteles képhez szükséges információk híján az utóbb: időben is több kifogásolható tartalmú sajtóköziés látott napvilágot. Arról pedig Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke elöljáróban hangsúlyozta: társadalmi életünk, szocialista demokráciánk fejlődésének szép eredményeként most olyan törvényjavaslatot tárgyal az Országgyűlés, amelynek legfőbb szándéka, hogy megerősítse az alkotmányban biztosított sajtószabadságot. A továbbiakban arról szólt, hogy történelmünk ritka szép pillanatait — 1848-at és 1919-et — kivéve, a kétszáz éves magyar nyelvű sajtó szinte mindvégig a hatalom fojtásában fuldoklott. — A mai magyar tömegtájékoztatás tisztelettel vallja magát azok örökösének, akik e törvényekkel és a mögöttük álló erőkkel dacolva — nem ritkán személyes szabadságukat és életüket is kockáztatva — őrizték a szavak tisztaságát, vállalták a haladás szolgálatát. Az államtitkár ezután hangsúlyozta: — Sajtónk sokban segítette és még fokozottabban lett élés gyakran bonyolult kérdéseinek megvitatását, a testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítését a köztudatban. Valljuk, hogy a tájékoztatás nyíltsága, őszintesége és teljessége elengedhetetlen tartozéka'a szocialista demokráciának. Ezt erősítette meg pártunk XIII. kongresszusának határozata, s ez fogalmazódott meg kormányunk ötéves munkaprogramjában is. A sajtó dolgozóinak rendkívül felelős szerepük van abban, hogy népünk mindenkor a valóságnak megfelelő képet kapjon az ország helyzetéről. A továbbiakban az államtitkár kiemelte, hogy a sajtó- törvény gerincének is tekinthetők azok a törvényszakaszok, amelyek az újságírók jogaival és kötelességeivel foglalkoznak. Ezek megfogalmazása tükrözi pártunk és kormányunk véleményét, hogy a szocialista demokrácia intézményrendszerében ma a politikai nyilvánosság továbbfejlesztése az egyik legfontosabb társa az ülésszak szünetében ■ tényező: a szabad véleménynyilvánítás jogának megerősítésében, a tájékoztatáshoz való jog megfogalmazásában, a felvilágosítási kötelezettségben éppen úgy, mint a sajtó és az újságíró megnövekedett felelősségének jogszabályba foglalásával. Az előkészítő munkálatokról szólva hangoztatta, hogy a széles körű szakmai-társadalmi vita, éppúgy, mint a tárcák véleményei eredményesen formálták, gazdagították _ a törvény tartalmát. Bányász Rezső rámutatott: a törvény- javaslat nemcsak hogy nem korlátozza a sajtó kívánatos mozgásterét, hanem kibővíti azt. A felvilágosítási kötelezettség — miként a sajtótörvény egyetlen más szakasza sem — nem lehet visszaélések forrása. A valódi titkokat a jövőben sem tárhatjuk a világ elé: mindenkor lesznek államunknak olyan tényei, történései, amelyeknek nyilvánosságra hozatala sértené politikai, diplomáciai, gazdasági, egyszóval nemzeti érdekeinket. Ugyanakkor a törvényjavaslat nagy figyelmet fordít arra, hogy az újságírók munkájuk során minél kevesebb akadályba, mesterségesen előidézett, mondvacsinált titokba ütközzenek. A kormány már hosszú ideje törekszik az áliamálettei, a belpolitikával, a gazdasági kérdésekkel foglalkozó újságírók teljes körű tájékoztatására, s hasonló magatartásra buzdítja az államhatalom és az államigazgatás más szerveit, s a helyi népképviseleti szerveket is. A sajtó segítsen megérteni: mi az országos, s mi a helyi érdek. Küzdjön a közjóért, az erkölcsért, az emberi tisztességért. Neveljen az egészséges életmódra. Harcoljon a köny- nyelműség, a felelőtlenség, az alkoholizmus ellen, s persze, az újságíró, a publicista, a riporter szavának hitelét növeli, ha szavait átfűti a személyes meggyőződés, a személyes példa. Az államtitkár befejezésül hangsúlyozta: a Magyar Nép- köztársaság kormánya a nyílt szó, a véleményszabadság híve, amit a sajtótörvény javaslatának elkészítése és beterjesztése is bizonyít. A törvényjavaslat a Magyar Szocialista Munkáspárt három évtizedes, nyílt és következetes, a gyakorlat próbáját kiállt tájékoztatáspolitikájára épít, a szocialista törvényesség elvei(Folytatás a 4. oldalon.) A elkötelezettség és az igényesség követelményét nincs szándékunkban mérsékelni — mondotta a továbbiakban Berecz János. — Elismerésre és támogatásra azonban csak a valóságot hitelesen bemutató, céljainkért felkészülten vitázó sajtó számíthat. Az, amely a dolgozó ember tiszteletét hirdeti, amely felkarolja az új iránti fogékonyságot és a kezdeményezőkészséget, amely a szocialista haza szeretetét, más népek megbecsülésének, a forradalmi internacionalizmusnak az ügyét szolgálja. Eléggé elterjedt nézet, hogy a sajtó dolgozói a szenzációt keresik, annak tálalására törekednek. Nálunk a szenzációt az alkotó, a gondolkodó, a dolgozó ember munkájában, a hazát szolgáló állampolgár hétköznapi tetteiben kell keresni, fellelni és ábrázolni. Meggyőződésem, hogy elfogadása esetén a sajtótörvény hozzájárul a szocialista demokrácia fejlődéséhez, segíti a sajtót feladatainak ellátásában. A beterjesztett törvény- javaslat minden tekintetben összhangban áll pártunk tájékozta táspolilikájával. Mindezek alapján a törvény elfogadom és elfogadását javaslom a Tisztelt Országgyűlésnek — mondotta befejezésül Berecz János. vános közléséhez engedélyre van szükség. — Vázlatosan éttekintve a *aj tóigazgat ás alapvető szabályait, remélem, sikerült meggyőznöm mindenkit arról —
