Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-20 / 67. szám
Termelési lehetőségek Zöldség és bizalom Bevált szervezeti formák VÁCI ■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1988. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK Megduplázták a váciak a termelést Taurus márkanévvel a piacon FELTŰNŐEN visszaesett az áfészek és főként a zöldértek mezőgazdasági termékforgalma a VI. ötéves terv időszakában. Szemmel láthatóan lazultak azok a szálak is, amelyek a különböző mezőgazda- sági árukat, mindenekelőtt zöldséget termesztő kisgazdaságokhoz fűzték őket. Jól tükrözi a leépülést két számadat: az áfészek keretében működő mezőgazdasági szakcsoportok száma 218-cal, a taglészám pedig 29 ezer fővel csökkent az elmúlt öt esztendőben. • E lazulás azért is sajnálatos, mert a zöldség- és gyümölcs- forgalmazás még ma is a kereskedelem egyik leggyengébb pontja. Az üzletek kínálata — az érzékelhető erőfeszítések ellenére — nem mindenütt kielégítő. A létrejött termelési lehetőségeket ezért is kellene — kell! — jobban kiaknázni. Egyes vidékeken — mindenféle költségnövekedés és más nehézség ellenére — ma is tekintélyes mennyiségű árut tér. melnek meg szakcsoporti formában, mégpedig úgy, olyan feltételek mellett, hogy sem a kemény munkát végző termelők, sem az árut fölvásárló és értékesítő áfészek nem érzik becsapottnak magukat. Merthogy — becsületes munkáért — tisztes pénzhez juthatnak. Ennek a kapcsolatnak az egyik legfontosabb eleme a bizalom. Csak ott születnek szép sikerek. ahol mindkét fél — termelő és felvásárló — kellően tiszteli partnerét, elismeri annak erőfeszítését, sohasem akar visszaélni a másik szorult helyzetével. Ám sajnos, még mindig ez a ritkábbik eset, mert a kapcsolatok nagyobbik felét a kölcsönös bizalom hiánya jellemzi. Ezért a szerződésnek még ma sincs akkora tekintélye, mint ahogy az elvárható volna. Sokan — nem is titkolják — csak formalitásnak tartják, s egyes pontjait saját érdekük szerint értelmezik, annak megfelelően igyekeznek elfogadtatni. így aztán szinte rendszeres a kölcsönös egymásra mutogatás, a vádaskodás. Hol a felvásárlók „vágják le" a jó minőségű árut, hol a termelők ügyeskednek, és viszik terméküket a többet ígérőnek a régi partner helyett. Pedig a mezőgazdasági termelésnek — amióta világ a világ — az az egyik sajátossága, hogy nehéz pontosan meghatározni, mennyi áru kerül majd tető alá. A modern technika sokat segít a földön fáradó embernek, de még ilyen feltételek mellett is nagy a hozamok, a leszedett, begyűjtött gyümölcsök évenkénti mennyisége között az ingadozás. Ezért oly felhős a termelők és kereskedők homloka évről évre, ezért oly nehéz olajozottá tenni a termeltetést, és a felvásárlást. Nyilván csak akkor lesz kiegyensúlyozottabb az áfészek mezőgazdasági tevékenysége, ha a kölcsönös előnyök alapján, több év eredményeit és nehézségeit közösen vállalják. Sajnálatos, hogy a szövetkezeti munkában még manapság is föllelhető az a felfogás és gyakorlat, amely rövid Időszakokban gondolkodik, s csupán konjunkturális lehetőségként foglalkozik a mező- gazdasági kistermelés szervezésével. Ez a magatartás tévedést tükröz, amit — természetesen — az érintettek is azonnal megsejtenek. Pedig csak az eredmény és a kockázat tisztességes megosztása, a folyamatos, őszinte emberi kapcsolatok, a nyílt üzletpolitika alapján lehet elvárni, hogy a kistermelők. a szakcsoportok szorosabban kötődjenek a fogyasztási szövetkezetekhez és termékeiket — hiányhelyzetben is — az elvárt minőségben, a megállapodásoknak megfelelően, az áfészen keresztül értékesítsék. Egyes, általában a munka- igényes áruk esetében kívánatos volna, hogy a nagyobb export érdekében bővüljön a kistermelői termelési rendszerben előállított zöldségek, gyümölcsök és más cikkek köre. Ez a forma — az érdekelt szövetkezetek együttműködése útján — átfogja a kiválasztást, a termelési technológia koordinációját, a késztermék előállítását, az értékesítést, és ezekben együtt teremt érdekeltséget. Természetesen, továbbra is nagy szükség van a hozzáértésre, a szakmai színvonal emeleséíe, az érdekeltség fokozásához pedig szervezet- fejlesztési intézkedések megtétele is indokoltnak látszik. Mindenekelőtt 'az önelszámolás és a nyereségérdekeltség erősítése a legfontosabb. De megoldást jelenthet a szövetkezetek egyes élelmiszer-gazdasági ágazatainak, esetleg a teljes élelmiszer-vertikumnak leányvállalattá szervezése. A versenyképesség növelése érdekében az elkövetkezendő öt esztendőben az áíészeknek a szövetkezeti vállalatoknak jobban ki kell használniuk tároló, feldolgozó és értékesítő hálózatukat, valamint a termelés szervezésében eddig szerzett tapasztalataikat. Az áru útjának rövidítéséhez rugalmasabb piaci munkára, az eszközök és emberek hatékonyabb alkalmazására van szükség. A Zöldért-vállalatoknál elkerülhetetlen a tevékenység és a szervezet megújítása, az ésszerű decentralizáció. Az élelmiszer-feldolgozás és nagykereskedelmi tevékenység révén hatékonyabbá válhat e szervezetek gazdálkodása. A bevált szervezeti formák — az önelszámoló egység, a leányvállalat, a gazdasági társulás — szélesebb körű alkalmazása is növelheti a szövetkezeti vállalatok stabilitását, emelheti tekintélyüket. A NÖVEKVŐ stabilitás, tekintély kedvező lehetőséget teremt arra is, hogy a termelők és felvásárlók kölcsönös bizalma kiépüljön és erősödjék. Ahhoz, hogy az „együtt sírunk és nevetünk” elv alapján alakuljanak, megszilárduljanak a szerződéses kapcsolatok — ahogy a korrekt üzleti partnerek között szokás. Cseh János Az utóbbi idők — de lehet úgy is fogalmazni, hogy az utóbbi évek — egyik legnagyobb kirakodóvásárát tartották Vácott vasárnap. Ügy tűnt, hogy már mindenki, aki kijött, a tavaszra készült. Nagyon sok tavaszi—nyári ruhát kínáltak a hangos árusok. A sláger ezen a napon a farmeranyagból készült nadrág, Az ember, ha például tévé- közvetítést néz valamely távoli ország sportstadionjából, biztosra veheti, hogy a pálya közelében elhelyezett hirdető- táblák egyikéről a Taurus márkanevet olvashatja, amely közismerten bikát jelent. Többek között kifejezője annak az elszántságnak is, amit a nagy- vállalaton belül a váci gyár képvisel. Nemcsak az eddigi termékeik sikerei bizonyítják ezt, hanem többek között az is, hogy a gyárban van megújulási készség. Tavalyi termelési eredményeik alapján a nagy- vállalaton belüli munkaversenyben ismét az elsők között végeztek. Kérdés, hogyan tudtak helytállni a nehezedő gazdálkodási körülmények között. Új telepek A gyár történetében a fordulópontot az 1983-as esztendő jelentette. Ekkor a váci gyárat egy budapesti, közismert nevén a camping gyárral ösz- szevonták. Ezzel .megduplázódott a termelésük. A fővárosi gyárat korábban az jellemezte, hogy kevés alapanyag felhasználásával, aránylag nagy értékű termékeket állítottak elő, míg Vácott anyagigényesebb termékeket készítettek, de jóval kisebb értékben. Az egyesítéssel jó összetételű lett a gyár termékszerkezete. A szakembereknek nagyobb lehetőségeik lettek a cikkek jobb megválasztására. Elsősorban a piaci igényeket és a nyereséges termelést tartva szem ing, mellény volt. Igaz, néhány árus még kínálta a nem éppen olcsó irhakülönlegességeket. A tavasz biztos jele, hogy több őstermelő dughagy- mát, kerti dísznövények hagymáit, vetőmagokat árult. De lehetett kapni és látni itt mindent, aki nem röstellte, hogy a bokáig érő sárban körbejárja a vásárt. előtt. így többek között figyelembe vették a termelékenységet, az ányafelhasználást és a beszerzési lehetőségeket. — Az összevonást követően ma már öt saját és öt bérelt telepe van a gyárnak — tájékoztat Nagy János igazgató. — Két évvel ezelőtt minden telepünkön felülvizsgáltuk a korábban gyártott termékeket. Ahol szükséges volt, ott ésszerű átcsoportosításokat végeztünk. Így például a budapesti Lenhossék utcai telepen megszüntettük a préscikkek gyártását, helyette továbbfejlesztettük a vizes ragasztó és a légrugó készítését. A Kerepesi úti telepen a fő profil a keskeny és a poliészter betétes ékszíj lett. Az új telepeken korszerű gyártási technológiát örököltek, s ez lendületet adott a termelésnek, jól fejlődött a gyár. A nagyvállalat hat gyára közül 1984-ben már a váciak bizonyultak a legjobbnak, termelési értékük 1 milliárd 200 millió forint volt. Két évvel ezelőtt elért nyereségüket 12 százalékkal növelték. 1985-ben ez 310 millió forintot tett ki. Több mint tízmillió forint értékű cikket értékesítettek nyugati országok piacain. Új termékekkel is jelentkeztek. Az úgynevezett fémperemkariká- kat az import helyettesítésére kezdték el gyártani, azonban a gyors fejlődés eredményeként a hazai ellátás mellett tavaly már exportra is szállítottak. Jelentősen javult az ékszíjak minősége. Ma már poliészter kordonos ékszíjakat gyártanak úgy, hogy a meny- nyiséget is növelték. Természetesen a hagyományos termékek fejlesztését sem hanyagolták el a szakemberek. A korábbi W-típusú fóliák mellett más célra is hasznosítható fóliatípusokat dolgoztak ki. így tető és különböző medencék szigetelésére alkalmas cikkek előállítására alakították át Vácott a gépeket, s az új termékek igen keresettek a hazai piacon is. A mezőgazdasági padlót a korábbinál olcsóbban állítják elő. Ezt elsősorban a hulladék anyagok felhasználásával érték el. Ma már szinte alig használnak új alapanyagot ennél a terméknél. Fejlesztések Az évek óta veszteséges profilszalag tömeggyártása helyett olyan típusok előállítására törekedtek, amelyek a korábbiaknál komplikáltabbak. így természetesen drágábbak is. Annak ellenére, hogy a meny- nyiség csökkent, elérték, hogy ez a termék is nyereséges. A termékszerkezet jó megválasztása mellett nem maradtak el a különböző fejlesztések sem. Erről így beszélt az igazgató: — A legjelentősebb fejlesztést a váci oldószerüzemben hajtottuk végre. A régi gyártási technológiánk sem a környezetvédelmi, sem a Köjál előírásainak nem felelt meg. Ezért egy új üzemcsarnokot építettünk, amelybe az NSZK- ból vásároltunk egy gépsort, így teljesen zárt rendszerű a ragasztóanyag előállítása ebben az üzemben. — 1986-ban csaknem hatszázalékos S termelésnövekedést terveztünk. Ennek érdekében a tavaly elvégzett technológiai értékelés alapján a szükséges munkahelyeken olyan kisgépeket állítunk be. amelyek növelik a hatékonyságot. Űjrafutózás — Az igényeknek megfelelően növeljük a peremkarikák gyártását. Ebben az esztendőben már több gumiipari háztartási fogyasztási cikk gyártására is vállalkozunk. Már készítünk háztartási szivacsot. A különböző fóliatípusokból az elmúlt esztendőhöz hasonló mennyiséget termelünk. Várhatóan több piacra szállítunk. Egy gazdasági társulás keretében ebben az esztendőben a személygépkocsik gumiköpenyének újrafutózását is megkezdjük. Minden jel arra enged következtetni, hogy a gumigyárban az idén is megvalósulnak a termelési célok. Pontosabb gazdálkodásra törekszik a gyár vezetése. Naprakészen jegyzik az anyagok felhasználását. Megszigorították a technológiai utasításokat. A gyár belső szervezetének és érdekeltségi rendszerének átformálásával kiszélesítették a közvetlen ösztönzési lehetőségeket is. Surányi János Tejcukorra érzékenyek által is fogyasztható laktózszegény tejsűrítmény készítését kezdi meg a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat és a Szegedi Konzervgyár. A két vállalat, amely már a technológiája kidolgozásában is együttműködött, magát a gyártást is megosztotta: a tejipari vállalatnál készült sűrítményt a konzervgyárban töltik dobozba. Hazánkban minden ötödik ember tejcukorérzékeny, az üzletekben most kapható tejet nem fogyaszthatja, következésképpen joggal számíthatnak arra, hogy az újdonság kapós lesz. A gyártása során — küVizsga Kékül-zöldül vizsgáztató ja előtt egy fiatalember. A Lűzrendeszelj oktatás záróakkordja ez a je'enet, számot kell adni a tanfolyamon hallottakról, a tűzvédelmi tudomány ismeretéből, A vizsgázó ugyancsak drukkol: izzadt tenyér, szapora szívhangok.— jaj, mi lesz a következő kérdés? A vizsgabiztos máris közli: — Hogyan előzzük meg a „piros kakas” felröppe- nését, mondjuk, egy fatelepen ? — Zárt helyiségben tűzoltó készülékét és nyitott tetejű, vízzel töltött tartályt, s vödröket helyezünk el... — Nagyon jó. És az udvaron levő deszkagúlák közé? — Oda? Hát... — Nos? — Megvan! Egy hamutartót! — felel! a fiú. A vizsgabiztos jelest adott a feleletre, lévén a környezetvédelem lelkes apostola ... B. I. A. Állatorvosi ügyelet Szombaton és vasárnap (22-én és 23-án) az alábbi állatorvosok tartanak ügyeletet: az északi részen dr. Kalácska Lajos (Szob 36.), a déli részen: dr. Erdődi András (Göd, Kernstock K. u. 4/a). Az ügyelet szombat reggel 8 órától, hétfő reggel 8 óráig tart. lönféle ultra szűrőberendezésekkel — úgy vonják ki a tejcukrot, hogy az egyéb tápanyagok, az értékes fehérjék visszamaradjanak. Az így nyert, s már laktóz nélküli sűu rítmenyt aztán répacukorral édesítik vaníliával, kávéval, karamellával ízesítik. Kapható lesz natúr, tehát tejízű változatban is. Egv-egy dobozba 200 grammot töltenek, s ebből — akár hideg vízzel — 1 liter szokványos minőségű tej készíthető. Az első laktokrémszállítmányok hamarosan az üzletekbe kerülnek Az idén mintegy 6 millió dobozzal hoznak forgalomba belőle. Sok tavaszi holmi talált gazdára Bőséges volt a kínálat a használtautó-piacon. (Kép és szöveg: Iványi Károly) ^t)iáznó^aroL it tudnak ma a disznóölésről a városi gyerekek, akiknek se közel, se távol vidéki nagyszülőjük, akiknél még esztendőről esztendőre leszúrnak egy hízót? Talán még sohasem lábatlankodtak a nyirkos téli reggelen a felnőttek körül. Mindezt végiggondolhatta a százhalombattai művelődési központ igazgatója, mikor úgy döntött, hogy ha csak egy mód van rá, sort kerítenek egy disznóvágásra. Tudni kell erről a házról, hogy hatalmas, nemrégiben átadott modern épület. A színházi előadásra érkezők cipői vörös márvány burkolaton kopognak, a mennyezetről iparművészek által megálmodott lámpák szórják diszkrét fényüket, s a falak seccói a napokban készülnek el. Egyszóval — pazar. Igazán sajnálom, hogy nem lehettem ott a nagy eseményen, de hirtelen érkezett meg a Bentavölgye Tsz-ből a jól megtermett háziállat. A ház egyik munkatársa az óvárosból igazi régi külső késes húsdarálót szerzett, amelyet még 1860-ban készítettek. Más nem lévén, fóliazsákban hozták a pöi kötéshez szükséges szalmát. A színhely az épület által körülzárt átrium volt. Röviddel a gépezet indulása előtt hangosbemondón adták a város tudtára, hogy kezdetét veszi a disznóvágás. Nem úgy, ahogy faluhelyen szokták, hajnali négy óra tájban, hiszen ki bújt volna ki akkor a meleg ágyból, hanem fél kilenckor. Nem volt könnyű szegény állatot rávenni, hogy eltipegjen a kivégzöhelyre. Először is nem tudta, mit kezdjen a lépcsővel. Hiába húzta elöl valaki, egy lépés nem sok, annyit sem tett meg előre. Nosza, megragadta az igazgató a farkát, s átlendített ■ a kritikus ponton. Ám e páros ujjak nem a vörös márványhoz szoktak, így aztán bizonytalanul közlekedett az esemény hőse. Ezt igazán szereltei volna látni: a vörös márvány burkolaton disznó, amelyet elöl húznak, s hátulról ta- szigálnak. Aztán ment minden, mint a karikacsapás. A böllér fennhangon ismertette az állat részeit. Szükség volt erre, hiszen volt olyan nagypapa, aki két unokáját ekképp oktatta: látjátok, az a malac zúzája. Majd pedig, hogy igazán disznóölés-hangulata legyen a dolognak, némi fizetség fejében igazi disznótorost is ehettek a gyerekek. F. A. M. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Ez már tavaszi forgalom Minden ötödik ember Tejcukorérzékenyeknek
