Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

Tűnődés verseny ürügyén A kémia megmentő ereje A szakácsmester feltalált valamit NAGYKŐRÖSI ina A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM — i . rn.i.f-. 1986. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK Nem minden feladat népszerű Egy bizottság első lépései agykőrös, Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola, 1986. március 20., csütörtök. A középiskolások Irinyi János országos kémia­versenyének megyei fordulója. Illendő is, hogy Nagykőrö­sön tartsák a kémiával össze­függő rendezvényeket, ha nem is oiyan rettentő gyak­ran. A város ugyanis már ré­gen kivívta azt a jogát, hogy köze legyen a vegytan tudo­mányához, csakhogy ezt szo­kás elfelejteni. Pedig tény és való, hogy az első magyar vegyipari üzemek egyike itt volt már valamikor az 1500- as évek közepén. Persze az igaz, hogy a vá­ros nem éppen örömében te­remtette meg ezt az üzemet, de az is ißnz, hogy az életét mentette meg vele. Ugyanis a salétromszérűkről van most szó, amelyek termékével úgy­szólván megváltotta magát a város, kiváltságokat szerezve a töröktől, s megmenekült a pusztulástól. Más lapra tarto­zik, hogy a törökök a nagy­kőrösi salétromból aztán Bu­dán puskaport csináltak, s a puskaporral bizonyosan nem verebekre lövöldöztek. Más lapra tartozik ez, s nem kell szégyenkezni miatta, hiszen a város nem csupán a létét mentette meg, hanem a menekülők ezreit is, s még valami nagyon fontosat: a magyar kultúrát. Iskolája messzire világító fáklya volt itt a hódoltság közepén, s igaz, hogy latinul, de mégis magyarságot nevelt. Mert ne­velhetett, hála a kémiának, s persze a nagykőrösiek böl­csességének. Ettől függetlenül még év­századokig mit sem tudtak errefelé (de hát máshol' sem) az emberek a kémiáról, leg­feljebb ha az aranycsinálásról hallottak valamit. Szerencsé­re ilyen bolond dolgoknak nem ugrottak be, viszont amikor már tényleg a kémiá­ról kezdtek valamit hallani, hegyezni kezdték a fülüket. A hír minden bizonnyal Debrecenből érkezett ide a rendszerint onnan származó tanárokkal együtt. Debrecen­ben ugyanis már a 18. század végén tanítottak kémiát a hí­res kollégiumban, de kémia tanszéket ott is csak 1815-ben alapítottak. Nagykőrösön pe­dig 1833-ban. Ha jól számol­juk, csak tizennyolc évvel ké­sőbb, mint a példakép intéz­ményben. Abban a korban ez nem volt nagy „átfutási idő”. A pontosság kedvéért meg kell azért jegyezni, hogy a nagykőrösi iskolában, a m» gimnázium jogelődjében, de lényegében valamennyi helyi iskola szellemi elődjében, név szerint nem kémia tanszéket alapítottak akkor, hanem ter- mészettanit. A név ezúttal kissé félrevezető, minthogy természettan alatt lényegében a fizikát és a kémiát értet­ték, tehát valóban fölkarolták a kémiát. A természettan első nagy­kőrösi tanára, s ily módon első vegyészünk Szigeti Warga János volt, noha ő így soha nem nevezte magát, hanem a ..physica és mathesis” pro­fesszorának. Ám mégis lelke­sen tanította a kémiát, s töp­rengett Hegel akkor még új filozófiáján, mert professzor urunk jó és komoly filozófus js’volt. „Tekintsd meg a ter­mészetet — mondta székfog­lalójában —, mi szép egységet formál annak kényszerítést nem ismerő törvénye; mi erő­sen fogja el minden tulajdon helyét; midőn a társasági, élet a természetet utánzó okossá­gi törvény nélkül rendetlen, minden lépten kényszerítés öl, minden pillanatban össz- veroskad az egész." Magyarabbul: a világban a természet törvényei uralkod­nak, mégpedig jól, s ha a társadalom nincs tekintettel az ilyen, rá is alkalmazható törvényekre, akkor bizony elvitte az ördög. Nö de ma­radjunk a kémiánál. Ha a most Nagykőrösön versengő középiskolásoknak Szigeti Warga János nyelvén adnák föl a kérdéseket, bizony nem sokat értenének belőlük. Az ő példáiban ugyanis a kálium Hamany, a nátrium Szikeny, a magnézium Ke$reny, az ar­zén Mireny, a króm pedig Festeny volt. Persze, nincsen olyan sok elem, hogy e régi nevezéktan elsajátítása külö­nösebb gondot okozna a mai gyerekeknek. Hanem azt hihetjük, sok diáknak főne a feje, ha min­den körülmények között ér­vényesítenék most is Szigeti Warga János azon alapelvét, hogy amit tegnap felfedeztek, azt ina már tudni kell. Nem, ne kövessük őt ebben. A középiskolások Irinyi Já­nos1 versenye megállapodot- tabb tudományos eredmé­nyekre építve is eléggé nehéz szokott lenni. Viszont tisztel­jük a régi professzort, akinek tankönyvei mindig olyan fris­sek voltak, hogy akár újság­ként is lehetett olvasni őket. így aztán tőle tudhatták meg nagyon gyorsan a nagykőrö­siek, hogy mi a lögyapot, mi­re használható a platina ka­talizátor, s azt is, hogy mi a konzerv. A mostani verseny színhe­lyén, a Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskolában konzervgyártókat is képez­nek, s hogy Nagykőrös szá­mára mit jelent a konzerv, arról aligha lehet röviden beszámolni. Tisztelegjünk hát annak a tanárnak az emléke előtt, aki először mesélt a nagykőrösieknek a francia Appert szakácsmester talál­mányáról, a konzervről, még­pedig kémiaórán. Jól beszél­hetett, mert igaz, hogy ké­sőbb, de konzervváros szüle­tett, s az élet fennmaradt. íme a kémia megmentő ereje ... Farkas Péter Horgászfeáf A szépen fejlődő Kinizsi Horgászegyesület táncos horgászvacsorát rendezett az Áfész központi éttermé­ben. A szép számban meg­jelent vendégeket Pallai József gazdasági igazgató fogadta. Az étterem zene­karának muzsikája mellett a horgásztavat és a szaká­csokat dicsérő jó halva­csora után hangulatos táncmulatság kezdődött. „Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára” — húz­ta a zenekar. A sortán­cot Papp Imre, a 84 éves mechanikusmester vezet­te fiatalos lendülettel, aki Szentpéteri Ferencnével élénk tapsok mellett tán­colta a csárdást. Mozi A nagyteremben Balekok. Színes, szinkroni­zált francia filmbohózat. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Quilombo. Színes brazil történelmi film, fél 6-kor. Bizonyára olvasóinknak is feltűnt, hogy amikor az újság hasábjain ismertetjük az ipa­ri, mezőgazdasági termelőegy­ségek egy-egy évben végzett munkáját, eredményeiknek ál­talában a gazdasági, vagy ha úgy tetszik, az anyagi oldalát helyezzük a figyelem közép­pontjába, s kevesebb szó esik a munkahelyek belső életének egyéb területeiről. 3eíső kényszer Az magától értetődő, hogy a termelői szférának, a minden­napos tevékenység elemzésé­nek miért adnak mindenütt nagyobb hangsúlyt, de ez nem jelenti azt, hogy az üzemekben egysíkúan értékelnek, olykor meglehetősen tartalmas, min­denre kiterjedő beszámolóknak lehetünk fül- és szemtanúi. A nagykőrösi Építőipari Kisszövetkezet nemrégen ren­dezett közgyűléséről is hason­lóan nyilatkozhatunk, a társa­dalmi szervezeteknek most is bőven megadatott a szó; az egyébként elkerülhetetlenül száraz mérlegbeszámolót jól kiegészítették, s ezzel sikerült átfogó, a hangulati tényezőket is magában foglaló komplex képet kialakítani a kollektívá­ról. Persze az lenne az igazi, ha minden tényt egy időben állít­hatnánk egymás mellé, de saj­nos, most is csak arra van le­hetőségünk, hogy kiragadjunk egy fejezetet. Nevezetesen a szövetkezeti bizottság éves munkáját vesszük szemügyre. Erről a szervről azért is tart­juk fontosnak beszélni, mivel a kisszövetkezetté történt át­alakulás óta ilyen fórum még nem funkcionált, csak 1985 márciusában alakult meg. Ügy is mondhatjuk, egyfajta belső kényszerből hívták életre, mert hiányolták azt az erőt, ami a munkán túl is képes összefogni az embereket, s sa­játos eszközeivel, lehetőségei­nél fogva az egyéni érdekkép­viseletnek is hatékony eszköze tud lenni. .Nos, rövid egy esztendő táv­latából nehéz vállalkozás meg­ítélni, hogy a szövetkezeti bi­zottság betöltötte-e megfele­lően küldetését, hiszen mint új és kialakulatlan szervezet magán viseli a kezdeti nehéz­ségek jegyeit, s ezeket ennyi idő múltán még nem feltétlen szabad alapvető problémaként kezelni. Azt leszögezhetjük, hogy a választott tisztségvise­lők erejükhöz, lehetőségeikhez mérten megtettek mindent, hogy tekintélyt szerezzenek maguknak, s ez jó pozíciót te­remtett, hogy a munkahelyi célokra, s a tartalmasabb kö­zösségi életre még eredménye­sebben mozgósíthassanak. Nézzük meg mindezt közelebb­ről is. A szövetkezeti bizottság el­ső és egyik legfontosabb tény­kedése a munkaverseny meg­hirdetése volt, amelybe 18 brigád kapcsolódott be, ennek eredménye a kisszövetkezet tavalyi szép gazdasági eredmé­nyeiben benne foglaltatik. Két­szer szerveztek kommunista szombatot, minden alkalom­mal mintegy félszázan vállal­ták a társadalmi munkát, amikor is az autóparkoló és az udvar térbetonozását végezték el, s egyéb halaszthatatlan ten­nivalókból vették ki részüket. Az energiamegtakarítás ügyé­ben is történt felhívás, ennek nyomán a Gagarin brigád vál­lalta az ajtók, ablakok szigete­lését. Kevés szabadidő Anélkül, hogy e mozgósítá­sok nyomán megvalósult tár­sadalmi munkás jelentőségét lebecsülnénk, meg keil állapí­tanunk, hogy a szövetkezeti bi­zottság tálán legnagyobb érde­me az, hogy a munkaidőn túli közös programok szervezésével is igyekezett erősíteni a mun­katársi, emberi kapcsolatokat. A májas elsejei közös ünnep­lés, a kollektív juníális, nőna­pi, gyermeknapi megemlékezé-, sek, nyugdíjastalálkozó, s egyéb emlékezetes események mind azt jelzik, hogy a bi­zottság fáradozása nem volt hiábavaló. Igény van a közös rendezvényekre, csak legyenek, akik szervezik, irányítják azo­kat. Persze a kisszövetkezetiek körében is tapasztalható az a furcsaság, amit másutt is annyiszor emlegetünk, hogy őket is könnyebb megnyerni egy társadalmi m'unkaakcióra, mint mondjuk egy kulturális rendezvényre, i De korántsem a közömbösség, inkább a ke­vés szabadidő az oka annak, hogy például a színházlátoga­tások lehetőségét a kelleténél kevesebben veszik igénybe, an­nak ellenére, hogy a szórako­zásnak ez a formája jóformán már rendszeressé vált náluk. Tavaly 5 alkalommal voltak Pesten, kétszer Cegléden s ta­lán többször is lett volna ér­kezésük egy-egy jó műsorra. Nem rajtuk múlik, hogy a je­gyek beszerzése körül olykor nehézségek adódnak. A Cserkeszölön levő hétvégi ház berendezéseit bővítették, kénvelmes körülményeket te­remtettek a pihenéshez. A múlt évben 68-an pihenték ki fáradalmaikat a neves fürdő- helven. Nos, lehet, hogy akik e soro­kat. olvassák, csalódnak egy ki­csit, mert látványosabb, na­gyobb horderejű eseményekre számítottak. Természetesen bármennyre is pozitív hang­nemben beszélhetünk a szö­vetkezeti bizottság munkájá­ról. meg kell hagyni, tavalyi ténykedésük legfeljebb csak mint egy újjászerveződött tes­tület első lépéseit mutathatja. A fejlődésre való törekvés kiérződik célkitűzéseikből. El­sősorban a mozgósító munkát szeretnék még hatékonyabbá tenni, főleg a kulturális és sportrendezvények iránt akar­ják jobban felkelteni az érdek­lődést. Egyedül persze nem sokra jutnának, a szocialista brigádok segítségére nagy szükség lesz. Munkaerkölcs így például a Béke brigád vállalta, hogy meglátogatják azokat a nyugdíjasokat, akik valami oknál fogva távolma­radtak a programokról, hadd érezzék a munkahellyel való élő, személyes kapcsolatot, s egyben felmérik a kisnyugdí­jasok helyzetét, s ha kell, ja­vaslatot adnak anyagi támoga­tásukra. S végül említést teszünk olyan tevékenységről is, ami meglehetősen újszerűnek hat. Arról van szó, hogy a szövet­kezeti bizottság tagjai is részt kívánnak venni a táppénzes betegellenőrzéseken, ami köz­tudottan nem népszerű fel­adat. Ám célja égyértelmű. Ezáltal, a gyakorlatban is ki­fejeződésre jut ama törekvés, amiről az üzemi vagy a szövet­kezeti bizottságok'munkájával kapcsolatosan eddig alig esett szó, mégpedig, hogy a szer­vezet nemcsak a dolgozók ér­dekvédelmét, de a ,munkaer­kölcs védelmét is feladatának tekinti. Birkózóink az utóbbi idő­ben több versenyre voltak hi­vatalosak. Budapesten, Csepelen ren­dezték a kötöttfogású ifjúsági, olimpiai reménységek verse­nyét, amely a fiatalabb évjá­ratú ifjúsági válogatott kiala­kítását is szolgálta. A leg­fiatalabb évjáratú, 1969-es ifik is elindulhattak és a kétnapos viadalon óriási me­zőny, 287-en vetélkedtek. Az Nk. Kgy. Kinizsi fiataljai kö­zül Nagy János szerepelt a legjobban, aki az 52 kg-osok 34 fős mezőnyében neves el­lenfeleket is megelőzve máso­dik lett, Takács János pedig 7—8. 78 kg-ban (36): 7—8. Paros György. Az ezzel egy időben rendezett Szegedi Fu­tó Géza kötöttfogású emlék- versenyre betegségek miatt nem utaztak el felnőtt birkó­zóink. A kétnapos, 198 sportolót megmozgató egri országos if­júsági kötöttfogású ORV egy­ben újabb válogató volt a nemzetközi ifjúsági barátság­versenyre. 52 kg (25 induló): 4. Nagy János (két nagy ri­válisától szorosan vesztett). 7—8. Takács János. 56 kg (28): 3. Törőcsik Zoltán (jó birkózással). Babuson 112 résztvevője volt a területi meghívásos szabadfogású úttörőverseny­nek, ahol a körösiek sok he­lyezést értek el. A-korcso- portban. 32 kg (12): 2. Sáros: Csaba (eddig legjobb teljesít­ményével), 4. Karikó Zsolt. 35 kg (12): 1. Kudri Zoltán (kiemelkedett súlycsoportjá­ban), 3. Benyik József. 41 kg (6): 3. Kecskés Győző. — B- korcsoport. 35 kg (8): 1. Ba­logh Antal (kiemelkedően), 4. Petrák János. 38 kg (7): 3 Kecskés Sándor. 41 kg (7): 3 Tóthpál Viktor. 45 kg (8): 1 Tóth Péter (jó 'és taktikus birkózással). 53 kg (7): 4. Faragó Zsolt. 68 kg (8): 3. Kis Csaba. E küzdősport híreihez tar­tozik, hogy 22-én, szombaton Buszindítás fűtőpatronnal A hideg napok még hide- ■gebb hajnalain sikerrel le­vizsgáztak a Volán 5. számú Vállalat autóbuszaira felsze­relt fűtőpatronok. A motor gyors bemelegedését segítő készülékkel száz, főként kis­településeken állomásozó jár­művet láttak el. A mínusz tíz fok alatti hőmérsékleten le­dermedt autóbuszok indítása ugyanis mindig a falvakban okozta a legtöbb gondot. A hajnali járatok pontos, zavartalan indításán kívül azonban jelentős megtakarí­tást is hoznak a fűtőpatronok a vállalatnak. Hiszen nincs szükség az éjszakai túrázta- tásra, kevesebb üzemanyag fogy, és emellett növekszik a motor, az önindító, az akku­mulátor élettartama. Az elektromos hálózatra csatlakoztatható patron tulaj­donképpen a hűtővizet mele­gíti fel. Valamennyit a vál­lalat szakemberei készítették, fele annyi költséggel, mintha vásárolták volna. A követke­ző télen olyan hőérzékelőt is csatlakoztatnak hozzá, amely a hőfok függvényében auto­matikusan kapcsolja ki és be a készüléket. FEN-napck Villámtorna Kikapcsolódást, szórakozást, egészséges mozgáslehetőséget teremteni a város sportszere­tő fiataljainak — ez a célja a FIN-napok keretében ren­dezendő kispályás villámtor­nának, amit a Nagykőrösi Konzervgyár KlSZ-bizottsá- ga, valamint a Kilián György alapszervezet hirdetett meg minden, 14 éven felüli kor­osztály számára. A verseny március 22-én 9 órakor kezdődik az Ifjúsági, a gimnáziumi, a Kinizsi-, és a Petőfi-pályákon. A csapat- kapitányok a konzervgyár forgácsolóműhelyében Pécsi Zoltánnál vagy Máté József­nél nevezhetnek ' be március 20-ig, azaz ma utoljára. 10 órai kezdettel nagyszabá­sú sportesemény lesz váro­sunkban. A Toldi-tornacsar- nokban rendezik a Magyar Népköztársaság 1986. évi fel­nőtt II. osztályú kötöttfogású egyéni birkózóbajnokságát, amely a hagyományos Mis- key-emlékverseny is egyben. Jó sportra van kilátás. Kézilabda — teremben Kecskeméten egy napon két, egyenként 2X25 perces iátékidejű előkészületi terem- kézilabda-mérkőzésen szere­pelt az Nk. Kgy. Kinizsi fér­ficsapata. A körösieknél 2 ka­pus és II mezőnyjátékos lé­pett pályára. Két, megyei I. osztályú csapattal mérkőztek. A Soltvadkerti TE 23-19, a legutóbbi Bács-Kiskun me­gyei bajnok Kinkunhalasi AC-MEDOSZ 29-19 arányban bizonyult jobbnak a kinizsi- seknél. Vilcsák, Budai és Kerny, valamint a fiatal Mo- csai máris ügyesen mozgott. Viicsák 13 és Budai 10 góljá­val volt a legeredményesebb. Az idei megyei II. osztályú kézilabda-bajnokság rajtja április 5-én lesz, amikor a körösiek Albertirsára utaznak. Csütörtöki sportműsor Labdarúgás. Ifjúsági sport­telep, 13 óra: Nk. Toldi— Ceglédi Mezőgazdasági DSK, megyei diák bajnoki mérkő­zés. Sportlövészet. Tormási lő­tér, 15 óra: városkörzet: ál­talános iskolás légfegyveres Rákóczi Kupa-viadal. Tekézés. Temetőhegyi teke­csarnok, 15.30: Nk. Mészáros Tsz SK B—Kecskeméti ME­ZŐGÉP és Nk. Mészáros Tsz SK ifi—Kecskeméti MEZŐ­GÉP ifi. megyei csapatbajno­ki mérkőzés. Fül-, orr- gégészeti magánren­delőmet újból megnyitom a Nagykőrös, Niklosz János u. 2». szám alatt. Rendelési idő: hétfő, szerda, csütörtök 27-től 18 óráig. Or. Beller Ferenc szakorvos. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Bükkből készül a kefetest A Monori Játék- és Kefegyár legfontosabb terméke a kefe. Évente több százezer darabot készítenek, változatos méret­ben. kivitelben. A kefetesteket a nagykőrösi telepen szabják, majd a;: anyavállalathoz küldik további megmunkálásra. A fűrészüzemben jártunkkor éppen súrolókefékhez készítették elő az alapanyagot. Márton Ambrus és Verebes Etelka fű­részgépé alól szaporán sorakoztak elő a pontos méretre sza­bott, gőzölt bükkfalapocskák. Ezekből negyedévenként S3 ezer darabot küldenek a monoriaknak. (Varga Irén felvétele.) My. J. «^Sporthírek! ÜJalih sikerek birkózásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom